bírói önkény

Szia M.Jancsi!
A bíróknak is meg van mondva, mennyi büntetéspénzt, vagyis perköltségpénzt "termeljenek"! Úgy ítélkeznek, hogy azt meszelik el, akitől várható, hogy fizetni tud. Ha a másik fél nem tud, mert már így is rengeteg tartozása van, Nav, hitel, bankok, akkor a másik felet büntetik, akitől még le lehet szedni valamit!Mint tudjuk, mindenhez hozzáférésük van.Nav, számlád, minden, földhivatal, minden.
Igazad van, Jancsi!
Hiába háborogsz, úgysem hallják meg, mert nem akarják hallani az igazságot!

a törvény félreértelmezése (ami általában szándékosan történhet) miatt történik a szubjektív és egyben igazságtól távol álló technikai döntés, amely egyben bírói önkénynek is nevezhető

ez kiváló példája a jogtechnikusi látásmódnak.

a tényeknek egyezniük kell az igazsággal, a valósággal, amelynek objektív alapúnak kell lennie.

törvényesen igazságos döntés csakis jogfilozófusoktól várható...

a nagyon nagy baj az, hogy a jogászság jogtecnikusokkal van feltöltve.
a bíráknál a statisztika az elsődleges és legfontosabb szempont.
az ügyvédeknél a profitorientált üzleti vállalkozás.

Talán úgy kell kezdenem, ahogy a perbeszédeimet szoktam:

Az igazság mint olyan, az egy filozófiai kategória.
A tárgyalóteremben viszont az adott jogszabályok keretei között tárgyalunk az általunk megismert vagy megismerni vélt tényekről, vagy amit mi a saját szubjektív nézőpontunkból annak tartunk.
Amennyiben a tárgyalóteremben ülők közül bárkinek a saját nézőpontja egybeesik az objektív valósággal, az csupán a véletlen műve és annyira független tőlünk, hogy nem kellene rá különösebben büszkének lenni, különös tekintettel arra, hogy soha a büdös életben ezen egybeesésről megbizonyosodni objektív módon nem tudunk.

kár ezt az igazság fogalmat szubjektív vonalra erőltetni.

a nagyon nagy baj az, hogy a jogászság jogtecnikusokkal van feltöltve.

a bíráknál a statisztika az elsődleges és legfontosabb szempont.

az ügyvédeknél a profitorientált üzleti vállalkozás.

mégis hányadik, sokadik helyen lehet az igazság???

ha egyáltalán szempontként lehet erről beszélni...

a törvényt mindenkinek egységesen kell alkalmazni és értelmezni, tehát ez a megjegyzés:
"Az ilyen tipusú kérdésfeltevőkénél az igazság fogalma = amit én mondok. Ebből következően a bírói önkény: amikor nem nekem adnak igazat.
Így tehát pl. minden egyes polgári perben legalább az egyik fél bírói önkény áldozatává válik."
EGYSZERŰEN ÉRTELMETLEN

Ott a pont! :)

"Alapvetően az a baj nem vagy tisztában az igazság fogalmával"

Az ilyen tipusú kérdésfeltevőkénél az igazság fogalma = amit én mondok. Ebből következően a bírói önkény: amikor nem nekem adnak igazat.

Így tehát pl. minden egyes polgári perben legalább az egyik fél bírói önkény áldozatává válik.

„az viszont érzékelhető, hogy az igazság semmilyen mértékben nem szempont.
és ez a legfőbb baj”
NEM, ez a jó!
Alapvetően az a baj nem vagy tisztában az igazság fogalmával és bírósági munka eszközrendszerével...

"Az a baj az ilyen sommás megállapításokkal, hogy milyen valójában a gyakorlat, hogy ide olyanok járnak akik heti szinten tárgyalnak, úgyhogy több fogalmuk van erről, mint akinek két tyúkpere van."

az nagyobb baj, hogy személyeskedés és felsőbbrendűség olvasható ki a válaszodból.

bírói önkény létezik.
csak a mennyisége és a minősége változó.
a hallgatással és a félremagyarázással mégsem rejthető el.

minden bírói munka mérője a statisztika. ez a legfőbb szempont. ennek érdekében sok minden megtörténik, ami a nyilvánosság előtt rejtve marad...
az viszont érzékelhető, hogy az igazság semmilyen mértékben nem szempont.
és ez a legfőbb baj.
hogy nem jogfilozófusok, hanem jogtecnikusok vannak.

Az a baj az ilyen sommás megállapításokkal, hogy milyen valójában a gyakorlat, hogy ide olyanok járnak akik heti szinten tárgyalnak, úgyhogy több fogalmuk van erről, mint akinek két tyúkpere van.

Az meg komoly "szervezet", ami létrejön a bírói önkény ellen, aztán megkérdezi, hogy tulajdonképpen milyen jogszabályok vonatkoznak a helyzetre.

Harmadrészt pedig, volt arra példa bőséggel, hogy nem-bírók hozták az ítéleteket, még cipész is volt igazságügyminiszter, de egyik időszak sem nevezetes arról, hogy kiváló ítéletek születtek volna.

"Nincs bírói önkény Magyarországon. "
persze, ez az elmélet.
a gyakorlat ezzel szemben teljesen ellentétes.

ahogyan az elméletben létező alapelvek:

• egyenlő bánásmód,
• ésszerű határidőn belüli döntéshez jog,
• tisztességes eljáráshoz való jog,

stb. stb.

a gyakorlatban ezek nem jutnak érvényre maradéktalanul, ezt igazolják azok a példák, amik mindenki környezetében hangot kapnak, vagy hangtalanul tűrnek... de attól még létezik a probléma!!!

"A bírói döntések jogorvoslati kérelemmel támadhatók, azok megváltoztathatók."

ez így csak akkor ÉRHET célt, ha megvan legalább az elsőfokú döntés, és addig?

lehet, hogy el sem jut odáig...
az időhúzással és a különböző mahinálásokkal el lehet lehetetleníteni a "nem kívánatos" peres felet.

például arról biztosan kevesen tudnak, hogy a bíróságok is a statisztikai szempontok alapján működnek.

tehát ha egy ügy elsőfokon sokáig van húzva, az ésszerű hatáidőn kívül, ami 1-1,5 év, akkor "valamit" csinálni kell vele...hogy statisztikailag rendben legyen...
a valóságban nagyon sok olyan elsőfokú ügy van, ami már 3-5 éve tart, viszont kap új ügyszámot, így olyan mintha újra kezdődött volna egy másik ügy...

amíg nincs elsőfokú ítélet, addig szinte nincs mit tenni, mert a bírói függetlenség jegyében egyszerűen nem lehet hová fordulni, ezzel alaposan vissza lehet élni.

Nincs bírói önkény Magyarországon. A bírói döntések jogorvoslati kérelemmel támadhatók, azok megváltoztathatók.

koszonom!

Természetesen.

Egyébként másodfokon csak olyan bizonyítékot terjeszthetsz elő, amely az első fokon még nem volt előtted ismert, nem állt rendelkezésedre, vagy a bíróság nem engedte előterjesztened.

@KBS:
hat ez igy eleg gaz :(
az mit jelent hogy "nem nagyon"?
azt legalabb megtehetem, hogy reszletesen megindoklom hogy miert volt teljesen egyertelmuen hibas az elsofoku biroi dontes, miert mond ellen a tenyeknek?

Másodfokon már nem nagyon terjeszthetsz elő bizonyítékot.

up...

koszonom!
ket kerdesem maradt:

ha szeretnek tovabbi bizonyitekul szolgalo fenykepeket beadni, azt ott a nyilt ulesen megtehetem, vagy elotte kell valamilyen modon?

a kikert jegyzokonyv mennyire szamit titkosnak? megmutathatom/odaadhatom/lemasolhatom masnak? idezhetek belole pl. ujsagcikkben?
illetve annak van valami akadalya hogy a targyalason tortenteket az itteni elso hozzaszolashoz hasonlo modon, de bovebben leirjam es nyilvanossa tegyem?

Postán is.

koszonom ismet!
az irasban keres postan is tortenhet, a birosagnak cimzett ajanlott levelben?
ez azert lenne fontos mert hetfon hajnalban kulfoldre utazom ket hetre, igy szemelyesen csak kb. ket es fel het mulva tudnek bemenni, mire a papirokat kikuldik az ujabb ket het (kozben google segitsegevel 8 napos hataridot talaltam, ez gondolom munkanap), addigra pont megint kulfoldre megyek, szoval masfel honap mulva latnam csak :(

A bíróságon lehet írásban kérni a másolatot.
Igen, értesítenek a nyilvános ülés időpontjáról.
A bíróság tehet feljelentést hamis vád miatt.

ja es meg egy kerdes:
a fenykepekkel bizonyithatoan hazudozo tanu ellen ilyenkor gondolom nem indul automatikusan eljaras akkor sem ha masodfokon nyilvanvalo lesz hogy hazudott. Ehhez nekem kell kulon feljelentest tennem?

kedves ObudaFan:
koszonom a gyors valaszt!
A jegyzokonyv-masolatot a birosagon kell kernem szemelyesen? Vagy irasban?
A nyilvanos ules idopontjarol kapok elozetesen ertesitest hogy ott tudjak lenni? Ott, vagy meg elotte adhatok be ujabb bizonyitekokat (pl. a ma keszitett ujabb fenykepeket, bar a targyalason latottak alapjan ugyis hiaba...)?

Minden iratról egy példányban lehet kérni ingyenes másolatot, így a jegyzőkönyvről is.
Másodfokon tárgyalás csak akkor van, ha bizonyítást kell még felvenni, egyébként nyilvános ülés van, ami azért eléggé hasonlít egy tárgyalásra.