Az általam beidézett szöveg a Ptk. 80. §.-hoz fűződő kommentárból való. Nem voltam elég körültekintő és közvetlenül az idézett szöveget megelőző bekezdést nem illesztettem ide, így valóban értelmezhető úgy is, ahogy írod. De ez a hiányzó rész: "Gyakori, hogy a kép, illetve hangfelvételt bizonyítási eszközként kívánja igénybe venni valamelyik fél a bírósági eljárásban. Ezért nem kerülhető meg annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a felvétel bizonyítékként való benyújtása felhasználásnak azaz nyilvánosságra hozatalnak tekinthető-e, amennyiben pedig igen, úgy ahhoz szükség van-e az érintett hozzájárulására vagy sem azaz a személyhez fűződő jog védelméhez és az igazság érvényesülésének biztosításához fűződő érdek ütközése esetén melyik élvez elsőbbséget." Ezt követi közvetlenül az előzőekben beemelt rész. Tehát a döntés mindkét esetre vonatkozik. Ezt támasztják alá még: BH2000. 485 (a birtokháborító magatartásról készült videofelvétel bizonyítékként való felhasználása nem minősül visszaélésnek, és nem sérti a személyhez fűződő jogokat),EBH2000. 296 (a rejtett kamerával készített videofelvétel a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként, illetve bizonyítékként felhasználható; polgári perben dönthető el, hogy a felvétel sérti-e valakinek a személyhez fűződő jogait).
Utcai randalírozás; bizonyítási kérdés
Nehogy félreértsetek, szerintem nagyon jól tette schtamas, hogy felvételt készített az esetről.
Ám ebből: „Az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek és a bizonyítás ezt a célt szolgálja." nem következik az, hogy a BH-ban meggondolatlanul maradt benn az általam beidézett szövegrész.
Köszönöm a válaszokat!
A helyzet röviden az, hogy a házunk előtti telefonfülkét (és kerítésünket) szeretném megvédeni az utóbbi időben egyre gyakoribbá váló rongálástól. Ha rendőrt hívnék, a rongálók tevékenységükkel vélhetően a rendőrautó megérkezése előtt végeznének. Bizonyíték (filmfelvétel) segítségével - ami, mint kiderült ez esetben nem sért személyiségi jogot - azonban valószínűleg a rendőrök is többet tudnának tenni.
Szerintem a hivatkozott BH lényege az, hogy: "Az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek és a bizonyítás ezt a célt szolgálja." Tekintettel arra, hogy a képmás és a hangfelvétel védelme egy tekintet alá esik (jogellenesség esetén mindkettő személyiségi jogot sért) az ilyen célra felhasznált képfelvétel sem jogsértő. A garázdaság elsődleges jogi tágya a köznyugalom, tehát ilyen értelemben nem szükséges hogy legyen természetes személy sértettje. A köznyugalom fenntartása is közérdek, szerintem ez is a fentieket támasztja alá.
"a hangfelvétel felhasználójával szemben elkövetett jogsértéssel kapcsolatos bizonyítás érdekében történik.“
Bizonyára nem véletlenül fogalmazott így a BH, hanem azért, hogy szűkítse az egyébként jogellenesen beszerzett bizonyítékok felhasználásának lehetőségét pont az ilyen esetekre.
schtamas esete nem ilyen, ha jól sejtem, nem vele szemben követték el a jogsértést, hanem a fülke tulajdonosával szemben.
Persze, ha nem rongálásról, hanem garázdaságról van szó...
Engem is érdekelne, ki a garázdaság sértettje, ha a cselekmény tárgy elleni erőszakkal valósul meg. Aki látja, vagy aki láthatná, vagy nincs is sértett.
Bocsánat, úgy láttam nem küldte el elsőre!
Büntetőügyekben csak a törvényesen beszerzett bizonyíték használható fel, az általad készített felvételt bemutathatod a vallomásod alátámasztásaként. Ez már nyilvánosságra hozatalnak számít, azonban ez jogszerűnek minősül az alábbiak alapján:
"A Legfelsőbb Bíróság e tárgyban - a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére (Ptk. 4. §) is utalva - a BH1985. 57. szám alatt közzétett eseti döntésben adott iránymutatást. Kimondta, hogy a hangfelvételnek a bírósági vagy szabálysértési eljárásban bizonyítékként való előterjesztése felhasználásnak - nyilvánosságra hozatalnak - minősül és a felhasználás tényének megállapítása szempontjából közömbös az, hogy a hangfelvétel készítése a személyiségi jog megsértésével vagy ilyen jogsértés nélkül történt. Az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek és a bizonyítás ezt a célt szolgálja. Nem lehet ezért a hangfelvétel felhasználását visszaélésnek tekinteni, ha ez a hangfelvétel felhasználójával szemben elkövetett jogsértéssel kapcsolatos bizonyítás érdekében történik." Ez vonatkozik az általad készített képfelvételre is. Készítése tehát nem sért személyiségi jogokat, nem követelhet semmit.
Ha ő kiveri a kezedből a gépet és az megrongálódik, rongálás állapítható meg, az értékhatártól függően.
Büntetőügyekben csak a törvényesen beszerzett bizonyíték használható fel, az általad készített felvételt bemutathatod a vallomásod alátámasztásaként. Ez már nyilvánosságra hozatalnak számít, azonban ez jogszerűnek minősül az alábbiak alapján:
"A Legfelsőbb Bíróság e tárgyban - a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére (Ptk. 4. §) is utalva - a BH1985. 57. szám alatt közzétett eseti döntésben adott iránymutatást. Kimondta, hogy a hangfelvételnek a bírósági vagy szabálysértési eljárásban bizonyítékként való előterjesztése felhasználásnak - nyilvánosságra hozatalnak - minősül és a felhasználás tényének megállapítása szempontjából közömbös az, hogy a hangfelvétel készítése a személyiségi jog megsértésével vagy ilyen jogsértés nélkül történt. Az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek és a bizonyítás ezt a célt szolgálja. Nem lehet ezért a hangfelvétel felhasználását visszaélésnek tekinteni, ha ez a hangfelvétel felhasználójával szemben elkövetett jogsértéssel kapcsolatos bizonyítás érdekében történik." Ez vonatkozik az általad készített képfelvételre is. Készítése tehát nem sért személyiségi jogokat, nem követelhet semmit.
Ha ő kiveri a kezedből a gépet és az megrongálódik, rongálás állapítható meg, az értékhatártól függően.
Büntetőügyekben csak a törvényesen beszerzett bizonyíték használható fel, az általad készített felvételt bemutathatod a vallomásod alátámasztásaként. Ez már nyilvánosságra hozatalnak számít, azonban ez jogszerűnek minősül az alábbiak alapján:
"A Legfelsőbb Bíróság e tárgyban - a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére (Ptk. 4. §) is utalva - a BH1985. 57. szám alatt közzétett eseti döntésben adott iránymutatást. Kimondta, hogy a hangfelvételnek a bírósági vagy szabálysértési eljárásban bizonyítékként való előterjesztése felhasználásnak - nyilvánosságra hozatalnak - minősül és a felhasználás tényének megállapítása szempontjából közömbös az, hogy a hangfelvétel készítése a személyiségi jog megsértésével vagy ilyen jogsértés nélkül történt. Az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek és a bizonyítás ezt a célt szolgálja. Nem lehet ezért a hangfelvétel felhasználását visszaélésnek tekinteni, ha ez a hangfelvétel felhasználójával szemben elkövetett jogsértéssel kapcsolatos bizonyítás érdekében történik." Ez vonatkozik az általad készített képfelvételre is. Készítése tehát nem sért személyiségi jogokat, nem követelhet semmit.
Ha ő kiveri a kezedből a gépet és az megrongálódik, rongálás állapítható meg, az értékhatártól függően.
Sziasztok!
Egy elméleti kérdést szeretnék feltenni.
Ha fényképezővel vagy videokamerával rögzítem (magánszemélyként), amint valaki egy telefonfülkét szétver és ezt ő észleli, kérheti (követelheti)-e a felvétel törlését személyiségi jogainak megsértésére hivatkozva?
Kezdeményezhet-e ő ellenem eljárást bármilyen alapon, pusztán amiatt, hogy én az ő bűncselekményét rögzítettem? Az eljárás során a felvétel az ő bűncselekményének bizonyítékának fog minősülni avagy személyiségijog-sértő felvételnek?
Ha ő a fényképezőgépben kárt tesz (pl. kiveri a kezemből vagy elveszi), ez a cselekmény bizonyíték megsemmisítésének minősül-e? (Létezik-e egyáltalán ilyen jogi fogalom?)
Továbbmegyek: ha a telefonfülke szétverését én rejtett kamerával, a tettes tudta nélkül rögzítem, az ilyen módon nyert felvétel lehet-e bizonyító erejű? Számíthat-e személyiségijog-sértőnek?
Köszönettel:
Sch.Tamás
