Gyanúsított halála

Fórum → büntetőjog
régebbi elöl     új hozzászólás

Nick Name # 2004.11.10. 04:46

Kedves JuK!

A hamis vád kérdéshez érdemben annyit tudok hozzászólni, hogy a hamis vád bűntette valóban csak hatóság előtt követhető el, pontosabban bármely olyan hivatalos személy vagy szerv előtt, aki hivatalból köteles feljelentést tenni. Büntetőeljárást nem kell, hogy eredményezzen, az már minősített eset.
A fórumon azt állítani valakiről, hogy bűncselekményt követett el - ha az egyéb feltételek megállnak - nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás (egy átlagos politikai fórumon úgy oldalanként 10-20 ilyet lehet találni). Ennyit érdemben, örülök, hogy a többiről Te is beláttad, hogy nem vezet sehová.

Üdv:

Nick Name

Nick Name # 2004.11.10. 04:42

Ne haragudj, Janszi, tényleg egy kicsit kuszának tűnik, amit írsz...:))

Ha az illetőt meg sem gyanúsították, akkor semmiféle eljárási státusza nincs. A megszüntető határozat is nyilván az ismertlen tettes ellen indított büntetőügyben születik, nem pedig X.Y. "majdnem meggyanúsított" ügyében. :) Ebből következően gyanúsítotti oldalon panaszjog sincs, sem személyesen, sem meghatalmazott útján. Egyébként ha a már meggyanúsított személy halála miatt szűnik meg az eljárás, akkor sem követelheti mondjuk az örökös, hogy de vigyék végig az ügyet, mert érdemben biztos felmentés született volna. A sértettek pedig polgári bíróság előtt követelhetik a kárigényüket.

Nick Name

JuKids # 2004.11.09. 12:02

janszi!

Kösz a felvilágosítást. Eszerint ha jól értem, ellenvetést bárki, bármikor, bármi ellen tehet (nyilván az adott üggyel kapcsolatban), viszont szemben a panasszal, nem kötelező elbírálni.

janszi + Nick!

A Hamis vádban az volt a kérdésem, hogy olvasatom szerint csak a hatóság előtt tett valótlan tartalmú megnyilvánulás valósít meg bűncselekményt, és az is csak elsősorban akkor, ha a megnyilvánulásnak következményei vannak, pl. erre alapozva büntetőeljárás indul. Viszont pl. itt a Fórumon mondhatom én azt, hogy szerintem bűncselekmény történt, az akkor sem valósítja meg részemről a hamis vádat, ha valójában nem történt meg, amiről valószínűsítettem, hogy mégis. Főleg, ha mikor az adott cselekményt valószínűsítem, nem tudom, hogy az bűncselekményt valósít-e meg ("nem tudom, volt-e jogod hozzá, de tudom, hogy ezt meg azt csináltad").

Egyébként igazatok van, a többi valóban parttalan vita, és ebben én is hibás vagyok. Viszont ha a valódi kérdésben megvilágosítotok, azt megköszönöm (ha pedig nem, azt tiszteletben tartom).

Még egyszer kösz az ellenvetéssel kapcsolatos (kissé megkésett) választ. Ha rosszul értettem, akkor pedig kérlek javíts ki! És bocs, hogy belekontárkodtam a topicodba... ;-)

JuK

j.janos # 2004.11.09. 11:03

És még valami. A Be. 43. § (6) szerint "Ha e törvény a terhelt hozzátartozójának (örökösének) indítványtételi jogot biztosít, a hozzátartozó (örökös) jogaira a terhelt jogai megfelelően irányadóak...". Na igen, de ez csak bizonyos eljárásokra vonatkozik, úgy mint a felülvizsgálati eljárás pl. A jogalkotó azt akarhatta, hogy a gyanúsított halála miatt megszüntetett nyomozással szemben nem lehessen jogorvoslattal élni? Ugyanis egyátalán a határozat ellen élhet valaki is panasszal? Nekem ez a terület pillanatnyilag szürke folt, pedig azért nagyjából képbe vagyok a dolgokkal. :))

j.janos # 2004.11.09. 10:56

Először JuKids:

Ellenvetés:
"196. § Az, akit az ügyész vagy a nyomozó hatóság intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása érint, ellenvetést tehet. A panaszt ellenvetésként kell elbírálni, ha elkésett, vagy nem a jogosulttól származik. Az ellenvetés alapján a szükséges és indokolt intézkedéseket az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megteszi."

A nyomozás során az ügyész, valamint a nyomozó hatóság számos olyan rendelkezést, intézkedést, döntést hoz, amelyet a Be. 169. § kötelező rendelkezésének hiányában nem foglal határozatba, ily módon az ellen panasznak sincs helye. Ezek ellen a határozatoknak nem minősülő döntések ellen az, akit érint, ellenvetést tehet. Az ellenvetés a legszélesebb körű jogorvoslati lehetőség; a nyomozás során minden olyan jogorvoslat, ami panaszként nem értékelhető, az ellenvetésnek minősül. Így ellenvetésként bírálandó el az elkésett, valamint a nem jogosulttól származó panasz is. Az ellenvetés informális, alakszerűséghez és határidőhöz nem kötött jogorvoslat, melynek alapján a szükségesnek és indokoltnak tartott intézkedést a nyomozó hatóság, illetve az ügyész megteszi. Az ellenvetéssel azonban ügyészi, nyomozó hatósági döntést, intézkedést kikényszeríteni nem lehet.

forrás: complex jogtár, jobban én sem tudnám megfogalmazni :))

A Hamis vád topichoz nem szivesen szólnék hozzá, bele-bele olvastam, de nem igazán kívánok állást foglalni két személy közöti szvsz parttalan vitában.

Az, hogy nem lett meggyanúsítva abból az aspektusból írtam, hogy alaphelyzetben ezért nem volt védője. A megszüntetés szempontjából talán ez az intézkedés nem is fontos.

Nick:

"Szerintem akár meggyanúsították a néhait, akár nem, fel sem merülhet, hogy a hozzátartozó az iratokba belenézhetne, sem védővel, sem anélkül. Perbeli státusza ugyanis nincs, és így az ügyben sem személyesen, sem meghatalamzottal nem járhat el."

Ebben igazad van, bár ha védője van, az belenézhetne, nem? Ha sem a hozzátartozó sem pedig egy meghatalmazott "quazi" védő - hiszen a gyanúsítható személy már nem élő, természetes személy, így igazából büntetőjogi védelemre nem szorul - akkor az esetleges megszüntető határozat elleni panaszukat mivel alapozzák meg, milyen esetleges hiányosságokara mutathat rá (ami persze esetünkben nem volt :))? Ez számukra azért is fontos lehet, mert ha az alapügy sértettje polgári jogi útra tereli a dolgot, a bűncselekmény során keletkezett kárigényét az örökösökön követelheti, nemdebár?

Lehet, hogy egy kicsit kusza voltam, de pillanatnyilag nem tudom jobban megfogalmazni...:))

Nick Name # 2004.11.09. 05:03

Kedves János!

Szerintem akár meggyanúsították a néhait, akár nem, fel sem merülhet, hogy a hozzátartozó az iratokba belenézhetne, sem védővel, sem anélkül. Perbeli státusza ugyanis nincs, és így az ügyben sem személyesen, sem meghatalamzottal nem járhat el. A régi Be-ghez kapcsolódóan volt egy hasonló BH a sértett özvegyére (BH 2000/483.). Igaz, az már nem irányadó, mert az új Be ad jogot az elhunyt sértett hozzátartozójának, de az elv szerintem használható erre a kérdésre.

Üdv:

Nick Name

JuKids # 2004.11.08. 16:45

janszi!

Nem jó a topic címe, mivel nem gyanúsítottról van szó. ;-)

Lelkes amatőrként viszont fontos szempontnak gondolom, hogy az illetőt meggyanúsították-e, szerintem ez befolyásolhatja a "hozzátartozók" jogait.

Ha hülyeséget mondtam, kérlek ne vedd figyelembe... Cserébe hozzászólhatnál a "Hamis vád" topichoz. ;-) Ja, és még tartozol a (meggyanúsítás elleni) panasz és ellenvetés különbségének rövid felvázolásában a "Megszerzés-tartás" topicban.

Kösz,
JuK

j.janos # 2004.11.08. 16:18

Hali!

Egy érdekes kérdést feszegetnék: A gyanúsítható személy halála miatt megszüntetett nyomozás irataiban a hozzátartozó (v. örökös) betekinthet-e? Nem indítványtételi jog, nem panasz, mindössze a betekintési jog érdekelne. Nem nagyon találtam erre utalást a jelenleg hatályos Be-be (persze lehet, hogy valahol elsiklottam felette). Szvsz egyébként nincs ilyen joga, védőt kellen meghatalmazni, aki ezt megtehetné. Hozzáteszem, hogy a gyanúsítható személy nem lett meggyanúsítva, ugyanis már az elkövetés során elhalálozott. Várom a véleményeket :)