...értékpapír számlára viszont nem adható haláleseti rendelkezés, az mindenképpen része a hagyatéknak.
Örökös kihagyása - sürgős
Nyilván csak ARRA a számlára vonatkozik, AMIRE leadtad.
Ha több számla van, több rendelkezés kell.
Csak az a számla egyenleg nem része a hagyatéknak,
amire van érvényes rendelkezés a halálkor.
Jó estét kívánok!Bocsánat ha egy kicsit értetlenkedek az üggyel kapcsolatban. Ha a banknál haláleseti rendelkezést adunk le ,az nem minden a banknál elhelyezett értékre vonatkozik? Teszem fel pl. a feleségemmel közös számlánk van, a szüleink ránk bíztak egy bizonyos összeget hogy ha meghalnak abból temessük el őket, vagy házra, vagy kocsira gyűjtünk, és be tesszük a pénzt kincstárjegybe. Ha én vagy a feleségem meghalna, és nem lenne gyerekünk, mit keresgélne az én vagy az ő testvére a mi banki követelésünkből? Azért adtunk le haláleseti rendelkezést hogy a másik fél rendelkezzen az egész vagyonnal.Ha az összest felvenné,vagy felvenném,nem jóhiszeműen járnék el?
Arra.
"Helyzet van Béláim"..ezt valaki nagyon "túltolta:)
Nos..megfogadva a tanácsotokat elkeztem egy kicsit "informálódni"..
Első lépésben bementem a közjegyzőhöz és "betekintést" kértem az iratokba (no meg másolatokat is kértem..3000 forintomba került..de sebaj..)
Nos! A közjegyző, annak rendje és módja szerint, megkereste az OTP-bankot a hagyatéki eljárás elindításakor és hivatalos tájékoztatást kért az elhunyt -OTP-banknál nyilvántartott - adatairól/vagyonáról.
A Bank hivatalosan közölte, hogy az elhúnytnak a Banknál van /halálkori állapot!/:
- egy lakossági folyószámlája- amelyhez HALÁLESETI RENDELKEZÉS tartozik
- egy Kamatozó betétje /takarékbetétkönyv/- melyhez szintén HALÁLESETI rendelkezés tartozik
- és van egy kamatozó betét 1/2 tulajdonjoga /ez van az OTP hivatalos nyilatkozatában!/ amelyhez NEM tartozik
haláleseti rendelkezés..
A közjegyző ezért csak ezt az egy kamatozó betétet /annak 50%-át/ vette bele a hagyatéki vagyonba a bankbetétek/bankszámlák közül, mert a haláleseti rendelkezéssel "érintett" bankbetétek NEM KÉPEZIK a hagyaték részét / ..egyetlen egy esetben "számít"..a "kötelesrész" alapjának kiszámításakor..de az örökhagyónaknem volt kötelesrészre jogosult örököse..én legalábbis ezt a tájékoztatást kaptam/
Jogos.
Lehet az egész a testvéré.
De akkor mi a teendő? A hagyatéki végzés egy dolog, dekleratív, jó, lehet, hogy nem illeti meg a kérdezőt egy fillér sem. De lehet, hogy az egész. Bár ezt ő, bizonyítani nem fogja tudni. Viszont, a közjegyző határozatával szemben a testvérnek kellene fellépnie, ha arra akar hivatkozni, hogy az egész (vagy 2/3 vagy bármennyi) az övé a takarékbetétből. Ráadásul itt végrendeleti az örökös, az csak számít, ha az örökhagyó rendelkezett a takarékbetét feléről.
Melyik jogszabályhely rendelkezik úgy, hogy ha egy bankszámla fölött többen rendelkeznek, akkor a számlaegyenleg közöttük egyenlő arányban oszlik meg? Nem lehet, hogy akár az egész csak az egyiké vagy a másiké?
Itt már jártunk egyszer tegnap is, hogy ...
"Sikkasztás biztos nem (nem bíztad rá a pénzed)
Csalás biztos nem (nem tévesztett meg a pénzedért)
Lopás.... vélhetően ez lesz a delictum.
De az is lehet, hogy csak egy sima polgári ügy.
Azaz nem is bűncselekmény..."
- -
A bank ADDIG biztosan nem hibáztatható,
amíg
nem tudott hivatalosan a halálesetről.
Aki elvitte a pénz felét az örökös elöl az a hunyó.
Ez is tény.
A kérdés az, hogy bizonyíthatóan
- az örökség lenyúlás szándékával tette
vagy
- szándéktalanul, abba a hitben, hogy immár az övé a teljes egyenleg
Az is kérdés, hogy örökös-e ő is?
Azaz értesült-e a hagyatéki végzésről hivatalból is?
- -
Amúgy meg mivel ő a betét tulajdonosa és így csak ő
(vagy a meghatalmazottja) rendelkezhetett és más nem.
Hát őt kell piszkálni...
1.
Tértivevényes felszólító levél, határidővel
és
per kilátásba helyezéssel a nem fizetés esetére.
HA fizet OKÉ!
HA nem fizet ...
2.
Fizetési meghagyás kibocsátása.
(3% illeték, de minimum 5 eFt előlegezendő)
HA fizet OKÉ!
HA nem fizet ...
Eldönthető mi legyen a következő lépés.
(visszavonulás, per, végrehajtó)
Esetleg jogtalan eltulajdonítás (Btk378) ?
Nem értek a büntetőjoghoz (sem), én is csak tippelek.
Ha azt állítja az illető, hogy nem ő vette fel, de utólag kiderül, hogy mégis, akkor lehet esetleg valamilyen bünetőjogi alakzatot keresni. Itt már esetleg megállna a csalás, hiszen jogtalan haszonszerzés végett tévedésbe ejtett. (Bár a pénzt közvetlenül nem tőled csalta ki.)
A Bank nem hibázott, az nem kérdés. Ha a két tulajdonos egyetemlegesen férhet a takarékhoz, akkor teljesen szabályosan adta ki az egyik félnek is az egészet.
Ha van olyan rendelkezés, hogy az egyik fél halálát be kell jelentenie a másik félnek, akkor ezt a másik fél megszegte, de ezt a banknak nem kell vizsgálnia, nem mulasztott.
Hogy a másik fél tudott vagy sem a halálesetről, ezt utólag nehéz bizonyítani, elméletben lehetett jóhiszemű (bár a leírás alapján minden valószínűség szerint nem volt az).
Ezért egyelőre a feljelentés sem jöhet szóba szerintem.
Amit a kérdező tehet, az annyi, hogy ír egy ajánlott-tértis levelet az általa sejtett illetőnek, hogy a közjegyző végzése alapján fizesse ki neki a takarékbetétkönyv értékének felét.
Aztán, kiderül, mit reagál erre az illető. Ha vitatja, hogy járna belőle, az már egy elismerés, hogy ő vette fel. Ha azt is vitatja, hogy egyáltalán felvette, azt se tudja miről van szó, akkor lehet elgondolkozni a továbbiakon. Én ezesetben valószínűleg második körben a banknál próbálkoznék, szintén egy ajánlott-tértis levéllel a jogi osztálynak, benne a hagyatéki végzéssel is, kérve, hogy jelöljék meg ki volt a pénz felvevője, vagy ha ezt valamilyen (adatvédelmi/személyiségi jogi) okból nem teszik meg, akkor ők keressék meg, és szólítsák fel a betét felének visszafizetésére.
Ha elismeri egyébként, hogy ő volt, akkor is inkább polgári per (esetleg előtte egy fizetési meghagyás) a járhatóbb út, mint feljelentés.
Comenius
Szerintem KBS arra gondolt, hogy ha rendelkezési joga van valaki másnak is a bankszámla vagy takarékbetét felett, akkor a teljes összeg felett van jogosultsága, nem csak az 50 % felett. Az már más kérdés, hogy ezt a társtulajdonos halálhírének bejelentése nélkül mondta fel, ergo nem kizárt, hogy ez már törvénytelen volt, hiszen a számla társtulajdonosa nem volt jelen, de ebben majd ő fog válaszolni talán.
ppersze..elég, ha csak azt mondod, hogy CSAK..mert KBS ezt mondta:)
KBS!
„csak az 50% felett jogosult rendelkezni”
Megmagyarázod, hogy miért?
„csak az 50% felett jogosult rendelkezni”
Ez konkrétan tévedés.
Vadsuhanc
OTP NYRT,,
amőgy pedig szerintem ez "nem megenged, vagy nem enged neg kérdése", habem TÖEVÉNY:))
Comenius
Nem ártana tudni milyen pénzintézetről van szó. Ugyanis van olyan bank, aki a közös takarékbetét esetén az egyik tulajdonos halála esetén is megengedi a betét feletti rendelkezést a többi tulajdonosnak.
A többit utána...............
Nem érted... nem a bankot csapta be csalással.
Nem a banknak hiányzik az a pénz..
ez igaz! De a Bankot "tévesztette" meg! ..azzal,hogy nem közölte azt, hogy csak az 50% felett jogosult rendelkezni
Nem a banknak hiányzik az a pénz...
bővebben?
Ehhh ...
Csalás biztos nem (nem tévesztett meg a pénzedért)
Engem nem..de a bankot igen..
Csalás biztos nem (nem tévesztett meg a pénzedért)
engem nem..de a Bankot igen..
"Ez KIZÁRT! ..mint mondtam.."nem felhőtlen a viszonyunk":(("
Épp ezért...
Hátha belátja, hogy: vége, fizetnie kell.
Ha nem akar nagyobb bajt magának.
- -
Sikkasztás biztos nem (nem bíztad rá a pénzed)
Csalás biztos nem (nem tévesztett meg a pénzedért)
Lopás.... vélhetően ez lesz a delictum.
De az is lehet, hogy csak egy sima polgári ügy.
Azaz nem is bűncselekmény...