Mire számíthatok, van megoldás?

Fórum → büntetőjog
régebbi elöl     új hozzászólás

ObudaFan # 2011.09.07. 16:17

„Pedig ekézhetnélek éppen ezzel is.”

Konkrétan ezt is tetted (2011.09.03. 07:14), pedig tudtad, hogy teljesen alaptalan.
Ennyit a tisztességes vitáról.

A kérdéseidre a válasz:

„ebben a mondatban mit jelent a "kérés" a költségek tételes előterjesztése és igazolása, mint törvényi szóhasználathoz képest”

Pontosan arra szerettem volna utalni, hogy tételesen igazolni kell a költségeket. (Amit te egyébként utóbb vitattál, de örülök, hogy meggyőztelek.)

„illetve ebben az összefüggésben hol ér véget a büntetőeljárás.”

A különleges eljárásban hozott jogerős határozattal.

„Persze értem én, hogy nehéz olyan választ adnod, amellyel ne kerülnél ellentétebe a korábban általad kifejtettekkel.”

Olyan választ lenne nehéz adnom, amivel ellentétbe kerülök. Feltéve, hogy a válasz helyes.

guba # 2011.09.07. 08:27

És tisztességes vitában én ellenkező bizonyításig vélelmezem, hogy az ellenfelem is ismeri az egyes jogintézmények tartalmát és jelentését. Ha tehát te azt írod, hogy lehetne bűnsegéd, vagy felbujtó, akkor azt feltételezem, hogy felületes voltál, és nem azt, hogy annyira alulképzett vagy, hogy nem tudod azt sem, hogy nem vehet részt valaki egy elkövetésben két elkövetői minőségben. Pedig ekézhetnélek éppen ezzel is.

guba # 2011.09.07. 08:10

„Azt még el tudom képzelni, hogy tévedtél abban, hogy a vádlott költségeinek megtérítésére büntetőeljárásban van-e mód, de annál többre tartalak, hogy elhiggyem, hogy a büntetőeljárás fogalmát így használd.”

Ne minősítgessél, mert egyáltalán nem érdekel a véleményed, helyette válaszoljál a feltett kérdésre. Persze értem én, hogy nehéz olyan választ adnod, amellyel ne kerülnél ellentétebe a korábban általad kifejtettekkel.Ha nem tudsz korrekten vitatkozni, lépj le inkább.

guba # 2011.09.07. 08:02

„Ez mind szép lenne, ha nem te magyaráztad volna el, hogy miután a másik laikus "tettestárs"-ként írja le magát, még mellékesen se beszéljünk már arról, hogy egyébként bűnsegédként és felbujtóként a távolból is el lehet követni ezt a bűncselekményt.”

Felesleges kiegészítés volt, amely felületességen alapult. Ha elolvastad volna a topiknyitót, nyilván nem tetted volna meg, most meg már nehezedre esik elismerni, hogy figyelmen kívül hagytad a tényállásból azt, hogy a kérdező többször is kiemelten hangsúlyozta, hogy ő hogyan is lehetne tettestárs. Az idézésben akként van aposztrofálva.

„Aztán kb. két és fél hete felhívtak a szüleim hogy kaptam egy beidézést tártyalás elökészítésére, mint tettestárs ... ...nem értem hogy engem milyen alapon jelentgetnek fel mint "tettestárs"?”

ObudaFan # 2011.09.07. 07:08

„Teodor nem a kérdező, és nem is jogász, hanem egy dilettáns, aki odatévedt, legalábbis a szóhasználatából ez derül ki. Ha tehát ő az ügyészt felperesnek nevezi, akkor szerinted ezzel már felvetődött a kártérítés polgári perben való érvényesítése? ”

Ez mind szép lenne, ha nem te magyaráztad volna el, hogy miután a másik laikus "tettestárs"-ként írja le magát, még mellékesen se beszéljünk már arról, hogy egyébként bűnsegédként és felbujtóként a távolból is el lehet követni ezt a bűncselekményt.

„Pontosan abban az értelemben használtam a "büntetőeljárást" ahogy te”

Nem, legfeljebb ahogy láttatni szeretnéd, hogy én hogyan is használtam. Egyébként elég életszerűtlen a magyarázatod. Azt még el tudom képzelni, hogy tévedtél abban, hogy a vádlott költségeinek megtérítésére büntetőeljárásban van-e mód, de annál többre tartalak, hogy elhiggyem, hogy a büntetőeljárás fogalmát így használd.
Erről legfeljebb az jut az ember eszébe, amit Théophile Gabrone mondott Mervinnek.

naeznincs # 2011.09.06. 17:53

OFF
Hangulat javítás következik, itt a nagy kérdés

"Ha Superman olyan okos, miért veszi a bugyiját a nadrágjára?" :)

Nem kell válasz, csak mosolyogjatok végre, és bocsássatok meg egymásnak, ha tudtok.

guba # 2011.09.06. 17:27

„Valóban érdemes kérni a költségeket, de már a büntetőeljárás során.”

Cserében te is magyarázd el, hogy ebben a mondatban mit jelent a "kérés" a költségek tételes előterjesztése és igazolása, mint törvényi szóhasználathoz képest, illetve ebben az összefüggésben hol ér véget a büntetőeljárás.

guba # 2011.09.06. 17:13

„De még egyszer kérlek, magyarázd meg, miért írtad le ezt a nyilvánvaló hamis állítást:

„Gyanúsított egyébként költségigénnyel szerintem nem élhet a büntetőeljárásban.””

Érdekesen akarsz fogást keresni rajtam. Pontosan abban az értelemben használtam a "büntetőeljárást" ahogy te, mivel reagáltam a hozzászólásodra, és ez volt megfelelő a szóhasználatodnak. Ha te ugyanis azt írtad, hogy "még a büntetőeljárásban kérje", akkor ez alatt nyilván azt éretted, hogy addig amíg vele szemben az eljárást meg nem szüntetik, vagy fel nem mentik.
Mint ahogy beidézted az idevágó jogszabályt, a költségek megállapítására az eljárást befejező határozatban van mód, és a kifizetés azt követő harminc napon belül történhet.

guba # 2011.09.06. 16:58

„Dehogynem volt.

Teodor # 2011.08.26. 19:22”

Teodor nem a kérdező, és nem is jogász, hanem egy dilettáns, aki odatévedt, legalábbis a szóhasználatából ez derül ki. Ha tehát ő az ügyészt felperesnek nevezi, akkor szerinted ezzel már felvetődött a kártérítés polgári perben való érvényesítése? És a te következő hozzászólásodat ennek fényében kellet volna értelmeznem?
Ne viccelj már!

ObudaFan # 2011.09.03. 07:42

„három napodba telt míg felfogtad, hogy ha valakit társtettesként vádolnak, akkor ugyanarra a cselekményre nézve már nem lehet sem felbujtó, sem bűnsegéd”

Ez után a mondatod után arra kérlek, hogy senkit ne vádolj azzal, hogy csúsztat, bármit is írna.

ObudaFan # 2011.09.03. 07:32

De még egyszer kérlek, magyarázd meg, miért írtad le ezt a nyilvánvaló hamis állítást:

„Gyanúsított egyébként költségigénnyel szerintem nem élhet a büntetőeljárásban.”

ObudaFan # 2011.09.03. 07:32

Dehogynem volt.

Teodor # 2011.08.26. 19:22

guba # 2011.09.03. 05:14

Kértelek már, hogy a hiányzó magyarázataidat ne tényállásbeli csúsztatásokkal, és személyeskedéssel helyettesítsd. Valóban értelmetlen veled a vita, mert tisztességtelen módon hamis tényekre hivatkozol, ráadásul nem először. Nyilván jól jönne neked, ha lett volna olyan felvetés, hogy esetleg polgári pert kell-e indítani, de nem volt ilyen. Azért te nyugodtan hivatkozzál rá...,igaz mondjuk, hogy az is három napodba telt míg felfogtad, hogy ha valakit társtettesként vádolnak, akkor ugyanarra a cselekményre nézve már nem lehet sem felbujtó, sem bűnsegéd.

ObudaFan # 2011.09.01. 08:06

„„Sehol nem állítottam, hogy a különleges eljárás ne lenne a büntetőeljárás része. ”

De, implicite igen, amikor azzal magyaráztad, hogy még a büntetőeljárásban érdemes kérnie a költségtérítést, hogy ne kelljen később különleges eljárásban.”

Nem ezt írtam. Azt, hogy büntetőeljárásban is lehet érvényesíteni a költségigényt, arra a felvetésre írtam, hogy a kérdező ezt érvényesítse polgári perben.

De te még nem magyaráztad meg, miért írtad, hogy büntetőeljárásban szerinted a nyilvánvaló jogszabályi rendelkezések ellenére ne kérhetné a felmentett vádlott a költségei megtérítését. Te ugyanis explicite és szó szerint ezt írtad, és nem nekem kell úgy félremagyarázni a szavaidat, ahogy te próbálod azt az én szavaimmal.

Ez a vita ismét ugyanolyan céltalan és komolytalan, mint minden vita veled, vitaképtelen vagy, itt hagylak.

guba # 2011.09.01. 07:44

„De annak örülök, hogy legalább meggyőztelek álláspontod nyilvánvaló helytelenségéről.”

Eh, már megint a színészkedés érvelés helyett...

„Sehol nem állítottam, hogy a különleges eljárás ne lenne a büntetőeljárás része. ”

De, implicite igen, amikor azzal magyaráztad, hogy még a büntetőeljárásban érdemes kérnie a költségtérítést, hogy ne kelljen később különleges eljárásban.

„Amint azt te is tudod, a tanács arra a felvetésre született, hogy a kérdező utólag, polgári perben érvényesítse a költségigényét. ”

A "mint azt te is tudod" mondatkezdetek általában arra hivatottak, hogy pótolják a hiányzó ténybeli alátámasztást. Most is. Nem volt ilyen felvetés.

ObudaFan # 2011.08.31. 09:34

Nem, te konkrétan ezt írtad:

„„„Gyanúsított egyébként költségigénnyel szerintem nem élhet a büntetőeljárásban.”””

Ezt még csak hozzávetőlegesen sem lehet úgy értelmezni, ahogy azt utólag szeretnéd. És ez hatalmas tévedés.

De annak örülök, hogy legalább meggyőztelek álláspontod nyilvánvaló helytelenségéről.

„Ez okozza ui. a félreérthetőséget. Még kevésbé tetted egyértelművé azzal, hogy először a különleges eljárásokat nem tekintetted a büntetőeljárás részének, majd később igen.”

Sehol nem állítottam, hogy a különleges eljárás ne lenne a büntetőeljárás része. Kétségbeesetten próbálod így magyarázni, amit leírtam a tárgyi tévedésedet követően.

Akkor még egyszer. Az alapeljárásban sincs semmi akadálya a terhelt költségigénye érvényesítésének - ellentétben korábban kifejtett álláspontoddal. Ha ez elmaradt, még mindig értelmesebb büntetőeljárásban, különleges eljárás keretei között érvényesíteni a költségigényt, mint polgári perben.

„De, akkor mi értelme lenne egy ilyen tanácsnak?”

Amint azt te is tudod, a tanács arra a felvetésre született, hogy a kérdező utólag, polgári perben érvényesítse a költségigényét. Ami felesleges, időrabló, költséges. Ez volt az értelme.

guba # 2011.08.31. 07:11

Ha meg csak a bejelentés jogát akarjuk alatta érteni, akkor semmivel nincs beljebb a kérdező akkor sem, ha nem az eljárás végén nyilatkozik a költségigényéről, hanem első fellépésekor ezzel nyit. De, akkor mi értelme lenne egy ilyen tanácsnak?

guba # 2011.08.31. 07:06

Ezt írtam én is. Bejelenthetsz bármit, aztán majd ha eljön az ideje dönt róla bíróság. De, költségtérítést terheltként az eljárás befejezése előtt nem fogsz kapni.
Kérésről volt egyébként szó, ami ebben a szövegösszefüggésben nem egyszerűen a bejelentés jogát jelenti, hanem azt, hogy arra is van esélyed hogy még a büntetőeljárásban meg is kapjad. Erre reagáltam, szerintem adekvát módon.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.08.31. 06:51

Polgári perben is bejelenthetem a perköltség igényemet már a keresetlevélben, pedig dönteni ott is csak az eljárás végén, az ítéletben fognak róla.

(Elég méltatlan, amit műveltek egymással. Szvsz ok nélkül, feleslegesen.)

guba # 2011.08.31. 06:03

A felbujtó és a bűnsegéd mint elkövetői alakzatok irányába tett kitérődet meg szintén felületességen alapuló felesleges hangulatrontásnak tekintem, megtoldva egy kis személyeskedéssel.

guba # 2011.08.31. 05:59

Hogy a terhelt nyilatkozattételi jogát ez bármilyen módon is korlátozná, nem igaz, és megint félrebeszélés. Nyilván tehet bármilyen indítványt, jegyzőkönyve is fogják venni, csak egy ilyen értelmű indítványt eleve azzal hárítana el a bíróság, hogy a költségtérítésnek az eljárása végén lesz helye, nyilván a szükséges feltételek megvalósulása esetén.

guba # 2011.08.31. 05:54

Akkor én is összefoglalom, hogy "te is értsd"! Azt írtad, hogy

„„„Valóban érdemes kérni a költségeket, de már a büntetőeljárás során.””

Erre írtam, hogy az eljárás során nem élhet költségigénnyel. Ez alatt azt kell érteni, hogy hiába kéri a költségeit, a tanúdíjhoz hasonlóan nem kaphatja meg, mert a bíróság csak az eljárás végén dönt a bűnügyi költségről. Ez teljesen összhangban van az általad is beidézett jogszabályokkal.
Azóta láthatóan próbálsz rendet tenni a fejedben, ami helyes, csak a túl korán leírt hozzászólásaid, azért még továbbra is olvashatóak. Többször kértem, hogy tedd egyértelművé, hogy mit is értettél a "már a büntetőeljárás során" kitétel alatt, amire azóta sem adtál választ. Ez okozza ui. a félreérthetőséget. Még kevésbé tetted egyértelművé azzal, hogy először a különleges eljárásokat nem tekintetted a büntetőeljárás részének, majd később igen.

„„Ha tud róla. Ahhoz azért nem árt nyilatkozni. Nem mellesleg épp a költség vonatkozásában nem kevés határozat születik különleges eljárásban.””

Nem az a kérdés, hogy az ártatlanul eljárás alá vont terheltnek jár-e költségtérítés, hanem az, hogy mikor kaphatja meg. Az eljárás befejezése után - ahogy azt szépen be is idézted - az pedig, hogy a költségeit igazolnia is kell, semmiben nem mond ellent az általam kifejtetteknek.

ObudaFan # 2011.08.29. 21:11

Hogy te is értsd.

Az a véleményed, hogy

„a vádlottnak esetleg már a kihallgatása során nyilatkoznia kellene a költségigényéről. Erre írtam, hogy ez felesleges, egyrészt mert nincs helye, amíg az eljárást vele szemben meg nem szüntetik, vagy fel nem mentik”

azért teljesen alaptalan, mert egyrészt

1. § (3) Az (1) bekezdésben megjelölt költségek megtérítésére a terhelt által előterjesztett tételes kimutatás és igazolás alapján van lehetőség.

másrészt

7. § (1) Az e rendelet alapján megtérítendő készkiadást és munkadíjat a bíróság az eljárást befejező határozatában állapítja meg.

(Meg úgy általában is érthetetlen lenne, hogy a vádlott általános indítványtételi jogát mi korlátozná épp ebben a kérdésben,)

ObudaFan # 2011.08.29. 20:49

De ha már itt tartunk.

„Ez a mondat arra enged következtetni, hogy a vádlottnak esetleg már a kihallgatása során nyilatkoznia kellene a költségigényéről. Erre írtam, hogy ez felesleges, egyrészt mert nincs helye, amíg az eljárást vele szemben meg nem szüntetik, vagy fel nem mentik, másrészt ebben az esetben nyilatkoztatják hivatalból. ”

Már megint elég lett volna a puszta jogszabályt elolvasni, hogy ne írj ökörséget.

26/2003. (VII. 1.) IM-BM-PM együttes rendelet
a terhelt és a védő készkiadása, illetőleg a védő díja állam általi megtérítésének szabályairól, valamint a büntetőeljárásban részt vevő személyek és képviselőik költségéről és díjáról

1. § (3) Az (1) bekezdésben megjelölt költségek megtérítésére a terhelt által előterjesztett tételes kimutatás és igazolás alapján van lehetőség. Ennek hiányában a bíróság az eljárási iratok alapján határoz a költségek megtérítéséről.

Ami adott esetben egyáltalán nem mindegy.

ObudaFan # 2011.08.29. 20:40

„„Gyanúsított egyébként költségigénnyel szerintem nem élhet a büntetőeljárásban.””

Ez lenne a színvonal?