fenyegetés, zaklatás

+lemaradt egy mondatom: arra a sablon kérdésre, hogy "Van e haragosom esetleg?" Kinek nincs?

Tisztelt Szakértők!

A 2018-as években történt hívószám rejtett zaklatást megelégelve(liheg a kagylóba mint Lesszi, nem szól bele, lenyomja, vár stb.) bementem a telefonszolgáltatóhoz, hogy kikérjem az adott rejtett számot. Ott azt mondták, hogy menjek a rendőrségre, mert nem adhatnak ki rejtett számot. Elmentem a rendőrségre, ahol nem sikerült pontot tenni a dolog végére, mert azt tanácsolták, hogy vagy ne foglalkozzak vele, vagy ha legközelebb hív és fenyegetőzik, akkor talán utánanéznek, de akkor is hangfelvétel kell... A hivatalnok szerint sajnos meg van kötve a kezük jogilag. Mit lehet tenni ilyen esetben , lehet e valahova fordulni a problémával? Feltételezem, ha a tanácsadó családtagját zaklatnák, akkor pár percen belül meglenne az elkövető.

Tisztelt rigoz!

A történet röviden annyi, hogy június végén egy társaságba keveredtünk egy sráccal, aki 27 éves, látásból ismertük egymást (egy településen lakunk) , váltottunk is pár szót, nem sokáig beszélgettünk. Figyelmeztettek, hogy van valami baja és ez neki már elég, hogy ne hagyjon békén,ugxanis több barátnőmet és ismerősömet is félévekig zaklatott. Már aznap elkezdett írogatni, többször lekoptattam, majd nem is válaszoltam. Majd le is tiltottam, miután másnak küldözgette a beszélgetésünket. Nagyjából egyidőben, június végén megkezdődött a személyes zaklatásom, ami azt takarja, hogy napi szinten hónapok óta elautózik felénk, különböző autókkal, ha kint vagyok, követ. Majd hazamegy kocsit cserél és jön azzal, vagy kér is kölcsön. A legtöbbször kitolat elém, kifigyelte azt is, hogy mikor járok haza, kitolat elém. A legdurvább az volt, mikor megjelent a suli előtt, vagy futni voltam, észrevett kocsit cserélt követett, majd az erdőben kellett hazamenekülnöm, ő meg már a házunk előtt várt. Vagy karácsonykor kocsival km-ig követett, vagy csak szimplán pár percig áll a házunk előtt... Nagyon idegesítő, már se hazamenni, se futni nem merek elmenni. Miközben mindenféle, hazugságot, rágalmat terjeszt rólam, miközben semmilyen kapcsolatban nem állok se vele, se a családjával. Ott a terhes barátnője, valamit kamuzni kell
Dec. 27-én ezt megelégeltem és írtam nekik, hogyha nem marad ez abba megyek a rendőrségre, vannak bizonyítékaim (nincsenek, nem tudtam lefotózni), tanuim (a családom) és mivel nem egyedi eset (3 barátnőmmel meg még ki zudja kivel ezt csinálta), megyek a rendőrségre és feljelentem. Mire mindent tagadott és megfenyegettek a barátnőjével, hogy még én leszek feljelentve (mégis miért?).

Annyit elértem, hogy megritkultak az autózások, de anyukámék tanácsára nem jelentettem fel... De teljesen elegem van és még én vagyok lejáratva és én szégyenkezzek, mikor fél éve nem száll le rólam.

Nagyon félek és elegem van. Távolságtartási végzéshez mi kell?

Köszönöm.

Tisztelt ruggiero!

Örülök, ha megnyugtató válasszal szolgálhattam.

Hangsúlyoznám, hogy nem vagyok ügyvéd, a leírtak jogi ismereteimen és tapasztalatomon alapulnak (volt már amúgy saját ilyen jellegű ügyem, hozzátartozóval és nem hozzátartozóval egyaránt).

A jelentős érdeksérelem, a személyes adattal visszaélés esetén alapvetően tényállási elem, tehát nem valósul meg annak és a másik vagylagos tényállási elem, a haszonszerzési célzat együttes hiányában bűncselekmény, csak személyiségi jogsértés, de az aljas célzat, a visszaesőkénti elkövetés bizonyítottság esetén súlyosbító körülmény lehet, utóbbi általában az is.

Ennek a mérlegelése egyébként jóval odább, bírósági szakaszban történhet meg, ha odáig jut az ügy, gyanítom, hogy fog is.

Amúgy az Önök esetében Én inkább csak a megelőző távoltartást javasolnám, az ideiglenes megelőző távoltartás ugyanis jóval szűkebb körben, jellemzően akkor kezdeményezhető eredményesen tudomásom szerint, ha papíron és gyakorlatilag is egy helyen élnek.

Ráadásul az ideiglenes megelőző távoltartáshoz képest a megelőző távoltartás jogi garánciái is kellően erősek, hiszen utóbbi eljárásban is 72 órán belül döntést hoznak.

Amúgy jól tudja, hogy az ideiglenes megelőző távoltartást a rendőrség hivatalból elrendeli, ha a feltételei fennállnak, de semmilyen hátránnyal nem jár és nem is járhat az, ha a (már) feljelentésben kéri annak az elrendelését.

Egyébként minden körülményt, tényt a rendőrség bizonyít, Önnek csak hitelt érdemlően valószínűsíteni kell, illetve inkább célszerű, ha eredményes eljárást szeretne.

Így a jelentős érdeksérelem megvalósulása tekintetében sem releváns az Ön részéről a feljelentéskor, hogy annak bizonyítása jelentősen nehéz, hiszen mint kifejtettem, az a rendőrség dolga.

Amúgy meglátásom szerint az ügy körülményeiből arra megalapozottan, a formális emberi logika alapján egyértelműen következtetni lehet.

A feljelentéskor nem kell becsődűlni minden tanúval és bizonyítékokkal együtt, sőt feljelentés elektornikus úton, így többek közt e-mailben és Ügyfélkapuval rendelkező személyek részéről az ún. e-Papír szolgáltatás használatával is tehető.

Elegendő lehet a feljelentéshez egy-két bizonyíték csatolása, a tanúkra hivatkozás (esetükben külön lapon, dokumentumban, névvel címmel és a feljelentésben zárt adatkezelést kérve (névre kiterjedően is lehet, mind a sértettnek, mind a feljelentőnek és a tanúknak)), sőt személyi védelem is kérhető a sértetti és tanúi oldalon.

A személyi védelem gyakorlatilag jelenhet az ügy körülményeitől függően rendőri kíséretet a tanúzás idejére, fokozott járőri jelenlétet időlegesen a sértett és a tanú lakóhelye körül stb.

Az Ön által leírtak alapján álláspontom szerint egyértelműen helye van a nyomozás elrendelésének, ami szerintem további előadás nélkül is megtörténhet és feltehetően meg is fog, különösen úgy, hogy az illető neve, előélete már ismert.

Haszonszerzés nem csak anyagi célzatú lehet (pénz, készpénzfizető eszköz eltulajdonítása, elbirtoklása), hanem akár egy titok megismerése (pl. titkolták előle, hogy hol vannak, jogosan és azért tört be, hogy információkat gyűjtsön arra vonatkozóan, hogy na vajon hol) is lehet, a lényeg a jogtalansága.

A haszonszerzés fogalma magyarán tágan értelmezendő, a jogtalanság a lényeges.

Tisztelt rigoz!

Köszönöm az alapos választ. Megnéztem a a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényt, és ha Te azt mondod, hogy a gyakorlat szerint alkalmazható a bántalmazás (hozzátartozói erőszak) miatti ideiglenes megelőző távoltartás, akkor majd kérni fogjuk, de nem egyből a feljelentéssel. Azért sem, mert a rendőrség hivatalból is kezdeményezi, ha úgy látja, hogy fennállnak a körülményei.

A személyes adattal visszaéléssel kapcsolatban azt szeretném kérdezni, hogy ha egyértelműen igazolható a terhelt célzata, a további kontaktszemély felkutatása a kamerafelvételek és az előzmények alapján (végighivta a fél várost a gyermek követelése miatt), akkor milyen súllyal eshet latba az, hogy jelentős érdeksérelem nehezen igazolható? Haszonszerzésre törekvésnek gondolom, azt nem lehet minősíteni, ha nem anyagi haszon megszerzése volt a célja, bár egy értékes lakásba behatolás és ott kutatás miért ne szolgálhatott volna ilyen célt is?

Tisztelt ruggiero!

Ha mindez igazolt, akkor valószínűleg fognak cselekedni az érintett szervek.

A magánlaksértés amúgy magánindítványos, azaz a feljelentésben ki kell fejezni az elkövető megbüntetésére irányuló kifejezett kívánatukat.

A tiltott adatszerzés, szakszerűbben szólva személyes adattal visszaélés - ugyanis a tiltott adatszerzés annak az egyik lehetséges elkövetési magatartása - kapcsán nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az haszonszerzési célra irányult-e vagy jelentős érdeksérelmet okozott-e.

Ha kísérleti szakban maradt volna is, akkor is szvsz. mindkét kitétel megvalósult, magánál az eléggé nyilvánvaló célzatnál, elérni kívánt célnál fogva, de a rendőrség ezt másként értékelheti.

Ezt bizonyítani kell, a rendőrségnek, de a nyomozás elrendeléséhez a rendelkezésre álló adatok alapján ennek hitelt érdemlően valószínűnek kell mutatkoznia.

Az, hogy betört viszont a kapcsolattartás módján való változtatás eredményes kezdeményezéséhez viszont szvsz. nem feltétlen biztos, hogy elég önmagában, de az összes körülmény bizonyítottsága esetén szerintem nem csak felügyelt kapcsolattartásra, hanem a kapcsolattartási jog megvonására is sor kerülhet ideiglenesen.

A betörés pedig megelőző távoltartás elrendeltetésére is alapot adhat.

Sőt, valószínűleg, ha indul ellene eljárás, akkor különösen a korábbi hasonló bűncselekmény miatti jogerős büntetett előéletére különös tekintettel még akár "előzetesbe" is kerülhet, bár a házi őrizet is kerülhet.

Tisztelt Fórumozók!

Magánlaksértéses, ill tiltott adatszerzéses ügyben szeretném a tanácsotokat kérni. Nevelt gyermekem édesapja külföldön él, külföldi állampolgár. Időszakos kapcsolattartásra jogosult, évente 4 alkalammal. Ebből 1 alkalom a téli óvodai szünet. Nem érkezett meg a téli szünetben a kapcsoltartásra jogerős bírósági egyezségben kijelölt időpontban. Csak jóval később, mikor már nem várhattuk. Ezelőtt mindig rendben történt a gyermek átadása, átvétele. Most nem, és ez az édesapát arra indította, hogy a gyermek anyját és mindenkit az ismerősei közül hívogatni, rendőrséggel fenyegetőzni kezdett. A büntetőjogi elem ezután jön. Kamerafelvételen egyértelműen kivehető, hogy átmászott egy, a lakást a társasházi folyosóról leválasztó rácson, és kinyitotta valahogyan a zárt, üres lakóingatlan ajtaját. Minderről nagyon jó minőségű videónk is van. Bent a lakásban további kontakszemélyek elérhetőségét igyekezett fellelni, egy névjegykártyát letépett, tisztán látszik, ahogy a kirakott telefonszámok között kutat. A lakást rbnb célra használjuk. Sok személyes adat (főleg telefonszámok) ki vannak helyezve a lakásban.Kérdésem, hogy magánlaksértésen felül tiltott adatszerzés bűncselekménye merül fel, de mennyire fognak ezzel a magyar rendőrök komolyan foglalkozni? Nekünk létszükség, nagyon veszélyes az apa, önbíráskodás miatt ült már külföldön. Minél jobbban fel akarjuk használni a bűncslekményét arra, hogy a kapcsolattartás rendjén változtatni tudjunk, pl. felügyelt kapcsolattartásra. Mindenkinek boldog Karácsonyt kívánok!

Tudtommal az intézkedő rendőr a kötelezést, felszólítást, kérést a helyszínen nem köteles írásba adni, utóbbb is caak akkor, ha a vonatkozó eljárási vagy anyagi jogi jogszabályok erre kötelezik az általa képviselt szervet, mely kötelem már nem a rendőrt, hanem értelemszerűen az rk.-t terheli.

Bűncselekményen tetten érés esetén főszabály szerint tudtommal az előállítás mérlegelhető a szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése tekintetében, szabálysértés elkövetésén való tettenérés esetén pedig akkor kötelező, ha elzárással is büntethető szabálysértés miatt a gyorsított, bíróság elé állítással való eljárás lefolytatásának feltételei fennállnak és annak biztosítására való őrizetbe vétel céljából vagy a közterületen való életvitelszerű tartózkodás szabálysértésén való oly tettenérés esetén, hogy ugyanazon elkövetőt 90 napon belül már háromszor figyelmeztették.

Ezen túlmenően szintén az elzárással is büntethető szabálysértés elkövetésén való tettenérés esetén, a helyszíni bírságot tudomásul nem vevő elkövető akkor állítható a helyszíni bírság kiszabására jogosult által bíróság elé, ha a bíróság elé állítás és a bírósági eljárás nyomban való lefolytatásának feltételei fennállnak.

Tisztelt Zsani19!

Haladéktalanul jelentsék ki - ameddig nincs kijelentve, pénzbírság kiszabásán túl nem kezdhetnek vele semmit - és szólítsák fel a lakás elhagyására, annak eredménytelensége esetén hívjanak rendőrt.

Emellett az elkövető megbüntetésére irányuló kívánattal tegyenek feljelentést az elkövetés helye szerint illetékes rendőrségen, illetve a zaklatás tekintetében a bíróságon.

A megütés kapcsán felmerül a súlyos testi sértés (kísérlete), illetve az aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés gyanúja is.

A rendőrséghez e-mailben, illetve e-Papíron is fordulhatnak, bírósághoz tértivevényes levélben, ÁNYK-n (az OBHGEPI_B01 űrlaphoz csatoltan) vagy személyesen a kezelőirodán lehet, írásba foglaltan juttatható el a feljelentés.

A kijelentés kezdeményezhető - tudomásom szerint - e-Papíron is, az ingatlan helye szerint illetékes kormányablaknál.

Kezdeményezhető továbbá a rendőrségnél ideiglenes megelőző távoltatás elrendelése, illetve a bíróságnál, papír alapon, 3 példányban (ha mindketten kérik, akkor 4 példányban), tértivevényes levélben vagy a kezelőirodán leadott, két tanú vagy közjegyző/ügyvéd/bíró által hitelesített aláírással ellátott, avagy teljes terjedelmében az iraton elismerten saját kezűleg írt és aláírt iratba foglaltan, vagy az ún. panasznapon a lakóhely szerinti bíróságon a megelőző távoltartás elrendelése.

Ha az ideiglenes megelőző távoltartást a rendőrség elrendeli, akkor a megelőző tárvoltartást hivatalból kezdeményezi.

A kérelemre indult, megelőző távoltartás elrendelése iránti eljárásban a bíróság 3 napon belül dönt, köteles azonban a kérelmezőt (bántalmazott) és a kérelmezettet (bántalmazó) az eljárás során megkísérelni személyes meghallgatni, melyet csak kivételesen mellőzhet.

A kérelemre indult, megelőző távoltartás elrendelése iránti eljárásban, ha a kérelmező a meghallgatáson szabályszer idézés ellenére nem jelenik meg, akkor a bíróság az eljárást megszünteti, azaz a kérelmet érdembem nem bírálja el.

A bíróság a személyes meghallgatást kivételesen mellőzheti, emellett köteles gondoskodni arról, hogy a bíróság épületében, a tárgyalótermen kívül a bántalmazó és a bántalmazott szükségtelenül ne találkozzanak.

A kérelem elbírálását a bántalmazott szabályszerű idézés elleni elmaradása a meghallgatásról nem akadályozza, a bíróság ilyenkor a kérelemről a rendelkezésre álló adatok alapján döntés és a bántalmazott a kérelemmel szembeni védekezését írásos formában is előadhatja a kérelem elbírálása előtt.

A kérelem tárgyában hozott minden végzés (elutasító, helyt adó (elrendelő), eljárás megszüntető) ellen három napon belül, a meghallgatáson jelenlévő által a kihirdetéstől (szóbeli közlés), az elmaradó fél részéről a kézbesítéstől számított 3 napon belül fellebbezésnek van helye.

A fellebbezés a helyt adó döntésre nincs halasztó hatállyal, a fellebbezésről a felterjesztést (haladéktalanul történik) követő 3 napon belül döntenek.

A fellebbezést elbíráló döntéssel szemben felülvizsgálat kezdeményezhető, jogi képviselő útján, érdemi eljárási vagy anyagi jogi jogszabálysértésre hivatkozással, a kérelmet elbíráló jogerős (másodfokú) döntés közlésétől számított 30 napon belül.

Tisztelt Bogyóka₃₀!

A lefoglalás megszüntetését kérheti a bíróságtól, amely elutasítása ellen fellebbezhet.

De arra az eljárás jogerős befejezése előtt ne számítson.

A lefoglalás megszüntetése iránti kérelemben kérheti csupán a SIM-kártya visszaszolgáltatását is, a lefoglalás kizárólag annak körében való megszüntetését.

Tisztelt Bogyóka₃₀!

Nem elég az Ön szava.

Az elkövetővel szemben büntetés csak kétséget kizáró rábizonyítás esetén alkalmazható.

Emellett a következetes bírósági gyakorlat az tükrözi, hogy büntetést szabnak ki akkor is, ha az ügy összes körülményét mérlegelve a formális emberi logika alapján megalapozottan lehet következtetni arra, hogy az elkövető a sérelmére rótt cselekményt elkövette és ezt hiteltelenítő körülmény nem merült fel.

Ezen túl csak akkor, ha az elkövető nem vitatja a bűnösségét.

Az előzetes letartóztatást közvádas eljárásban (magánvádasban, azaz a kizárólag vagylagosan, illetve együttesen zaklatás, levéltitok megsértése, magántitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés, becsület csorbítására alkalmas kép- és hangfelvétel készítése és/vagy felhasználása, kegyeletsértés miatt folyó eljárásban az eljáró bíróságtól indokai kifejtésével Ön is kérheti írásban vagy tárgyaláson szóban) az ügyészség indítványozhatja, önmagában az a tény, hogy nem bizonyítható módon való fenyegetésre hivatkozik nem fogja azt eredményezni, hogy a gyanúsított ismételt előzetes letartóztatásba helyezését kezdeményezze.

Inkább személyi védelem kérése lehet célszerű, ha van a félelmének racionális alapja.

Tisztelt Almafás!

Egy-két alkalom nem zaklatás, nyolc-tíz már lehet az.

A zaklatás tényállásszerűsége akkor valósul meg, ha rendszeres, nemkívánatos és a másik fél életébe való beavatkozásra alkalmas cselekmény valósul meg ismétlődő jelleggel.

Ugyanakkor nem tanácsos a másik fél akarata ellenére többször egymásután keresnie Őt.

Eljárás Ön ellen a sértett, az elszenvedő kívánatára indulhat eljárás, mely során várhatóan pénzbírsággal sújthatják, a további "zaklatástól" eltiltják, kitilthatják a sértett lakhelyének közeléből, az adott településről vagy kerületből, ahol lakik.

Jogerős bírósági ítélettel megállapított ismételt elkövetés esetén börtönbe is kerülhet.

Tisztelt kovacskrisztianne!

A verbális fenyegetéssel, különösen bizonyítottság hiányában nem nagyon lehet mit kezdeni.

A kurvázás miatt becsületsértés miatt feljelentést tehet, bár inkább azt tanácsolnám, hogy engedje el.

Amennyiben azt pl. tanúkkal tudják bizonyítani, hogy rendszeresen beszólogat, fenyegetőzik, akkor a bíróságon tehető zaklatás miatt feljelentés, melyhez külön lapon csatolni szükséges a tanúk neveit és lakcímeit, illetve a feljelentésen rója le illetékbélyegen a 10.000Ft-os eljárási illetéket.

A magánvádas eljárásban távoltatást is kérhet, azaz kérheti, hogy a további kapcsolatfelvétel előtt az eljárás folyamán a feljelentettet tiltsák el.

Tudnia kell azonban, hogy:

• magánvádas eljárásban a vádat Ön képviseli, azaz a tárgyalásokon jelen kell lennie (önhibáján kívüli eset kivételével elmaradása az eljárás megszüntetéséhez vezet), Önnek kell bizonyítania a vádlott bűnösségét, alapvetően Önt terheli a bizonyítékok rendelkezésre bocsátása (azonban bizonyítékok felkutatása végett a bíróság nyomozást rendelhet el)
• a feljelentettel a bíróságnak meg kell kísérelnie kibékítenie, azaz tárgyaláson kívül, az első tárgyalás előtt együttesen Önöket meg kell hallgatnia

Tisztelt Joker0303!

Megerősíthetem a többiek által válaszul írtakat érdemben, amihez annyit fűznék csupán hozzá, hogy 2018.07.01-e előtt elkövetett bűncselekmény esetén a magánindítvány (elkövető megbüntetésére irányuló kívánat) az elkövető kilétéről való tudomásszerzést való, akkor vagy azt követően elkövetett cselekmény

A magánvádas eljárásban távoltartást is kérhet, azaz kérheti, hogy a megbüntetése előtt az elkövetőt tiltsák el attól, hogy Önnel bármilyen módon megkísérelje felvenni a kapcsolatot.

A magánvádas eljárás illetékköteles, illetékvonzata, a feljelentést az elkövetés helye vagy a feljelentett lakóhelye szerinti járásbíróságon kell megtenni, a rendőrség a hozzá érkezett ilyen feljelentést a bíróságnak megküldi érdemi vizsgálat nélkül, az ügyészség a hozzáérkezett feljelentés alapján pedig az ügy hatáskörébe vonását, azaz nyomozás elrendelését vagy a vád képviseletének átvételét mérlegelheti, annak mellőzése esetén a feljelentést megküldi az illetékes bíróságnak.

A feljelentéshez csatolja a rendelkezésre álló bizonyítékait, a további bizonyítékok felkutatása végett a bíróság fog nyomozást elrendelni, mely végett a rendőrséget meg fogja bízni a további bizonyítékok felkutatásával.

Fontos tudnia, hogy a magánvádas eljárásban a tárgyalásokon részt kell vennie, ha kimentés nélkül elmarad, az eljárást megszüntetik.

Emellett a bíróság az első tárgyalás előtt az elkövetővel együtt békítés céljából együttesen meg fogja hallgatni Önt.

Tisztelt Emma27!

A tárgyi ügyben édesapjával közösen vagy a nevében, meghatalmazottként is a lakóhelye szerinti járásbírósághoz előterjesztett kérelemben a bátyja terhére megelőző távoltartás elrendelése lehet célszerű, illetve

Ha a bátyja veszélyeztető, azaz másra vagy önmagára nézve veszélyes magatartást tanúsít, értesítse a rendőrséget, akik a mentősökkel kórházba szállíthatják és sürgősségi gyógykezelését kezdeményezheti a kórház (zárt osztályon elhelyezés, Eütv. 199. § alapján).

A rendőrök emellett tettenérés, észlelés esetén kérelemre vagy hivatalból ideiglenes megelőző távoltartást is kezdeményezhetnek, mely esetén bűncselekmény észlelése esetén a büntetőeljárást, illetve a megelőző hivatalból.

Emellett az apja "véresre verése miatt" testi sértés miatt a rendőrségen a sértettől származó, az elkövetőtől származó megbüntetés iránti kívánatot is tartalmazó feljelentés megtétele is célszerű lehet.

Mivel rokonról van szó, aki vagyontalan is, így eredménytelenség és a további elmérgesedés megelőzése végett személyiségi jogi per megindítását nem tanácsolom, inkább ellenjavallanám.

A rendőrséghez e-Papíron, személyesen (bármely rendőrkapitányságon, de elkövetés helye szerintin célszerű), e-mailben (bár azt mellőzhetik a feljelentés kivételével), illetve , a bírósághoz pedig írásban fordulhatnak tértivevényes levélben (a kérelmet eggyel több példányban kell beküldeni/benyújtani, mint ahány fél érdekelt és a benyújtónak két tanú vagy közjegyző/ügyvéd/bíró által hitelesítetten kell aláírnia, avagy az iraton elismerten teljes terjedelmében saját kezűleg kell írnia vagy aláírna avagy az ún. panasznapon szóban a lakóhelye/tartózkodási helye/munkahelye szerinti bíróságon szóban kell előadni), személyesen (ügyfélfogadási időben beadható a bíróság kezelőirodáján), illetve ha rendelkezik Ügyfélkapuval, akkor az ÁNYK-n, az OBHGEPI_NP01 azonosítójú űrlaphoz mellékelten (elektronikus kapcsolattartás esetén elegendő egy példányban) terjeszthető elő.

A feljelentést az elkövetés helye szerinti rendőrkapitányság fogja elbírálni.

A megelőző távoltartás ügyében kérelemre indult eljárásban a bíróság kivételes eset kivételével köteles a felek együttes meghallgatását megkísérelni az eljárás megindulását (a kérelem megérkezését) követő 3 napon belül, ha a meghallgatásról a kérelmező szabályszerű idézés ellenére elmarad, úgy kell tekinteni, hogy a kérelmét visszavonta, azaz a kérelemről érdemben nem döntenek.

A bíróság kivételesen a meghallgatást részben vagy egészben mellőzheti, illetve intézkedik afelől, hogy a kérelmező (bántalmazott) és a kérelmezett (bántalmazó) a bíróság épületében szükségtelenül (a tárgyalótermen kívül) ne találkozzék.

Remélem, hogy megnyugtató válasszal szolgálhattam.

Tisztelt zsoszenner!

Természetesen van joga megvédeni a gyermekét, de csak az Őt ért jogtalan támadással (zaklatással) és az annak elhárításával feltétlen arányban álló és annak elhárítására szorítkozó, alkalmas módon.

A zaklató gyermek elzavarásával éppen ezt tette.

Így például verbális zaklatása miatt nem ütheti meg.

A zaklató gyermek anyjának fenyegetésével ne törődjön, ha fel is jelenti Önt, akkor is valószínűleg elutasítják, azaz érdemben nem foglalkoznak várhatóan vele, Ön viszont hamis vád, illetve hatóság félrevezetése miatt felelősségre vonathatja Őt.

Ez így igaz! Egyet értek a téma kibontásával!

"De, lehet egy ilyen adok-kapokba belemenni, ő is csinálhat hangot, amikor a fölötte lévők alszanak."

Talán az adok-kapokban a felső szomszéd a kapó fél. Ezért ad... a másik oldalról nem ismerjük az ok-okozat kialakulását. Senki sem szent.

BOLDOG KARÁCSONYT! :-)

én el tudom képzelni, hogy tényleg igaz, amit a kérdező ír, csak azt nem tudom, hogy jó ötlet-e neki erre válaszul 29-szer becsengetnie, és kérdezni valamit

alapvetően a szituáció kicsit olyan, mint az iskolában vagy az óvodában a csúfolás. Azért csúfolnak valakit, mert élvezik, hogy zavarja a másikat, és borsot akarnak törni az orra alá, és élvezni, hogy szenved a borsot töréstől

És ha ezt megértjük, akkor attól tartok, hogy pont olaj lesz a tűzre, hogy becsenget, meg kérdezősködik, mert akkor látni fogják, hogy zavarja a kopogás, és akkor sikerélményük lesz, hiszen pont ezt akarták, hogy bosszantsák, és lám tényleg bosszankodik.

Inkább az ellenkezőjét javasolnám, hogy tegyen úgy, mint aki nem hallja, vagy nam érdekli, és ha nincs sikerélményük, mert nem tudják bosszantani, mert nem hajlandó bosszankodni, akkor felesleges az erőbefektetés, és akkor talán abbahagyják.

Vagy, elmehet egy még másik irányba, ő is kitalálhat apró szivatásokat. Csak ugye nagyon kell vigyázni, mert keskeny a mezsgye a törvényes és törvénytelen szivatások között, nehogy neki legyen baja a visszaszivatásoktól. De, lehet egy ilyen adok-kapokba belemenni, ős is csinálhat hangot, amikor a fölötte lévők alszanak. De, nehéz, mert akkor meg ő fog még másokat is zavarni, például az őalatta lakót.

Egyébként naggggyon ügyes a fölötte lakó, mert ugye abba nehéz belekötni, hogy krákog valaki, mert ez normális emberi viselkedés (is lehetne), meg a hangosan lépkedés, mert ugye lépkedni azt kell az embernek a saját lakásában. Szóval a hangosan folytatni normális tevékenységeket, az egy király zseniális ötlet. Bár szivatjuk a szomszédot, az nem bír semmit bizonyítani.

Hmmmm.... Viszontszivatás..... De csak óvatosan, nehogy bűncselekménybe essen....

Vagy..... úgy tenni, mintha nem hallaná, mintha nem zavarná..... És hátha abbahagyják...

• bombabiztosan direkt " zaklatják", így magára vállalja a szomszéd a kérdező minden agymenését...

Szerintem ha 29-szer felmegy hozzá magnóval, hogy direkt zörög-e, akkor nagyon sanszos, hogy pont ő lesz zaklatásért megvádolva, hogy mi a faszért megy fel 29-szer megkérdezni valamit. Pláne ha az illető még le is tagadja, hogy zörgött, akkor a zörgésről nincs bizonyíték, de a 29-szer megkérdezésről meg van.

Akkor eszerint fogok eljárni, köszönöm.

Csaba,

Ha legközelebb zörög, menj fel hozzá, és kérdezd meg tőle, hogy ezt most direkt csinálja?
Persze, legyen a zsebedben a telefonod felvételre állítva.
Akkor legalább a szándékosságról lesz bizonyítékod.

Esetleg többször is megteheted ezt, ha 3-4-7-29-szer elismeri, hogy direkt csinálja, az már igen esélyesen kimeríti a zaklatás tényállását.

Azt nem írtam, hogy lehetetlen.
Meg kell próbálni!

Re: lajcsó
Köszönöm a választ. És akkor ezek szerint a hangfelvétel a zajokról, meg a tanú(k) is kevés lenne a bizonyításhoz?
(Felfogtam, hogy a jogi út nehézkes, de a másik út sem könnyebb, ezért firtatom.)

"Véleményem szerint ez már zaklatás, mert szándékosan teszi, azzal a céllal, hogy zavarjon."
Ez akár igaz is lehet, de a bizonyítása problémás.
Vannak esetek amikor a jogi megoldás keresése alapvetően zsákutca. Általában ilyenkor jön szóba az "adok-kapok" megoldás, ami a meglévő rossz viszonyt tovább rontja.