Gabicsek
2011.05.27. 18:01
Már csak azért is, mert akit feljelentettek és van megalapozott gyanú, tanúként nem hallgathatják ki, csak gyanúsítottként. Márpedig az ő vallomása is számít a nyomozás során.
Magánvádból közvád???!!!
ObudaFan
#
2011.05.27. 10:26
Feljelentése válogatja. De nem elképzelhetetlen.
cirmi79
#
2011.05.27. 10:22
Tisztelt Fórumozók,
Az lenne a kérdésem, hogy a személyi szabadság megsértése tekintetében az alapos gyanút egy feljelentés meg tudja alapozni önmagában?
guba
#
2011.05.17. 08:33
Akit érdekel az EBH, az majd elolvassa.
ObudaFan
#
2011.05.16. 19:45
Az EBH-ban van egy tényleg nagyon hasonló tényállás az e topicban leírthoz, amelyben mindhárom fokon felmentették a vádlott ügyvédet. Most akkor nem tudom, ki olvasta el felületesen az EBH-t. Mellesleg épp az általad idézett EBH teljességgel kizárja azt, hogy ilyen ügyben a személyes adattal visszaélés felmerüljön, ehhez képest első hozzászólásodban, melyben ezt az EBH-t már említetted, nem tartottad valószínűnek a bcs-hiányos megszüntetést a közvádas ügyben (ami csak a személyes adattal visszaélés lehet, mert a magántitok-sértés magánvádas). Végképp úgy látom, hogy te olvastad igen felületesen az általad idézett EBH-t.
guba
#
2011.05.16. 09:02
Szerintem meg nem szép dolog inkorrekten vitatkozni. Én azt mondtam, hogy az EBH némi hasonlóságot mutat a jelen üggyel, és nem hiszem, hogy van még egy közzétett Legfelsőbb Bírósági döntés amiben ügyvédet marasztalnak el személyes adattal való visszaélésért. Tehát mindenképpen figyelemre érdemes. Te viszont láthatólag teljesen felületesen szaladtál végig a határozaton, mert a beírásaidban olyan bekezdéseket idéztél be, amelyek nem is az ügyvédre vonatkoztak.
Én egyébként eleve is kerültem, hogy konkrétabb összehasonlítást tegyek a topikban érintett ügyvéd és a BH között, mert nem érezném etikusnak, hogy ebbe az ügybe ettől mélyebben belefolyjak.
ObudaFan
#
2011.05.15. 19:25
„Nem tudom, feltűnt-e neked, de a LB megállapította, hogy jogszabálysértő volt az ügyvéd vádlott, korábbi eljárásokban történt, bűncselekmény hiányában való felmentése.”
Nem tudom, feltűnt-e neked, hogy az ügyvéd vádlott felmentését az LB a jelen ügyhöz hasonló tényállás tekintetében nem találta jogszabálysértőnek. Valóban jogszabálysértőnek találta a felmentését egy olyan tényállásért, ami abban az ügyben szintén megvalósult, csak nem is hasonlít jelen ügy tényállásához. Ha már ilyen szépen beidézted a lényeges részt, akkor valószínűleg nem kerülte el a figyelmedet. Így viszont enyhén szólva sem szép dolog továbbra is erre hivatkozni.
guba
#
2011.05.15. 19:09
Nem tudom, feltűnt-e neked, de a LB megállapította, hogy jogszabálysértő volt az ügyvéd vádlott, korábbi eljárásokban történt, bűncselekmény hiányában való felmentése. Az ne tévesszen meg, hogy több vádlott és több cselekmény van a tényállásban.
A tudomására jutott magántitkot azonban a perben, ügyfelei érdekében, jogi képviselői minőségéből fakadó kötelezettségét teljesítve, következésképpen alapos okkal fedte fel. E cselekménye tehát a Btk. 177. §-ának (1) bekezdésében írt vétség elkövetési magatartását nem meríti ki.
Más a helyzet ellenben Sz. J. 2001. május 28-i keltezéssel ellátott beadványa tekintetében. Ahhoz és az abban foglalt, magántitkot képező adatokhoz dr. B. A. I. r. terhelt jogszerűen, az alperesek jogi képviselőjeként jutott. A magántitoknak minősülő adatok B. L. részére történő átadása, vagyis nevezett előtti felfedése viszont nélkülözte az alapos okot. Az I. r. és II. r. terhelt között ugyanis megbízási jogviszony nem állt fenn, sőt - a tényállásból kitűnően - Sz. J. és B. L. között az átadás időpontjában polgári per sem volt folyamatban.
Nem teszi jogszerűvé dr. B. Á. cselekményét az sem, hogy megbízói - F. E. és F. K. - hozzájárulásával bocsátotta B. L. rendelkezésére a magánvádló által sérelmezett adatokat.
A kérdéses beadványt Sz. J. készítette, az az ő bizalmas jellegű adatait tartalmazta, s nem állt szándékában, hogy azok - a hagyatéki per kereteit meghaladóan - más előtt is ismertté váljanak. F. E. és F. K. értelemszerűen csupán a saját személyét érintő körülmények felfedésére adhat engedélyt, az ellenérdekű féllel kapcsolatos bizalmas tények sorsáról viszont nem rendelkezhet. Ehhez képest a dr. B. Á. részére adott felhatalmazásuk az ügy büntetőjogi megítélése szempontjából közömbös.
A kifejtettekre tekintettel tehát a Legfelsőbb Bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy B. L. II. r. terhelt esetében Be. 284. § (1) bekezdésének a) pontjára alapozott felülvizsgálati ok sem alapos, ellenben dr. B. Á. I. r. terhelt tekintetében a másodfokon eljárt megyei bíróság a büntető anyagi jog szabályai megsértésének eredményeként hagyta helyben az első fokú bíróság - bűncselekmény hiányán alapuló - felmentő ítéletét.
ObudaFan
#
2011.05.15. 15:00
Egyébként meg az EBH indoklása szerint ebben az esetben még a magántitok megsértése sem valószínűsíthető, az csak fordított esetben lett volna az:
"A tudomására jutott magántitkot azonban a perben, ügyfelei érdekében, jogi képviselői minőségéből fakadó kötelezettségét teljesítve, következésképpen alapos okkal fedte fel. E cselekménye tehát a Btk. 177. §-ának (1) bekezdésében írt vétség elkövetési magatartását nem meríti ki."
ObudaFan
#
2011.05.15. 14:53
„Az EBH 2003.926 egyébként némi hasonlóságot mutat jelen üggyel.”
Ez az EBH kissé vitatható módon, de még azt is megkérdőjelezi, hogy hasonló ügyben személyes adattal visszaélés miatt elrendelhető-e a nyomozás, és így volt-e bármi alapja az iratokat az ügyésznek megküldeni rendelő végzésnek:
"Ehhez képest B. L. II. r. terhelt a polgári peres ítélet birtokosaként az abban foglalt személyes adatok tekintetében nem volt adatkezelő. Mindez érvényes - Sz. J. és családtagjainak személyes adatait érintően - dr. B. Á. I. r. terheltre is. Az ügyvéd ugyanis az ügyfélkapcsolat keretein túllépő, az ügyfeleivel nem összefüggő személyes adatok vonatkozásában csupán az adatok birtokosának, de nem kezelőjének minősül.
A kifejtettekre figyelemmel a terheltek cselekménye a Btk. - elkövetéskor hatályos - 177/A. §-ában írt törvényi tényállás kimerítésére nem volt alkalmas, ekként a törvényes vád hiányáról sem lehet szó."
ObudaFan
#
2011.05.15. 14:34
„„a személyes adattal való visszaélésnél, meg azért elég nehéz lenne érvelni egy ügyvédnek az mellett, hogy ez neki miért is okozott jelentős érdeksérelmet.””
Az, hogy egy ügyvédről nyilvánosan azt állítják, hogy a hivatása ellátása során bűncselekményt követett el? Mindenesetre könnyebben igazolhatónak tűnik az érdeksérelem ténye, mint abban az esetben, ha ez az ügyvéd egy perben kizárólag a perben részt vevők előtt állított valamit a feljelentőről, amit egyébként a feljelentő ország-világ előtt terjeszt magáról.
guba
#
2011.05.15. 12:36
Én nem a bíróság ítéletét előlegeztem meg, de mivel a magántitok sértés magánvádas bűncselekmény, ezért az eljárás lefolytatására mindenképpen jó lesz. Az EBH 2003.926 egyébként némi hasonlóságot mutat jelen üggyel.
„Arról nem is beszélve, hogy ezzel a logikával akkor a fórumban jelen topic megnyitásával a feljelentő a feljelentett sérelmére ugyanezt a bűncselekményt is elkövette volna.”
Ez azért nem egyértelmű. A magántitoksértés itt nem állhat meg, a személyes adattal való visszaélésnél, meg azért elég nehéz lenne érvelni egy ügyvédnek az mellett, hogy ez neki miért is okozott jelentős érdeksérelmet.
ObudaFan
#
2011.05.15. 09:59
Mindenképpen azért nem. A feljelentésben az szerepel, hogy a perben nem volt szükséges ennek a ténynek a feltárása, de egyelőre nem ismerjük a másik fél védekezését, és ezt az illető pert sem.
A személyes adattal visszaélés tekintetében pedig az alapos gyanút ugyan már egy feljelentés meg tudja alapozni, de azért az, hogy a sértett maga hozza itt nyilvánosságra, hogy milyen elítélése volt, erősen kétségessé teszi, hogy az, hogy a feljelentett ezt elmondta néhány embernek, mekkora érdeksérelmet jelenthetett neki. Arról nem is beszélve, hogy ezzel a logikával akkor a fórumban jelen topic megnyitásával a feljelentő a feljelentett sérelmére ugyanezt a bűncselekményt is elkövette volna.
guba
#
2011.05.15. 08:26
A feljelentés ugyan rágalmazásról szólt, de ha a bíróság a személyes adattal visszaélés megállapíthatóságát is vélelmezi, akkor azért nem gondolnám, hogy feltétlenül egy bcs hiányos megszüntetés lenne várható. Arról nem is beszélve, hogy egy magántitoksértésnek mindenképpen jó lehet még ebben az esetben is.
kovacsz
#
2011.05.14. 14:15
Lacika:
Ne ürülj szerintem előre.
Egyszerűen nincs az ügyben sem jogtalan haszonszerzés, sem jelentős érdeksérelem, így gyaníthatóan bcs. hiányos megszüntetést várhatsz...
Egyebekben kezdesz itt és már gondolom a különböző hatóságok előtt is unalmas lenni.
