A minimum egy fegyelmi, mert az "eljárónak" jeleznie kellett volna az elfogultságát. De a vesztegetés megállapításához sem kell, hogy a gyanúsított előnyhöz jusson egyébként.
hivatali visszaélés?
Kismukk!
A kölcsönügylet megelőzte a vádemelést, de nem járt enyhébb váddal. Amúgy zaklatás volt a büntetőügy. Az egész ügy le lett vizsgálva, semmilyen előny nem érte a gyanúsítottat.
A kölcsön-ügylet megelőzte a vádemelést. Emiatt feltételezhető-e, hogy a vád, büntetési tétel enyhébb lett, mint az adott esetben elvárható?
Sziasztok!
A segítségetekre lenne szükségem a következőkkel kapcsolatban:
- adott egy bűnügy,
- adott a gyanúsított,
- a bűnügy nyomozása és vizsgálata alatt az eljáró a gyanúsítotton keresztül, kölcsönadási szerződéssel pénzhez jut,
- folyik a bűnügy nyomozása,
- a gyanúsítottra az eljáró rábizonyítja a cselekmény elkövetését, mivel a gyanúsított nem tud magyarázatot adni hívásinformációkra, tanúkra, a szembesítéseken elhangzottakra,
- az ügy vádemelési javaslattal megy az ügyészségre.
Majd a bírósági tárgyaláson a gyanúsított előadja, hogy pénzt adott az eljárónak. A bíró hivatalból megindítja az eljárást az eljáróval szemben.
A kérdés lehet, hogy furcsán hangzik, de mit lehet kihozni ebből az egészből, kell-e az eljárónak tartania valamitől?
A pénzt az eljáró kölcsönadási szerződésen keresztül kapta, amelyen tanúk aláírása is szerepel, a pénzt is előttük kapta.
A gyanúsított semmilyen előnyhöz nem jutott az eljárás során, híváslisták kerültek elemzésre, tanúk kerültek kihallgatásra, tanúk kerültek megkeresés útján kihallgatásra, telefonbeszélgetések rögzített hangfelvétele került bemutatásra, amelyen gyanúsított felismerte, hogy az az ő hangja, szembesítések kerültek foganatosításra. Tehát semmilyen előnyt nem élvezett.
Segítsetek, mi lehet a vége ennek?
Előre is köszönöm!