guba
2011.02.08. 09:47
Azért, létezhet látszólagos halmazat eltérő jogi tárgyak esetében is. (pl. számos gazdasági bcs. és vagyon elleni bcs. között)
Megállapítható - e halmazatban?
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.02.08. 07:47
Revideálok: valóban meggyőző az indoklás. (Mellesleg nem azon fordul meg a dolog, hogy a természetkárosítás tényállása tartalmazza-e az eltulajdonítás szándékát, hanem azon, hogy a két bűncselekménynek eltérő a jogi tárgya. Ez pedig változatlanul eltérő.) Ezekkel a valódi meg látszólagos alaki halmazotokkal mindig is gondom volt :)
guba
#
2011.02.08. 06:56
A BH ma is irányadó, a legfrissebb kiadású könyvek is hivatkozzák a természetkárosításnál, úgyhogy nem fogadnék rá, hogy a lopás elesik a bíróságon. Egyébként az indoklás is elfogadható, el kell olvasni a BH-t.
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.02.08. 05:41
Mert az ügyész is ember, és téved. Reméljük, a bíróság nem fog. (Szerintem egyébként a 84-es BH is téves volt, az akkor hatályos szabályok szerint sem lett volna szabad halmazatot megállapítani. Ez csak látszólagos halmazat.)
autószerelő
#
2011.02.07. 23:38
Egy ismerősömömet tetten érték, hogy egy mezőn madarakat akart befogni. Találtak nála három madarat a helyszínen, 7 db-ot meg a lakásán foglaltak le. Az ügyészség a természetkárosítás mellett halmazati büntetésként lopással is megvádolta egy eseti döntés alapján (BH1984. 305.).
A vádhatóság figyelmét elkerülte, hogy az eseti döntés 1984-ben született, az akkor hatályos törvényi definíció szerint: 281.§ (1) Aki a) fokozottan védett növényt, állatot vagy ilyen állattól származó tojást elpusztít vagy gyűjt,stb.
Az 1984-es eseti döntéskor hatályos szöveg szerint lopással azért lehetett halmazatot megállapítani, mert a természetkárosítás akkori definíciójából elkövetési magatartás formáiból hiányzott a jogtalan megszerzés, és birtokban tartás. Azonban a jelen ügyben hatályos definició, mint elkövetési magatartást már tartalmazza a jogellenes megszerzést, tartást, ezért külön tényállásként a jogellenes megszerzést nem lehet megállapítani (azaz a lopást halmazatban) a „lex specialis derogat generalis” elve miatt. Hiába lett rá hivatkozva, belekerült a lopás a vádiratba is. Miért van ez? A válszokat köszönöm!
