paraplégia - kártérítés


rata70 # 2011.10.26. 19:20

Eddig annyi történt,hogy a biztosítónak elküldte a férjem állapotának dokumentációját,ahonnan előleg érkezett ma az ügyvéd úron keresztül-vagyoni,nem vagyoni-
A "kolléga" várja az általa küldött,férjem által aláírt megbízólevelet.Ehelyett holnap felhívja a férjem,hogy módosítson a megbízólevélen az egyezségkötés kitétel miatt.

guba # 2011.10.26. 18:24

Ehhez képest akár az egész sikerdíjjal tartozhat a kérdező a bírói gyakorlat szerint. Pusztán erre kívántam rámutatni.

Jól van, rámutattál.

ObudaFan # 2011.10.26. 18:06

Maga a sikerdíj mértéke a sikerdíjjal nem arányos véleményed szerint? :)

Komolyra fordítva a szót. Ezt írtad: „A tevékenységével arányos, nem a sikerdíjjal arányos díjazást kérhet.” Ehhez képest akár az egész sikerdíjjal tartozhat a kérdező a bírói gyakorlat szerint. Pusztán erre kívántam rámutatni.

Most fáradtam el tőled.

A számból vetted ki a szót. A magam részéről be is fejeztem.

guba # 2011.10.26. 17:53

„A felperest a szerződésben kikötött „sikerdíj” az elmaradt hasznának megfelelő kár [Ptk. 355. § (4) bekezdése] megtérítése címén illeti meg.”

Ez a mondat is csak annyit jelent, hogy a sikerdíjnak megfelelő összeg kártérítés címén illeti meg. Mi köze ennek az arányos díjazáshoz?

guba # 2011.10.26. 17:43

478. § (1) A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta.
(2) A megbízott díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A megbízó a díjat csökkentheti, illetőleg kifizetését megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felelős.
(3) Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a díjnak tevékenységével arányos részét követelheti.

Vastagon kiemeltem neked a 478.§(3)bekezdést. Elolvastad? Az előbb vastagon kiemeltem neked a BH-ból, hogy a másodfok tévesen hivatkozott a 478.§(3)-ra. Akkor mondd már meg, mit akarsz ezzel a BH-val bizonyítani, amikor szó sincsen benne arányos díjazásról. A sikerdíjat 100%-ban ítélte meg, és mellette világosan kimondta, hogy tévedés az arányos díjazás ebben az esetben.

Arányos díjazás létezik, de az nem a sikerdíjjal, hanem a tevékenységgel arányos, erre hoztam a BH2008. 185. -at példaként. Próbáld ezt elfogadni szerintem, ha láthatóan képtelen vagy belátni.
Most fáradtam el tőled.

ObudaFan # 2011.10.26. 17:09

Rendben. Szerinted a kolléga jelenleg hogyan áll az üggyel? Te ezt a leírtakból mennyiben tudod megállapítani? Ettől függ ugyanis, hogy az okozati összefüggés fennáll-e majd az esetleges egyezség és az ő munkája között. De hogy a leírtakból azt lehetne biztosan állítani, hogy az okozati összefüggés távoli lesz, azt nem tudom, miből vontad le.

A felperest a szerződésben kikötött „sikerdíj” az elmaradt hasznának megfelelő kár [Ptk. 355. § (4) bekezdése] megtérítése címén illeti meg.

Pontosan. Pontosan ezért tévedés, hogy feltétlenül a tevékenységgel arányos díjazás jár.

guba # 2011.10.26. 14:54

Pont erről szól a BH2011. 66. Vitatni lehet ezt az álláspontot bőven, attól még van ilyen gyakorlat.

Az alperes tényszerűen hivatkozott arra felülvizsgálati kérelmében, hogy a felperes által vállalt eredmény a megbízási szerződés megszűnését követően következett be. A Ptk. 479. § (2) és (3) bekezdése alapján a megbízási szerződés megszűnésekor valamennyi követelés esedékessé válik. Ezért a másodfokú bíróság a kereset jogalapját illetően tévesen hivatkozott a Ptk. 478. § (3) bekezdésének a rendelkezésére. A felperest a szerződésben kikötött „sikerdíj” az elmaradt hasznának megfelelő kár [Ptk. 355. § (4) bekezdése] megtérítése címén illeti meg.

Mint láthatod pont nem erről szól a BH2011.66. Amire te hivatkozni szeretnél az a másodfokú bíróság jogi álláspontja volt, de az a Legfelsőbb Bíróságon már elesett.

guba # 2011.10.26. 14:44

Akkor újra mondom, hogy félreértetted, illetve nem pontosan olvastad el a BH-t. A BH-beli esetben a megbízó visszaélésszerűen gyakorolta a felmondás jogát. A siker és az ügyvéd tevékenysége közötti okozati összefüggés annak ellenére világosan fennállt, hogy a sikeres eredmény csak a felmondás után következett be. Ezért nem a sikerdíj arányos részét, hanem magát a sikerdíjat ítélte meg, csak kártérítés címén. De mindez világosan benne van a BH utolsó előtti bekezdésébe, de ha gondolod be is másolhatom ide.

ObudaFan # 2011.10.26. 14:19

Fél sikerdíj nem, de kártérítés az LB gyakorlata alapján igen, az meg a sikerdíjjal arányos. Pont erről szól a BH2011. 66. Vitatni lehet ezt az álláspontot bőven, attól még van ilyen gyakorlat. Azt pedig tényleg nem tudjuk a tényállás alapján, hogy hol tart a kolléga, így nem tudjuk, hogy a leendő siker és az ő eddigi ténykedése között lesz-e okozati összefüggés.

guba # 2011.10.26. 14:15

Nincs jelentősége, mert sikerdíj semmisége okán még a bíróság meghatározhatta volna a sikerdíj arányos részeként is a fizetendő megbízási díjat, ha nem lenne egyébként fogalmilag kizárt. Ha a megbízott tevékenysége és a siker között nincsen meg a világos okozati összefüggés akkor a sikerdíj nem járhat. Félig elvégzett tevékenységre pedig nem jár fél sikerdíj, mert a teljesen elvégzett tevékenység esetén sem biztos a siker, tehát a sikerdíj sem. Pontosan ezért tevékenységgel arányos díj létezik, de tevékenységgel arányos sikerdíj nem.

ObudaFan # 2011.10.26. 13:55

Viszont az a BH, ami tényleg tök más esetre vonatkozik, az az általad idézett, ahol semmis volt a sikerdíj kikötése.

ObudaFan # 2011.10.26. 13:54

Ha nem lesz okozati összefüggés. Azt viszont nem tudjuk, hogy a kolléga eddig mit végzett.

guba # 2011.10.26. 13:51

A semmisségnek ebből a szempontból most nincsen jelentősége, mert felmondással szüntette meg a szerződést a megbízó.

guba # 2011.10.26. 13:48

A BH amit találtál egy más esetről szól. Ha a megbízó tevékenysége és az eredmény bekövetkezése között nincsen meg az okozati összefüggés, akkor nem állnak fenn a kártérítés feltételei sem.

BH2008. 185. A megbízási szerződés sikerdíj kikötésének semmissége a szerződés részbeni érvénytelenségét okozhatja. Ebben az esetben nem kizárt a tevékenységgel arányos megbízási díj megállapítása (1959. évi IV. törvény 239. § és 478. §).

ObudaFan # 2011.10.26. 12:14

Ez így nem feltétlenül igaz.

BH2011. 66. Ha az ügyvéd a megbízási szerződésben kikötött sikerdíjához azért nem jut hozzá, mert az eredmény a megbízási szerződés megbízó részéről történt önkényes felmondása után következett be, a megbízottat a sikerdíj kártérítés címén megilleti (1959. évi IV. törvény 474. §, 476. §, 479. §, 483. §).

guba # 2011.10.25. 17:37

A tevékenységével arányos, nem a sikerdíjjal arányos díjazást kérhet. Az egyezségkötés jogát célszerűbb, ha magának tartja fenn az ember, akkor pedig szerintem célszerűbb ha előbb mondja fel, mint később.

ObudaFan # 2011.10.25. 17:02

Ettől a mondattól még nem lesz több a 20%.
Ha felmondjátok, arányos díjazást kérhet. De felmondani bármikor felmondhatjátok.

guba # 2011.10.25. 16:22

Mondjátok fel azt a megbízást szerintem minél előbb.

rata70 # 2011.10.25. 16:03

Köszönöm.
Van a megbízásban egy mondat:"Az ügyvédi munkadíj mértékéig a követelést a károsult engedményezi ügyintéző ügyvédre."
Ezt én nem értem.Lehet,hogy túlgondolom,de akkor sem.
A kártérítés 20 % illeti meg az ügyvédet.
Ezen felül kérhet munkadíjat,ami nem derül ki számunkra a megbízásból?
Megbízólevél aláírása után ,ha nem vagyunk elégedettek,kivehetjük a kezéből az ügyintézést?

Kovács_Béla_Sándor # 2011.10.25. 14:54

Igen. A megbízás akkor felel meg a szándékaitoknak, ha benne van a kikötés, hogy az egyezségkötésre nem hatalmazza meg a férjed az ügyvédet. Korlátozó kikötés hiányában teljes jogkörrel jár el. Persze, ha nyilvánvalóan és felróhatóan előnytelen egyezséget köt, akkor felvethető a kártérítési felelőssége.

rata70 # 2011.10.25. 13:57

Köszönöm a választ.
Tisztelettel érdeklődnék:
amennyiben aláír a férjem egy ügyvédi megbízást,amiben az áll,hogy a férjem meghatalmazza az ügyvédet peren kívüli megegyezésre a biztosítóval,ez gyakorlatilag azt jelenti,hogy az ügyvéd és a biztosító döntenek a kártérítés felől,amit a férjem maximum tudomásul vehet,de beleszólása nincs?
Számunkra kedvezőbb lenne úgy megfogalmazni a megbízást,hogy amennyiben egyetértés születik a kártérítés összegét illetően a felek között(károsult-biztosító),úgy peren kívüli megegyezés lehetséges,ellenkező esetben a károsult megbízza az ügyvéd urat a biztosító társaság perbe fogásával.
Jól gondolom,hogy ez egy lényegi kérdés számunkra?

ObudaFan # 2011.10.24. 12:17

Milliós nagyságrendű nem vagyoni kártérítés lehet belőle. Hogy milyen keresetpótló járadék, ahhoz meg ez megint nagyon kevés adat.

rata70 # 2011.10.24. 10:56

Kórrajzkivonat:súlyos mozgáskorlátozottság,petyhüdt paraplégia,kerekesszékes életmód várható,teljes inkontinencia,sterilitás...

Szakhatósági állásfoglalás már készült,rokkant nyugdíjazás folyamatban.

41 éves,a baleset előtt teljesen egészséges volt.

Idáig 160000 ft-os üzemanyagköltség,70000 gyógyszerk.,számlák vannak,ez a része érthető számomra.

Arra lennék kíváncsi,ami a költségtérítésen kívül jár részére/megilleti.A fent említett maradandó fogyatékosságok miatt.Gondolok itt:soha többé nem fog lábra állni,lemaradt a gyermeke első évéről,talán élete végéig pelenkázni kell,soha nem fog a kislányunkkal érdemiekben játszani,felemelni Őt,a házasságunkra(ami természetesen örök)...a teljesség igénye nélkül.

ObudaFan # 2011.10.24. 09:12

Ahhoz azért jóval több információra lenne szükség, hogy erre válaszolni lehessen. Át kellene tekinteni a teljes költséglistát, a balesettel kapcsolatban felmerült összes költséget, és az orvosi szakvéleményeket egyrészt a keresőképesség csökkenése, másrészt általában a mostani egészségi állapot, valamint a jövőbeni kilátások tekintetében.

rata70 # 2011.10.24. 07:09

Köszönöm.
Elöljáróban:senkit nem szeretnék megsérteni,csak információt szeretnék,belelátást.

A baleset másnapján megjelent egy ügyvéd,aki állította,h mindig a sértett féllel veszi fel a kapcsolatot,a nyerő oldallal.Mivel nincs "elővehető ügyvédünk",ezért a férjem megbízta őt-pár beszélgetés után.
Honnan jött,ki tudja...
Elképzelhető,hogy a károkozó biztosítójával dolgoszik össze,és bepróbálkozott?Elképzelhető,hogy ők akár már meg is állapodtak a biztosítóval,mekkora kártérítés lenne részükről az ideális?A férjem meg tudatlanul elfogadná a rábeszélt összeget,pedig akár annak többszöröse is megilletné?
Fikció?Fogalmunk sincs,kiben mennyire bízhatunk.
Mégis Ön szerint ebben-hasonló esetben mi az elfogadható,reális kártérítés?Honnan tudhatjuk,hogy az ügyvéd a férjem érdekeit maximálisan szem előtt tartva tesz javaslatot a biztosító felé?Amennyiben-sajnos így néz ki-teljesen tönkretették az életét/életünket,tapasztalata alapján mire számíthatunk?