magánokirat hamisítás - menetlevél

Tud valaki érdemileg mondani valamit,hogy kb mire számíthatok: elkaptak hamis jogsival btk:274/a pontjával vádolnak 12 évvel ezelőtt már kaptam felfüggesztettet!

Instantvíznek:
Örülök, hogy leírtad a véleményed, más is megtehetné.
Úgy látom te is olvasgatsz BH-kat:)

Gubának: Szerintem eddig nem voltam faragatlan, csak nehezen viselem az olyan kioktató stílusú hozzászólásokat, mint hogy "olvasgass BH-kat", meg hogy "eleve kár volt magyarázni neked" és hogy "bárki olyat meggyőzzek, akit esélytelen".

• Írkálod itt a hülyeségeidet, hogy szerinted lopás, meg hogy nem sikkasztás, de semmilyen értelmes, elfogadható érvet nem hozol fel mellette. Egyszerűen csak nem az amit én mondok és kész.
• Keversz itt minden féle fogalmat össze vissza, csak hogy bizonyítsd az igazad (az üzemanyag a gk.-nak nem alkotórésze).
• Oktatgatsz és lenézel, hogy olvasgassak BH-kat, amikor saját magad sem tudod értelmezni azokat, össze vissza idézgettél itt mindenféle, az esethez egyáltalán nem alkalmazható BH-kat, példákat.

Örülök, hogy te annyira otthon vagy ebben a témában - bizonyára hosszú évek gyakorlata áll mögötted - hogy csak így félválról hülyének nézheted azt, aki nem ért egyet az egyébként helytelen véleményeddel.

Úgy nagyjából ennyi kívánkozott ki belőlem a te nagyképű megnyilatkozásaid után. És hogy neked is igazad legyen valamiben - ha másban nem is, de abban, hogy faragatlan vagyok - ezek után nagyívben sz@rok a véleményedre!

És olvasgass BH-kat!

Elnézést, hogy beleszólok, de gépjárműből a gk vezető által eltulajdonított üzemanyag sikkasztást valósít meg. A gépjárműben levő üzemanyag a jármű "része", mint az összes többi tartozéka, alkatrésze,melyek nélkül nem üzemeltethető a jármű. Ennélfogva az egységet képez, a járművel együtt bízzák rá a gk.vezetőre (pl: fagyállót, háromszöget, elsősegélydobozt, pótkereket, stb.)

BH1987. 427 pedig azért nem lett sikkasztás, mert a volt feleség a lakáshasználatot nem rábízással kapta, ennélfogva a lakásban levő idegen dolgok kezelésére sem kapott megbízást.

„"Az elvált, de a közös lakást használó személyek esetén az egyikük időleges vagy tartós távollétéből nem lehet egymagában véve arra következtetni, hogy a lakásban maradó személyre bízta az ingóságait. Azok őrzésére ugyanis elsősorban maga a közös lakás szolgált. Az adott ügyben a sértett semmiféle olyan kifejezett vagy hallgatólagos magatartást nem tanúsított, amelyből arra lehetne következtetni, hogy az ingóságait - akár átmenetileg is - a terhelt birtokába adta, a mástól való elvétel pedig a rábízás hiányában egyértelműen megállapítható. Ezért a terhelt nem a sikkasztást, hanem a lopást valósította meg a cselekményével.”"

„A lakásos példa meg, hát… :)))). Ebben sincs igazad.
Egy rábízott lakásból bármely dolgot is eladsz (eltulajdonítod vagy sajátodként rendelkezel vele) megvalósítod a sikkasztást.”

Éppen csak a lényeget nem érted, a kérdés az, hogy adott esetekben mire terjed ki a "rábízás".
Ajánlottam már neked, hogy olvass BH-kat:

BH2002. 4. A vállalat telephelyén vagyonőrző szolgálatot teljesítő személyekre nincs rábízva a raktárban elhelyezett árukészlet, feladatuk kizárólag az objektum külső őrzése az illetéktelen személyek behatolásának megakadályozása érdekében, ezért a raktárban elhelyezett értéket általuk történt eltulajdonítása nem a sikkasztás, hanem a lopás törvényi tényállását valósítja meg [Btk. 316. § (1) bek., (5) bek. a) pont, 317. § (1) bek.].
BH1987. 427. Nem sikkasztással elkövetett tulajdon elleni szabálysértést, hanem a lakást közösen használó személy sérelmére elkövetett lopás vétségét valósítja meg, ha az elvált, de a közös lakást használó terhelt a volt férje személyi tulajdonában levő, 2000 forintot meg nem haladó értékű ingóságot eladja, míg a sértett szabadságvesztés büntetését tölti [Btk. 316. § (2) h) pont, 317. § (1) bek.].

Mivel kezdettől fogva nem érted amit írok, ezért eleve kár volt magyarázni neked, csak a külön kérésedre tettem:

„De ha ennyire tudod, hogy ez nem sikkasztás, győzz meg, hogy mi?”

A stílusodon csiszoljál, mert faragatlan vagy!

"A kamionos vagy kártyával, vagy erre a célra kapott készpénzzel tankol, és elszámolási kötelezettsége van az üzemanyaggal."

Más sofőr nem így tankol, vagy más sofőrnek nem kell elszámolnia az üzemanyaggal? Miben különbözik a buszsofőr, a mentőautó sofőrje vagy a szippantós autó sofőrje a kamion sofőrjétől? Semmiben.

Minden gépkocsivezetőnek elszámolási kötelezettsége van az üzemanyaggal. Mint minden autó sofőrje, a céges autók sofőrjei is vagy pénzért tankolnak, vagy kártyával, esetleg magtankol nekik a főnök, de az is lehet, hogy a telephelyen saját kút van. A tankolás módja totál lényegtelen abból a szempontból, hogy az üzemanyag igy is, úgy is idegen dolog lesz számára.
Nem szívhatja ki a tankból az üzemanyagot, mert az a gk.-val együtt rá van bízva. És nem csak hogy nem szívhatja ki, nem is furikázhat vele kénye kedve szerint, vagyis nem használhatja el magáncélra.

Megsúgom neked - tapasztalatból tudom - hogy a kártyás tankolás és a készpénzes tanoklás között nincs különbség abban az esetben, ha a sofőr el akarja sikkasztani az üzemanyagot. Nem vásárol számlákat -minek is tenné, meg kitől? - mikor csak meg kell tankolnia kártyával vagy készpénzért a kúton, majd féreállva leszívni az üzemanyagot és már mehet is az üzlet. Minek itt számlákat vásárolni. Elég messze vagy az élettől e tekintetben! Az üzemanyag ugyanis jövedéki termék és nem árulhatja akárki jogszerűen.

"Más eset viszont, ha a rábízás a járműre szól, ESETI, és anélkül veszi ki a kocsiból az üzemanyagot, hogy a tankolásra ellátmányt kapott volna, illetve meghatalmazása kiterjedt volna arra, hogy tankoljon is bele. Ekkor már nem elsikkasztja, hanem ellopja."

Ez nem igaz! Ahogy korábban már idéztem: "A rábízás a dolog birtokba adását jelenti, amelynek jogcíme közömbös. Ez lehet akár áruszállítás, használat, kezelés, gondozás, vagy személyes őrizet. Ugyancsak közömbös a sikkasztás szempontjából a rábízás időtartama. Az történhet IGEN rövid időre is."

Vagyis amikor a főnök azt mondja a beosztottnak, hogy menjen el a gk-val és bonyolítson le egy tíz perces fuvart, már megvalósul a rábízás. (A gk. tartozéka az üzemanyag :), ezt már tisztáztuk.) Ekkor nem lopást követ el a sofőr, ha az utca végében megáll és leszív 200 liter gázolajat a tehergépkocsiból, hanem sikkasztást. Lopás akkor valósulna meg, ha a telephelyen vagy bárhol szívná le az üzemanyagot olyan dolgozó, akire nem bízták rá a járművet. Mondjuk a hegesztő:).

A lakásos példa meg, hát... :)))). Ebben sincs igazad.
Egy rábízott lakásból bármely dolgot is eladsz (eltulajdonítod vagy sajátodként rendelkezel vele) megvalósítod a sikkasztást.

Tényleg nem megbántani akarlak, de ez a rábízás dolog nagyon nem megy neked. Kevered te itt a polgári fogalmakat mindennel, csak az jöjjön ki, hogy neked van igazad (pl. alkotórész, meg eseti megbízás).

Tekintettel arra, hogy mindeketten a magunk igazát bizonygatjuk és nincs egy döntőbíró sem a vitában, aki eldönthetné melyikünknek van igaza, azt hiszem tényleg jobb lesz ha befejezzük ezt itt és most.

A lopás és a sikkasztás közötti különbség lényegét adó fogalmi elelme a "rábízás". Ha ezt elfogadtuk, akkor a következő kérdés az, hogy egy dolog valakire való rábízása kiterjed-e minden részre, amely a dologgal valamilyen kapcsolatban van, illetve ennek a kapcsolatnak a minősége lényeges e, vagy sem. Nyilvánvalóan, lényeges. Erre hoztam neked példákat. Az alapul fekvő jogviszony tartalma fontos, anélkül nem lehet megítélni a bűncselekményt.
A kamionos vagy kártyával, vagy erre a célra kapott készpénzzel tankol, és elszámolási kötelezettsége van az üzemanyaggal. Ha tehát kártyával tankol, akkor a gázolajat adja el, ha készpénzzel, akkor fiktiv számlákat vásárol és úgy sikkasztja el az ellátmány egy részét. Más eset viszont, ha a rábízás a járműre szól, eseti, és anélkül veszi ki a kocsiból az üzemanyagot, hogy a tankolásra ellátmányt kapott volna, illetve meghatalmazása kiterjedt volna arra, hogy tankoljon is bele. Ekkor már nem elsikkasztja, hanem ellopja.

Ha rád bízom a lakásomat, és azt mondom, hogy nyugodtan használd a mosógépemet is, akkor arra nézve sikkasztást követsz el, ha eladod, de ha a festményemet adod el a falról, akkor viszont lopást. A különbség a rábízás kifejezett volta, illetőleg annak hiánya. Mindkettő berendezési tárgy volt, és mégsem ugyanaz a szituáció.

A gk. nem megy üzemanyag nélkül, az gk. rábízásával annak tartozékai is rá lesznek bízva a gk. vezetőre.
P
ersze hogy nem lehet alkotórásze a gépkocsinak az üzemanyag (nagy baj lenne), már csak fogalmilag sem, ha már ide keverjük a polgári jogi fogalmakat.

"A tartozék az a mellékdolog, ami nem alkotórész ugyan (önálló dologi létét tehát nem vesztette el), de a fődolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti. A tartozék a fődolog szolgálatára hivatott anélkül, hogy a fődologgal egy dolgot alkotna."
"...a fődologra vonatkozó tulajdonjog vélelemszerűen a tartozékra is kiterjed."

"Az alkotórész vagy növedék egy dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, vagy használhatósága számottevően csökkene."

Elmondom, hogy még az izzókészlet és a porraloltó is lehet sikkasztás tárgya.

De álljon itt végezetül egy kis bulvár:
http://www.kisalfold.hu/…ok_/1169363/

:-))
Az üzemanyag tekinetében én lopást vélek megvalósulni. A rábízásnak kifejezettnek kell lenni, ezért az üzemanyagot szerintem a sofőr nem elsikkasztja, hanem ellopja. Esetleg az üzemanyagra szánt és átadott pénzt sikkaszthatná el. A rábízás a járműre vonatkozik, de az üzemanyag nem alkotórésze annak.
Kb. úgy mint ahogy a raktáros sikkaszthat, a biztonsági őr meg csak lophat, mert az ő esetében a raktározott árukra vonatkozóan nem kifejezett rábízás.

Igen. A vitatott cselekmény nem a sajátjaként rendelkezés folytán, hanem a jogtalan eltulajdonítás miatt sikkasztás.

"A magáncélú használat nem meríti ki a sajátkénti rendelkezés fogalmát, ha pedig azért írkálták a hamis tartalmú menetleveleket, hogy a gázolajat kivegyék a kocsikból, akkor sem sikkasztás, hanem lopás merülhet fel." Azt viszont neked kell belátnod, hogy az általad itt írt cselekmény nem lehet lopás, az üzemanyag rábízott jellege miatt.

Ha ebben is egyetértünk, akkor jutottunk közös nevezőre.

„jack4 # e-mail 2009.06.05. 17:38
Az, hogy a sikkasztás megvalósult-e, bizonyítási kérdés. Elvileg nem kizárt a megállapítása. Nem csak akkor valósulhat meg, ha konkrétan az üzemanyagot tulajdonítja el az elkövető, hanem akkor is, ha magáncélra használja a céges gépkocsit.”

Konkrétan erre a beírásodra reagáltam, mikor azt írtam, hogy a magáncélú használat nem sikkasztás. Szerinted, konzekvensen vitatkozol? :-) De, örülök, hogy végre beláttad, hogy nem volt igazad.

Visszaolvasva a korábbi hozzászóllásokat valóban tévedtem egy dologban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy másról beszélek, mint amiről te.

Abban tévedtem, hogy a sajátjaként rendelkezést hoztam fel elkövetési magatartásként, azonban az általunk vitatott cselekmény (egy kicsit már eltérően az alapkérédéstől )jogtalan eltulajdonítással elkövetett sikkasztás megállapítására lehet alkalmas.

Ugyanis, a gk. vezetője a rábízott járművel és benne a szintén rábízott üzemanyaggal - ellenkező engedély hiányában - nem végezhet magánutakat, mivel ekkor jogtalanul eltulajdonítja a cég tulajdonát képező üzemanyagot. " Eltulajdonításnak minősül az elidegenítés (eladás, elcserélés, elajándékozás), az elhasználás , illetve az eltagadás". (Blaskó B.: Büntetőjog, Különös rész II. 171. old.)

A tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen ügyekben a gk. vezetők elég rendesen igénybeveszik magáncélra a gépkocsit (fuvaroznak vele, bevásárolni járnak, sőt volt olyan is aki a másodállásához használta fel).
Már miért kellene ezt a cég vezetésének eltűrnie?

Felmerülhetne még, hogy az üzemanyag helyettesíthető dolog, azaz az elhasznált üzemanyagot viszatankolhatná a gk. vezetője. Azonban ha az elkövetőben a helyettesítés szándéka sincs meg (hiszen pont ezért manipulálja, hamisítja meg a menetlevelet) megvalósítja a sikkasztást.

Ahogy korábban már írtam, a "magánutak" során elhasznált üzemanyag értéke (tekintettel a folytatólagos elkövetésre) összeadódik.

Tehát én nem azt mondom, hogy nem mehet haza a céges gépkocsival senki, hanem azt, hogy erre vonatkozó határozott engedély hiányában, a további feltételek teljesülése esetén, megvalósíthatja a sikkasztást.

A semmitmondó hozzászólásaid és más lenézése helyett inkább azon kéne elgondolkoznod (már ha ilyen magabiztos vagy benne, hogy a te véleményed az egyetlen helyes vélemény), hogy mit jelent a kérdező alábbi mondata:
"Az ügyben kisebb sikkasztásst is vizsgálnak v.színűleg -a beírt és afutott km-ek között jelentős az eltérés-gondolom, hogy hova tűnt az üzemanyag."

Gondolom a nyomozás során téved a nyomozó hatóság és az ügyész is a cselekmény minősítésében?

Végezetül: ha én nem értem a különbséget az baj, de ha te nem vagy képes erre a különbségre nekem rávilágítani " főleg ha jogász vagy", az az igazi baj!

Ha a válaszaidnak lenne köze ahhoz, amiről beszélek, akkor vitatkozhatnánk is, te azonban valami egészen másra válaszolgatsz.
Csak egy példa: Azzal, hogy egy bűncselekmény, a sikkasztás nem valósul meg, még nem mondtam, hogy a sofőrnek ne kellene az üzemanyaggal elszámolnia, vagy hogy szabadon furikázhatna kedvére. A büntetőjogi szankciók alkalmazása a konfliktusok rendezésében, csak a végső stáció. Ha nem érted a különbséget, akkor az elég nagy baj, főleg, ha jogász vagy. De hagyjuk inkább...

Azt hiszem, nem kéne ilyen lenézőnek lenned. Különösen azért nem mert hülyeségeket irtál.

Nem vállalltam olyan missziót, hogy bárkivel vitatkozzam, vagy bárki olyat meggyőzzek, akit esélytelen. A véleményemet írtam le, ha nem érted, te bajod, nem az enyém. Nem kell nekünk feltétlenül egyetérteni.

Na nem mond már, hogy a céges autóval magánutakat lehet tenni, és az üzemannyaggal nem kell elszámolni. A gk-t azért bízzák rád, hogy a munkát elvégezd, nem azért, hogy azzal a magánutaidat rendezd. Az üzemanyag a gépkocsival együtt rá van bízva a gk-vezetőre, amivel el kell tudni számolnia. Ezért (is) vezetik a menetlevelet.
De ha ennyire tudod, hogy ez nem sikkasztás, győzz meg, hogy mi? Ez a bérelt meg kölcsönzött dolog, hogy jön ide?

Ez a magánokirat hamisítás elmélet csak annyiban sántít, hogy hiányzik a tényállási elemként szereplő felhasználás. Nem a jelenléti íven történt a nyilatkozat, de ez mindegy is. Az a papír, ami tartalmazta a nyilatkozatot, pedig felhasználásra került, mégpedig a lakásszövetkezetnél. (Gondolom a szerződéskötés feltételeinek meglétét igazolták vele, vagyis hogy hány lakó kérte a szigetelést.
Ha nem történt volna felhasználás, nem is valósult volna meg a bcs.

Harmadjára is csak azt tudom leírni, hogy a saját célú használat nem jelent rendelkezést a dologgal. Ha például a rábízott dolgot harmadik személynek továbbadja, az viszont már rendelkezés a dologgal.
De ha pl. a bérelt, vagy kölcsönzött dolgot a lejáratkor nem adja vissza, azzal még nem követi el a sikkasztást valaki, mert ugyan nincsen már jogcíme a további birtoklásra és használatra, de ezzel még nem merítette ki a sajátkénti rendelkezés fogalmát. Ha hazamész engedély nélkül a cégautóval, azzal sem követsz el sikkasztást.

„A magánokirat hamisítással kapcsolatban meg csak annyit, hogy azzal még nem valósult meg a magánokirat hamisítás, hogy aláírta más nevét. Ugyanis a bűncselekmény akkor lesz befejezett, ha a hamis, vagy hamisított magánokiratot felhasználják. És bármennyire furcsa, a felhasználó is elkövető (már ha külön válik a két személy és mindkettőjük tudattartalma átfogta a tényállási elemeket).”

A magánokirat-hamisításnál az okirat felhasználása olyan magatartást jelent, amelynek eredményeképpen az okiratról más személy tudomást szerez. Mivel a példában szereplő okirat egy jelenléti íven tett nyilatkozat volt, ezért ez a feltétel már az aláírással egyidejűleg teljesült.
Ennyit erről.

Guba! Akkor szerinted mi? Semmi?

Nem érdekel, hogy mennyi BH van róla, azokat olvasd el te, ha van rá időd.

A sikkasztás elkövetési tárgya az elkövetőre bízott idegen dolog. (jelen esetben a gk.)
A rábízás a dolog birtokba adását jelenti, amelynek jogcíme közömbös. Ez lehet akár áruszállítás, használat, kezelés, gondozás, vagy személyes őrizet. Ugyancsak közömbös a sikkasztás szempontjából a rábízás időtartama. Az történhet igen rövid időre is.

A sajátjaként azt jelenti, hogy a terhelt a jogosult személy engedélye nélkül időlegesen tanúsít olyan magatartást, amelyre csak a tulajdonos, vagy annak hozzájárulásával más lenne jogosult.

Semmiképpen nem valósulhat meg lopás abban az esetben, ha az idegen dolog az elkövetőre rá van bízva, hiszen pont ez a rábízás határolja el egymástól a két cselekményt.

A magánokirat hamisítással kapcsolatban meg csak annyit, hogy azzal még nem valósult meg a magánokirat hamisítás, hogy aláírta más nevét. Ugyanis a bűncselekmény akkor lesz befejezett, ha a hamis, vagy hamisított magánokiratot felhasználják. És bármennyire furcsa, a felhasználó is elkövető (már ha külön válik a két személy és mindkettőjük tudattartalma átfogta a tényállási elemeket).

Úgyhogy ennyit arról, hogy ki olvasgasson BH-kat.

Tündianyu, a magánokirat-hamisítást megvalósítottad amikor más nevét írtad alá, az összes többi körülmény az esetlegesen kiszabásra kerülő büntetésnél lenne értékelendő. De ezt a tényállást egy ügyészi megrovással, vagy vádelhalasztással talán megúszod.

„Ekkor ugyanis a gk. vezetője a rábízott gépjárművet sajátjaként használja, azzal sajátjaként rendelkezik, ”

Jack! Ezt már leírtad tegnap is, de pontosan erre reagálva írtam, hogy a sajátjakénti rendelkezés nem egyenlő a saját célú használattal. Sajátkénti rendelkezés az lenne, ha elidegenítené, haszonkölcsönbe, vagy bérbe adná, zálogba adná, stb.Van erről sok BH, ha érdekel olvasd át.

Tisztelt segítő.Azzal a problémával fordulok önökhöz, hogy okirat hamisítással vádolnak, és rendőrségi ügy is van belőle. A probléma a következő: a szomszédom megkért, hogy mivel ő dolgozik, képviseljem őt a lakógyűlésen, ami az épület szigeteléséről szólt, és tudassam a többiekkel, hogy ő is kéri a szigetelést, ahogy a többi lakó is. Ez azzal járt, hogy alá kellett írni a jelenléti ívet (amit a lakóbizalmi nyomtatott ki) és alá kellett írni hogy kérjük a szigetelést (ezt a papírt szintén a lakóbizalmi nyomtatta). A baj az, hogy én megkérdeztem hogy a szomszédom helyett az én nevemet írjam e, erre a lakóbizalmi azt mondta, hogy nem, hanem a szomszéd nevét (aki jó barátnőm volt). Aláírtam, és másnap tudattam a szomszédommal. hogy aláírtam helyette, és ő ezt hálásan meg is köszönte. +hónappal az aláírás után, be ment a lakásszövetkezetbe, ahol intéződött a szigetelés dolga, és kérte hogy az ő szintjét ne szigeteljék le mégsem, de már nem lehetett visszamondani. Erre kijelentette, hogy nem is ő írta alá, hogy szigeteljék le az ö szintjét is hanem én. És tagadja,hogy megkért engem hogy képviseljem őt azon a napon.Ezt ő sem és én ennek az ellenkezőjét sem tudom bizonyítani, mivel barátként csak egymással beszéltük meg a képviselést. De pár nappal a lakógyűlés előtt ő aláírta saját kezűleg azt a papírt amit én nyomtattam ki és vittem végig a lakok körében, amely a szigetelés igényéről szólt, az írta alá aki kéri a lakás szigetelését. Ezt ő is kérte és aláírta. Gyanús, hogy miért 3 hónapra rá gondolta meg magát a szigeteléssel kapcsolatban, miért nem ment be pár nap múlva a lakszöv.höz hogy nem ő írta alá és nem kéri a szigetelést?Miért várta meg az utolsó napokat, amikor már nem lehetett lépni.Kérdezném, hogy ez a dolog okirat hamisítást jelent e? Fogadjak e ügyvédet? Okiratnak minősül e az a papír amit egy átlag ember nem akart kézzel írni, hanem kinyomtatta? Mi lehet a büntetésem, ha nem tudom magam a rendőrségen igazolni? (Amit a szomszédom sem tud igazolni).Nagyon várom a választ, mert sürgős lenne, és teljesen megőrli az idegeimet ez az ügy, hiszen soha nem volt rendőrséggel dolgom. Segítsen kérem. Egy 2 gyermekes 30 éves anyuka, aki ápolónőként dolgozik egy idősek otthonában.Ha lehetséges kérem az email címemre tessék választ küldeni. tucsy29@citromail.hu Tisztelettel és köszönettel.

A magáncélú használat - amennyiben a folytatólagosság megállapítható és így az okozott kár a bűncselekményi értékhatárt meghaladja - sikkasztásnak minősül. Ekkor ugyanis a gk. vezetője a rábízott gépjárművet sajátjaként használja, azzal sajátjaként rendelkezik, vagyis olyan magatartást tanúsít, amely a tulajdonost megillető rendelkezési jog gyakorlását jelenti. A magánutakra ugyanis nem kapott engedélyt a jog gyakorlójától.
Azokban az esetekben, amikor ilyen magánutak történnek és a hiányzó üzemanyag elhasználását "legalizálni" kell, szokták a menetlevelet meghamisítani. Ekkor a sikkasztással halmazatban a magánokirat hamisítás is megállapítható.
Ha a sofőr egyszerűen leszívja az üzemanyagot a rábízott gépkocsiból, akkor is sikkasztást követ el.
Mindezek bizonyítása azonban nagyon összetett feladat.

A magáncélú használat nem meríti ki a sajátkénti rendelkezés fogalmát, ha pedig azért írkálták a hamis tartalmú menetleveleket, hogy a gázolajat kivegyék a kocsikból, akkor sem sikkasztás, hanem lopás merülhet fel.

A sikkasztás tekintetében - főleg, ha többen is lehetnek elkövetők - szakértőt (könyvvizsgálót, revizort) szoktak bevonni, hiszen itt általában olyan adatokat kell igazolni, amelyekhez különleges szakértelem szükséges. Pontos kimutatások a menetlevélben vezetett adatokról (mikor, kinek az utasítására, hova ment stb.) hiszen ha ezt a cselekményt vizsgálják, akkor ki kell zárni ahogy az előbb irtam a magáncélú felhasználást is. Vagy ha megállapítható, akkor az azzal okozott kárt is pontosan kell meghatározni. Ezért mondtam, hogy ez bizonyíttási kérdés. Ha a szakértői vélemény kedvezőtlen és meggyanúsítják a sikkasztással, akkor én fogadnék ügyvédet.