Dr.Attika
2010.01.25. 18:15
Wasp meggyőztél.
fikció - csalás - e?
metál666
#
2010.01.25. 16:44
Kedves hozzáértők!
Kérlek olvassatok bele a "hitelszerződéssel való kifosztás"-ba, hátha valami konkrét és jó ötlet is felmerül. Mert az az eset sajnos nem "fikció"
Előre is köszönöm: Zsolt
_Wasp_
#
2010.01.25. 16:25
a második esetben nézd meg a törvényi tényállást: „Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz”
a törvényi tényállás kettős, tehát megkívánja a tévedésbe ejtést, ami a visszafizetési szándék hiányával, és a károkozást, ami a hitel felvételekor megvalósult.
Az, hogy bejelenti, vagy sem, hogy fizet, vagy sem, csak abból a szempontból jelentős, hogy meddig áll fenn a tévedésben tartás, a cselekmény alanyi oldalról már a hitel felvételekor befejezetté válik.
Az egy teljesen más kérdés, hogyha az elkövető meggondolja magát, és végül mégis kifizeti a hitelt, akkor nem lesz bíróság aki elítélné, noha magatartása lehetett tényállásszerű.
_Wasp_
póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása
_Wasp_
#
2010.01.25. 16:20
ez véleményem szerint a "fedezet elvonás" fogalmának olyan szintű kitágítását eredményezné, hogy minden adóst, aki tudna, de nem akar fizetni, börtönbe lehetne vele juttatni - nyilván nem lehet ez a törvényhozó célja, a tartozás behajtásának az eszköze a végrehajtás, és nem a börtön általi fenyegetés.
Ha máshogy lenne, akkor egy szerződést sem lehetne megszegni a büntetőjogi fenyegetettség réme nélkül.
_Wasp_
póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása
Dr.Attika
#
2010.01.25. 15:32
Nem osztom álláspontodat. Az első esetben maga az adós jelenti be, hogy meg van a pénz, de nem fizeti ki a bank. Ezzel a pénz a tartozás fedezetére szolgáló vagyontárgy, melyet elvont, így álláspontom szerint megvalósult a hitelsértés. A második esetben a kár addig nem következett be, amíg ki nem jelentette, hogy nem kapnak egy buznyákot sem . A csalás pedig a károkozással válik befejezetté.
_Wasp_
#
2010.01.25. 13:22
a második esetben nem a "bejelentés általi befejezettség" miatt nem évül el, hanem amiatt nem, hogy a csalás törvényi tényállásában benn van a "tévedésben tart" kifejezés, hiszen a csalás befejezetté válik azzal, hogy a visszafizetés szándéka nélkül felveszi a hitelt.
_Wasp_
póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása
_Wasp_
#
2010.01.25. 13:21
Első eset nem hitelsértés (tehát fedezetelvonó ügylet) mert a hitelösszeg és a hitel fedezete nem lehet ugyanaz.
_Wasp_
póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása
Dr.Attika
#
2010.01.25. 13:17
Első eset: nem csalás, hanem hitelsértés ( Btk.330.§)
Második esetben csalás, de nem évült el, ugyanis befejezetté a kár okozásakor válik. Ez pedig az a nap, amikor bejelentette a banknak, hogy nem fizet egy petákot sem tovább.
kadaj01
#
2010.01.25. 13:12
Teljesen mindegy, hogy csalás vagy nem, mert ennyi pénzt nem fog adni egy bank sem fedezet nélkül. Hülyeség az egész.
Berényi Miki
#
2010.01.25. 12:34
egyetemen: nem csalás.
bíróságon: csalás.
...
guba
#
2010.01.25. 12:09
Wasp, erre csak annyit mondok, hogy az elkövető feltehető szándékára, legjobban indokolható módon, az eset objektív körülményeiből tud okszerű következtetést vonni a bíróság. Ha valaki azt vallja, hogy a pénz ugyan megvan, de eszemben sincs megmondani, hol, és ezzel párhuzamosan azt akarja elhitetni, hogy ő eredetileg nem a jogtalan haszonszerzés céljából vette fel a kölcsönt, az azért elég nehéz helyzetbe hozza a védőjét. De, ha ez szerinted ebben a tényállásban nem lenne benne, akkor lehet, hogy nem csalás. :-)
_Wasp_
#
2010.01.25. 09:40
Privátban egy ismeretlentől kapott megoldás:
„A történeted következménye rosszabb:szándékosság(Btk.13.§)
A hitelező által megbízott végrehajtó(bírósági határozattal)végrehajtja a szerződésben foglalt fedezetet,Ha nincs meg akkor az fedezetelvonás+szándékosság.(3-8 év)
Ehhez jön még a bírói mérlegelés a büntetés letöltésének minősítéséről(fogház,fegyház,stb),de ezzel még nincs vége,mert a büntetés letöltésével a tényleges kár polgári peres úton érvényesíthető.Megér ennyit a20 milla+kamatok?
”
???
csak én nem értem?
_Wasp_
póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása
_Wasp_
#
2010.01.25. 09:38
Guba, ejnye, a fikciós jogesetmegoldásoknál a leírt tényállásból kell kiindulni emlékezetem szerint.
Igazából emberölés, vagy kútmérgezés is lehet, ha azt állapítja meg épp a bíróság, a pénz ugyanis könnyen lehet, hogy erre kellett...
_Wasp_
póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása
Sz.Márton
#
2010.01.25. 09:31
Ugyan már, ilyet néha munka közben is le lehet ülni. (mentelmi joggal)
Kovács_Béla_Sándor
#
2010.01.25. 09:21
De ráér valaki.
guba
#
2010.01.25. 08:14
Az első eset is lehet csalás, a bíróság megállapíthatja, hogy a visszafizetés szándéka már a kölcsön felvételekor sem volt meg, és a kötelezett két évig is csak azért fizette a részleteket, hogy ezzel a bankot megtévessze és a visszafizetési szándékáról a nyomozóhatóságot meggyőzze. Lényegében erről is van szó, ez csalás.
_Wasp_
#
2010.01.25. 01:15
- nem csalás,
- csalás (nem évült el).
_Wasp_
póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása
justizmord
#
2010.01.24. 20:54
A történet nem valós. Azt szeretném kérdezni, hogy bűncselekmény-e.
Történet 1.
Gipsz Jakab felvesz 20 millió forint hitelt 20 éves futamidőre. (Vagy ő, vagy a cége, vagy banktól, vagy máshonnan, mind1.) Fizeti a törlesztéseket szépen 2 évig, majd bemegy a bankba (vagy oda, ahonnan felvette), és elmondja, hogy ő egy becsületes ember, és tényleg vissza akarta vizetni az adósságot, de rájött, tegnap éjszaka egy rémálmában, hogy jobban jár, ha mégsem fizeti vissza, hanem eldugja a pénzt. És, most azért jött el, hogy elmondja, hogy nincs kedve többé fizetni, és eldugta a pénzt, de ne féljenek, mert megvan az, csak nem akarja és nem is fogja visszaadni. A pénz felvételekor még őszintén vissza akarta adni, ezért akkor nem volt tévedésbe ejtés, a nagy ötlet, hogy inkább nem fizeti vissza, csak tegnap éjszaka jött. És, köszöni szépen a pénzt, és ígéri, hasznosan fogja elkölteni, és ha akarnak küldjenek végrehajtót vagy akit akarnak, mert nagyon jól eldugta, és úgy se találják meg. De ő most is őszinte ember, és nem is akar senkit megtéveszteni, nehogy csalásba essen, ezért mondja meg őszintén, hogy megvan a pénz, de nem adja vissza.
Történet 2.
Gipsz Jakab felvesz 20 millió forint hitelt 20 éves futamidőre. (Vagy ő, vagy a cége, vagy banktól, vagy máshonnan, mind1.) Fizeti a törlesztéseket szépen 5 évig, majd bemegy a bankba (vagy oda, ahonnan felvette), és elmondja, hogy ő soha nem szándékozott visszafizetni ezt az összeget, és csak azért várt 5 évig, hogy a csalása elévüljön. A csalást akkor követte el, amikor felvette a pénzt, azon a napon, mert már akkor sem akarta visszafizetni a pénzt, de hála istennek vége az elévülési időnek, és ezért megáll a törlesztőrészletek fizetésével. És, most azért jött el, hogy elmondja, hogy nincs kedve többé fizetni, és eldugta a pénzt, de ne féljenek, mert megvan az, csak nem akarja és nem is fogja visszaadni. A pénz felvételekor tévedésbe ejtett, ennek elévülési ideje pont tegnap járt le, úgyhogy ha akarják jelentsék fel, de most újabb csalást már nem követett el, mert őszintén megmondta, hogy megvan a pénz, csak nem adja vissza.
Iniuria non excusat iniuriam
