Vadsuhanc
2018.09.24. 19:22
Azt hiszem nem érted a kérdést.....
Röviden: mit sikkasztottatok a vád szerint? Aki feljelentett benneteket mikor tette a felszámolás előtt vagy utána?
Csőd, csalás / sikkasztás?
Vadsuhanc
#
2018.09.24. 18:00
És a felszámolási eljárás után tettek feljelentést?
Igaza van Obudafannak ettől kicsit többet kellene tudni a sikkasztás miatt indult büntetőeljárásról. Pld. Téged konkrétan mivel gyanúsítottak?
Vadsuhanc
#
2018.09.24. 16:01
toffifie
Gondolom volt felszámolási eljárás...
ObudaFan
#
2018.09.24. 14:18
Szerintem meg a polgári jogi igény egyéb törvényes útra utalása ellen nem lehet fellebbezni.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.09.24. 14:09
Bocsánat, de korábban felmentésről szó se volt. Hány ítélet van már ebben az egy ügyben?
ObudaFan
#
2018.09.24. 13:37
Pedig a bíróság által megállapított tényállás,illetve a bizonyítékok értékelése az ítéletből lesz kiolvasható, az általad leírt információkból ez a kérdésed nem válaszolható meg.
ObudaFan
#
2018.09.24. 13:06
A polgári jogi, cégjogi szabályok szerint neked nem lehetne mögöttes felelősséged a cég tartozásaiért. Csakhogy itt úgy tűnik, bűncselekményt követtél el és a bűncselekménnyel okozott kárt meg kell térítened. Hogy van-e értelme ez ügyben fellebbezni, annak az eldöntéséhez a büntető ítélet ismerete mindenképp szükséges lenne.
Dr.Attika
#
2018.09.01. 03:53
Tisztelt Anikó123!
A leírtak alapján akár 20 millió forint tartozást is a nyakába vehet a vagyonmegosztási perben. Ilyen összegnél ajánlatos, hogy konkrét ügyben ügyvédet keressen meg és ne a fórumos ötletelésekre hagyatkozzon.
Anikó123
#
2018.08.31. 20:25
Tisztelt Jogi Fórum!
Szeretném tudni, ha valaki Kft-t alapít, egy személyben ügyvezető, majd tartozásokkal hátrahagyva a céget, folyamatosan új cégeket alapít,(mint kiderült 6-7 cégről van szó 8 év alatt) s ezeket is tartozásokkal hátrahagyja, az minek minősül? Bűncselekmény?
Házastársként(aki nem volt sem tag, sem egyéb, közöm nem volt a cégekhez, tevékenységekhez) jót kell -e állnom a tartozásokért?
3 éve tart a vagyonmegosztási per, per közben jött ez a tartozás.
Pénz volt egy ideig, de úgy tudtam, jól mennek az ügyek. Egyszer csak jött a 40.000.000 tartozás, mert a cégek csődbe mentek.Ekkor tudtam meg, hogy több céget is csődbe vitt. Anyagilag nem gyarapodtunk, nem tudom, hova tette a cégekből beszedett pénzt.
Milyen jogszabály vonatkozik ilyen esetre?
redd
#
2010.09.23. 18:33
A kintlevosegek behajtasa hivatalos uton folyik, a kft. egyetlen tagja az elkoveto.
A tobbirol nem rendelkezem informacioval, hogy is tehetnem.
Szerintem itt az egyetlen komoly problema tenyleg a penztar, ami papiron sok penzt tartalmaz, a valosagban semennyit. A kintlevosegek/tartozasok teljesen szokasos dolgok a szektorban ilyen nagysagrendben is.
kovacsz
#
2010.09.23. 17:42
„A kintlévőségek behajthatatlanok, a cég bérleményekben működik. A veszteségeket nem igazán írták le, a pénztár pedig papíron igen sok pénzt tartalmaz, mert a sok nem fizető vevő miatt így oldották meg a dolgozók prémiumait stb.”
Valószínűleg az elvégzett munkáról ki lett állítva a számla és az úgy szerepel a könyvelésben, mintha ténylegesen be is érkezett volna. ( Minden fizetve ezek ÁFA-ja is?)
Behajthatatlanok a kintlévőségek? Mi igazolja ezt, pl. felszámolóbiztosoktól kapott igazolások. Megvan az határozve, hogy mikor behajthatatlan egy követelés.
A Kft. tagjai mit szólnak a zsebük elleni prémiumkifizetésekhez, ők is sértettek lehetnek.
redd
#
2010.09.23. 17:36
Azt se lehet megtippelni, hogy ilyen jellegu buncselekmenyeknel foghaz vagy borton szokott lenni? Mert az se mindegy.
kovacsz
#
2010.09.23. 17:31
Úgy elméletileg. :-)
kovacsz
#
2010.09.23. 17:31
Senki nem tudja jelenleg még csak megjósolni sem, hogy mi lesz az eljárás vége (ha lesz) és azért mi lesz a büntetés.
redd
#
2010.09.23. 17:26
Kedves kovacsz!
Sajnos a technikajat a dolgoknak nem ismerem, mert nem en kovettem el es semmilyen formaban nem vettem reszt a dologban, de gyanitom, hogy amugy minden szabalyosan zajlott (ebben a kepzeletbeli tortenetben, ami termeszetesen nem valos), tehat afat, jarulekokat, adot mindent tisztessegesen fizettek, csak ez a penztar galiba van.
Ezek szerint akkor felfuggesztettben nem erdemes remenykedni ilyen esetben? Az a par ev foghaz vagy borton?
kovacsz
#
2010.09.23. 17:23
Plusz még egy rakás egyéb bűncselekmény kijöhet belőle, úgymint adócsalás, számvitel rendjének megsértése, csődbűntett, stb.
Büntetés? Talán néhány év.
redd
#
2010.09.23. 17:06
Kedves Kovács Béla Sándor!
Köszönöm a gyors választ. Még nincsen büntetőeljárás, a csőd bekövetkezte is a közeli jövő zenéje. Mindössze annyit szeretnék tudni, hogy a leírtak alapján ha megvalósul a sikkasztás (ami szerintem egyértelmű), akkor a bíroság a két lehetséges út közül melyiket szokta/fogja választani. Alapul veszik a mondjuk 50 millió hiányt a pénztárban és ennek megfelelően hoznak egy enyhe ítéletet, mivel büntetlen előéletű az elkövető és a pénzt nem lopta el (saját cég ugye) és az alkalmazottakra fordította vagy kitalálják, hogy bűnszövetkezetben követte el (mert a könyvelő is tudott róla pl.) stb.
Arra gondolok tehát, hogy nagyságrendileg mire kell számítani ill. milyen hozzáállás várható ilyen "botlás" jellegű sikkasztások esetében, ami nem más pénzének az ellopása, hanem a saját nem megfelelő kezelése...
Illetve az is érdekelne, hogy mit lehetne tenni a dolog enyhítésének céljából előzetesen, mielőtt bekövetkezne a baj.
Kovács_Béla_Sándor
#
2010.09.23. 13:13
„A veszteségeket nem igazán írták le, a pénztár pedig papíron igen sok pénzt tartalmaz, mert a sok nem fizető vevő miatt így oldották meg a dolgozók prémiumait stb”.
Ez a mondat tüzetes magyarázatra szorul. És nagyon könnyen sikkasztás lehet belőle, meg a Gt. 50. § alkalmazása.
Azt még ennél sokkal részletesebb tényállás alapján sem lehet megjósolni, vagy valakit milyen büntetéssel sújtanak, ha a bűnösnek találják.
Milyen szakaszban van a büntetőeljárás?
redd
#
2010.09.23. 13:01
Sziasztok!
Próbáltam átnézni a meglévő témákat, de a kérdésemre nem kaptam választ, ezért írok most.
Egy kedves barátom, aki építőipari céget tulajdonol és vezet a csőd szélére került. A válság miatt és a terület jellegéből adódóan egyre több kintlévőség mellett egyre több adósság halmozódott fel. A kintlévőségek behajthatatlanok, a cég bérleményekben működik. A veszteségeket nem igazán írták le, a pénztár pedig papíron igen sok pénzt tartalmaz, mert a sok nem fizető vevő miatt így oldották meg a dolgozók prémiumait stb. A lényeg, hogy két-háromszáz milliós adósság és legalább harminc-negyven millió pénztárhiány lesz a vége, amikor bedől a cég. A fenti helyzet kialakulása azon jóhiszemű feltételezésnek köszönhető, hogy a válság végével újra fellendül a forgalom és a hiányzó pénzek visszakerülnek, tehát szándékos csalásról nincs szó, csak a működést ilyen büntetőjogi kategóriák kimerítésével tudták fenntartani. A tulajdonos és ügyvezető ugyanaz, szerintetek milyen büntetési tétellel számolhat? Természetesen büntetlen előéletű.
Előre is köszönöm szépen.
