büntetőjog

Viszont otthon wifit használunk, azt nem tudom, akkor mi van. Itt megállt az okoskodásom :)

Amiket én használok, azt nehéz lenne másra fogni.

Munkahelyen a gép jelszavas, ha kimegyünk az irodából ki kell kapcsolni, ha haza megyünk még el is kell zárni. Nem férhet hozzá senki sem. Utasítás.

A mobilom mindig nálam, ha az unokák el is jönnek, az otthoni gépem és a mobil is tiltott. Mindenki a sajátját használja, miután tönkrevágták a tabletemet.

:)

Ha mindenki egyszerre otthon van, akkor igen. De ha abban az időben csak a bűnöző volt az adott készülék közelében, mert a többi suli, munka, edzés stb, akkor már nem.

@wers: Egy konkrét példa. Az Én általam éppen használatban lévő telefon a nagybátyámé, aki odaajándékozta az öccsémnek, előtte kb. 1,5 évig Ő használta, azelőtt meg mintegy 3-4 évig a nagybátyám és közel 1,5 évig nála porosodott.

Ráadásul "nálunk" a kicsik (tesóim) közül a fiú-ikerpár szokták is a három különféle telefkommunikációs eszközt (van jelenleg két rendszeresen használt telefonjuk, egy tablet, amit az új telefonja megkapása óta "levedlett" magáról a húgom, illetve az egyik öccsém még őrizget 3 másik "vackot", amiből kettőt még használni is szokott minimum heti egyszer-kétszer) napi szinten "cserélgetni", plusz "nyomkodják" anyám laptopját is, aki kb. csak hétvégente az Izaura TV-t nézi kb. 3 órát össz-vissz rajta és a Ő profilja alatt megy rajta minden tevékenység mégis, mert Ő van belépve a Google-accountjával a Chromeba, az Ő Facebook-ja van bejelentkezve hagyva, meg az Ő Freemail-fiókja...

Na ha valamelyikünk "kiberbűnözne", érdekes lenne kitalálni, ha valamelyikünk arra hivatkozna, hogy nem Ő volt, hogy ki volt a másik...

Szerintem a nyomozók még több eszközei lehetnek.

„ha arra hivatkozik, hogy épp akkor nem Ő használta, hanem valaki más? ”

Az a másik valaki viszont esetleg tudja bizonyítani, hogy ő nem lehetett. Mondjuk otthon sem volt.

A mobilnál nem csak lehet bizonyítani, hogy mikor használta, hanem azt is, hogy hol volt a mobil akkor éppen. Ráadásul azért jellemzően a személyek hozzánőnek a mobiljukhoz, az náluk szokott lenni.

@wers: Csak mi van akkor, ha arra hivatkozik, hogy épp akkor nem Ő használta, hanem valaki más? Hogy bizonyítható rá, hogy mégis Ő használta?

Amúgy Én is jellemzően ugyanazt a két eszközt (mobil és gép) használom, nyilván ez lehet támpont, de IP-címből arra sem lehet következtetni, hogy azt általában kihasználja önmagában, ahhoz földrajzi helyet és időpontot lehet kötni csak.

Pl. én három gépről használom a netet, így még könnyebben beazonosítható.

Ha ő is legalább kettőről, számítógépről is mobilról is tett fel bejegyzést, képet stb. akkor még pontosabban lebuktatható. Az időpontok alapján is szűkíthető, akkor ki férhetett a géphez, telefonhoz.

Hát.... az én esetemben könnyű lenne. :)

@wers: Kétségkívül, de adott egyénre mikként bizonyítod rá, hogy Ő használta adott helyen és időben az adott eszközt?

„@wers: Az IP-cím azt bizonyítja, hogy valaki mit és hol csinált a gépen, de azt nem, hogy ki volt.”

Az azért tudja szűkíteni a kőrt.

Tisztelt SJCAM!

De, tehet feljelentést ismeretlen tettes ellen is, magánvádas eljárásra tartozó cselekmény miatt is, ha kifejezetten kéri ugyanakkor az elkövető megbüntetését.

Ez esetben az illetékes rendőrkapitányságot megbízza a bíróság azzal, hogy nyomozzon, derítse fel az elkövető lakhóhelyét.

Amúgy igen, személyiségi jogi pert lehet indítani ügyvéddel, illetve nagy nyilvánosság előtti becsületsértés vétsége miatt lehet feljelentést tenni, illetve felmerül a személyes adattal visszaélés bűntette elkövetésének megalapozott gyanúja is, ez utóbbi ún. közvádas bűncselekmény.

Tisztelt Valinéni!

A bíróság csak ismert személyazonosságú vádlott ellen, az arra jogosult indítványára járhat el.

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 422. § (1) bek. a) pontja értelmében a vádiratnak - jelen ügyben, mivel Ön, mint sértett magánvádlóként (Be. 762. §) jár el, így az Ön feljelentése minősül vádiratnak is, az azzal szemben támasztott követelményeknek annak meg kell felelnie - tartalmaznia kell a vádlott azonosítható megjelölését.

Ez alatt rendszerint viselt nevet és idézhető címet kell érteni, ezt meghaladóan - ha rendelkezésre áll, ugyebár az azonosíthatóság érdekében a tárgyaláson, illetve a személyes meghallgatáson majd - édesanyja születési nevét, születési helyet és időt.

Az ismeretlen személlyel szemben emelt vád nem törvényes, az alapján a bíróság nem tud ügydöntő határozatot hozni, így az eljárást megszünteti, ha a vádlott nem válik ismerté.

A magánvádas eljárásban a vádló, a magánvádlóként fellépő sértett speciális helyzetére - az üggyésszel szemben nem veheti maga igénybe, utasíthatja a nyomozó hatóságot nyomozás lefolytatására, illetve nyomozhat maga büntető-eljárásjogi értelemben -, így a bizonyítási eszközök felkutatása, beszerzése, illetve a ismeretlen vádlott kilétének, tartózkodási helyének felkutatása végett a bíróság nyomozást rendel el (Be. 766. § (2) bek. b) pontja), mely nem mellőzhető kötelezettsége.

A nyomozást az illetékes rendőrkapitányság végzi fő szabály szerint a bíróság elrendelő végzése alapján, a nyomozás határideje 2 hónap, mely legfeljebb két ízben meghosszabbítható további 2 hónappal.

Ha a nyomozás nem vezett eredményre - a meghosszabbítások után sem avagy nem utal arra adat, hogy a hosszabbítás sikerrel járna - a bíróság az eljárást megszünteti.

Az Ön által írtak úgyis értelmezhetők és valószínű úgyis értelmezték, hogy tudja ki a vádlott, csak nem akarja megnevezni.

Javaslom, hogy írja meg egyértelműen a bíróságnak, hogy nem tudja biztosan, hogy ki a vádlott, a leírtak csupán olyan információk, ami alapján nyomozás során támpontként kiindulva, a Szolgáltató megkeresése alapján lehet kellő bizonyossággal megállapítani, hogy ki az, az Ön spekulációja a vádemeléshez nem kellő alátámasztottságú, hitelességű bizonyíték, a nyomozás szükséges ahhoz, hogy amennyiben valóban így van, hogy

Azaz wers topiktárs szavaival élve tartsa fenn, hogy az eljárás jelen szakaszában ismeretlen tettesnek tekinti az Ön által megvádolt személyt, mivel a Be. 422. § (1) bek. a) pontja szerinti vádirattal szemben támasztott követelmény teljesítésének feltételei nem állnak fenn.

@wers: Az IP-cím azt bizonyítja, hogy valaki mit és hol csinált a gépen, de azt nem, hogy ki volt.

Márpedig itt az a hangsúlyos, hogy ki volt, nem az, hogy hol csinálta és hogy mit.

Olyan mint IP cím megy más bizék?

Ez esetben persze 99,999% hogy azonosíthatóság hiányában eredménytelen lesz a nyomozás.

Szerény véleményem szerint nem nekell találgatnod, ki áll az álnév mögött. Én fenntartanám az ismeretlent.

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi ügyben kérem a segítséget.

Internetes rágalmazás áldozata vagyok. Egy haragosom az interneten azt terjeszti rólam a fényképemmel ellátva,hogy az én környezetemben a macskák mérgezés áldozatai lesznek. Mindezt úgy csinálja,hogy a lakókörnyezetem csoportjába bejelentkezett és ott terjeszti ezt rólam azért,hogy lejárasson. Mindezt persze álprofillal csinálja. Az illetőnek van saját profilja is és az álprofillal 40 közös ismerősük. Feljelentést tettem az ügyészségen ahol rögtön áttették a járásbíróságra. A tényállást kiegészítettem azzal, hogy az álprofilnak olyan ismerősei vannak akik csak a valódi profilú haragosomhoz tartozhatnak kizárásos alapon. A bíróság most felszólít, hogy egyértelműen jelöljem meg hogy továbbra is ismeretlen tettes ellen ellen irányul a feljelentésem vagy a haragosom ellen. Mivel nekem nincsenek olyan nyomozati eszközeim amivel a kapcsolódási pontokat minden kétséget kizáróan meg tudnám állapítani ezért tettem meg ismeretlen tettes ellen a feljelentést. Mi lehet a következménye ennek a bírói felhívásnak, mit tegyek? Köszönöm Vali

Írásban (bíróság kezelőirodáján félfogadási időben beadva vagy hivatali időben a gyűjtőládába bedobva, illetve tértivevényes levélben postázva, illetve Ügyfélkapuval rendelkező által az OBHGEPI_B23 űrlapon leírva vagy ahhoz csatolt dokumentumban előadva, elektronikus úton, Ügyfélkapus azonosítást követően megküldve) vagy a személyes meghallgatáson, illetve az ún. panasznapon szóban.

A visszavonást/elejtést a magánvádlónak nem kell indokolni.

Ez esetben az eljárás illetékmentes.

A könnyű testi sértés magánvádas, tehát visszavonhatod a feljelentést, elejtheted a vádat.

Segítséget szeretnék kérni!A férjemmel válunk,de megvert és a bíróságon feljelentettem könnyû testisértés miatt,látleletet mellékelve!!Ô katona!A feljelentés óta, megbeszéltük a dolgokat és szeretném vissza vonni a feljelentést.Nem szeretnék bírósági ügyet!
Hogyan kerûlhetném ezt el??

Nem, te követed el a magánlaksértést, ha be akarsz menni.

Ha jól értem önként költöztél el, jogilag szívességi használatba adtad az exednek az ingatlant.

A jogi út az, hogy írásban is felmondod ezt, felszólítod a kiköltözésre. Aztán ha nem teszi, elindíthatod a kilakoltatását, ami az ellenállásától függően 3 hónaptól pár évig tarthat.

Ha kéri a jegyzőtől a birtokvédelmet, mert be akarsz menni, akkor meg fogja kapni.

ÜDv!
Segítséget szeretnék kérni, de először is annyit szeretnék tudatni, hogy az előzményekben olvastam több posztot a magánlaksértésről! Azonban erre nem találtam választ.
Az én kérdésem is ezt érintené.

1. Lakás 1/1 részben a saját tulajdonom.
2. 2018. szeptemberében eljöttem otthagytam a volt páromnak (élettársam) és 4 éves gyermekemnek, hogy addig használják amíg a gyermeknek arra szüksége van (az óvoda miatt).
3. Rezsit a párom nem hajlandó fizetni, azt 2018. szeptemberétől továbbra is én fizetem. A volt élettársamnak csak tartózkodási helyként van megjelölve a lakás cím a lakcímnyilvántartásban.

Kérdésem: elkövetheti e a magánlaksértés a volt élettársam azzal, hogy a kulcsot az ajtóba hagyja és nem enged be, vagy be áll az ajtóba és úgy nem enged be.

Továbbá, milyen lehetőségem van a fentiek tekintetében, hogy a lakásba bejussak, ott jogszerűen tartózkodjak, illetve hogy onnan elküldjem "kitegyem"?

Tisztelt Fórumozok!

Érdeklődnék hogy volt egy ügyem amit korábban leírtam és a kártérítést be is fizettem az adott személynek.Majd pár nap itán megérkezett a papír a tárgyalásról.A kérdésem az lenne hogy szerepel benne hogy fizessem meg a bünügyi költséget illetve az illetéket külön felhívásra.Akkor gondolom ez azt takarja hogy valamikor küldik a csekket erről a kettőröl vagy nekem kell valahol ezt kérnem?Segítségüket és válaszukat köszönöm!!

Üdvözlettel

Joco

Tisztelt Márk1234!

Az szabálysértés lesz és 150.000Ft-ig terjedő pénzbírság, illetve közérdekű munka szabható ki érte.

Tisztelt Fórumozók!

Illegális zöld hulladék (növényi) lerakásáért az erdőben milyen szankció járhat feljelentés esetén? (Egyszeri alkalom esetén nem túl nagy mennyiségben.)
Láttam, hogy van szabálysértési része, de lehet büntetőeljárás is belőle.

Előre is köszönöm!

Tisztelt Vadvirágocska!

Fegyelmi vétség az adott személynek, mint munkavállalónak a munkaköri feladatainak ellátásával összefüggésben elkövetett szándékos vagy súlyosan gondatlan kötelezettségszegése, illetve oly magatartása, mely a munkáltató jó hírnevének sérelmét okozhatja.

Az elkövetésre sor kerülhet különösen a következők szerint:

• másik munkavállaló a kollégájáról azt állítja a felettesüknek, hogy nem végzi vagy nem úgy végzi a dolgát ahogy kellene és ebből megalapozottan gyanítható a "panaszolt" kolléga fegyelmi vétésget megvalósító magatartása
• munkaügyi perben tanúként vagy más eljárási résztvevőként valótlanul állítja a kollégájáról, hogy fegyelmi vétséget megalapozottan gyaníthatóan megvalósító magatartást tanúsított, kötelezettséget szegett

A Btk. ezt azért rendeli büntetni, hogy szűrődjenek a kizárólag bosszúvágyból vagy más "haszonlesésből" adódó "felnyomások".

A fegyelmi jogkör gyakorlója az a személy, aki az adott munkáltatónál a marasztalásra jogosult, jellemzően a területi vezető.

Erről az adott munkáltatótól kaphat konkrétabb információt.

Hatóság a bíróság, a közigazgatási jogkört gyakorló jogalany (pl.: kormányhivatal, önkormányzat stb.), a bíróság, az ügyészség és valamennyi közhatalmat gyakorló testületi, hivatali szerv.

De pl. a hamis vád ezen esete valótlan tartalmú rendőri intézkedés elleni panasz megtételével is elkövethető.