hivatalos személy elleni erőszak


folyami géb # 2015.08.17. 08:36

Még egy észrevétel az eddigiekre:

Azért azt nem javaslom, hogy nagyon beleszálljunk a rendőri intézkedés szakszerűségének és jogszerűségének kérdésébe, egészen a szolgálati szabályzat elemzéséig.

Tény, hogy a hivatalos személy elleni erőszak két formája is csak akkor követhető el, ha a hivatalos személy eljárása JOGSZERŰ, ezt azonban a bírói gyakorlat szűken értelmezi. Akkor nem bűncselekmény a pl. a rendőri intézkedéssel szembeni erőszakos fellépés, a rendőri intézkedés első látásra, bármiféle mérlegelés nélkül megállapíthatóan jogellenes. Pl. mész az utcán és a rendőr szó nélkül elkezd ütni, ez ellen természetesen védekezhetsz, akár ütésekkel is. De azért, mert nem pontosan a szolgálati szabályzat szerint járt el (pl. nem köszönt vagy nem szólított fel előzetesen), azért nem.

folyami géb # 2015.08.17. 08:27

Én az első kérdésre egyértelmű igennel válaszolnék, azaz - ha eléri azt a fokot - áttevődik a dolog elleni erőszak személyre.Így pont a példánál maradva az még nem személy elleni erőszak, ha az elkövető kifordítja a rendőr kezében lévő jegyzettömböt, hogy megnézze, mit ír, de ha a rendőr erre ráfog, és ezen huzakodnak, az az intézkedés erőszakos akadályozása. No pláne pl. a rendőr elrántása a gumibotjánál fogva.

Dr.Attika # 2015.08.17. 04:17

1994. évi XXXIV. törvény

a Rendőrségről1

20. §108 (1) A rendőrt az intézkedés során

  1. az egyenruhája és azon elhelyezett azonosító jelvénye vagy
  2. szolgálati igazolványa és azonosító jelvénye

igazolja.
(2)109 A rendőr az intézkedés megkezdése előtt - ha az a rendőri intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor - köteles nevét, azonosító számát, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Az V. és VI. fejezetben foglalt intézkedések, illetve kényszerítő eszközök alkalmazását követően a rendőr köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panasz lehetőségéről és előterjesztésére nyitva álló határidőről.
(3) A rendőr köteles - ha az a rendőri intézkedés eredményességét nem veszélyezteti - intézkedése megkezdése előtt szolgálati igazolványát vagy azonosító jelvényét felmutatni. Ha a rendőr szolgálati igazolványának vagy azonosító jelvényének felmutatása az intézkedés megkezdése előtt veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni.

Véleményem # 2015.08.16. 17:35

bakuchen

  1. kérdés: annyira nem konkrét és túl tekert a szitu, meg sok ismeretlenes, hogy értelmes válasz nem adható rá.
  2. kérdés és 3. kérdés: 1994.évi XXXIV. tv. és 30/2011. (IX.22.) BM rendelet
  3. kérdés: a szakszerűséget, jogszerűséget a parancsnok vizsgálja. Nem civil fórumozó a jogszabály alapján. Összefüggéstelen sztoriból, vagy sztori nélkül nem lehet semmit sem írni erre. A lopás külső szemléletből pofon egyszerű lehet jogszabály ismeretek nélkül, rendőr szempontból konkrétabb és ezért tudja ( szabs, bcs. stb...), ha intézkedik akkor mibe megy bele...
  4. kérdés: Nincs konkrét válasz. Állítások tagadások állnak szemben valószínű, nincs rá egyértelmű válasz. Az egyik oldalt ismerve biztos nincs. A rendőr álláspontját nem ismerjük meg a hosszú szövegből.
  5. kérdés: Ha a sok kérdés egy konkrét sztorihoz kapcsolódik akkor a sztorit kellene hiányok nélkül pontosan leírni. Így nem áll össze az egész, hiányokkal van tele, hogy mi történt pontosan... mindent lehet "támadni" meg van az ideje, lehetősége az eljárás során, a jogi felvilágosítást is meg kell adni, vagy biztosra menni és felkeresni egy ügyvédet akár...
bakuchen # 2015.06.30. 23:19

Kedves Fórumozók!
Szeretném a tanácsotokat/véleményeteket kérni hivatalos személy elleni bűntettel kapcsolatban.
Btk. 310. (1)
Aki hivatalos vagy külföldi hivatalos személyt

  1. jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz,
  2. jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel intézkedésre kényszerít, vagy
  3. eljárása alatt, illetve emiatt bántalmaz,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

1.kérdés: Átszáll-e az erőszak személyről tárgyra? Ha az elkövető a rendőr kezében lévő tárgyhoz hozzáér, azonnal erőszaknak tekintendő, vagy további mérlegelés kérdése, hogy a cselekmény erőszakos vagy erőszakra irányuló volt-e? Mi a fene az az erőszak a fenti jogszabály „a” és „b” pontjában? Ha pl. az elkövető maga felé fordít egy a rendőr kezében lévő eszközt, hogy meggyőződjön arról, hogy a rendőr valóban intézkedik - a szituáció mivoltából ugyanis ez nem derül ki egyértelműen – azonnal erőszaknak tekintendő?
2.kérdés: polgári ruhás rendőrnek (azzal kapcsolatos az első kérdés is) hogyan kell magát jogszerűen és szakszerűen igazolnia? Mitől lesz egy intézkedés jogszerű, és mitől lesz szakszerű? (ugyanis a rendőri parancsnoki véleményben eszerint a két szempont szerint értékelik a rendőr intézkedését). Ha tudtok, kérlek erre írjatok pontos jogszabályt (hogy hogyan kell magát igazolnia a polgári ruhás rendőrnek), mert sajnos nem találtam meg a jogszabályok között.
3.kérdés: Elegendő-e ha a polgári ruhás rendőr jelvényt mutat, de igazolványt nem? Ha nem, ez esetben szakszerűtlen vagy jogszerűtlen lesz az intézkedése? Ha valamelyik a kettő közül nem történik meg, kizárja a hivatalos személy minőségét?
4.kérdés: Szakszerű-e / jogszerű-e a polgári ruhás rendőr intézkedése, ha kisebb értékre elkövetett lopást észlel a nyílt utcán - amely egyébként magánindítványra büntetendő cselekmény – és a sértettet hosszú perceken keresztül inzultálja/követi/szóban felszólítja, hogy fáradjon be vele a kapitányságra tanúvallomást tenni, ez ugyanis elengedhetetlen lenne az elkövető felelősségre vonásában? Mindezt annak ellenére, hogy a sértett közli, nem akar feljelentést tenni.
5.kérdés: A gyakorlatban hogyan értékeli a nyomozó hatóság/bíróság az ehhez hasonló tanúvallomásokat:
„Nem vagyok benne biztos, de valószínűleg mutatott jelvényt”.
„Nem emlékszem pontosan, de szerintem nem mutatott jelvényt”.
6.kérdés: megalapozottan gyanúsítható-e valaki hivatalos személy elleni erőszak bűntettével, ha a gyanúsítás időpontjában 1 terhelő rendőri tanúvallomás áll rendelkezésre az elkövető ellen? Jogszerű-e a gyanúsítás ebben az esetben? Ha nem, ezt később lehet-e támadni, vagy csak ott akkor, helyben, a gyanúsított kihallgatásakor?

Elnézést a hosszú levélért, ha valakinek nincs ideje mindegyik kérdésre válaszolni, megköszönöm azt is, ha csak 1-1 kérdésre válaszol.

Előre is köszönök minden választ.

Üdvözlettel:
Kuchi

ObudaFan # 2011.08.02. 15:45

Nem.

Lulu333 # 2011.08.02. 15:32

Mit jelent hogy 5 éves tétel? Remélem nem azt hogy le kell ülnöm 5 évet!

Gabicsek # 2011.07.31. 10:44

5 éves tétel a hivatalos személy elleni erőszak. Btk.229. § (8) bek.)
Ha jogszerű volt a rendőri intézkedés (akár civilben is, és tudtad, hogy rendőr, a törvény ennyivel rendeli büntetni. Nyomozó ügyészség illetékes az ügyben eljárni, vádemelés az elkövetés helye szerinti bírósághoz megy.

ObudaFan # 2011.07.28. 08:54

Lulu333

Azért erre a válasz a jóslás kategóriába tartozik. Főleg ennyi adat alapján.

Dr.Attika # 2011.07.28. 08:04

Ehhez a tévedéshez a Képíró büntetőper is hozzásegíthette. Ugyanis a hatóság is keveri a dolgokat. A Képíró-perben hogyan is jön a PM-i nyomozó ügyészség? Az eljárás a katonai ügyészségen indult és a katonai ügyészség kezdeményezte az előzetest a katonai nyomozási bírónál. A katonai bíróság megállapította hatáskörének hiányát és áttette a főváros "sima" tanácsához. Nos ez a "sima" tanács kijelölt egy hadbíró dandártábornokot az ügy tárgyalására a katonai bíróság székhelyén. A különbség annyi, hogy a bíró nem katonai egyenruhában tárgyalt, hanem bírói talárban. (A bíró az ügyelosztási rend szerint nem is tárgyalhatná az ügyet.) Ezt leszámítva jogszerű a bíróság. De, hogy jön ide a nyomozó ügyész?

Lulu333 # 2011.07.28. 07:57

Mekkora összegű csekkre számíthatók ha kiderül hogy bűnős vagyok azért mert elrántottam a rendőrt az unokatesómtól miután ő mondta hogy rendőr de jelvényt nem mutatott. Választ előre is köszönöm.

folyami géb # 2011.07.28. 07:51

Számomra pedig azt, hogy a nyomozás az ügyészségi nyomozó hivatal előtt folyik (ahogy az kötelező rendőr sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén), és a kérdező azt keveri a katonai ügyészséggel.

ObudaFan # 2011.07.28. 07:30

A legvalószínűbb számomra az, hogy a rendőr is gyanúsított (pl. garázdaság miatt).

kovacsz # 2011.07.27. 21:24

Jogos. Nem katoni, nyomozó ügyészség.

Dr.Attika # 2011.07.27. 21:17

A sértett személye nem alapozza meg a katonai büntetőeljárás alkalmazását. Azt az elkövető személye alapozza meg. Ha a sértett katona, akkor az ügyészség nyomoz ( nem a katonai ügyészség) A nyomozó ügyészség.

kovacsz # 2011.07.27. 20:48

Hiv. személy elleni eljárásban a sértett a "katona" ezért nyomoz a katonai ügyészség.

Lulu333 # 2011.07.27. 17:54

Na de nálunk nincsen mert unokatesóm autószerelő én meg webmester! Akkor miért a katonai ügyészség nyomoz?

ObudaFan # 2011.07.27. 17:46

Ha van katonának minősülő személy a gyanúsítottak között, akkor nyomoz a katonai ügyészség.

Lulu333 # 2011.07.27. 17:08

Mi a különbség a kettő között ha megkérdezhetem?

ObudaFan # 2011.07.27. 16:51

Az semmit nem jelent, hogy a katonai ügyészség vizsgálja.

Lulu333 # 2011.07.27. 15:36

Az ügyünket a katonai ügyészség vizsgálja ami gondolom nem sok jót jelent! Megúszhatjuk ezt 2-300000 alatt?

Lulu333 # 2011.07.25. 15:58

Pénzbüntetésnél mennyire számíthatók kb.

ObudaFan # 2011.07.25. 13:29

Azt biztos nem.

Lulu333 # 2011.07.25. 10:02

Mit értesz jogszerű eljárás alatt? Újbóli összeugrás alatt azt érte hogy lökdösődés volt. De ha a ráncigálással bűncselekményt követtem el akkor miért nem vittek be? Ha nem megyek be unokatesómért nem lett volna belőle semmi! Büntetésnél mire számíthatók? Remélem azért ilyen apróságért nem kell csücsülnöm.

ObudaFan # 2011.07.25. 09:56

Ha jogszerű volt az eljárása, akkor kaphatsz. Ebből a szempontból egyáltalán nem mindegy, mit értesz azon, hogy újból összeugrottak, miután megtudtad, hogy rendőr.