Önmagában egy telefon cellainformációja valószínűleg nem lenne elegendő a hamis tanúzás megállapítására.
Korábban (rendőrségi eljárásban) sértett volt esetleg a garázdasággal halmazatban testi sértés vagy rongálás miatt?
Iratismertetés - védő
„végig tanuként beszéltek róla, és azt mondta a bíró a tárgyaláson, hogy az itélethirdetésen már nem kell megjelennie. Sértett igazából nem is szerepelt az eljárásban és ügyész se volt soha jelen.”
A garázdaság nem személy elleni, hanem köznyugalom elleni bűncselekmény, ezért a tanúja nem sértett.
Mint ObudaFan is írta, jogerős befejezésig nem tehetsz feljelentést hamis tanúzás miatt, utána igen, (ha tényleg hamisan tanúskodott, nehogy te kerülj bajba) a területileg illetékes nyomozó ügyészségnek van hatásköre eljárni. Majd ők beszerzik a bírósági iratokat, nem neked kell.
Akkor az a kérdés, miből gondolod, hogy sértett a sértett. Hátha a bíróság nem osztaná a véleményed. Egyáltalán milyen bűncselekmény miatt folyt az eljárás?
Ha résztvevő vagy a perben, bemehetsz a bíróságra és kérhetsz betekintést az iratokba, azokból pontosan megtudhatod mi van. Digi-fényképezőgéppel fényképezhetsz is, megengedett, ingyen.
Köszönöm a gyors választ!
Akkor tehát a sértett, akit végig tanuként neveztek és hallgatták meg fog az ítéletből kapni. Ez jó!
Azért vetődött csak fel bennünk a kérdés, mert végig tanuként beszéltek róla, és azt mondta a bíró a tárgyaláson, hogy az itélethirdetésen már nem kell megjelennie. Sértett igazából nem is szerepelt az eljárásban és ügyész se volt soha jelen.
A 2/ kérdés: azt honnan tudjuk meg, hogy a bíróság tett-e az alapügy alatt feljelentést? Mert ha ő tett, akkor mi már nem tennénk...
Ha nem tett, és mi teszünk, ezt az ominózus bizonyítékot, amivel mi nem rendelkezünk, az aktában ott van, vagy a rendőrség szerezte be, vagy a bíróság nem tudjuk, azt felhasználhatjuk a hamis tanu ellen? Mert ha nem akkor mi nem is tudjuk bizonyítani, hiszen várhatóan a hamis tanuskodási eljárásban is azt fogja állítani, hogy ő ott volt...
Köszi!
- A sértett kap.
- Az alapügy folyamata alatt csak a bíróság tehet feljelentést, utána bárki. Az ügyészségen lehet megtenni.
Sziasztok!
Garázdaság témában lenne kérdésem.
1/ A "sértett" a birói szakban már tanuként szerepelt. Neki volt egy tanuja is. A kérdésem: az itéletből fog-e kapni a "sértett" vagy a tanuja? Ha nem akkor honnan tudhatjuk meg az itéletet?
2/ Még az is érdekelne, hogy a vádlottnak volt 2 hamis tanuja. Az eljárás során a Bíró közölte, hogy az a telefon, amiről állítja az egyik hamis tanu, hogy végig vele volt a cselekmény alatt, arról a szolgáltató közölte, hogy a helyszíntől 20 km-re volt egész nap bejelentkezve! Erre ez a hamis tanu nem tudott magyarázatot adni (érthető módon). A kérdésem az, hogy őt kinek van lehetősége hamis tanuzás miatt megbüntetni? És mi módon? Nekünk kell-e tenni valamit? És mi alapján? Hol? (pláne ha esetleg az első kérdésemre azt válszolnátok, hogy nem is fogunk kapni az itéletből!)
Remélem elég világos voltam. Köszi a választ.
A bíróság megküldi a vádiratot.
Abban tudnátok segíteni,, hogy mi történik azután, hogy:
- megtörtént az iratismertetés
- vádemelési javaslattal a nyomozó hatóság továbbküldi az iratokat az ügyészségnek
Az ügyész 30 napig ül rajta, majd vagy vádat emel, vagy nem.
De velem, mint gyanúsítottal történik valami, kapok valakitől/valamiről értesítést, vagy csak a bíróságtól, hogy tárgyalás van?
Az irat ismertetéskor minden iratról az iratjegyzéktől kezdve a nyomozás befejezéséről rendelkező végzésig másolatot kell kérni és nem a nyomozó hatóság helységében kushadni. Az iratok ismeretében kell észrevételt tenni amit az ügyvéd is ezen iratok ismeretében tud megtenni. Egyébként e fórumon ezt a témát kimerítettük. Nézze vissza legyen szíves.
Nem.
Gyanúsítotti kihallgatáson, iratismertetéskor kötelező a védő jelenléte?