Kézizálogtárgy kiadása tulajdonosnak

Fórum → büntetőjog
régebbi elöl     új hozzászólás

Gabicsek # 2012.02.23. 21:18

„Akkor itt ki tekinthető adósnak? A tulajdonos feltehetően még részesedett is az összegből, és utána visszakerül minden hozzá”

Az az adósod, akinek pénzt kölcsönöztél, rajta hajthatod be az adósságot. Az csak feltételezés, hogy a tulajdonos is részesedett a pénzből. Vele nem szerződtél.

limma # 2012.02.23. 12:15

Nem vagyok egy nagy jogtudor, de szerintem a srác az adós továbbra is - igaz, hogy jelen pillanatban nincs fedezete a kölcsönének, de mondjuk egy Provident kölcsönnél sincs.

De az érdekes, hogy anonim zálogbaadásnál hogy derítették ki a srác kilétét? Vagy névre szóló kölcsön volt?
És a lány honnan tudta, melyik fiókban van az ékszere?
(Már ha pestiek, mert talán vidéken nincs olyan nagy választék :-))

guba" # 2012.02.23. 12:11

„Úgy érzem azonban elsikkadt a lényeg, hogy nem került sor a bűncselekmény megállapítására”

Nem sikkadt el, csak nincsen jelentősége. A zálogház nem szerezte meg a zálogjogot, mert az adós nem volt tulajdonosa a zálogtárgynak. Ettől kezdve a dolog büntetőjogi vonala nem is releváns. Amit Gabicsek leírt, az egyébként helytálló, tehát a rendőrség nem sértett jogszabályt, amikor a tulajdonosnak adta ki a lefoglalt dolgot.
„
Simán rendelkezhetne szerintem úgy is, hogy az őrizetben tartó szolgáltassa ki azt a tulajdonosnak.”

Nem. Ha egyébként az eddigi okfejtésed helyes lett volna, itt akkor is megdőlne. A törvény nem "rendelkezést" ír, hanem "kiadást".

ObudaFan # 2012.02.23. 12:11

Az egészen biztos, hogy a Be-nek ez a szabálya rengeteg hasonló problémát okoz, csak az a kérdés, hogy hogyan lehetne jobb szabályozást alkotni. A rendőrség nem fogja tudni elbírálni a kézizálogjoggal, haszonélvezettel, más hasonló jogokkal kapcsolatos használati vitákat. Esetleg még azt lehetne, hogy bírói letétbe helyezik, és pert indíthat, aki magát használatra jogosultnak véli. De az meg nem lenne olcsó megoldás.

DrxMarton # 2012.02.23. 11:37

Kedves Fórumozók,

Először is köszönöm a válaszokat.

Úgy érzem azonban elsikkadt a lényeg, hogy nem került sor a bűncselekmény megállapítására.

Amennyiben a lopás miatt marasztalják a zálogba adót, akkor elfogadnám azt, hogy a tulajdonos visszakapja az ékszereit, és a tolvaj ellen pedig büntető és polgári igényt érvényesítek csalás miatt.

Ugyanakkor az a probléma, hogy a lopás nem került megállapításra és a srác marasztalásra, sőt nem is került vád előterjesztésre. Így a tulajdonos nem egy eltulajdonított dolgot kapott vissza, hanem mivel nem volt bűncselekény, így zálogtárgyat tart magánál, ami egy követelés fedezetére szolgál, tehát ő kvázi dologi zálogkötelezett lett ezáltal véleményem szerint.

Kedves Gabicsek: Lefoglalás: Az OK, hogy a rendőrség foglalta le az ékszereket, és ő is rendelkezik a kiadásról, de akkor ha korábban nem vitte el, akkor miért pont a kiadáshoz viszi el. Simán rendelkezhetne szerintem úgy is, hogy az őrizetben tartó szolgáltassa ki azt a tulajdonosnak.

Esetleg milyen jogkövetkezményei lehetnek a kiadás megtagadásának? Büntető következmény lehet? Büntetőben nem vagyok jártas.

Adóssal szemben érvényesíthetem: OK, hogy az adóssal szemben van kártérítési igényem, de ki az adósom ebben az esetben? A srác aki feltehetően a tulajdonos tudtával beadta zálogba az ékszert, vagy a tulajdonos, aki a zálogtárgyamat magánál tartja.

Kedve guba:

Ugyanaz áll itt is. OK, hogy nem volt tulajdonos, de a tulajdonos tudtával adja zálogba, aki utána ezt vitatja, de nem kerül megállapításra. Akkor itt ki tekinthető adósnak? A tulajdonos feltehetően még részesedett is az összegből, és utána visszakerül minden hozzá.

Ez így nekem továbbra is bántja a jogérzékemet, és elég aggályosnak tartom.

Üdvözlettel,
Marci

guba" # 2012.02.22. 09:35

„Ptk. 265.§ (1) alapján a jóhiszemű fél zálogjogot szerez akkor is, ha az aki a zálogtárgyat adta nem volt tulajdonos.”

Ez csak akkor igaz, ha kereskedő az, aki a zálogtárgyat adja. Az általad leírt esetben feltételezhetően nem erről van szó, tehát annak a kockázatát, hogy a zálogba adó esetleg nem volt tulajdonosa a zálogtárgynak, a jogosult (zálogház) viseli. Az adóst kell felszólítani, hogy a fedezetet egészítse ki. Ha ennek nem tesz eleget, akkor fel lehet mondani a kölcsönszerződést, és követelni rajta a tartozást. Immár biztosíték nélkül.

A kérdéseiden nem mennék végig, mert ezek után nagyrészt okafogyottá váltak, szerintem.

Gabicsek # 2012.02.22. 09:35

1.) Jogos. A rendőrség foglalta le, így ő is adja ki a tulajdonosnak.A rendőrség nem birtokba veszi azi ékszereket, hanem lefoglalja, ez különbség.
Azt a dolgot kell lefoglalni, amely bűncselekmény elkövetésének eszköze.

2.) A tulajdonosnak a lefoglalt dolgot ki KELL adni.
A záloghitel behajtása polgári perben (vagy fmh) érvényesíthető az adóssal szemben. Semmi köze az ékszerek tulajdonosának a zálogház és az adós hitelügyletéhez, hiszen ő a lopás sértettje.

3.) Kártérítési igényed az adóssal szemben érvényesítsd, fent leírtam, hogy.

4.) A rendőrségnek ehhez az igényhez semmi köze. Az ékszereket nem önhatalmúlag vette birtokba, hanem a törvényes körülmények között lefoglalta, és ugyanígy, törvényben elírtaknak megfelelően adta ki a tulajdonosnak.

Tehát a zálogház perelje az adóst.

DrxMarton # 2012.02.21. 21:07

Tisztelt Jogászok,
Az alábbi tényállásban lennék kíváncsi az álláspontotokra:
Ismerős zálogházban egy fiatalember záloghitelt vett fel arany ékszerre. Nem sokkal később megjelent a rendőrség egy lefoglalási határozattal, hogy az ékszereket egy lopás gyanúja alapján indult eljárásban lefoglalják - és a zálogház őrizetében hagyják - mivel a srác volt barátnője feljelentést tett, hogy a zálogba adott ékszerek az ő tulajdonát képezik.
Egyszer csak megjelenik egy rendőr a lefoglalás feloldásáról rendelkező határozattal, és azzal, hogy az ékszereket a "sértett" hölgynek kell kiadni és ezért azokat elviszi. Az alkalmazott az ékszereket a feloldó határozat ellenében odaadja a rendőrnek. Ezután levél a gyanúsított srácnak, hogy fizesse meg a kárt, mert csalás gyanúja merülhet fel (tulajdonosi minőség tekintetében tévedésbe ejtés), aki azzal jelentkezik, hogy az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntették ellene, amelyik határozatot a rendőrség "elfelejtette" az ismerősömnek továbbítani. Erre csak ekkor derült fény, eddig az ismerősöm abban a tudatban volt, hogy a zálogba adó srácot elmarasztalták lopásban.
"Namármost:"
Be 155.§ (2) alapján ugye a lefoglalt dolgot a tulajdonosnak kell kiadni.
Ptk. 265.§ (1) alapján a jóhiszemű fél zálogjogot szerez akkor is, ha az aki a zálogtárgyat adta nem volt tulajdonos.
"Kérdéseim:"

  1. Az eljáró rendőr jogosan követelte-e a zálogjog kiadását számára a lefoglalást megszüntető határozat alapján? A Be. ugye a tulajdonos részére történő kiadásról rendelkezik, így véleményem szerint ebben a körben a zálogházat kellett volna kötelezni a kiadásra közvetlenül a tulajdonosnak. A rendőrség határozhat-e úgy, hogy először ő veszi birtokba a zálogtárgyat és ő adja ki a tulajdonosnak? Meg lehet-e tagadni a rendőrnek történő kiszolgáltatást? A megtagadásnak milyen következményei lehetnek?
  2. Amennyiben a tulajdonos jelentkezik, abban az esetben meg lehet-e tagadni a kiadást mindaddig, ameddig a záloghitel meg nem térült, illetőleg a kiadás megtagadásánák lehetnek-e büntetőjogi következményei?
  3. Ha a zálogtárgy visszakerül a tulajdonoshoz, akkor ellene milyen jogcímen lehet igényt érvényesíteni? Nekem első sorban a Ptk. 265.§ (6) alapján történő birtokbaadási kereset, illetőleg ennek nem teljesítése esetén kártérítési igény merült fel. Egyéb ötlet, vagy álláspont esetleg?
  4. A rendőrséggel szemben lehet-e igénnyel élni eben az esetben? Akár akkor is, ha az eljárás során jogszabálysértő módon - önhatalmúlag birtokba vette, és saját maga adta ki a tulajdonosnak - járt el?

Várom az észrevételeket, tapasztalatokat, ötleteket.
Ez így elsőre csúnyán járható lehetőségnek tűnik egy kis "mellékes" keresetre, hiszen a pénz megvan, bcs miatt senkit nem vonnak felelősségre, a zálogháznál meg se pénz se zálogtárgy.
Előre is köszönöm a válaszokat