személyes meghallgatás vs tárgyalás

Fórum → büntetőjog
régebbi elöl     új hozzászólás

Gabicsek # 2011.12.21. 21:24

végrehajtó1!
Pedig nem beszéltünk össze:)

Gabicsek # 2011.12.21. 21:23

„Az írnokok nem, de akinek átadják, hogy iktassa, aktázza, postázza, számon tartsa, kezelje, az egyugyanaz a személy.”

Lehet, hogy bíróságon dolgozol, hogy ilyen jól tudod? Mert hogy ebben is tévedsz. Az iktatóirodán több személy dolgozik, és általában a postázást (iratok kiadását) sem mindig csak ugyanaz a személy végzi. Egy nap a bíróságokon kiküldenek akár 100, vagy több levelet is, (ítéletek, végzések, idézések, megkeresések, stb.) honnan gondolod, hogy észreveszik, hogy ugyanannak a személynek ugyanarra az időpontra küldenek idézést ilyen mennyiségű postázásnál?

Egyikre el kell menni, a másiknak pedig meg kell írni, amit leírtál, hogy ugyanabban az időben itt és itt ilyen minőségben meg kell jelennie és csatolja be fénymásolatként az idézést. Ezt elfogadják. (majd ők maguktól rájönnek, hogy mi a helyzet, nem kell felhívni a figyelmüket)
Azt javaslom, a kérelmet most adjátok be, minél előbb, még a tárgyalás előtt.

Az igazolás
65. § (1) Ha a terhelt, a védő, a sértett, a magánvádló, a magánfél, a pótmagánvádló, a tanú vagy a szakértő, továbbá a bírósági eljárásban az ügyész határidőt vagy határnapot, illetőleg a jogorvoslatra jogosult határidőt önhibáján kívül mulasztott - ha e törvény eltérően nem rendelkezik -igazolásnak van helye.
(2) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától, illetőleg a határnaptól számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás később jutott a mulasztó tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével kezdődik. Hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
(3) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt az elmulasztott cselekményt is pótolni kell.
(4) Az igazolási kérelmet méltányosan kell elbírálni.
(5) Az igazolási kérelemnek az eljárás folytatására, illetőleg a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Ha az igazolási kérelem valószínűsíti a mulasztó vétlenségét, illetve azt, hogy az elmulasztott cselekmény pótlása megtörtént vagy megtörténik, az eljárási cselekmény vagy a határozat végrehajtása felfüggeszthető.

végrehajtó1 # 2011.12.21. 21:22

„Ezek után szerintem meg joggal lehet tartani attól, hogy faramuci dolog azt leírni virágnyelven, hogy Tisztelt Bíróság! Azért nem tud X megjelenni Önöknél 13:00 perckor a 3-as tárgyalóban, mert elkerülte a figyelmüket, hogy ugyanazon személyeknek ugyanezen időpontra ugyanÖnök egy másik idézést is küldtek szintén 13:00ra két ajtóval arrébb...”

Bocs de már ez komolytalan.

Írsz egy levelet hogy kéred a személyes megjelenést áttenni másik időpontra mert ebben az időben tárgyaláson kell megjelenned.Másolatban mellé teszed az idézést.Beviszed az iktatásra és átveteted.Vagy tértisen feladod.
Mikor? Azonnal.Holnap.(Mielött még megkérdeznéd)

Ennyi.

myMihály # 2011.12.21. 21:01

Kedves Gabicsek!

"„Én nem azt írtam, hogy két külön ember adta, hanem hogy egy emberhez tartoznak a szab.s-ek és egy másikhoz a bü-ek. ”
Egy ember meg még egy ember, az két ember."

"Az adott két ügy büntetőügy, ezért ugyanaz az ember írta le és küldte ki ugyanazon napon."

myMihály # 2011.12.21. 20:47

Gabicsek!
Az írnokok nem, de akinek átadják, hogy iktassa, aktázza, postázza, számon tartsa, kezelje, az egyugyanaz a személy.
Ezt éppen ez a személy magyarázta el pár hónapja, hogy éppen és csakis ő az, akinek ezek a kezében futnak össze, és senki más nem tud érdemben róluk, csak ő és a bíró(k).
Vagyis ő az, aki bármiféle infót tudhat és adhat senki más, mivel a bíró nem elérhető.
Nem a kisujjamból szoptam ki, hanem pár hónapja magyarázták el, hogy így mennek a dolgok, s nem úgy, hogy csak úgy fogja magát valaki és hivatali időben bemegy, hogy pl. a saját aktájában keletkező iratokba megpróbáljon betekintést kérni, mert ez sem így megy.
És elmondták, hogy hogyan.
Hát ezért gondolom, hogy nagyon ciki nekik ezek után azt írni indoknak, ami éppenséggel a valóság.
Mert éppen nem akarom kiélezni a dolgot, hanem kizárólag a törvény betűje szerint tenni.
De nem tudom az idevonatkozó törvényt.
A "szerintem"-et meg nem írhatja bele indoknak a m.vádló.

myMihály # 2011.12.21. 20:34

Semmit nem bonyolítok túl, csakis azt írtam le, amit a kérdéseimhez le kellett írni ahhoz, hogy aki érdemileg segíteni tud és esetleg akar is, annak meglegyen a szükséges információ.

Gabicsek nem írta le, hogy van-e időlimit, s azért helyesbítettem az előbb Őt, mert tényleg nem azt írtam, amit Ő kiolvasott belőle, s én éppen abból a különbségből érzek ki mást, mint amiből ő is mást.

Azt írja, hogy nyomós ok.
Tényleg az lenne, ha más-más helyről hozta volna így a véletlen az idézéseket, de ugyanaz írta őket.

Ezek után szerintem meg joggal lehet tartani attól, hogy faramuci dolog azt leírni virágnyelven, hogy Tisztelt Bíróság! Azért nem tud X megjelenni Önöknél 13:00 perckor a 3-as tárgyalóban, mert elkerülte a figyelmüket, hogy ugyanazon személyeknek ugyanezen időpontra ugyanÖnök egy másik idézést is küldtek szintén 13:00ra két ajtóval arrébb...
De ha egy hónap alatt X személy a lelki fejlődése eredményeként képes lesz kb. ugyanekkora véletlen művéből adódóan megvalósítani az egyetlen életben való reinkarnálódást, úgy mindkét helyen ott lesz.

Szerintem nagyon paradox dolog bejelenteni egy bíróságnak (még ha virágnyelven is) hogy nem tudja a jobbkeze, hogy mit csinál a jobbkeze...
Ez szerintem meg olaj a tűzre, mert ha tényleg véletlen lenne a két bíró egymás ügyéről való informálatlanság (amit, amely vélekedést éppen az egyikőjük cáfolta meg neheztelően kb. egy hónapja)
akkor is cink ez, mert így kiküldték.
Ha meg nem lenne ez mégsem véletlen, akkor tényleg nagyon jó lenne tudni, hogy amennyiben a terhelt meg éppen a másikra adna be akadályoztatást, akkor mi alapján és mi történhet?
Elhalaszthatják mindkettőt?
Mi ilyen esetben a gyakorlat, s azt mi alapján gyakorolják?

Azért érdeklődök itt és nem a szomszédban, mert az a segítség, ha azt mondjátok meg, mi a törvény, a jogszabály, a belső rendtartás, vagy mit tudom én, mi a megnevezése.
Köszi.

Gabicsek # 2011.12.21. 20:11

„És ezekre az idézéseket azonos napon írva és postáztatva ne vegye észre az a hivatalos személy, akinél összefut a két ügy gépelni és küldeni az idézéseket?”

Igen, azonos napon írta egy-egy ember, és az egy-egy embernek külön-külön egy-egy írnoka van. Ezért nem veszik észre.

Gabicsek # 2011.12.21. 20:08

„Én nem azt írtam, hogy két külön ember adta, hanem hogy egy emberhez tartoznak a szab.s-ek és egy másikhoz a bü-ek. ”

Egy ember meg még egy ember, az két ember.

végrehajtó1 # 2011.12.21. 19:59

Szerintem már kezded túlbonyolítani.Tedd azt amit Gabicsek javasolt.

myMihály # 2011.12.21. 19:55

Én nem azt írtam, hogy két külön ember adta, hanem hogy egy emberhez tartoznak a szab.s-ek és egy másikhoz a bü-ek. Ezt éppen ők mondták, mert bü-ben iratbetekinteni is hiába megy az ember akkor, ha csak a szab.sértéses van ott. Ők mondták, hogy egyikhez ez tartozik, a másikhoz az, s egyik nem tud, nem lát bele a másikhoz tartozó iratokba, levelekbe, másolatkérésekbe, jkv., idézés küldésekbe.
Az adott két ügy büntetőügy, ezért ugyanaz az ember írta le és küldte ki ugyanazon napon.
A bü. ügyszámok alapján egyáltalán nem sok az ügy.
Szerinted mekkora annak a valószínűsége, hogy két bíró ugyanazt a napot, órát és percet jelölje meg ugyanannak magánvádlónak és terheltnek?
És ezekre az idézéseket azonos napon írva és postáztatva ne vegye észre az a hivatalos személy, akinél összefut a két ügy gépelni és küldeni az idézéseket?

Azt jó lenne tudni, hogy a postai kézbesítéstől - ami értelemszerűen ugyanaznap történt mindkét fél számára duplán - számítva mennyi idő van beadni az akadályoztatást, van-e erre szabály?

Illetve ezek után talán már az is érdekes lehet, hogy amennyiben a terhelt "véletlenül" éppen a másik idézésre küldene akadályoztatást, akkor mindkét eseményt elnapolhatja a bíróság?
Köszi.

Gabicsek # 2011.12.21. 19:36

Rengeteg az ügy a bíróságokon, te is írod, hogy két külön személy adott időpontot, biztos, hogy nem tudnak egymásról, tehát ez véletlen. Ahova nem megy el, írja meg, hogy miért, ez nyomós ok, mivel a másik helyen is meg kell jelennie. Szerintem el is fogják fogadni.

myMihály # 2011.12.21. 19:11

Köszönöm a válaszodat!

A magánvádló nem szeretné, hogy ejtsék az ügyeit.
Mit tegyen?
Mit írjon az akadályoztatás tényének?
Ha a valóságot írja le, azt vélhetően nem fogják befogadni érdemben, hiszen maga a bíróság az, aki ugyanazt a magánvádlót ugyanazzal az ellenérdekű féllel ugyanarra a napra, órára és percre idézte be ugyanazon városi bíróságra egyszerre két tárgyalóba.
Az egyik esetnél személyes meghallgatás lesz, míg a másiknál tárgyalás.
A két levelet egyazon napon adta postára az a bíróság, ahol egy külön ügyintéző van a szab.sértéses ügyekhez és egy a büntetőkhöz.
Vagyis a bíróság szerint ezek alapján ez az időpont egyezés nem lenne kellő indok, hisz akkor nem tűzték, nem postázták volna ki.
Az ügyszámok alapján sincs olyan tumultus az ügyekben, hogy ez kapásból ne szúrt volna szemet.
Nagyon kicsi arra az esély, hogy ez a véletlen műve legyen.

Mennyi idő van reagálni, bejelenteni az akadályoztatást az idézés kézhezvételétől számítva?

És mi legyen benne?
Azt írja le a m.vádló benne, amit a bíróság eleve tud, s ők küldték így ki?

ObudaFan # 2011.12.21. 18:29

Be. 504. § (1) A bíróság az eljárást megszünteti, ha a feljelentő

  1. a személyes meghallgatáson nem jelent meg, és magát előzetesen, alapos okkal, haladéktalanul nem mentette ki, vagy azért nem volt idézhető, mert a lakcímének megváltozását nem jelentette be,
  2. a feljelentést visszavonta.

510. § (1) A magánvádló a vád elejtését nem köteles indokolni. Az 504. § (1) bekezdésének a) pontja a tárgyaláson is irányadó. A magánvádló a megismételt eljárásban is elejtheti a vádat.

Tehát a tárgyaláson is meg kell jelenni.

Az akadályoztatás bejelentése nem kerül semmibe, de az akadályoztatás tényét igazolni kell.

myMihály # 2011.12.21. 17:52

Most látom a válaszod, köszönöm.
Tudnál segíteni paragrafus-számban is?

Illetve abban, hogy a személyes meghallgatás, vagy a tárgyalás fontosabb jogi szempontból?
Ha időben üti egymást a kettő, melyikre célszerűbb megjelenni a magánvádlónak?

Van-e időkorlát a személyes megjelenés akadályoztatásának a bejelentésére?

Mi a módja, és kerül-e pénzbe?

myMihály # 2011.12.21. 17:46

Megtaláltam a személyes meghallgatásról szóló 318. §-t és hozzá kapcsolódóan a BK. 32-t, amiben az áll, hogy ha a személyes mh-ra a feljelentő helyett csak a jogi képviselője jelenik meg, az eljárást meg kell szüntetni.
Ezek szerint - tök mindegy, hogy a képviselő ügyvéd-e, vagy hozzátartozó - a magánvádló szem. meghallgatáson való távolléte az ügy stornózását vonja maga után.

Jól gondolom?

Ezek után már csak az maradt, hogy ugyanez érvényes lehet-e a tárgyalásra is?
Jó lenne paragrafus is, ha van rá.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.12.21. 17:34

A személyes meghallgatáson személyesen meg kell jelennie - bár ott lehet vele a jogi képviselője is. A perben pedig csak ügyvédnek adhat megbízást a vád képviseletére.
(Polgári peres ügyekben sem lehet akárki képviselő - az a közigazgatási eljárás.)

myMihály # 2011.12.21. 17:32

Pár nappal ezelőtt jött az idézés az ill. bíróságtól és jan. közepére szól.

Azért nem tartja szerencsésnek, hogy másik nap kitűzését kérje, mert nem szeretné, hogy még későbbre tűzzék ki.
Azt szeretné, ha miatta nem napolnák el.
A kérdés ezért az, hogy bü-ben megbízható-e családtag egyetlen szem. mh-ra, illetőleg
tárgyalásra?
Köszi.

végrehajtó1 # 2011.12.21. 17:21

„mivel nem fog tudni ott megjelenni a kitűzött időben?”

Ezeket sokszor hónapokkal elöbb kitűzik.Nem érhette olyan váratlanul.
De akkor miért nem kéri egy másik nap kitűzését?

myMihály # 2011.12.21. 17:17

Szép estét!
Jótanácsra lenne szükségem.
Bíróságon beadott magánvádas büntetőügy.
A magánvádlónak nincs ügyvédje, saját maga képviseli magát.
Amennyiben nem jelenik meg a személyes meghallgatáson, és magát nyomós indokkal ki nem menti, az azt jelenti, hogy ejtik az ügyet.

Kérdésem az lenne Hozzátok, hogy a
személyes meghallgatásra megbízhat-e maga helyett pl. egy családtagját, hozzátartozóját arra, hogy helyette oda elmenjen és nyilatkozzon, mivel nem fog tudni ott megjelenni a kitűzött időben?

Másik kérdésem az, hogy ha egy magánvádas büntetőügyben tárgyalást tűznek ki, a tárgyaláson való képviseletére megbízhat-e családtagot, hozzátartozót, ha nincs ügyvédje?

Köszi, ha tudtok konkrétumot adni, mert én hiába keresek rá, nem találom, pedig úgy emlékeztem, mintha ez lehetséges volna, de lehet, hogy az csak szab.sértésekre vonatkozott és már azt sem találtam sehol.