ObudaFan
2009.09.27. 09:55
Ő visszakövetelheti, nektek viszont a felújítás értékére lehet igényetek.
bíróság
- 1
- 2
boszorkány
#
2009.09.27. 06:12
A helyzet az , hogy a válásunk után a férjem velünk akart maradni,hogy együtt neveljük a közös gyerekeket,így 5 évig még együtt éltünk, és engem többet érdekelt az anyósom sorsa mint a fiát. Ez nem ajándék volt. Amikor a ház vásárlást intéztük, szóltunk, hogy jó lenne ha eljönne, hogy legalább haszonélvező legyen, de nem akart. Arra gondoltunk,hogy a gyerekek nevére íratjuk a házat, de nem tettük, mert az ügyvéd felhívta a figyelmet, hogy ha cserélni szeretnénk nem adhatjuk el a házat, ameddig a gyerekek nem nagykorúak. Jelenleg a volt férjem az új élettársával és annak gyerekeivel él a házban. Tulajdonképen nem értem mi a fenének zavarja , hogy a fele ház az én nevemen van, ha benne lakik ? 5 év alatt csak én dolgoztam, és a családom segítségével lett felújítva a ház. Édesapám új fürdőszobát csinált , a csatornázástól a szerelésig mindent. A konyhában is minden ami vízzel kapcsolatos elvégezte. Közösen parkettáztunk, gipsz-kartonoztunk, festettünk. Saját pénzből vezettettem be a gázt, tervtől a szerelésig, ami nem kis pénz. Én nem csak belibegtem a lakásba és élveztem annak gyümölcsét, hanem keményen megdolgoztam ameddig ott laktam, hogy lakható és komfortos legyen a ház.
Kovács_Béla_Sándor
#
2009.09.26. 18:48
Bár ezt a "válásunk utánt" nem értem. Mi a fenének ajándékoz valaki a volt menyének? Mi a csudának vesz valaki az épp elvált házastársával közös házat?
Kovács_Béla_Sándor
#
2009.09.26. 18:47
Anyósod visszakövetelheti a nekd adott ajándékot feltevés meghiúsulása címén.
boszorkány
#
2009.09.26. 18:43
Megint felmerült bennem egy kérdés...
A volt férjemmel válásunk után vettünk egy házat,amelyre a pénzt az anyósom adta nekünk. a tulajdon 50-50%-ban van meghatározva. Az útjaink szétváltak és mindenki éli világát, csak a volt férjem és az édesanyja nem tudja megemészteni, hogy a ház fele az enyém. A férjem román állampolgár és az édesanyja is. Amikor eladták a szülői házat a pénzt elhozta Magyarországra euróban, amit nekem adott át és én váltogattam át forintra úgy ahogyan a ház bővítéséhez szükség volt. Tehát nincs hivatalos papír az összegről amit nekem átadott ,csak az otthon kapott adásvételi szerződése. Azon csak a házért kapott összege szerepel. A volt férjem a minap írt egy e-mailt, hogy az édesanyja megbízott egy ügyvédet, hogy a rám eső tulajdoni részt leírassák a nevemről.
A kérdésem az lenne, hogy van-e lehetőségük ebben az esetben tőlem elvenni a házrészt? Egy román állampolgár indíthat-e pert Magyarországon?
A volt anyósom, akinek a neve nem is szerepel a tulajdoni lapon, egyáltalán indíthat-e pert ellenem?
HA Ő nem, a volt férjem megteheti-e és milyen indokkal?
ObudaFan
#
2009.09.20. 16:54
Elég.
boszorkány
#
2009.09.20. 13:47
ok, közben értesültem, hogy a volt férjem gyerektartás csökkentését kérelmezte a bíróságtól, mert kisbabájuk született. Ebben az esetben is meg kell jelennem a bíróságon, vagy elég ha egy levelet küldök a bíróságnak, hogy tudomásul vettem és beleegyezek?
boszorkány
#
2009.09.20. 13:00
Pontosan mi is az a kézbesítési védelem?
escargot
#
2009.09.20. 09:03
onnan tudja, hogy kinyitotta a levelet, mert kíváncsi :S
ObudaFan
#
2009.09.20. 09:02
- Sehonnan.
- Nem feltétlenül. Valószínűleg be fog állni a kézbesítési vélelem.
- Úgy lenne célszerű, de ez aligha lesz hivatkozási alap.
- Igen.
- Ezt be kell jelenteni a bíróságnak, és kérni, hogy amennyiben a meghallgatás feltétlenül szükséges, akkor a bíróság azt a németországi megkeresett bíróság útján foganatosítsa. Ugyanakkor ebben az esetben fordítási költség felmerülhet.
- Ezért kellett volna átvenni. Ha lehet tudni, melyik bíróság a feladó, akkor személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet ott érdeklődni, de ebben a helyzetben a meghatalmazás adása sem lesz egyszerű, mert a külföldön kiállított okiratokra szigorú alakszerűségi előírásk vannak.
- A bíróság kirendel fordítót, de az elég költséges.
boszorkány
#
2009.09.20. 07:57
Szép napot mindenkinek!
Már lassan 2 éve élek Németországban. A munkaügy fizeti a lakásom ameddig nem tudok teljes munkaidőben dolgozni. Közben különböző tanfolyamokra kell járnom, ami idő alatt nem hagyhatom el az országot. szerencsémre már dolgozom is félállásban. A szüleimmel az interneten tartom a kapcsolatot, és említették, hogy egy bírósági levél érkezett a címükre, amit a postás át akart nekik adni. Ő nem vette át mondván, hogy én nem tartózkodom az országban.De a postás szerint igen is át kell venni a levelet, mert október 7-re idézésem van a bíróságra, és ha nem jelenek meg bajom eshet. A levél a volt férjem után viselt nevemre érkezett, holott már másfél éve újra férjhez mentem.
Kérdéseim:1). Honnan tudhatja olyan biztosan egy falusi postás, hogy mi áll egy bíróság által küldött zárt levélben?
2). Helyesen járt-e el az édesanyám, hogy nem vette át a levelet?
3). Ha valaki(pl. a volt férjem)valami miatt ügyezni akar velem, nem a jelenlegi nevemen kéne az ügyet elindítania?
4). Ha a régi nevemre érkezett idézést kaptam, köteles vagyok-e megjelenni a bíróságon, hiszen akit idéznek az már nem létezik.
5). Amennyiben az anyagi helyzetem nem engedi meg hogy Németországból Magyarországra utazzak akkor mi a teendő?
6). Honnan tudhatom meg milyen ügyben írt a bíróság, ha nem vettük át a levelet?Mivel az idő szorít egy valódi ügyész vagy jogász válaszát várom első sorban, utána jöhetnek a" kis okoskodók "
Kovács_Béla_Sándor
#
2009.09.08. 09:09
Nem csak akkor van harmadfok, ha az ügyben eljárt két bíróság egyike marasztalja, a másika pedig felmenti a vádlottat?
Kovács_Béla_Sándor
#
2009.09.08. 09:07
Ha az első fokú ítélet ellen az ügyész is fellebbezett, akkor nincs súlyosbítási tilalom.
Brigi78
#
2009.09.08. 08:54
Bocsi
I. fok után fellebbeztek
Brigi78
#
2009.09.08. 08:53
Kedves Fórumozók!
A következőben szeretnék segítséget kérni:
- fokon meghozott ítélet: jelentős kárt okozó csalás - 5 év letöltendő börtönbüntetés
- fokon hozott ítélet: különösen nagy kárt okozó csalás - 5 év letöltendő börtönbüntetés + feltételes szabadságra nem bocsátható
- fok után az ügyész a terhelt javára, valamint a terhelt enyhítésért fellebbezett.
Kérdésem az lenne, hogy nem számít-e a súlyosítási tilalom megsértésének a II. fokú ítélet, mivel ott a jelentős kárt különösen nagy kárra változtatták?
Előre is köszönöm a segítséget.
Brigi
ObudaFan
#
2009.08.31. 10:18
Az ügyben eljáró bíróságnak, ügyszámmal.
okosodok
#
2009.08.30. 15:48
Köszönöm a gyors választ! Még, annyit, ha elárulna, hogy kinek címezzem ezt a kérvényt? Az ügyben eljáró bírónak?
Zoltán
Kovács_Béla_Sándor
#
2009.08.30. 09:06
Kérheted, hogy a lakóhelyed szerint illetékes bíróság hallgasson meg.
okosodok
#
2009.08.30. 04:47
Tisztelt Hozzáértők!
2009. szeptember 3-ára idézett meg a bíróság, mint tanút. Az ügy, egy nagy értékre elkövetett csalás volt körülbelül 1,5-2 éve. Egy gépjármű adás-vétel keretében kerültem az ügyben, mert, az adás-vételi szerződésen én voltam az egyik tanú. Aztán később kiderült, hogy a megvásárolt gépjármű árát a vevő elfelejtette kifizetni. Azt szeretném kérdezni, hogy van-e rá lehetőségem, hogy utazás nélkül megoldjam ezt? Egyébként sem tudnék túl hasznos lenni a bíróság számára, mert azon kívül, hogy bementem egy helységbe, ott aláírtam, mint tanú, aztán kimentem, nem-igen tudnék többet mondani. Problémám lényege, mégis az utazás. Értem én, hogy térítik az útiköltségem, meg értem én, hogy csak pár óráról van szó, de egyrészt én nem tudom azt az összeget "megelőlegezni", amibe az utazásam kerülne, másrészt pedig arra az időpontra, amikorra az idézésem szól, gyakorlatilag lehetetlen odaérnem a távolság miatt. 10 órára vagyok beidézve, de 11-11:30-nál előbb akkor sem tudnék odaérni, ha mondjuk Intercity-vel mennék. Hozzáteszem ismét, még a személyvonat retur sem menne, nem még a pótjegy. :/ Nem tehetnék vallomást esetleg a helyi bíróságon/rendőrségen? Vagy, kérelmezhetem, hogy esetleg egy másik időpontban szíveskedjenek meghallgatni? Nem "kikerülni akarom a dolgot", de valóban nem tudom megoldani az utazást. Ha lehet kérelmet benyújtani, azt kihez kell benyújtani? ...
Köszönöm előre is a segítséget!
Zoltán
véső (törölt felhasználó)
#
2009.08.18. 13:11
Akkor másként kérdezem:
a sértett feljelentést tesz, (rongálás miatt)
az ügyész nyomozást rendel el
a rendőrség nyomoz a nyomozás lezárásával az ügyész nem
fordul a bírósághoz, hanem az elkövetőt figyelmeztetésbe
részesíti.
Az elkövető elismerte a rongálás tényét.
Jogszerűen járt-e el az ügyész ?
Dr.Attika
#
2009.08.18. 12:40
Az ügyésznek arra van jogköre, hogy a büntetés kiszabásának kezdeményezését elhalassza a törvényben meghatározott esetekben. ( Nem emel vádat.)
ObudaFan
#
2009.08.18. 12:27
Büntetést a bíróság szab ki.
véső (törölt felhasználó)
#
2009.08.18. 09:11
Jogászok segítségét kérem.
A kérdés az , van-e az ügyésznek büntetés kiszabásához jogköre ?
Elder Postiga
#
2009.08.17. 09:05
nem azzal követem el a számviteli fegyelem megsértését ha nem tudom bemutatni mert 5 évig őriznem kéne? valamint akkor is elkövetem ha nem szándékosan ugyan de én hibámból eltünik.. vagy ez már csak a büntetés kiszabásánál jelent enyhítő vagy súlyosbitó körülményt?
másik ügy:
az ügyész kötelessége feljenetést tenni, az alapján hogy mennyire veszi komolyan egy ilyen tanuvalloást?
pl ha tőlem független sőt bírósági perben velem szembenálló fél is megerősitette a vallomásnak azon részét... lehet azért nem vette komolyan mert tárgyalás közben elmászkál cserélgetik az ügyészek egymást vagy mert másik tárgyalás iratait tanulmányozza?
Elder Postiga
#
2009.08.17. 08:58
azzal hogy előtte pár héttel az apeh-nél volt áfavizsgálatom és ott még be tudtam mutatni és minden rendben volt.. valamint azzal hogy a rendőrségnek is be kellett mutatni pár számlát később az is rendben volt, valamint a könyvelőm is tanúsította hogy minden rendben volt.
tehát volt könyvelésem teljesen precízen vezetve plusz amit be kelett fizetni azt vagy befizettem vagy apeh gondoskodott róla inkasszó formájában bevallások rendesen be voltak adva stb... de egyszer könyvelőtől elhoztam komplett könyvelési anyagot és utánna nem tudom hova lett..
milyen büntetésre számíthatok ezért?
- 1
- 2
