Törvénysértő Bírónő

Bizisten tanúja voltam olyannak,hogy az alperest szóban felszólította a bíró,hogy minél előbb terjessze be a végzés elleni fellebbezését,hogy a felperes is véleményezhesse és a bíró kísérőlevelével együtt időben felterjeszthesse a másodfokra.
Azt nem állítom, hogy ez mindenhol így van.

Nincs. Amely végzés ellen lehet fellebbezni, azt indokolni is kötelező. Akkor meg már nem kell kísérő.

A bírók, persze, nyilván beszélnek informálisan, de az nem ugyanaz, és nem hiszem, hogy ez egy fellebbezés sorsát különösebben befolyásolná.

Igazad van,az nem fellebbezés,az kifogás.Csak példaként hoztam fel a kísérőlevélre.

A végzés elleni fellebbezésekre gondoltam először.
Ott nincs kísérőlevél, hogy "a másik fél (azaz a bíró) is meghallgattassék"?
Ha azt mondod hogy nincs,akkor biztos neked van igazad,elfogadom.

Az nem fellebbezés. Ott - mivel nem egy konkrét, indokolt határozatot támadnak - csak így lehet biztosítani, hogy a másik fél (azaz a bíró) is meghallgattassék.

Kedves KBS!

Szerintem olykor van.
Pl. kifogásnál, mondjuk a tárgyalás elhúzódása miatt.
Úgy tudom,hogy le szokták írni az álláspontjukat és hogy miért húzódott az ügy.

Nincs semmiféle kísérőlevél. Az ítélet - felek által is ismert - indoklása van.

Valaki valahogy így fogalmazta meg itt a jogi fórumon:
"a bíró az isten,ő testesíti meg a hatalmat,nem tudsz ellene tenni semmit"
Némi túlzások vannak benne,de alapvetően igaz.

Nem bűnözők, viszont nagyon szubjektívek tudnak lenni a bírók.Ha ellenszenves valamiért az egyik fél,akkor már nem hiszem el,hogy mindent félretéve objektív ítélet születhet. A szubjektív döntést tudja befolyásolni az ellenérdekű fél is,ha lejárató tényekkel befolyásolja a bíró kialakulóban lévő véleményét.Mindig az elsőfokú bíróság feladata az ügy "teljeskörő körbejárása", a részletek feltárása.A másodfok a fellebbezés esetén csak a törvényi jogszabályok helyes értelmezésére, annak megfelelő használatára hivatott.
lehetséges,hogy hibák akadnak a rendszerben.
Bízni kell a másodfokban,ahol rendszerint három bíró ülésezik és vitatja meg az esetet, tehát nagyobb teret biztosít az objektivitásnak a másodfok.
(Az elsőfokú bíróságtól csatolt "kísérőlevél" esetleges szubjektív véleménye viszont aggályos minden fellebbezés esetében.)

A bírónő feljelentgetését és bűnözőnek nevezését pedig töröld ki az elmédből.Ha munkájuk során tévednek, akkor "pardon,megesik", ha szubjektívek, akkor a fellebbezésben leírhatod,hogy szerinted szubjektív volt az ügy elbírálásában ezért,meg ezért.
Majd kiderül,hogy másodfokon hogy látják.(Szerintem nem foglalkoznak vele,kizárólag a jog helyes vagy helytelen alkalmazásra öszpontosítanak.)

Most pont azt írtad le, amit én, de úgy látom neked mindenki "bűnöző" aki nem pontosan a te álláspontod szerint jár el, mond valamit.

Mint írod, "Az ítélet hatályon kívül helyezését eredményező megalapozatlanság"-ot eredményez ha a bíróság nem kompetens szakértőt vesz igénybe.

Azaz, ha a bíró így jár el, a másodfok hatályon kívül helyezi az ítéletet, és az elsőfokot új eljárásra kötelezi. Azaz évényesül a jogorvoslathoz való jogod, a másodfok orvosolja az elsőfok hibáját.

Egyébként nagyon sok esetben előfordul, hogy a másodfok - jogszabálysértés, megalapozatlanság, stb. -
miatt megváltoztaja, hatályon kívül helyezi az elsőfok ítéletét - de ettől még a rossz, netán jogszabálysértő bíró nem bűnöző.

Lehet, hogy furcsa, de a bírók, az ügyvédek, az ügyészek is emberek, munkájuk során tévedhetnek - én arról beszéltem, hogy ettől még nem bűnözők.

(Gondolom te még sosem tévedtél életedben...)

Köszönöm az eddigi hozzászólásokat.
Tényleg zavarosan írtam le egy kicsit.
Tehát itt a lényeg.:
2/1988.(V.19.) IM rendelet 3§ 2.bek. Az ítélet hatályon kívül helyezését eredményező megalapozatlanság valósul meg, ha a közlekedési bűncselekmény miatt indult büntetőügyben az elsőfokú bíróság olyan műszaki szakértő véleményére alapítja a határozatát, akinek nem tartozik kompetenciájába a közúti, forgalmi és balesetelemzés szakterületen való. közreműködés. lásd.: BH1996.464 (Be.70.§(1)bek,239.§(2)bek.a/pont.,262.§(1)bek.264.§(4)bek.,53/1993.(IV.2.)Korm.rend.1.§(2.)bek.,2.§(1) és (2) bek., 2/1988.(V.19.)IMren.3.§ (1)bek.,7§.,55§.

2005.évi XLVII.törvény az igazságügyi szakértői tevékenységről.
1.§(2)bek., 2.§(1)bek./e.pont.,(3.)bek.,(4).bek.,(5.)bek., 3.§(3.)bek /b/pontja.,3.§(4.)bek.,13.§(4.)bek.(b.).,(C.).,(d).pontja

Be.törv.103.§(elmeorvos szakértői vizsgálat)

Be.28§.(1)bek (4.)bek., 43§ (2.)bek /a/.pont., (d) pont., (f).pont(Ügyészi felelősség,ellenőrzési kötelezettség

Alkotmány.: Szabad védekezés,tisztességes eljárás igazságos törvényeken alapuló vizsgálat és emberi méltósághoz való joggyakorlása.
Ezeket mind dokumentumokkal ,szöveges felvétellel,jegyzőkönyvvel lehet bizonyítani.
De ennek ellenére az "egyjogász" hozzászólóval nem értek abból a zempontból egyet hogy ÉPPEN A BÍRÓSÁGNAK KELLENE BETARTANI ÉS BETARTATNI A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TÖRVÉNYEIT ÉS RENDELETEIT NEM ÉPPEN FELRÚGNI Neharagudj de ha te is ilyen felfogású esetleg Bíró vagy Ügyész leszel Isten mentse aki az utadba kerül mert akkor ti a talár mögé bújva bűnöztök.
Üdv mindenkinek.

„Bírónő folyamatosan több Törvényt,BH,IM rendeletet,Jog­szabályokat nem kompetens személy által készített dokumentumokat bizonyítékként beffogad”

A törvényt, BH-t, rendeletet "fogadja be bizonyítékként"?
Szerintem valamit félreértesz.

Attól, hogy a bíróság eljárása az egyik félnek nem tetszik (mit fogad el bizonyítéknak és mit nem), vagy attól, hogy a bíróság jogszabálysértő ítéletet hoz, az nem jelenti azt, hogy a bíró bűncselekményt követ el.

Ha nem tetszik az ítélet meg lehet fellebbezni, de az a jogerős ítélet ütközik jogszabályba, be lehet ellene adni felülvizsgálati kérelmet is.

A bíró feljelentgetésének szerintem semmi értelme, de egyébként is, hová vezetne az, hogyha az egyik félnek nem tetszik az ítélet (és a dolog jellegéből adódóan valalkinek általában nem tetszik), az rögtön feljelentené a bírót.

Elfogultsági kifogást be lehet adni, de azt nagyon jól meg kell tudni indokolni.

Ha mégis itéletet hoz majd, akkor a másod fokon eljáró bíróság - a jogsértéseket észlelve - új eljárásra kötelezi az első fokú bíróságot, de ott akkor már egy másik bíró fog eljárni.

(Annak a kis bírónőnek is csak meg kell tanulnia "a" bíráskodást, ha másként nem hát eseteken- embereken keresztül.)

Monalisa
laikus hozzászóló

Szerintem az adott bíróság elnökénél kell jelezned.
Jól tudom?

Tisztelt Fórumozók!
Érdeklődnék tudna e valaki abban segíteni hogy ha egy Bírónő folyamatosan több Törvényt,BH,IM rendeletet,Jogszabályokat nem kompetens személy által készített dokumentumokat bizonyítékként beffogad erre figyelmeztetve lett és be lett adva az ezt bizonyító okirat és ő elutasítja ezt, hova lehet feljelenteni mert szerintem így sorozatos szabálysértéseket és büncselekményt követett el.