pénzhamisítás - hamis pénz kiadása vétség

Fórum → büntetőjog
régebbi elöl     új hozzászólás

ObudaFan # 2008.06.06. 12:04

Drága guba, én a véleményemet már leírtam, ahhoz képest újat nem írtál. Aki kíváncsi, visszaolvas.

guba # 2008.06.06. 04:39

Szoktál hivatkozni a magyar nyelv szabályaira is. Abból, amit én írtam a magyar nyelv szabályai szerint az következne, hogy a nem szerződésszerű teljesítést ne lehetne elfogadni? Ugyan már!

Az aktualitásokról beszéljél, ne az ide nem tartozó polgári jogi vonatkozásokra próbáld elterelni a vitát.
Ha sikerül, hozzál össze a „hozzáférhetővé tételről” legalább egy értelmes és logikus mondatot az álláspontod igazolására, ha nem, akkor meg ne okoskodjál, hanem kapitulálj!

ObudaFan # 2008.06.05. 18:41

Akkor már csak egy érdekesség: „De, hol van itt a teljesítés, nem beszélve a szerződésszerű teljesítésről? ” A kérdésnek a feltevése is rossz természetesen, mert az alapproblémához semmi köze, de azért nem állom meg: elfogadni nem csak szerződésszerű teljesítést lehet.

guba # 2008.06.05. 13:30

Így van, lásd a guba # e-mail 2008.05.28. 22:01 kelt hozzászólásomat.

_Wasp_ # 2008.06.05. 13:05

„306. § (1) Aki valódi, illetve hamisítatlan gyanánt jogszerűen szerzett hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
A bűncselekmény megállapításának két feltétele van: egyrészt a pénz jogszerű, másrészt valódi vagy hamisítatlan gyanánt való megszerzése.

1. Az elkövetési tárgy azonos a pénzhamisításnál írtakkal, míg az elkövetési magatartás megegyezik a Btk. 304. § (1) bekezdés c) pontjában írt forgalomba hozatallal. Tényleges különbség azonban abban van, hogy az elkövető jogszerűen és jóhiszeműen jut a pénzhez és csak utóbb észleli annak hamis vagy meghamisított voltát. ”

A kommentár is nevesíti: "utóbb észleli". Itt ugyanis azonnal észlelte, fennáll szerintem a cselekményegység, így a magatartás nem büntethető.

(a társadalmi veszélyesség csekély fokáról nem is szólva)

_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

guba # 2008.06.05. 10:57

„A pénztári bevételezés az elfogadás. Már elfogadott teljesítést lehet utólag kifogásolni, de nem elfogadni a magyar nyelv szabályai szerint nem.”

De, hol van itt a teljesítés, nem beszélve a szerződésszerű teljesítésről? A MK-ban a Forint a hivatalos fizetőeszköz, tehát a pénzbeli követeléseket főszabályként ilyen bankjeggyel, és nem játékpénzzel kell és lehet kielégíteni. (esetleg más fizetőeszközzel)
De, ez a magyarázatod a bevételezésről, egyébként alapvetően felesleges is, mert nem érinti a „hozzáférhetővé tételnek”, mint büntetetőjogilag értékelt mozzanatnak a lényegét. Valamit, csak olyan személy számára lehet ugyanis hozzáférhetővé tenni, aki azzal még nem rendelkezik. Az el nem fogadás tehát eleve és fogalmilag is kizárja a hozzáférhetővé tétel megvalósulását az el nem fogadó részéről, azzal szemben, aki neki a dolgot átadta.
Büntető jogilag tehát nem releváns, hogy a pénzt egyébként „bevételezte”, vagy nem, ezért a bevételezés fogalmának tisztázásába, megvalósulásának boncolgatásába nem is érdemes belemenni.

„Ha visszaolvasol: nem azt írtam, hogy én ezt hozzáférhetővé tételnek tekintem, hanem a te általad írtakra reflektálta, amiben kifejtetted, hogy a kérdezőnek egészen biztosan nem lehet gondja.”

Hát, akkor kétszeresen is feleslegesen reflektáltál. Egyrészt, én, ha véleményt írok, mindig hozzáteszem, hogy szerintem. Mindig fűzök hozzá indoklást is, és ha valaki elhiszi amit írtam, akkor valószínűleg azért, mert logikusnak tartja és egyetért vele, nem pedig azért, mert odaírtam, hogy az egészen biztosan úgy lenne. Olyat pedig egyébként sem írtam, hogy bármi egészen biztosan úgy lenne.
Másrészt azért gondolom, hogy feleslegesen reflektáltál, mert egy alapvetően hibás jogi magyarázattal próbálsz operálni a józanész érvei ellen. De nem akarom ennyire leegyszerűsíteni a választ. Mint már korábban is írtam, ez a magatartás, akár a cselekmény, akár az alanyi oldal felől közelíted, nem lesz a törvényi tényállás alá vonható. Persze, szigorúan ez is csak: szerintem.

ObudaFan # 2008.06.04. 14:55
  1. A pénztári bevételezés az elfogadás. Már elfogadott teljesítést lehet utólag kifogásolni, de nem elfogadni a magyar nyelv szabályai szerint nem.
  2. Ha visszaolvasol: nem azt írtam, hogy én ezt hozzáférhetővé tételnek tekintem, hanem a te általad írtakra reflektálta, amiben kifejtetted, hogy a kérdezőnek egészen biztosan nem lehet gondja. Abban biztosan tévedtél, hogy a kisebb érték alatt még mindig nem lenne büntethető a pénzhamisítás. Abban a vonatkozásban pedig, hogy ez a magatartás a forgalomba hozásnak megfelel-e, annyit mondtam, hogy legyünk óvatosabbak.
_Wasp_ # 2008.06.04. 10:42

nehogy már ne lehessen visszautasítani a hamis pénz átvételét...

Kezébe nyomom pénzváltáskor valakinek a fekete-fehér fénymásolatot és "bá-buci-bá, csere-bere-fogadom, többet vissza nem adod" :)

_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

guba # 2008.06.04. 10:07

A kérdés ugyebár az, hogy a hozzáférhetővé tételbe beletartozhat-e az a magatartás, hogy valaki a hamisnak tűnő pénzt nem fogadja el, illetőleg gyakorlatilag rövid megfontolás után visszaadja annak, aki azzal fizetni kívánt. Szerintem nem, a korábbiakban kifejtett indokok alapján.

Tulajdonképpen arra vonatkozóan vártam tőled indokokat, érveket, hogy miért gondolod úgy, hogy ez a magatartás mégis hozzáférhetővé tételnek minősíthető lenne. Ha mindössze azért, mert esetleg betette már a pénztárba, akkor ez elég soványka. Ha csak az asztalra tette volna le, akkor nem, ha a pénztárba, akkor igen?

ObudaFan # 2008.05.29. 17:05

A hozzéférhetővé tétel büntetőjogi fogalma viszont meglehetősen tág, ld. pl. az államtitoksértés gyakorlatát. Tulajdonképpen tágabb, mint a forgalomba hozatal, így ebben a vonatkozásban ez a BH inkább extenzív, mint restriktív. És hát az adott esetben az a tízezres már bekerült a pénztárba. A társadalomra veszélyesség , persze , más kérdés, de az meg mindig egy igen bizonytalan dolog, arra alapozva azért - felsőbírósági iránymutató döntés híján - nehéz lenne biztosra ígérni a kérdezőnek, hogy semmi gondja nem lesz. Az tény, hogy bele kell kapaszkodnia.

guba # 2008.05.28. 20:01

Az 1/2003. JE valóban nem alkalmazható, ennyiben köszönöm a kiigazítást.

Hogy mi minősül forgalomba hozatalnak arról a BH1994.173. alapján mertem nyilatkozni:

„A Btk. 304, §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott pénzhamisítás bűntette törvényi tényállásában szereplő s ezáltal megkívánt tényállási elem a forgalomba hozatal. Ennek elkövetési magatartása pedig az ítélkezési gyakorlat értelmében a hamis pénzzel történő fizetés, annak elajándékozása, hozzáférhetővé tétele, illetve átadása.”

Nem tudok róla, hogy jogszabály írná elő azt, hogy hamisnak tűnő pénzt köteles bárki is elfogadni. Mert itt semmi többről nincsen szó, mint, hogy a kérdező azt mondta ezt a pénzt inkább nem fogadnám el, mert szerintem hamis.
Számos olyan tényállás van a BH-kban közzétéve, ahol a hamisnak tűnő pénzeket nem fogadták el fizetéskor, sehol nem merült fel a hamis pénz kiadása bűncselekménye. De nem is meglepő, mert alapvetően hiányzik ebből a magatartásból az a társadalomra veszélyes cselekmény, amelyet ezzel a tényállással a jogalkotó szankcionálni kívánt: nevezetesen, amikor valaki később rádöbben, hogy hamis pénzt kapott és a saját kárát így kívánja másra áttolni. Nyilvánvaló, hogy itt szó sincs erről, mert nem később döbben rá, hogy hamis a pénz, hanem idejében, és nem másra tolja át a kárt, hanem annak adja vissza a pénzt akitől kapta. Lényegében itt még az első átadás sem valósul meg, nemhogy továbbadás, nem is beszélve a szándékosság, mint alanyi elem hiányáról. A forgalomba hozatal mint célzat, az elkövető tényállásban értékelt célja. Ebben az esetben szó sincsen erről.

„Illetve, annyi pontosítás, hogy persze, a hozzáférhetővé tétellel, mint felsorolási elemmel ez a felsorolás lehet teljes, de akkor hozzáférhetővé tétel lehet a visszaadás is.”

Kérdés, csak, hogy kinek a számára válik így hozzáférhetővé? Aki már eleve is rendelkezett vele.
Olyan ez, mint ha azt fertőznéd meg a nátháddal, akitől magad is kaptad.

ObudaFan # 2008.05.28. 16:20

Illetve, annyi pontosítás, hogy persze, a hozzáférhetővé tétellel, mint felsorolási elemmel ez a felsorolás lehet teljes, de akkor hozzáférhetővé tétel lehet a visszaadás is.

ObudaFan # 2008.05.28. 16:19

Az a helyzet? hogy a 2003. évi CXXX. tv. 73. §-a 2004. III. 1. hatállyal módosította a pénzhamisítás törvényi tényállását, és ettől fogva a kisebb értéket el nem érő pénzre elkövetés is vétség; hamis pénz kiadásánál pedig - akármennyire logikátlan is - sosem volt alsó értékhatár. Ennek folytán az ezt követően elkövetett cselekményekre az 1/2003. jogegységi határozat, amire guba gondolt, nem alkalmazható. Tehát ettől még megvalósulhatott bűncselekmény. Az sem állja meg a helyét, hogy forgalomba hozatalnak csak a „a hamis pénzzel történő fizetés, annak elajándékozása, hozzáférhetővé tétele, illetve átadása” lene tekinthető. Ezzel a jogirodalom sem ért egyet. (Ld. pl.: Vida-Nagy-stb.: Büntetőjog különös rész, Szeged) Ez persze nem azt jelenti, hogy ami megvalósult, az biztosan elmarasztaló ítéletet fog eredményezni, de az korántsem állítható, hogy a helyzet annyira egyértelmű lenne, ahogy guba írta.

huszi001 # 2008.05.28. 14:41

A pénz amivel fizettek 10.000Ft-t volt.

guba # 2008.05.27. 20:21

A Btk. 306. §-a (1) bekezdésében meghatározott hamis pénz kiadása törvényi tényállásában szereplő és ezáltal megkívánt tényállási elem a forgalomba hozatal. Ennek elkövetési magatartása pedig az ítélkezési gyakorlat értelmében a hamis pénzzel történő fizetés, annak elajándékozása, hozzáférhetővé tétele, illetve átadása. Itt a hamis pénz el nem fogadásáról volt szó, még akkor is, ha nem azonnal vetted észre, hogy a pénz hamis. Ezt semmi estre sem lehet átadásnak tekinteni.

Ha a hamis pénz címlete a 10000Ft-ot nem haladta meg, akkor különben is, még a pénzhamisítás esetében sem bűncselekmény a cselekmény. Vagy talán 20000-essel fizettek?

ObudaFan # 2008.05.27. 20:04

Az a helyzet, hogy a pénzhamisítás és hamis pénz kiadása tekintetében a bírói gyakorlat pl. forgalomba hozatalnak tekinti az utcán eldobást is. Ennek tükrében akár ez a magatartás is lehet forgalomba hozatal, hiszen ennek folytán ismételten a forgalom tárgya lehet a hamis pénz. Ugyanakkor pontosan erreaz ügyre illő eseti döntést nem ismerek, és lehet ellenérvet is hozni.

Főlökött # 2008.05.27. 15:31

Tisztelettel

Hiba volt visszaadni. Ja ez nagy megállapítás volt utólag tölem, de ha nem adjuk vissza, akkor bukjuk a bevételt.:-))

Én írnák egy panaszlevelet ( közegnek és az ügyészségnek egyaránt, ajánlottan - tértivevényesen feladva ) és utólagosan panaszt jelentenék be a begyanúsítás ellen, az alábbiak alapján:

  • Fizetéskor észleltem az engem ért tévedésbe ejtést, amiről biztosat nem tudtam, csak vélelmeztem.
  • Nem voltam meggyőződve teljes mértékig, annak hamisságáról, ezért jóhiszeműleg visszaadtam, másik pénzeszközt kérve, ami jobban hasonlít az eredetire, ami saját magamat is meggyőzne.
  • Ezért is adtam vissza a vendégnek, hogy másik, jobban valódinak látszó eszközzel - pénzel fizessen, rendezze a tartozását, ami fenn állt.
  • Én nem vagyok szakértő, amúgy is a MNB. vizsgálja a valódiságot - hamisságot. Én pedig nem ott dolgozom, sajnos, ott jobb lenne a fizetés.
  • Azért is jeleztem a hatóságnak, hogy egy gyanút észleltem, mert nem akartam elmenni az észlelés, jelentési kötelezettség mellett.
  • Azért is biztosítottam a nyomozó hatóságot a felvétel létéről és a rendelkezésükre bocsátottam, mert maximálisan a hatóságot segíteni akartam, és ki akartam deríteni, hogy a kapott pénznek látszó tárgy, pénz, vagy sem.
  • A pénznek látszó tárgyat én nem hoztam forgalomba, csak visszaadtam, az azt adó személynek, hogy az általa elfogyasztottakat, valódibb pénznek látszó tárgyal elégítse ki, mivel számomra nem volt eléggé eredeti, de nem vagyok szakértő. Én arról nem voltam meggyőződve, hogy az nem valódi, így tévedésben voltam, csak vélelmeztem, de tévedhettem volna is, azért bíztam ennek eldöntését a nyomozó hatóságra.

Mindezek bizonyítására ott a felvétel, amit a közeg rendelkezésére bocsátozzam, amit vélelmezem le is foglaltak. Nem is hangosfilm :-))))

-----------------
  • Lökött
huszi001 # 2008.05.27. 13:19

Valakinek valami ötlete ezzel kapcsolatban, hogy mit lehet tenni?

huszi001 # 2008.05.26. 20:24

A problémám a következő. Egy vendéglátó ipari egység tulajdonosa vagyok és tavaj két "úriember" hamis pénzzel próbált nállunk fizetni. A pénzt a kasszába tettem, de észrevettem, hogy a színe fakóbb mint kellene ezért megvizsgáltam és kiderült, hamis. A megvásárolt árút kifizették és miután visszaadtam ,hogy meggyőződjön az illető is róla elment, állítólag oda ahol kapta, de a "társa" ott maradt. Ezután később a másik illető is távozott. Mint utánna kiderül a településen ahol élek több személynél is próbálkoztak hamis pénzzel való fizetéssel közöttük volt az egyik rokonom akivel aznap este próbáltunk feljelentést tenni, de senkit nem küldtek ki. Ezekután 1-2 nappal méltóztattak az üggyel foglalkozni, átadtuk az üzlet kamerái által készített felvételeket a rendörségnek és vallomást tettünk. Az ügyet sikeresen "segítség" nélkül felgöngyölítették és elkapták a hamis pénz gyártóit. Ezekután várt minket a meglepetés. Most május elején jött egy idézés a rendörség felől Btk. 304.§ (1) bekezdés a. pontjába ütköző és a (3) bekezdés II. fodulata szerint minősülő kisebb, vagy az el nem érő értékű pénzre elkövetett pénzhamisítás megalapozott gyanúja szerint. Gondoltuk biztos valami tévedés vagy csak újra ki szeretnének halgatni az üggyel kapcsolatba, de ez nem így volt. Az ügyész feljelentett mivel a kamerás felvételen jól látszik, hogy a hamis pénzt visszaadtam az elkövetőnek és így én is bűntárs vagyok az ügyben. Ez eleve felfoghatatlan volt a számomra, hogy ilyen is megtörténhet. Ezekután megaláztak mivel mint egy bűnözőt "rabosítottak" ahogy szokták mondani (újlenyomat, dns, fénykép). Azóta a helyzetem annyit változott, hogy miután új időpontot kértem az ügyemet leminősítették Btk. 306.§ (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő hamis pénz kiadása vétség megalapozott gyanújára. Ami ugyebár a következő:

306. § (1) Aki valódi, illetve hamisítatlan gyanánt jogszerűen szerzett hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

De mivel én visszaadtam a "tulajdonosának" miután megbizonyosodtam róla, hogy valószinüleg hamis nem tudom ,hogyan hozhattam forgalomba?! Viszont ez senkit nem érdekelt, mivel a pénz a kasszában volt úgy fél percig. Szóval a mostani helyzetem sajnos így áll.