justizmord
2008.11.02. 06:30
A magánszemélyekből álló cég az gazdálkodó szervezet amúgy?
Iniuria non excusat iniuriam
NEM hivatalos személy "megvesztegetés" - e
justizmord
#
2008.11.02. 06:27
Bocs, mindent visszaszívok, megtaláltam, Btk. 251. §. Valahogy átfutottam rajta, nem vettem észre. Szóval, teljesen logikusan, büntetendő.
Iniuria non excusat iniuriam
justizmord
#
2008.11.02. 06:23
Btk. 256. § (3) b) ???? Létezik? Ez az lenne? De az az lenne, ha valaki azt állítaná magáról, hogy meg tud győzni gazdálkodó szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozóját. Vagyis, ha "A" azt állítaná "B"-nek, hogy meg tudja győzni "C"-t. De ha csak két szereplő van? Ha nincs a közvetítő, aki az üzérkedő? Ezt az esetet szerintem nem fedi le a Btk. 256. § (3) bekezdés egyetlen pontja sem. Az (1) és (2) bekezdések szóba sem jöhetnek, mert azok hivatalos személyekről szólnak. Egyedül a (3) bekezdés jöhetne szóba, de ott végig közvetítők vannak, akik valakinek azt mondják, hogy egy másik valakit befolyásolni tudnak. Az, a nevében is hordozza már, hogy a BEFOLYÁS-t próbálja meg eladni. Vagyis, hogy valakire befolyása van, és azt adja el. De ha nincs senkire befolyása, hanem a saját döntését adja el?
Még egyszer mondom. Ha ez lefedné a vesztegetést, akkor nem lenne szükség a Btk. 250-255 §-okra. Ha szükség van rájuk, akkor NEM FEI LE. Ha nem fedi le, akkor a vesztegetést CSAK a Br. 250-255 §-ok büntetik. Abban pedig NINCS olyan személy, aki gazdsági társaság ügyintézőjeként kér, vagy fogad el kenőpénzt.
Létezik, hogy ezt nem tiltaná a Btk????? Márpedig létezik, mert nem tiltja!!!
Iniuria non excusat iniuriam
justizmord
#
2008.11.02. 06:10
Nézegettem a Btk.-t, mondjuk nem véletlenül nézegettem, hanem mert fontos lenne most nekem, szóval, hogy meg szabad-e vesztegetni NEM hivatalos személyt...
A Btk-ban csak hivatalos személlyel kapcsolatban találtam ilyen bűncselekményt.
Ez most azt jelenti, hogy nem bűncselekmény valamelyik cég beszerzőjének pénzt kínálni, ha az én termékemet veszi meg? A cég mondjuk rohadtul rosszul jár, ha az enyémet venné meg, ezért is lenne valaki megvesztegetve, mert a cég nem lenne hülye azt a szart megvenni. A cég tulajdonost nyilván nem lehet megvesztegetni, mert a szar megvásárlásával többet bukna, mint a kenő pénz elfogadásával. Na de egy alkalmazottat... akinek nem a sajátja a cég, és nem bukik, ha a cégnek rossz lesz...
(Nem pont erről van szó az én esetemben, sarkítottam a dolgot, meg másképpen is lenne ez nem így.)
De, az elv tulajdonképpen ez.
Ez most tiltott vagy nem? Ha nem a Btk. 250 § - 255 §-aiba tartozó vesztegetés, azért még tiltott? Valamilyen más paragrafuson keresztül? Vagy ami nem tiltott alapon erkölcstelen, de legális? Létezik, hogy nem tiltanának ilyen evidens borzalmat? Csalásba nem hiszem, hogy beleférne, hiszen senki sincs tévedésbe ejtve. Vagy mégis csalási tényállásba menne bele? De hogyan? Ki kit ejt tévedésbe? Az anyagi haszonszerzés sem egyértelmű, hiszen a haszon a termék eladásából lenne, amit más is megvesz, ugyanannyiért, csak mondjuk az a cég pont nem venné meg. Szóval, a haszon a munkából lenne, nem ebből. De a tévedésbe ejtési tényállási elem is hiányzik.
Amúgy, ha ez beleférne a csalás kategóriájába, akkor hivatalos személy esetében is beleférne, ergo nem kellene külön paragrafussal védeni a vesztegetést. Ha náluk külön paragrafus kell, az arra utal, hogy a csalás tényállási megfogalmazása nem védi ki ezt a cselekedetet! Ha viszont nem védi ki, akkor magánszemélyek vagy magán cégek esetében sem védi ki. Ha viszont csak a hivatalos személyek esetében tiltott a vesztegetés, ebből számomra az jön le, hogy magánembereket, magán cégek alkalmazottait meg lehet "vesztegetni". Azért tettem idézőjelbe a vesztegetést, mert ez nem is illethető ezzel a szóval, hiszen a vesztegetésnél tényállási elemként hivatalos személy van. Ha nincs hivatalos személy, akkor nem is illethető a cselekmény a vesztegetés szóval. Valami olyasmi, hasonló, de nem vesztegetés.
Hol hibás a gondolatmenetem?
Iniuria non excusat iniuriam
