Köszönöm a nekem adott válaszokat, eddig nem akartam Jack4 kérdéseit elnyomni a „ráírással”. Megint figyelmetlen voltam persze, az okirat-hamisítás nem magánindítványos. Köszönöm a figyelmeztetést. Egészen megzavart, hogy a bíró a magánvádlót faggatta arról, tett-e az ügyben feljelentést, miért nem tett, majd a vádlottat (aki ráadásul hozzátartozó is), csak jegyzőkönyvön kívül kérdezte meg arról, elismeri-e a hamisítást és tudja-e, milyen csúnya dolog az. (Mint egy gyerektől.)
kölcsönös testi sértés
Nem hozhat így itéletet, mert egy közvádas bcs.-t figyelmen kívül hagyna. Meg kell küldenie az iratokat az ügyésznek aki megvizsgálja és ha a garázdaság megállapítható, akkor a nyomozást elrendeli garázdaság halmazatban kts-el) majd váddal visszaküldi az iratokat (persze ha bizonyítható, ha nem ,ő szünteti meg).
Legalábbis erről rendelkezik a Be. 501.§-a.
Óriási valószínűséggel nem fog feljelentést tenni. Leírtam már miért nem. Ha a tényállás egyértelmű, akkor kts-ben meghozza az ítéletet, ha pedig nem lehet bizonyítani - mint a jelen példában sem - akkor a garázdaságot sem lehet ráhúzni egyikre sem, tehát nem fogja szaporítani a gondjait, hanem opportunista szemlélettel lehetőleg gyorsan igyekszik lezárni az ügyet. Soha senki nem fog neki szemrehányást tenni ezért. (Ha csak te nem. :))
Ez a példa teljesen másról szól. Amiről én beszélek az a következő:
Kts. miatt a bíróságon indul eljárás, a bíró észleli, hogy a cselekmény garázdaság vétségét megvalósítja meg, amivel halmazatban áll a kts. Milyen lehetőségei vannak?
„A példánál maradva, vagyis kts. miatt indult eljárásban, ha felmerül a garázdaság gyanuja, nincs más lehetősége, mint elrendeltetni a nyomozást.”
Mindig sérti a fülemet az ilyen kategorikus fogalmazás. Dehogy nincsen más lehetősége. A bíró mindig gyorsan be szeretné fejezni az ügyet, nem felleges köröket futni és futtatni. A saját praxisomban is volt olyan eset, amikor egy elkövetési cselekménnyel valósult meg a könnyű testi sértés és a garázdaság, az ügyészség súlyos testi sértés kísérletében emelt vádat, magánindítvány nem volt. Közvetítői eljárásra utaltattam, vádlott meg sem jelent, visszakerült a bíróságra, a sts. kísérletet nem sikerült bizonyítani, más bcs-ben pedig nem lehetett elítélni, felmentették.
A garázdaság simán megállt volna, ítélet után megkérdezetem az ügyészt, miért nem ebben emelt vádat, a válasz az volt, örüljek neki.
A büntetőügyben akkor az állam állja.
Köszi a hozzászólásokat.Amennyiben -várhatóan így lesz-nem bizonyítható,ki generálta a támadást,a perköltséget a vádlottakra terhelik,vagy csak a feljelentőre?Hozzávetőlegesen mennyibe kerülhet ez a feleknek?
A példánál maradva, vagyis kts. miatt indult eljárásban, ha felmerül a garázdaság gyanuja, nincs más lehetősége, mint elrendeltetni a nyomozást.
A bírók kellően leterheltek ahhoz, hogy kisebb gondjuk is nagyobb attól, mint hogy feljelentgessenek. Ha meg úgy gondolja, hogy az adott tényállásba egy másik bűncselekmény is belefér, akkor jelzi a vádtól eltérő minősítés lehetőségét, ha pedig erre nincsen mód, akkor még mindig sok mindent figyelembe vehet a büntetés kiszabásakor, amit nem feltétlenül említ meg az ítélet indoklásában. Én sem hallottam még olyat, hogy bíró jelentett volna fel bárkit, de a tapasztaltabb kollégák biztos többet tudnak erről.
Pedig ha felmerült a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúja, kellett volna. Lehet, hogy úgy ítélte meg, nem valósult meg a foglalkozási szabályszegés.
Én egyszer megkérdeztem egy bírótól, aki sok "orvosi műhiba" pert (nem büntető, hanem kártérítési) tárgyal, tett-e feljelentést valaha is bármely érintett eü. dolgozó ellen, amikor esetleg felmerült benne a "foglalkozási szabályszegés" fogalma. Azt válaszolta, hogy ilyesmi eszébe sem jutott.
És mégcsak nem is magánindítványos.
Mivel a bíró hivatalos személy és a hatáskörén belül jut a tudomására, kellett volna intézkednie. Már csak azért is, mert a magánokirat hamisítás közvádas bűncselekmény és hivatalból üldözendő.
„Sokszor előfordul, persze csak akkor, ha a közvádas bcs. gyanuja felmerül a bírói eljárás során”
Erről eszembe jutott egy kérdés, amin (kizárólag laikusok) sokat gondolkodtunk:
a bíró akkor is köteles a tudomására jutott közvádas bűncselekmény miatt feljelentést tenni, ha az egyébként magánindítványos (okirat hamisítás)?
(A konkrét esetben, egy büntetőperben arról volt szó, hogy a magánvádló az elkövető szavahihetőségének kétségbe vonására benyújtott egy magánokiratot, amit a vádlott a két tárgyalás között, a magánvádló nevében hamisított. A magánvádló nem jelentette fel a hamísítót, a bíró pedig jegyzőkönyvön kívül kérdezte meg a vádlottat, elismeri-e a hamisítást. Ő elismerte. Ezen kívül, kb. 6 hónapja semmi nem történt. Vonatkozik az ilyen esetekre a büntetőeljárásról szóló törvény 171.§ (2) bek.?)
Sokszor előfordul, persze csak akkor, ha a közvádas bcs. gyanuja felmerül a bírói eljárás során. Az itt írtakból ez nem igen állapítható meg.
Na, ez az ami a gyakorlatban soha nem fog előfordulni. :)
(worst case scenario)
_Wasp_
póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása
a bíróság hivatalból
_Wasp_
póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása
Persze, de szerinted ebben az esetben ugyan mi által lépne be? A bíró fog feljelentést tenni, vagy valamelyik elkövető?
közvádló bármikor beléphet...
_Wasp_
póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása
Igen, de az már közvádas lenne, vád hiányában pedig nem lehet elítélni senkit.
„Ha nem sikerül bizonyítani, hogy ki volt támadó és ki jogos védelmi helyzetben, akkor szerintem mindkét vádlottat fel kell menteni.”
vagy a körülményekhez képest akár garázdaságot is állapíthatnak meg.
Ami mondjuk nem annyira szuper...
_Wasp_
póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása
Ha nem sikerül bizonyítani, hogy ki volt támadó és ki jogos védelmi helyzetben, akkor szerintem mindkét vádlottat fel kell menteni.
Hogy mikor lesz ítélet, azt innen megmondani nem lehet. Megrovás, vagy próbára bocsátás várható.
Tisztelt Fórumozók!Az alábbi ügyben szeretnék segítséget kérni:Adott két alany,mindkettő azt állítja,a másik támadott rá.Az atrocitást nem látta senki.Mindkét részről készült látlelet.A feljelentő fél sérülései elenyészőek.A vádlott viszonváddal élt,az ő sérülései komolyabbak.(Mindkettő 8 napon belüli.)Az első tárgyaláson egyik fél sem tudta bizonyítékokkal alátámasztani a történteket.A bíró többször kísérletet tett az ügy lezárására megegyezéssel,ám a feljelentő fél-másodrendű vádlott-ragaszkodik az eljárás lefolytatásához.A bíró azt is közölte,ebben az esetben mindkét felet meg kell bűntetnie.Nem valószínű,hogy újabb bizonyítás történik.A kérdéseim:a köv. tárgyaláson-szembesítések-ítéletet hoz a bíró?Milyen bűntetésre számíthat az elsőrendű,ill. a másodrendű vádlott? A válaszokat előre is köszönöm!