Hűtlen kezelés vagy indokolható üzleti döntés?

Fórum → büntetőjog
régebbi elöl     új hozzászólás

924924 # 2009.05.06. 06:29

Kedves Santino,

Abban teljesen igazad van, hogy a teljes ügyleírás nem biztos, hogy erre a fórumra való.
A ,,morzsák" azért így kerültek fel, mert - a többi hozzászólás, segítségkérés - igen rövid, sok közülük 1-2 mondatos (,,Lecsuktak, most mi lesz ?....stb.), és - őszintén szólva - tartottam attól, hogy nemigen olvassák majd a ,,terjengőssége" miatt.

Nagyon érdekes, amit a bírói gyakorlatról írsz, szívesen elolvasnék néhány ügyleírást és ítéletet, amely hasonlatos lehet az érintett ügyhöz. No nem a közpénzes témából (Hunvald), hanem a magángazdaságból vett pédák érdekelnének. Hol lehetne ilyeneknek utána nézni?
Konkrétan annak az állításnak az igaz/hamis mivolta izgat, hogy a ,,tulajdonos tényleg azt csinál a pénzével, amit akar?".
Természetesen jogásszal is részletesen megtárgyalom majd az ügyet, ha itt lesz az ideje, de laikusként nem akartam valami olyasmivel hozzá fordulni, ami teljes képtelenség és esélytelen.

1-2 konkrét kérdésem azért van még.
Ki tehet feljelentést egy ilyen ügyben? Csak a tulajdonos, akit konkrétan veszteség ért, vagy bárki más, akinek tudomása van az esetleges ,,jogsértésről"?
Mennyire lehet ,,közérdeksérelem" egy ilyen ügylet?

Üdv.,

924924

Feri29 # 2009.05.04. 08:09

"Mint a Független Hírügynökség korábban hírül adta, különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként, bűnsegédként elkövetett csalás gyanújával vették őrizetbe február elején Hunvald György VII. kerületi polgármestert."

Ha a fenti igaz, akkor nem hűtlen kezelésért van előzetesben a Hunvald.

dr Zákányi Csaba # 2009.05.04. 07:49

"a tulajdonos tkp. azt tesz, amit akar a pénzével, akkor is, ha ennek a kincstár (kiesett adóbevétel), és a munkavállalók (létszámleépítés) látják kárát?"

Ne légy oly szigorú kedves Santino!
A fentebb idemásolt eredeti általános jellegű kérdés megválaszolásához szerintem nem szükséges a - vegyük úgy, hogy példaként - leírt konkrét ügy részletes ismerete.
Azt gondolom, hogy ez érdekes kérdés elméletileg

santino # 2009.05.02. 12:45

Kedves 924924!

A baj ott szokott kezdődni, hogy valaki - mint például te is - idevág néhány morzsát és utána elvárja, hogy a történeti tényállás és az ügy teljes ismerete nélkül a joghoz értő emberek állást foglaljanak, majd ha állást foglalnak visszakontrázol. A még nagyobb baj, hogy visszakontrázol úgy, hogy te feltehetőleg tisztába vagy a részletekkel. De példának okáért ha én megkérdezném, hogy mondd már meg légyszíves miért van előzetes letartóztatásban Hunvald hűtlen kezelésért, amikor az ingatlanok eladását nem ő, hanem a képviselő testület szavazta meg?

A hűtlen kezelés - karöltve a csalással - egyébként is olyan területe a bírói gyakorlatnak, amelyben a taláros testület egyes tagjai igencsak el vannak tévedve (tisztelet a kivételnek).

Tehát ha korrekt véleményt szeretnél akkor menj el egy vagy több ügyvédhez és kérd ki a véleményüket, mert neki(k) valószínű elmondasz majd mindent.

üdv

Feri29 # 2009.04.30. 07:17

A csődbűncselekmény és tartozás fedezetének elvonása két különböző dolog.

Ha a tulajdonosok utasították az ügyvezetőt a tranzakcióra, akkor szerintem az ügyvezető aligha vonható felelősségre ezért, ugyanis a legföbb döntéshozó szerv a taggyűlés, a tulajdonosok pedig abba fektetik a pénzüket amibe csak akarják.

Kovács_Béla_Sándor # 2009.04.30. 07:06

Ha van határozott véleményed, akkor miért kérdezel?

924924 # 2009.04.30. 06:28

Tisztelt Dr. Zákányi,

Köszönöm válaszát!

Ha valaki egy vállalat ügyvezetője, nem pedig tulajdonosa, akkor máris megvan az ,,idegen vagyon".

Mint alább is írtam, az ügyvezető jó előre tudott arról, mekkora veszteséget vásárol (kötelességszegés), és azt is, hogy a kapacitásnak csak egy töredékére van szüksége saját anyagellátásához.
Tehát nem egy ,,Nők Lapjás" hirtelen, előre nem látható körülmény tette veszteségessé a dolgot, ez előre ,,kódolva volt". A dolog célja nem más volt, mint az inkompetens, de (az ügyvezető számára) honfitárs menedzsment megmentése egy esetleges magyarországi csődeljárástól és következményeitől.

A felvásárlási érték piaci vagy nem piaci mivolta is hagyhat némi kívánni valót maga után.

A kiüresített cég jelenleg felszámolás alatt áll, ha szerencséjük van, mindent ki tudnak fizetni, mert ha nem, akkor esetleg megállhat egy ,,fedezetelvonás" is, ami csődbüntett, ha jól tudom.

dr Zákányi Csaba # 2009.04.27. 21:12

319. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.
Szerintem szabad rossz gazdasági döntéseket hozni, legalábbis büntetőjogi következménye ennek nincs.
Nem látom, hol az "idegen vagyon", ami fontos kelléke a tényállásnak. És persze hol a kötelességszegés? Lehet, hogy c felvásárlása jó ötletnek tűnt, csak nem jött be.
Ha egy vendéglős április 1-től csak tökfőzeléket árul, mert úgy számol, hogy a város összes tökfőzelék-fanja ezután csak nála eszik, de kiderül, hogy nem így van, noch dazu május 1-n a Nők Lapjában megírják, hogy a tökfőzelék ártalmas az egészségre, akkor a forgalma alaposan megcsappan, az adója is csökken, sőt el kell
küldenie a tökgyalu kezelőjét, meg egy-két pincért, akik majd munkanélküli segélyért jelentkeznek, akkor ez az államnak "vagyoni hátrányt okoz", mégsem hiszem, hogy a vendéglőst el lehetne ítélni hűtlen kezelésért.

924924 # 2009.04.22. 18:54

Érdeklődöm, hogy az alábbi esetben megállna-e a hűtlen kezelés tényállása?

  1. Adott 2 iparvállalat, B amely készterméket állít elő, és C amely B-nek alkatrészeket gyárt. C-nek B-n kívül nincs más megrendelője.
  2. C 5-6 éves működése alatt jelentősen veszteségessé válik, és végelszámolást kezdeményez, de ezt megelőzően...

3.B felvásárolja C vagyontárgyait és dolgozóit átveszi azzal az indoklással, hogy C tulajdonképpen B szándékára hozta létre a vállalkozást.

4.B ügyvezetője tisztában van azzal, mekkora veszteséget vásárol.
5.B tulajdonosi köre is tisztában van ezzel (esetleg kifejezetten utasítja az ügyvezetőt a tranzakcióra).
6.B-nek C gyártási kapacitásából csupán 1/3 – 1/2 rész szükséges saját alkatrészellátásához, mégis megveszi az összes gyártóeszközt, és átveszi az összes munkaerőt.
7.B az év végén – köszönhetően többek között annak, hogy C-t felvásárolta, veszteséges lesz, munkahelyek szűnnek meg, elbocsátások történnek, stb.

Kérdésem, hogy – dacára annak, hogy a tulajdonos tudtával történt – megvalósulhatott-e a hűtlen kezelés közvádas alakzata, vagy a tulajdonos tkp. azt tesz, amit akar a pénzével, akkor is, ha ennek a kincstár (kiesett adóbevétel), és a munkavállalók (létszámleépítés) látják kárát?

Köszönöm a segítséget előre is.

924924