sikkasztás?


Kovács_Béla_Sándor # 2012.06.03. 17:37

(8)„ A törvényben kizárt, az elkésett és a nem jogosulttól származó panaszt indokolás nélkül el kell utasítani.

Milyen jogszabály-gyűjteményt használsz, hogy nem találod? 2006. óta hatályos.

Eszter1955 # 2012.06.03. 17:01

Ügy vége!?
Megérkezett az ügyészséghez benyújtott panaszomra a válasz, amiben természetesen első helyen közlik, hogy a Be. 195.§ (2). bek. értemében mint nem jogosult nem fellebezhetek. A határozat hivatkozik még a Be. 195.§ (8). bekezdésére is, ráadásul ennek alapján utasítja el a panaszt. Sajnos ezt a 8. bekezdést én nem találom még a 2011. évi LXXXIX. törvény az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról sem. Lehet, hogy máshol ez megtalálható de ez egyenlőre számomra rejtély, habár az előzőekre való tekintettel nem is hiszem, hogy sok
értelme lenne.
A pikáns dolgok azért most következnek:
" A nyomozás megszüntetésének jogcímét a Be. 190.§ (1) bekezdés e./ pontjának II. fordulatára változtatom, mivel a nyomozás alapján megállapítható, hogy a bűncselekmény elévült."
OK. az előző mondatból számomra az derül ki, hogy a cselekedetet vétségről bűntetté minősítették, (erre utal az indoklásban említett 3 év elévülés is) habár a nyomozás szerintem nem terjedt ki mindenre és ez komolyan befolyásolhatta a végeredményt és ebből eredően az elévülési időt is.
Mire is gondolok, és miből következtethetek erre?
Egész egyszerűen hiányolom következő mondatot a megszüntető határozatból. A nyomozás során olyan adatra nem derült fény olyan minősítő körülményekre mely a cselekedet átminősítését más büntetőjogi kategóriába-, és az elévülési idő 3 évről 5 évre változtatását indokolta volna.
Véleményem szerint nem vizsgálta a több esetben is elkövetés miatti összérték kérdését, és nem vizsgálta azt sem, hogy a közvetlen vezetőknek miért volt érdeke a nyomozás illetve hivatalos eljárás elkerülése. Amennyiben esetleg a nyomozás során bárki egyéb személynek az érintettségére is fény derült volna, akkor esetleg a bűnszövetség is megállhat, illetve akár még súlyosabban minősülő is lehetett volna a cselekmény megítélése. A sikkasztás vétsége alapesetben 2 év büntetés...
Nagyobb értékűnek minősül ha a 200000 Ft.-t meghaladja ez 3 év max. és 5 év ha a nagyobb értékű sikkasztást a 317.§. (2)bek. a,b,c pontja alapján követik el.
Ebben az esetben a 2. bek c. pontját megvalósultnak vették hiszen az üzletszerűség a folyamatosan többszöri elkövetés miatt bizonyítva van, de az elkövetés összértékét nem vették figyelembe illetve nem vizsgálták a társtettesként vagy a bűnszövetség fennállásának lehetőségét sem.
Természetesen tudomásom szerint nem vizsgálták a bűnpártolás kérdését sem a vezetők részéről.
Tudomásom szerint ezek egyike sem magánvádas cselekedet és emiatt feljelentést bárki tehet, hiszen a magánvád feltételeiből egy sem valósult meg.
A fentiek miatt az ügyészségnek el kellett volna rendelnie a nyomozás folytatását, a hiányosságok feltárását, függetlenül attól, hogy jogosulttól érkezett-e a fellebbezés vagy sem, hiszen a mi 150000 Forintunk és a 200000 forint között nincs is olyan nagy eltérés.
Persze ez a MAGYAR valóság és "igazságszolgáltatás", a végén még örülhetek, hogy nem én kerülök bajba, és nem engem vonnak felelősségre.
Egyébként köszönök mindenkinek minden segítséget amit nyújtottatok.

guba" # 2012.04.28. 14:06

A gyereked a te megbízottad volt és egyben a bank alkalmazottja. Éppen azért nem vitted be a pénzt a bankba, mert úgy gondoltad, hogy a teljesítésed - annak ellenére, hogy a pénztartozásokat a jogosult székhelyén kell teljesíteni - hatályos lesz akkor is, ha máshol adod át egy bankárnak. A bank is ezt gondolta.

Eszter1955 # 2012.04.28. 12:55

Biztos, hogy a banktól sikkasztott?
A sikkasztás tényállása az teljesen világos, de
Ki bízta rá a pénzt az üzletkötőre?
Ez a pénz addig amíg az üzletkötőnél van és nincs lekönyvelve a bankban, kinek a "tulajdona"?
Persze a sikkasztásnak nem eleme a konkrét károkozás és a sajátjaként való rendelkezés már akkor bekövetkezett amikor a szabályoktól eltérően nem fizette be. Véleményem szerint még az eltulajdonítása is, hiszen csak akkor mutatott hajlandóságot a pénz valamilyen úton-módon való megtérítésére amikor már "bebizonyítottuk" a bank felé az igazunkat.
És egy hasonló kérdés (ami persze csak hasonló): Csekken befizetek egy összeget és az valahogy eltűnik a hivatal útvesztőjében, be van fizetve vagy nincs?
Én bíztam rá azzal, hogy a banki szabályok szerint kezelje és fizesse be a bankba. Véleményem szerint a sikkasztást velem szemben követte el.
Persze ez egyértelmű ha valaki vesz egy porszívót egy ügynöktől, hiszen ott van árú és pénz. De itt én csak úgymond megbíztam, hogy fizesse be a bankba a hitel törlesztésére. Vagy esetleg amikor átvette a pénzt a kezébe akkor én már törlesztettem is a bank felé?
Ezek a kérdések még megfordultak a fejemben, hiszen ez már az én ügyemen is túlmutat és általánosságban veti fel a felelősség, sikkasztás és egyéb hasonló cselekedetek kérdését.

Eszter1955 # 2012.04.28. 12:17

Ja és az ügy pikantériája még az, hogy emiatt az ügy miatt még mindig fenn vagyunk a BAR listán. Ráadásul mivel ez két hitelből állt 2x is.

Eszter1955 # 2012.04.28. 12:15

T. guba"
Végül is ha így nézzük az ügyet, tényleg a banktól sikkasztott és nem tőlünk. Persze mire egyáltalán odáig eljutott az ügy, hogy a bank a gyerektől követeli a pénzt másfél év levelezésbe, harcba, idegeskedésbe és itthoni veszekedésekbe került. Az, hogy nem csalás lett az ügynek ez a része szintén ennek a harcnak köszönhető, hiszen végül is a tényleges károkozás (ami hiányzott a csalás tényállásához) azért hiúsult meg mert küzdöttünk, kapálóztunk. Akkor kellett volna rögtön rendőrséghez fordulni amikor mindez nyilvánvalóvá vált számunkra. Persze az ember saját gyereke ellen mikor megy rendőrségre?
Azért a rendőrség okulása végett, és a tisztánlátás miatt még van 8 napom végiggondolni az ügyet. Az itthoni helyzet, és az eljövendő idő miatt is megérdemel az ügy egy hibátlan minősítést, mert sajnos ha így marad akkor az már csak úgy marad meg mindenki emlékezetében, hogy "a cselekmény nem bűncselekmény".

guba" # 2012.04.28. 11:28

El. Az nem változtat a tényen, hogy a károdat harmadik személy megtérítette. (Őszintén szólva nem is értem, miért tették.)

A bank azért engedte el a tartozást, mert az ő alkalmazottjának adta át az ügyfél a pénzt, tehát okkal hihette, hogy a teljesítése hatályos. Így tehát nem az ügyféltől, hanem a banktól sikkasztott a gyerek, az meg valóban rossz reklám egy pénzintézetnek. A sikkasztás egyébként szerintem is megvalósult, ezért a rendőrség indoklása rossz, más kérdés, hogy érdemes lenne-e egy vagyon elleni bűncselekmény nyomozását lefolytatni, ha maga a sértett nem működik közre a bizonyításban, sőt, ha abban érdekelt, hogy ne legyen "ügy".

Eszter1955 # 2012.04.28. 11:25

Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Köszönöm a megerősítést, természetesen lépni fogok az ügyben és meg is fogom írni a fejleményeket. Persze sajnálatos tény az, hogy azok, akiknek hivatalból kellene ismerni a törvényeket, ügyelni a betartatásukra, és még ráadásul rengeteg idejük is van megvizsgálni azt, hogy amit tesznek mennyire törvényes vagy sem, leírnak egy ilyen szöveget, amit aztán a vezetője aláírt és így adták ki.
Aztán még az is igencsak sok kérdést felvet, hogy miért nem vizsgálják a banki vezető felelősségét abban, hogy ezt megtehette folyamatosan, több alkalommal is és miért zárkózott el a kivizsgálás elől.
Lehet, hogy paranoid dolog de felvetődik bennem az alap kérdés: "cui prodest?". Kinek és miért állt érdekében elhallgatni a banknál az ügyet.

Köszönöm: Eszter

Kovács_Béla_Sándor # 2012.04.28. 10:38

Ráadásul igazad van, a sikkasztásnak egyáltalán nem is tényállási eleme a károkozás.

Kovács_Béla_Sándor # 2012.04.28. 10:35

A rendőrség téved. A kár bekövetkezett, a bűncselekmény befejeződött. Ezen már nem változtat, hogy utóbb kár megtérült. Ha a nyomozók nem is, de az ügyészek ezt tudják.
(Ha nem így fognánk fel, akkor a vagyon elleni bűncselekmények zömét meg lehetne úszni azzal, hogy visszaadják a lopott, kicsalt, sikkasztott holmit.)

Eszter1955 # 2012.04.28. 08:43

Fejlemény az ügyben:
Rendőrség határozattal megszüntette a nyomozást, mert szerintük nem történt bűncselekmény mert a bank átvállalta (illetve az elkövetővel átvállaltatta) az általa saját céljára felhasznált összeget. Ebből következően nem történt sikkasztás mert szerintük "annak feltétele a károkozás".
Véleményem szerint a kár esetleges megtérítése a büntetési tétel mérlegelésénél jöhet csak számításba. A BTK. 317.§ szerint nem feltétel a károkozás, habár szerintem ez is fennáll, igaz már a bank felé.
A rendőrség ilyen érvelése szerint a sikkasztást el sem követheti senki abban az esetben ha írnak egy szerződést akkor amikor fény derül az ügyre, és abban vállalja, hogy megtéríti a saját céljára felhasznált pénzt. Természetesen még az is furcsa számomra, hogy a bank felelősségét nem is vizsgálták az ügyben pedig az elkövetőt éppen ilyen ügyek miatt bocsájtották el, és természetesen ez sem számít ezek szerint bűncselekménynek, hiszen itt is aláírták, hogy vállalja a megtérítését a szintén sajátjaként kezelt pénznek.
A végén még a gyerek fog munkaügyi bíróságra menni azért mert elküldték, hiszen a kezében lesz egy papír arról, hogy amit elkövetett az nem bűncselekmény!!!
Természetesen meg fogom panaszolni a rendőrségi határozatot, hiszen a az említett paragrafusban sehol sem található a kár bekövetkezése a cselekedet megvalósulásához, és az eddigi kutakodásaim sem lelték sehol ennek nyomát. (bírósági, ügyészségi jogegységi határozatok, állásfoglalások, stb...)

Eszter1955 # 2011.05.12. 16:30

Valószinüleg azért mert furcsa mód a banknak esetleg nem érdeke, hogy kiderüljön az, hogy az ügyfelekkel kapcsolatban levő személy sikkaszt. Esetleg félnek a bizalom megrendülésétől. Persze szerintem így sokkal nagyobb a presztízs vesztés.

Köszönöm a gyors választ.

Eszter

Kovács_Béla_Sándor # 2011.05.12. 09:09
  1. El. Az nem változtat a tényen, hogy a károdat harmadik személy megtérítette. (Őszintén szólva nem is értem, miért tették.)
  2. Nem. A hazugság nem bűncselekmény.
Eszter1955 # 2011.05.12. 09:02

Tisztelt Jogi Fórum!
Nevelt fiam 2007-ben egyik pénzintézetnél dolgozott hitel közvetítőként. Ebben az időpontban felvetünk az Őt alkalmazó banktól 100 ezer és még 50 ezer Ft. hitelt. 2008 tavaszán egy nagyobb nyereményhez jutottam és a hitelek akkor fennálló részét egyben törlesztettük rajta keresztül a banknak. Ő akkor amikor törlesztettünk nem adott át számunkra igazolást, mert mint mondta nem tudja a teljesen pontos összeget, és azt amikor kiszámolja, hozni fogja az igazolást. Ami természetesen nem történt meg. Ezután hosszas levelezések és személyes panasztevés után sikerült a bankbiztonsági osztályon beszélni valakivel, aki természetesen a „mi érdekeinkre” hivatkozva nem vett fel jegyzőkönyvet, de azért elmondta, hogy már a fiú nem dolgozik ott mert egyéb sikkasztások miatt elbocsájtották, de newm tettek ellene feljelentést mert megállapodtak abban, hogy részletekben megtéríti az okozott kárt.Amikor kértük, hogy hallgassák meg az ügyben, nem tették mert már nincsenek vele kapcsolatban. 2010. novemberében sikerült a fiút bevinni a bankhoz és ismételten panaszt tettünk, ahol az ügyintéző folyamatosan azt mondta, hogy ez családi ügy és mi fizessük meg a kamatokkal együtt a pénzt. Itt a gyerek végre elismerte a banki alkalmazottnak azt, hogy a pénzt tőlünk átvette. Amikor az alkalmazottól kérdeztem, hogy ez miért családi ügy tett egy homályos utalást arra, hogy a fiunk ezt nyilatkozta egyszer nekik: „A pénzt átvette de azzal, hogy nem kell befizetnie egyben, hanem az esedékes részleteket fogja törleszteni”. Természetesen ilyenről szó sem volt. A bank sem értesített arról soha, hogy egy ilyen megállapodásról esetleg tudomásuk lenne. Ezután fordultam a PSzÁF-hoz panasszal az ügyintézésük miatt. Amikor a bank 2011 január elején ismét fel akart minket rendelni Pestre a központjukba már ingerülten, de azt mondtam, hogy ha beszélni akarnak velem akkor szívesen látom Őket nálunk, itt Gödöllőn, és a továbbiakat a PSzÁF -on keresztül rendezzük. Érdekes módon kb. 2 hét múlva jött tölük egy tértivevényes levél melyben lemondtak a követelésükről velünk szemben.
Kérdéseim a következők:

  1. A nevelt fiam elkövette-e ebben az esetben a sikkasztást velem szemben? (károm nem keletkezett, mert a bank lemondott a követelésükről velünk szemben)
  2. A csalás megvalósul-e abban az esetben-ha a fiú nyilatkozata megtörtént valóban, és ezzel ezt a sikkasztást akarta leplezni.

Köszönettel: Eszter

kisviragocska # 2011.02.15. 23:28

Kedves Mindenki!
Nagyon nagyon nagyon köszönöm mindenkinek a segítséget. Előkerült az autóm épen és egészségesen a rendőségnek hála.:) Azt hiszem vannak még csodák. Abban meg csak reménykedem, hogy a hitelező bank nem fog beperelni. A hitelt rendesen fizettem, őket igazából nem érte kár.
Még egy kérdésem lenne. Az ez idő alatt felgyülemlett parkolási bírságokkal mit tudok csinálni? Írtam a parkoló társaságoknak kérvényt, de hiába. Volt egy gyorshajtás is, amire szintén kértem, hogy tekintsenek el tőle azt szerencsére elfogadták. De a parkoló társaságokkal nehezebb dolgom van. A rendőrségen azt a tájékoztatást kaptam, hogy a jegyzőkönyvek másolatát amit csak illetékbélyegek ellenében adtak ki el kell hogy fogadják így nem kell kifizetnem. Reménykedhetem hogy ez így lesz?
Köszönöm szépen előre is.

Főlökött # 2010.11.23. 09:14

Még elfeledtem :

Hiteles illetve lízingelt, általában össze szokták keverni, vagy csak úgy nyilatkoznak, hogy "hiteles". Lehet, hogy félreérthető volt, hogy csak lízingesről beszéltem, de véleményem szerint, és azért is írtam úgy, nem az a mérvadó, hanem amit írtam, tulajdoni viszonyok tisztázása, szerződés érdemi része, a pontosan történt cselekmény tisztázása, az okozott kár, a megtérült kár, haszonszerzés történt-e.
Ezek bírtokában lehet érdemben nyilatkozni a büntetőjogi kategóriákról.

-------------
  • Lökött
Főlökött # 2010.11.23. 09:06

Tisztelettel :

Mint írtam, a rendelkezésre álló adatok alapján lehetséges hitelsértés, vagy sikkasztás tényállási elemeinek megállapítása. A nyomozás során majd a nyomozó hatóság kideríti, melyiket követte el.

Mint írtam, sok - sok mindentől függ, amikre nem tudjuk a választ. Mi szerepel a szerződésben, ki a jármű tulajdonosa, kinél van a törzskönyv, stb.....

Minden variációra a vélelmezéseket leírom, itt ülhetek egész nap és gépelhetek.
Nem véletlenül írtam, mit mond majd a személy, aki megkapta a személygépkocsit, lényeges kérdés. Bérelte, fizetett érte, megvette, csak megkapta, stb....mind-mind nyitott kérdés.
Az sem elhanyagolható kérdés, hogy előkerül-e a jármű, mert akkor a kár megtérül és ha előkerül, milyen állapotban ( egyben, vagy lego-ként ). /mivel vannak olyan szerződések-szerződésben lévő pontok, melyekben gondos gazda módjára, meg kell őrizni a rá bízott, felméréskori-szerződéskötéskori állapotot és ha abba változás történik, a másik félnek jelezni kell 3 napon belül /

Egy biztos, ha nem a kérdező a tulajdonos, csak üzemeltető és a személy úgy nyilatkozik, hogy megvette, vagy bérbevette, amit még alá is támaszt bizonyítékkal, tényállási elemek kézzelfoghatók lesznek, akkor megalapozott a gyanú, a sikkasztás elkövetésére, melynek minősítésére, a bevont szakértő nyilatkoni fog, mekkora a kárérték. Ha van autó, akkor azt, ha nincs, akkor azt. Ha megvan, akkor van megtérülés, ha nincs kocsi, akkor annak átadáskori értéke a mérvadó.

Szóval el lehet játszani a gondolattal, mikor, milyen cselekményt követett el a kérdező, de felesleges időtöltés lenne. Ha célirányosan kérdez, megadott paraméterekkel ( amik nagy vonalakban felsorolásra kerültek ), konkrét válasz fog születni a feltett kérdésre. Addig csak vélelmezés az egész.

Kiegészítettem a hozzászólásokat azzal, hogy két irány van, egy helyett, amit figyelembe kell venni.

--------------
  • Lökött
guba # 2010.11.22. 18:01

Olvasatomban lízingelt az autó.

A bevezetőben "hiteles autó" szerepel, mitől lenne ez lízing?
Lökött, te mindjárt azt is bebizonyítod, hogy a kérdező sikkasztott.

Főlökött # 2010.11.22. 17:00

Tisztelettel :

Nem véletlenül írtam, amit írtam. ( olvassuk végig, figyelmesen. )

Rá bízott idegen dologgal, sajátjaként rendelkezik....stb.

Ha nem a tulajdona, azaz a törzskönyv szerint nem Ő a tulajdonos ( lízingcég ), csak rá van bízva a lízingtárgy, mint üzemeltető, amit továbbpasszolt önként a jelenlegi használónak, akkor ?
Mit mond a jelenlegi használó ? Kölcsönadta, bérbevettem, stb., variációk végtelenek és nem tudhatjuk a végeredményt. Nem tudhatjuk, mit nyilatkozik a másik fél. Mindig kettőn áll a vásár. NE FELEDJÜK vona100 megjegyzését sem, mert valamilyen igazság abban is van.

Ezért volt a reflektálás úgy, ahogy.

-------------
  • Lökött
kovacsz # 2010.11.22. 16:19

A bérbeadó és bérbevevő között sikkasztás, a bank és a bérbeadó között max. szerződésszegés.

Főlökött # 2010.11.22. 13:20

Tisztelettel :

Megjegyzem, hogy valahol az.....

Olvasatomban lízingelt az autó. Nem tudom milyen típusú és melyik cégnél, mert cégek szerint más és más, de a kötött szerződésben benne van, hogy a lízingcég tudta és beleegyezése nélkül, 3 személy részére nem lehet átadni. Vélelmezem, nem is Ön a tulajdonos, hanem a cég ( kinél van a törzskönyv és abban ki szerepel, mint tulajdonos ). Azért vélelmezem, mert fent említettem, cégenként változó.

Lehetséges egy hitelsértes, vagy egy esetleges sikkasztás elkövetési magatartás megállapítása ( szerződés függvénye, a jelenlegi használó nyilatkozatának függvénye ), mivel nem mi vagyunk a tulajdonosok, így fennáll a lehetőség, a nyomozás során begyűjtött bizonyítékok alapján egy gyanúsítottkénti kihallgatásra. Még arról nem is beszélve, hogy a hatóság megkeresi a lízingelőt, a szükséges adatok beszerzése miatt, így értesülnek a lízingelt ingóság eltűnéséről. Szerződésszegés miatt, még a fennálló jogviszonyt is megszüntetheti a cég és a lízingelt dolgot vissza kell adni.

Szóval nem egyszerű eset, nem volt véletlen az az ajánlat ( lent írva ), hogy megkeresni bárhol van, pótkulccsal visszahozni. Még külön költség lett volna, hogy az összes zárat utána lecseréltetni, mivel a kölcsönkapó, ismét elvihetné a nála lévő kulccsal az autót, ugyanilyen módszerrel.

Most az eljárás indításával lehetséges, hogy meglesz a kocsi ( lehet, hogy alkatrésznek eladta, külföldre vitték, stb.. ), de hogy várható a gyanúsítotti idézés is Önnek, az is biztosra veszem.

-------------
  • Lökött
kisviragocska # 2010.11.19. 22:51

Kedves Vona100!

Nézd, az hogy egészen biztos az erősen túlzó kijelentés. Az autó részletit azóta is ÉN fizetem rendszeresen, (befizetett csekkek) ahogyan azt megelőzően is. Továbbra is szükségem van az autómra, nem áll szándékomban sem eladni sem a banknak visszaadni. Hitelre vettem az autómat, de ki tudom fizetni a havi törlesztőrészletet.
Lehet, hogy egy naiv ember vagyok, mert odaadtam az autómat 1 órára egy ismerősnek, de csaló nem vagyok. Nem áll szándékomban sem a bankot sem pedig mást kijátszani, megkárosítani csak az autómat szeretném visszakapni, amit bármilyen hihetetlen 1 órára adtam kölcsön nem azért hogy valaki más fizesse helyettem a hitelt.
Elhiszem, hogy sok ilyen eset van, bár én laikusként most hallok ilyenről először. De ez nem az az eset.

vona100 # 2010.11.19. 20:30

kisvirágocska:

Van egy kis gond! Hiteles autót a bank előzetes engedélye nélkül nem lehet kölcsönadni semmilyen formában! Amennyiben folyamatosan fizeted a hitelt nincs semmi gond, de ha nem akkor ezzel te is elkövettél egy bűncselekményt, amelynek a neve "hitelsértés"!!!

A másik dolog, rengeteg ilyen esetem volt, az is biztos, hogy nem 1 órára adtad kölcsön a gépkocsit, hanem nem tudtad fizetni a törlesztő részletet, ezért megegyeztél az ismerősöddel, hogy átveszi a kocsit és amíg használja, ő fizeti a törlesztő részletet, de mivel nem fizeti, ezért kéred tőle vissza az autót, különben a bank felmondja szerződést, ha nem történik fizetés!

Akinek kölcsönadtad a gépkocsit, amennyiben kikerül tulajdonából sikkasztást követett el!

kisviragocska # 2010.11.19. 20:10

Köszönöm a segítséget. Ma kaptam az ügyészségtől egy levelet, hogy elfogadták a panaszt. Remélem végre vége lesz.
KÖSZÖNÖM SZÉPEN MINDENKINEK!!

ObudaFan # 2010.11.19. 10:23

Ha már nincs meg, akkor biztosan sikkasztás.