Hamis vád, hamis tanúzás !

Fórum → büntetőjog
régebbi elöl     új hozzászólás

ObudaFan # 2009.11.09. 16:57

Van.

frescohu # 2009.11.09. 14:56

Egy kérdés a jogvégzett olvasókhoz:
ha iratokkal bizonyítani tudom, hogy a feljelentő nemcsak a feljelentésben, hanem a bírósági tárgyalásokon a tanúkénti meghallgatása során is szándékosan sorozatosan hazudott, és az ítélet ezeken az állításokon alapul, van-e realitása annak, hogy polgári perben kártérítési igényt nyújtsak be ellene, hiszem szándékosan és aljas szándékból jelentős kárt (sok millió Ft) okozott ?

guba # 2009.11.08. 07:28

Ha megnézed a Gladiátor című filmet, akkor megérted, hogy egy jól küzdő fél először is tisztában van azzal, hogy melyik eszközt mire lehet célszerűen használni.
A jogorvoslatok, rendkívüli jogorvoslatok is olyan jogintézmények, amelyeket nem minden sérelem orvoslására lehet eredményesen használni. Ezért írtam, hogy először is egy jó védőre lett volna szükséged, aki tudja ezt.

frescohu # 2009.11.08. 07:19

Ha valaki az ügyiratokra hajlandó időt áldozni, megtalálja a www.sikkasztasom.5mp.eu honlapon.

frescohu # 2009.11.08. 07:07

Az igazi probléma nem is az, hogy az elsőfokú ítéletet hozó bírónő alkalmatlan a munkájához (a tárgyalást jogszerűtlenül vezette és a téma megértése nélkül hozott ítéletet), hanem az, hogy a jogorvoslathoz kiépített intézményi rendszer nem működik.
A fellebezés és perújítás során ítéletet hozott a Fővárosi Bíróság, a Fővárosi Ítélőtábla, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, de egyetlen alkalommal sem voltak hajlandók foglalkozni azzal, hogy az ítélet állításai valótlanok, és ezt a becsatolt iratok bizonyítják. Az ítéletek kizárólag formai okokon alapultak. Pl. a hamis tanúzásra vonatkozó feljelentésem mellé csatoltam a bírósági jegyzőkönyveket, amiben a feljelentőnek kb. 30 kijelentése volt, amik valótlanságait iratokkal bizonyítottam. A Fővárosi Bíróság ezek vizsgálata nélkül azzal utasította el, hogy nincs hamis tanúzás, ha azt a bíróság elfogadja.

guba # 2009.11.08. 07:05

A kérdésedet egészen biztosan nem lehet e fórum keretei között megválaszolni, részletesen ismerni kellene a tényállást.
A jogorvoslati fórumokat úgy tűnik kimerítetted, bár számos felesleges kört is futottál. Első sorban egy jó védőre lett volna szükséged, tudom ez már rajtad nem segít.

végrehajtó1 # 2009.11.07. 15:55

A leírtak alapján nem tudom kinek van igaza de azt már én is meg tapasztaltam hogy sok bírói pályára alkalmatlan ember hoz itéleteket...

frescohu # 2009.11.07. 12:00

2003-ban az általam vezetett Bt. egy olasz cég magyar
leányvállalatának termékeit szerződés alapján, jutalék ellenében a
raktárában tárolta, kezelte és értékesítette, Az egyik vevő is a mi
cégünk volt.
2003. szeptember 30-án a szerződést felbontottuk, mert a partnerünk
nem fizette a jutalékot, és felszólítottuk az anyagok elszállítására.
2003. október 15-én feljelentettek sikkasztás miatt azzal az indokkal,
hogy aznap a raktárból eladtam a cég 25 millió Ft értékű árúját. A
rendőrségen iratokkal bizonyítottam, hogy a cégnek a raktárban kb. 6
millió Ft értékű árúja van, amihez nem nyúltunk hozzá, hanem a saját
készletünkből értékesítettünk kb. 800.000.- Ft értékben, ezért az
eljárást a rendőrség megszüntette.
A cég árúját október 22-én jegyzőkönyv felvétele mellett átadtuk.
A feljelentő novemberben megfellebbezte a rendőrségi határozatot, arra
hivatkozva, hogy a sikkasztást azzal követtem el, hogy az utolsó
vásárláshoz (szeptember 29.) a cégünknek nem volt joga, mert egyrészt
arra a szerződés megszűnése után került sor, másrészt tartozás miatt
el voltunk tiltva a vásárlástól.
Az ügyészség erre a két indokra hivatkozva vádiratot adott ki ellenem,
annak ellenére, hogy mindkét állítást iratokkal cáfoltam.
A Budai Kerületi Bíróság a nyomozati iratokon kívül egyedül a
feljelentőt hallgatta meg tanúként. Az ügyész visszavonta azt az
állítást, hogy a vásárlás a szerződés bontása után történt, de a
tiltás ellenére történő vásárlást fenntartotta annak ellenére, hogy
ezt banki iratok cáfolták. A vádat kiegészítette a feljelentő szóbeli
vallomása alapján azzal, hogy a vásárlás nem a szerződésben előírt
módon zajlott.
A bíróság az új vád elleni védekezést nem engedte először azzal az
indokkal, hogy a tanú állítása nem tartozik a vádhoz, majd a perbeszéd
elhangzása után azzal, hogy a bizonyítási eljárást lezárta.
Az ítéletben a feljelentő tanúvallomásának elfogadására hivatkozva
kimondta a bűnösségemet és 1 évi börtönre ítélt, 3 évi próbaidőre
felfüggesztve.
A Fővárosi Bírósághoz fellebbezést nyújtottam be, arra hivatkozva, hogy:

  • az újabb vádpont ellen nem volt lehetőségem védekezni, és egyúttal

iratot nyújtottam be az ítélet állításának cáfolására,

  • az ítélet 25 millió Ft értékű sikkasztást állapított meg, holott a

kifogásolt vásárlásnál szereplő anyag ennek töredéke volt, de ezt soha
senki nem vizsgálta,

  • az ítélet iratellenes .

A Fővárosi Bíróság az ítéletet fél évi börtönre csökkentette anélkül,
hogy a fellebbezésben leírtakkal érdemben és konkrétan foglalkozott
volna.
Ezt követően:
1, Feljelentést tettem hamis tanúvallomás miatt a feljelentőm ellen
arra hivatkozva, hogy a feljelentésben és a tanúvallomásában 20
konkrét hamis állítást tett, amit iratokkal tudtam bizonyítani. A
bírósági ítélet szerint a bíróság az ítéletet a feljelentő állításaira
alapozta. Az ügyészség elutasította a feljelentést anélkül, hogy a
konkrét állításokat vizsgálta volna. Arra hivatkozott, hogy a
tanúvallomások nem lehetnek hamisak, ha a bíróság elfogadta.
2, Felülvizsgálati kérelmet nyújtottam be a Legfelsőbb Bírósághoz,
amit a bíróság elutasított arra hivatkozással, hogy az elsőfokon
eljáró bíróság ténymegállapításait nem vizsgálhatja.
3, Perújítási kérelmet nyújtottam be, amihez 6 személy tanúvallomását
csatoltam, amiben igazolták, hogy az ítéletben leírt állítások nem
igazak. A Fővárosi Bíróság a perújítást megtagadta arra hivatkozva,
hogy amely tanúkat a bíróság már meghallgatta, azok vallomása nem
képezheti a perújítás alapját. (A benyújtott tanúvallomásokat adó
személyeket sem a bíróságok, sem a rendőrség, sem az ügyészség nem
hallgatta meg, még a nevük sem merült fel az eddigi eljárás során)
Az eddigi eljárás végig jogszerűtlen, törvénytelen és igazságtalan
volt, minden jegyzőkönyv, ítélet és végzés hemzseg a valótlan
állításoktól:

  • a vádirat minden mondatát cáfolják a nyomozati anyag iratai,
  • az első fokon eljáró bíróság úgy hozott ítéletet, hogy az általam

benyújtott tárgyi bizonyítékokat nem értékelte, a vád a vádirat
állításait kizárólag a feljelentő szóbeli tanúvallomásával
bizonyította, az ítélet olyan állításokat tartalmaz, amit senki nem
bizonyított, és ezek cáfolatát a bíróság nem engedélyezte,

  • a másodfokon eljáró bíróság a fellebbezésben leírtakat nem vizsgálta

és nem is került szóba ,

  • a perújítást olyan indok alapján utasították el, ami bizonyíthatóan valótlan.

Tisztelettel: Kovács Miklós
frescohu@gmail.com