Kovács_Béla_Sándor
2012.11.07. 17:45
:O)
Kártérítés
guba"
#
2012.11.07. 17:33
A jogi egyetem záróvizsgáján az utolsó két diák izzad a kihúzott tétele felett.
- Jöjjön kolléga! - szólítja az egyiket a professzor.
- Na kolléga... Tudja a tételt?
- Háát... Nem jut eszembe semmi. - válaszol a nebuló.
- Hát kolléga, akkor maga nem lesz kolléga.
- Professzor úr! Lehet egy ajánlatom?
- Halljuk!
- Ha fel tudok Önnek tenni egy olyan jogi jellegű kérdést, amire nem tud válaszolni, beírja az ötöst?
- Ilyen pofátlan kérés 40 éves tanári pályafutásom alatt nem volt, de lássuk!
- Rendben. Mi az ami egyben törvényes, de nem jogos, jogos de nem törvényes, és se nem törvényes, se nem jogos?
Pörögnek a kódexek, izzad a professzor úr, de nem tudja a választ.
- Rendben, megfogott, itt az ötös és takarodjon innen!
- Na, halljuk az utolsó mit produkál! - szólítja az utolsó diákot.
- Professzor úr... Én sem tudom ezt a tételt...
- Hát mi van ma itt? - fortyan fel a professzor.
- Rendben... Hallotta az előző diák által feltett kérdést?
- Hallottam - felel a diák.
- Rendben. És tudja rá a választ?
- Tudom.
- Tudja? Akkor ha megmondja, átengedem egy kettessel.
- Rendben. Szóval az, hogy a professzor úrnak van ugye egy 20 éves felesége, az törvényes, de nem jogos. Azt, hogy a feleségét az előző diák kefélgeti, az jogos, de nem törvényes. Az pedig, hogy ezért Ő most ötöst kapott, én meg kettest, az se nem törvényes, se nem jogos...
Kovács_Béla_Sándor
#
2012.11.07. 10:43
??
guba"
#
2012.11.06. 20:47
Ezek szerint más sem. :) Ez a többről a kevesebbre, kevesebbről a többre, meg a lehetetlenről az ellenkezőjére való következtetés ezt a régi jogász viccet juttatja eszembe:
Mi az ami egyben törvényes, de nem jogos, jogos de nem törvényes, és se nem törvényes, se nem jogos?
Kovács_Béla_Sándor
#
2012.11.05. 09:43
Lin, én nem értem.
konki76
#
2012.11.05. 09:38
Köszönöm szépen!Nagyon sokat segítettetek nekem!
Lin21
#
2012.11.04. 11:54
Kedves fórumozók!
Szeretném a segítségetek kérni egy házi feladat elkészítésében. Feladat: Ptk. 339. § (1)bekezdése alapján kell élethelyzeti példákat írni a logikai értelmezési szempontok szerint (többről a kevesebbre, kevesebbről a többre, lehetetlenből való következtetés, ellenkezőjére való következtetés). Előre is köszönöm a segítséget!
Textilhal
#
2012.10.29. 20:07
Ahogy ObudaFan írta.
Nem vagy természetesen elzárva annak lehetőségétől, hogy készíttess magánszakvéleményt és azt akár a perben becsatold, mint orvosszakmai álláspontot, de amennyiben annak tartalmát a kórház vitatja (és vitatni fogja), úgy a bíróság ki fog rendelni a perben szakértőt. Ez utóbbi lesz eljárásjogilag A szakvélemény, az érdemi döntés meghozatalában ez lesz elsődlegesen irányadó az orvosszakmai kérdésekben szakértelemmel nem rendelkező bíróság számára.
Ha szakértői vélemény a perben kimutatja, hogy a kórház mulasztott és/vagy késlekedett az ellátás során orvosszakmai szempontból (szakmai szabályok, protokolli előírások, tankönyvi tételek, stb. alapján), és a bekövetkezett halálos eredmény ezen magatartással függ össze, továbbá hogy a káreredmény elkerülhető lett volna ha nincs felróható mulasztás / késedelem, akkor igen, ez jogilag a kártérítési felelősség megállapítását megalapozza, és a pert meg fogod nyerni.
ObudaFan
#
2012.10.29. 18:28
Polgári perben a bíróság által kirendelt szakértő szakvéleményére van szükség, ha a felek a szakkérdésben nem tudnak egyetértésre jutni.
konki76
#
2012.10.29. 16:58
Kedves textilhal!
Még annyit szeretnék,hogy:ha én csináltatok orvosszakértői véleményt a meglévő papírok alapján (ami persze teljesen hiteles,a korház által kibocsátott), azt a bíróság elfogadja e ,vagy mindenképp a bíróság által kirendelt orvosszakértő véleményéhez ragaszkodnak?Ja, és ha a szakértői vélemény megállapítja,hogy a korház hibázott,akkor mindenképp nyertes a per,vagy még így sem biztos?Mi a tapasztalat e téren?
Sajnos nagyon megkell gondolnom,hogy mibe vágom a fejszémet,ugyanis a 25 ezer forintos gyesemre örököltem egy 2,6 milliós devizahitelt,aminek a havi törlesztőrészlete 48 ezer ft körül mozog.Legalább annyi kártérítést szeretnék,amiből ennek a hitelnek a felét kitudnám fizetni (szerintem ez nem sok,de segítene a mostani helyzetünkön).
Köszönöm!
konki76
#
2012.10.29. 16:27
Kedves Textilhal!
Ismét nagyon köszönöm,hogy minden esetleges dolgot leírtál,sőt ezzel együtt már a következő kérdésemre is megkaptam a válszt.
Igazán hálás vagyok érte.
Mégegyszer köszönöm!
Textilhal
#
2012.10.27. 07:37
Kedves Konki76!
Peres költségek:
- Illeték: Mivel az eljárás az élet, testi épség, egészség megsértésével okozott kár miatt indulna, ezért illeték-feljegyzési jogos, ami azt jelenti, hogy a kereset benyújtásával egyidejűleg leróni nem kell, majd az eljárás végén határoz róla a bíróság, hogy ki viseli (pervesztességtől / pernyertességtől függően). Összege a pertárgyérték (azaz az összes érvényesített igény, amely a keresetlevélben szerepel) 6%-a.
- Szakértői bizonyítás költségei: A perben szükség lesz igazságügyi orvosszakértő kirendelésére, a szakvélemény költségének előlegezése azt a felet terheli, akinek érdekében áll a bizonyítás lefolytatása. Tehát ezt már az eljárás folyamán fizetni kell (ezért írtam előlegezést), kezdi elfogadni a bírói gyakorlat, hogy felezhető ez az összeg a felek között, hiszen a szakértői bizonyítás mindkét fél érdeke: felperesi (károsulti) oldalról az oksági összefüggés bizonyítási terhe, alperesi (kórházi) oldalról a kimentési bizonyítás miatt. Összegében eléggé eltérő, 50.000,- Ft - 200.000,- Ft átlagosan. A viselésről (hogy az előlegezés ellenére ténylegesen kit terhel ez a költség) ugyancsak az eljárás végén dönt a bíróság a pernyertességtől / pervesztességtől függően, a perköltségben kerül ez rendezésre.
- Ügyvédi munkadíj: Ugyancsak a perköltség része, és szintén a pernyertességtől / pervesztességtől, illetve ennek arányától, továbbá az eljárás időtartamától, bonyolultságától, a kifejtett tevékenység mennyiségétől és mibenlététől, valamint a per tárgyának értékétől is függ.
A GYES-nek és az eljárásban részt vevők jövedelmi-vagyoni viszonyainak természetesen van jelentősége, alanyi jogon és méltányossági alapon is lehet költségmentességet kérni. Ha ezt a bíróság engedélyezi, akkor a fentiek közül pervesztés esetén is csak az ügyvédi munkadíjat kell a pernyertes ellenfél részére megfizetni, az illetéket nem, illetve a szakértői bizonyítás díját sem kell előlegezni a költségmentes félnek.
Ezek természetesen csak a peres eljárás költségei, nem tartalmazzák a saját jogi képviselő díjazását, már amennyiben ilyet igénybe veszel.
konki76
#
2012.10.27. 06:30
Kedves Textilhal!
Igazán köszönöm a segítségedet és azt hogy ilyen részletesen és érthetően leírtad mindezt.Nagy kő esett le a szívemről.Még annyit szeretnék kérdezni,hogy ha az intézményt perelném,kb.milyen és mennyi költséggel kell számolnom? Vesztes per esetén nekem fizetnem kell e?Jelenleg gyesen vagyok itthon,nem tudom ez számít e valamit?
Válaszodat előre is köszsönöm!
semmi
#
2012.10.07. 16:35
Tisztelt Fórumozók!
Szeretnék segítséget,felvilágosítást kérni lovaglás közbeni balesetről.
A történet a következő,a lányom lovagolni tanul és most volt először úgy, hogy a lovasoktató már nem száron vezette körbe-körbe hanem egyedül a karámban helyesebben négy tanuló volt a karámban.Egymás után mentek körbe-körbe s az előtte haladó ló leállt egymás mellé kerültek s a ló megrúgta.A lányom nyílt lábszártörést szenvedett amit operálni kellett.A kérdésem, hogy a lovardát terhelheti ilyenkor felelősség?Nincs előírás, hogy milyen távolságban haladhatnak ilyenkor a lovak?Hány tanuló lehet egyszerre a karámban?Igaz az, hogy a lovaglás saját felelősségünkre működik,hogy fizetünk óradíjat és erre nem fizetne a biztosító?Igaz, hogy ez egy kártérítés rovat,de konkrétan az érdekelne, hogy a biztosítás ilyen esetben hogyan jár el.
Köszönettel
Konenn
#
2012.10.07. 14:43
Köszönöm a válaszokat!!!
Kőbeíró
#
2012.10.07. 14:00
Ne feledkezzünk meg a bizonyíthatóság nehézségekbe ütközéséről sem azaz, ha Konenn nem tesz önmagára terhelő vallomást, [szavahihető és elfogulatlan] szemtanúk vallomása nem áll rendelkezésre - gondolom lépcsőházban biztonsági kamera sem üzemel -, akkor a közös képviselő elmehet a fenyegetésével a ...
...ahová akar.
balesetijogasz
#
2012.10.07. 13:47
Ha a társasháznak van biztosítása, akkor az fedezi a kárt. Ha nincs, akkor a polgári jog szabályai szerint a károkozótól követelhető. Ennek feltétele a jogellenes felróható magatartás tanúsítása a károkozó részéről. A felróhatóság azt jelenti, hogy nem az általában elvárható magatartást tanúsította. Az én megítélésem szerint, ebben az esetben ez nem áll fenn. Így a károsult társasház viseli a kárt.
A rendőrség rongálás miatt indíthat eljárást, de az csak szándékosan valósítható meg, ami itt nem áll fenn. Ha a rendőrség kihallgatja tanúként, akkor mondja el, hogyan történt az eset, meg fogják szüntetni az eljárást.
Konenn
#
2012.10.07. 13:25
Jó napot. Történt egy olyan esett hogy egy társasház földszonti folyosolyán beakartam zárni az ablakot, és valahogy roszul zártam be és nem tudom hogy de az ablak lecsapodot és összetört, megilyedtem és elmentem onnan. A közösképviselő feljelentést tett a rendőrségen. Én amikor megtudtam felhivtam a közösképviselőt hogy elmondjam hogy az ablak rosz volt és valahogy magátol csapodot le. Természetesen ő azt állitja hogy be lett az ablak rugva, és kártéritést követel ami 36000 ft. Az lenne a kérdésem hogy ha a lakoháznak van biztositása akkor a biztositó ezt nem fizeti ki? Vagy ha nincs akkor a lakokra terhelik? Egyálltalán kell biztositása lennie egy társasháznak? És mit várhatok ha nem téritem meg a kárt? Mivel én nem szándékosan törtem be igy nem szivesen fizetnék. A rendőrségre még nem hivtak be. Érdemes lenne bemenni és elmondani mi is történt miellőt behivnának? Előre is köszönöm a választ.
Textilhal
#
2012.10.03. 10:28
Polgári síkon természetesen (elméletileg) nem kizárt a peren kívüli megegyezés egyezség formájában, elkerülendő a hosszadalmas (akár 4-5 év, extrém esetben még húzósabb) bírósági eljárást.
Azonban a kórház a legritkább esetben ismeri el a felelősséget, ezért szinte törvényszerű, hogy bíróságra kerülnek ezek az ügyek. Arról nem is beszélve, hogy többnyire az is igaz: lényegesen magasabb összegű kártérítés érhető el bírósági eljárásban, mint peren kívüli megegyezéssel. Az utóbbi viszont sokkal gyorsabb.
Textilhal
#
2012.10.03. 10:24
Kedves Konki,
részvétem.
Egy dolog a büntetőeljárás ilyen ügyekben (foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt), amely az adott ellátást végző orvos ellen irányul személyesen. Magyarországon elég ritka, amikor ehhez hasonló ügyekben kimondják az orvos büntetőjogi felelősségét és vele szemben szankciót alkalmaznak (pl. foglalkozástól eltiltást).
A másik a polgári eljárás, amely nem az orvos személye, hanem a gyógyintézet ellen irányul és kártérítési felelősség megállapítására, annak alapján pedig kártérítés megfizetésére irányul. Ezek az eljárások azok, amelyek az elmúlt időszakban a médiában is mind gyakrabban visszaköszönnek "orvosi műhiba" címszó alatt.
Ahogyan Sándor is írta az imént, mindkét eljárásnak (amelyek egyébként egymást nem zárják ki) szerves része az orvosszakértői bizonyítás, mely gyakorlatilag állást foglal azokban a szakkérdésekben, amelyekre vonatkozóan az eljáró bíróságnak nincs meg a szükséges szakértelme. Jellemző, hogy az érdemi jogi döntés gyakorlatilag az orvosszakértő által adott szakvéleményre alapítva állapít meg felelősséget, vagy utasít el keresetet (polgári eljárásban).
Más-más mérce érvényesül a büntetőeljárásban és a polgári eljárásban a felelősség megállapíthatóságához (büntetőben szűkebb körben, polgáriban tágabb határok között mozog, hogy milyen magatartás alapozza meg a felelősséget).
A polgári eljárás megindítására a káreseménytől számított 5 éven belül van lehetőség, jelen esetben tehát Édesanyád halálának napjától számított 5 éven belül, ez az elévülési határidő.
Kovács_Béla_Sándor
#
2012.10.03. 09:24
Ez nem jogi kérdés elsősorban, hanem orvosszakértői. (Ami jogi kérdés benne, az nagyon egyszerű: ha hibázott a kórház, akkor kártérítési felelőssége van.)
konki76
#
2012.10.03. 09:21
Szia/Sziasztok!
Egy kis segítséget szeretnék kérni.Ez év januárjában édesanyámat a sürgősségi osztályra vittem be saját lábán,erős hasi görcsökkel,hányás,hasmenéssel.A már meglévő betegsége miatt az onkológiára vitték,ahol infúzión kívül semmit nem kapott.Másnap reggel a keringése összeomlott,mérhetetlenné vált ezért aztán súlyos szepszis gyanújával az intenzív osztályra vitték.Akkor délután csináltak neki elsőre hasi uh-t amely kimutatta a bél lyukadását.Innen a műtőbe vitték,sűrgős hasi műtétet végeztek de sajnos ő már többet nem ébredt fel.
A hirtelen ,nem várt halála,nagyon megviselt,gonolkodtam a korház feljelentésén akkor,de nem hiszem,hogy végig tudtam volna csinálni,ráadásul két pici gyerek is van itthon.A mai napig nem hagy nyugodni a dolog.Meggyőződésem,hogy korházi hanyagság,mulasztás történt.
A kérdésem az lenne,hogy az ilyen jellegű feljelentéseknek van e határideje amin belül meg kell azt tenni?Esetleg még most is megtehetném?
Boncolási jegyzőkönyvet akkor csináltattam és az összes papírját kikértem ,amit alig akartak kiadni.
Segítségeteket köszönöm!
