zaklatásból lehet becs.sértés ?


ndoora # 2010.07.09. 17:05

Nagyon köszönöm, Barbra.

barbra # 2010.07.09. 16:13

A büntető eljárási jogban nincs %, valahogy úgy fogalmaz, hogy az ügyész kétséget kizáróan meggyőződik a vádlott bűnösségéről. Csak mi sarkítjuk számokra. Egyébként is nagyon nehéz egy ügyben azt mondani, hogy "most éppen 10%-ig vagyok meggyőződve" :). Abszurd. A kérdésedre válaszolva: nézőpont kérdése. Ha vádat emel, és utóbb a bizonyítékok nem állnak meg, a vádlottat felmentik, akkor is arra hivatkozik, hogy ő a vádemeléskor teljesen meg volt győződve a vádlott bűnösségéről. De mivel ez egy rendkívül nagy felelősséggel járó feladat, szoros jogszabályi keretek között, nyilván óvatosan fog eljárni, és amíg nem győződik meg arról, hogy adott pillanatban rendelkezésre álló, körültekintően összegyűjtött bizonyítékok alapján a vádlott bűnös (ezt saccolta annak idején a Be. profom 90%-ra, hiszen mindig maradnak kétségek), addig tartózkodik a vádemeléstől. Így tehát "jogilag" éppen mehetne ez alá is, ha ő adott pillanatban így látja helyesnek, de szinte kizárt, hogy meg is tegye.

ndoora # 2010.07.09. 15:53

Köszönöm szépen, Barbra.

Ezek szerint az átlagügyésznek a minimum a 90% - os
bizonyosság, ez alá jogilag nem mehet ?!

barbra # 2010.07.09. 06:53

Kedves ndoora, nagyon nehéz ezekre a kérdésekre válaszolni, főszabály szerint azt mondanám, hogy az ügyész 90%-os bizonyosság alapján emel vádat - legalábbis ezt tanítják - de gyakran még ennél is óvatosabban járnak el. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy adott esetben a sértett és az ügyész nem egyformán ítéli meg a helyzetet; tehát a sértett hiába sejti, hogy ki lehet az elkövető, az ügyész látja, hogy a vád a bíróságon az érvényben lévő jogszabályok alapján nem állná meg a helyét, tehát a vádemelés pusztán "időrablás" lenne. A statisztikai adatokkal nem vagyok tisztában, nem tudom, hogy az ügyek hány %-a jut el vádemelésig, de úgy sejtem, viszonylag kevés. Alapvetően függ attól is, hogy rendőrség mennyi energiát fektet a nyomozásba - helyben azt látom, keveset, de ez magánvélemény. Amely ügyek csekélyebb mértékben veszélyesek a társadalomra, gyakrabban rendeződnek bírósági eljárás nélkül, pl mediációval, így sajnos a kérdésedre egyértelmű választ nem tudok adni.

ndoora # 2010.07.08. 22:26

Kérem, akink van tapasztalata vagy véleménye, válaszoljon, köszönöm !

Két kérdést tettem fel, és tényleg nagyon kívácsi vagyok, mire lehet elég az erős sejtés, illetve hogy az iylen ügyek mekkora hányada kerülhet bíróság elé.

Köszönöm!

ndoora # 2010.07.08. 16:18

elnézést , egy kis kiegészítés :
adam-nál az ip címe, ahonnan valaki mocskolódó leveleket küldött szét , az feltételezem, hogy önmagában közvetlen bizonyíték ugyan, de mégis : nem ismerte a sértettet, elmondása és a nyomozás alapján nem volt rá indoka , és volt alibije aznapra, hogy nem volt otthon.

így értettem, hogy szerintem ez csak erős gyanú .

ndoora # 2010.07.08. 16:12

Az is érdekelne, hogy itt volt pl. korábban a ju.adam esete, meg néhány másik,ahol azért nem voltak tanúk, közvetelen bizonyíték a hatóság kezében,mégis történt vádemlés.

és nem tudom, az életben általában elég-e a erős gyanú is a vádemeléshez ( ju.adam esete teljesen szokványos ) , vagy általában azért ettől több kell (és adam esete kivételes).

ndoora # 2010.07.08. 16:05

Kedves Barbra,

nekem két kérdésem lenne : az ilyen zaklatásos (- egyben rágalmazásos -) jellegű ügyeknek kb. hány %-a végezheti bíróságon és hány %-át függeszti fel a nyomozó hatóság ?
csak hozzávetőlegesen meg tudja valaki mondani ?
többféle adattal is találkoztam ( esetek 20%-A , fele , stb.. )
(az én esetemben is zaklatásért történt feljeelntés, ismeretlen tettes ellen , de volt konkrét személy, akire tippeltem, tehát nem volt egyértelmű bionyítékom. )

a másik : ön, önök szerint, ha kb 70%-osan bizonyos , ki lehetett az ( közvetett bizonyítékok vannak és a kiváltó ok is csak félig-meddig, de nem egyértelműen állja meg a helyét ), akkor nagy eséllyel nem emel vádat az ügyész ( vagy visszadobja további nyomozásra ) vagy ez már simán elég szokott lenni a bíróságra vitelhez ??

Kérem, segítsenek! köszönöm!

barbra # 2010.07.07. 18:02

A minősítéssel kapcsolatban valóban ezt mondanám (azt azért ne felejtsük el, hogy az ügyészségek és az egyes ügyészek álláspontjai sok esetben különböznek, és mivel a zaklatás "fiatal" tényállás, gyakorlatában igen nagy különbségek lehetnek.)
A nem magánvádas bűncselekményeknél az ügyész képviseli a vádat, a sértett magánindítványa, vagyis az elkövető megbüntetését kívánó nyilatkozata alapján. Magánindítvány előterjesztésére az elkövető kilétéről való tudomásszerzést követő 30 nap áll rendelkezésre.

andrews # 2010.07.07. 17:42

Kedves barbra,

Köszönöm szépen a segítségét!

Ezek szerint vagy a halmazati zakl és rágalm. tényállását vagy pedig önmagában, nem halmazatban a rágalm. minősített esetét lehet megállapítani ?

Ha bíróság elé vinné a sértett :

  • Ha jól tudom, utóbbi történik, az a bíróságon magánvádas, a sértett képviseli a vádat.
  • Előbbinél viszont mi van ? Mert a zaklatás (önmagában)

    nem tartozik abba a kategóriába, ahol a sértett képviseli a vádat. Ilyenkor mi van ?

barbra # 2010.07.07. 06:34

Zaklatás:
Btk. 176/A. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, így különösen mással, annak akarata ellenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Szerintem az általad elmondottak kimerítik a tényállást, ugyanakkor inkább rágalmazásnak minősíteném a többi részét. Becsületsértésről akkor beszélünk, ha sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben történik a "becsület csorbítására alkalmas tény" állítása.
Azonban - amennyiben nem a rágalmazás valamelyik minősített esete valósul meg - ez sem súlyosabb bűncselekmény, tehát ugyanúgy megállapítható a halmazat. Ha a rágalmazást nagy nyilvánosság előtt, vagy aljas indokból vagy célból követték el, akkor viszont csak a rágalmazás minősített esetét állapítják meg. Ez is magánindítványra büntetendő cselekmény.
Amennyiben jelenleg a rendőrség nyomoz, akkor egyelőre rajtuk múlik, hogy egyáltalán megállapítanak-e bűncselekményt, és ha igen, azt minek minősítik. (Természetesen a döntés ellen panasszal lehet élni) A panaszról az illetékes ügyészség dönt; amennyiben ennek nem adnak helyt, felléphet a pótmagánvádló - jelen esetben a sértett, aki jogi képvislője útján járhat el.

andrews # 2010.07.06. 19:49

Kedves Barbra,

a sértett fél szóbeli, telefonos és később főleg internetes háborgatásáról van szó , ami pár hetente - havonta ismétlődött (ezért zaklatás ) és az utolsó hónapokban már nagyon durva becsmérlő szavak, a sértett kinevettetése, baráti köre előtt. stb is belekerült a dologba, és több ember is becsmérelte ( többen név nélkül ).
a fajsúlyoságot arra értettem , h szerintem itt nem a zaklatás volt a fő gond a sértettnek, hanem a becs.sértések sora .

egyelőre a rendőrségen van a dolog.
nem világos előtem, hogy az ügyész dönt- e majd a bíróágról vagy a sértett és ha lesz bíróság, a sértett képviseli-e a vádat vagy sem.

barbra # 2010.07.06. 19:33

Még valami. Nem túl valószínű, hogy az ügyész vádat emelne. Elképzelhető pl., hogy közvetítői eljárásra utalja az ügyet. Amennyiben a sértett okvetlenül fel kíván lépni, jogi képviselője útján teheti meg.

barbra # 2010.07.06. 19:23

Tényleg jó lenne részletesen ismerni a tényállást. A zaklatás akkor állapítható meg, ha "súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg". A becsületsértés nem súlyosabb, nincs minősített esete sem, így amennyiben zaklatás valóban megvalósul, azt meg fogja az ügyész állapítani. Viszont a zaklatás is magánvádas bűncselekmény...
"Be. 53. § (1)A sértett az e törvényben meghatározott esetekben pótmagánvádlóként léphet fel, ha...

  1. az ügyész a nyomozás eredményeként közvádra üldözendő bűncselekményt nem állapított meg, ezért nem emelt vádat, illetőleg a vád képviseletét - magánvádas eljárásban elrendelt nyomozás eredményeként - nem vette át..."
andrews # 2010.07.06. 18:24

Még egyszer elnézést a sok kérdésért, de a héten egy hozzátartozómnak be kell fáradnia tanúként, ezért is érdekel a kérdés.
Tehát ha előreláthatólag az ügyész becs.sértést és zaklatást együttesen hoz ki vádként ( és a becs.sértés része a dolognak sokkal fajsúlyosabb, dominánsabb ), akkor most mi van ?
ugyanis a becs.sértésnél a sértett képviseli a vádat, zaklatásnál nem.

egyébként mindenképp pótmagánvádas a dolog ? tehát a sértett fog döntetni, hogy bíróságra viszi ?
úgy értelmezem , hogy mindkét eset - így a kombinációjuk is - pótmagánvádas, az ügyész magától nem viheti bíróságra.

Viszont ha odajut a dolog, a sértett képviseli a vádat vagy nem ?

köszönöm és elnézést!

andrews # 2010.07.06. 14:11

Akkor nkább úgy kérdezek, hogy ha halmazati lesz belőle, és a becs.sértés része sokkal fajsúlyosabb, mint a zakaltás, akkor valószínű, hogy a sértett lesz a pótmagánvádló és így akkor neki kell képviselnie a vádat ?

barbra # 2010.07.06. 09:03

Előfordulhat. Az ügyész dönt arról, hogy adott tényállást milyen bűncselekménynek minősíti. Akár halmazatban is megállapíthatja a zaklatást és a becsületsértést, amennyiben pl. a zaklatás esetében nem merülnek fel súlyosító körülmények. Ehhez sokkal részletesebben kellene ismerni a tényállást.
A Be. 53.§ (1) bek. d), e) pontjai alapján a sértett pótmagánvádlóként léphet fel.

andrews # 2010.07.05. 23:01

Az lenne a kérdésem, hogy előfodulhat-e, ha zaklatásért teszünk feljlntést, de az ügyész mondjuk becs.sértsért és zakaltásért vagy csak becs.sértésért
emel vádat ( mert mindkettő megállja a helyét )?

Lehet-e mindkettőért ? Ekkor mi történhet ?
Duplabüntetés lehet belőle ? A vádat a sértett vagy az ügyvéd képviseli ?

A becs.sértés esetében alapesetben viszont a sértett a magánvádló, mert magánvádas. Mi van, ha zaklatásért tette a feljelntést, de az ügyész becs.sértésért emel vádat ? Akkor neki kéne saját magát magánvádlóként képviselnie ?