Ítélet, gyanúsítás nélkül


kocsmáros10 # 2013.04.05. 03:58

Akkor az tévesztett meg, hogy a gyakorlatban nagyon ritka lehet az amikor tényleges "meggyanúsítás" nélkül emelnek vádat valaki ellen, ugyanakkor jogilag megvan rá a lehetőség. Köszönöm a választ.


Kocsmáros

ObudaFan # 2013.04.04. 10:22

kocsmáros10

Rosszul tudod.
Be. 527. § (1) A nyomozásnak nem akadálya, hogy a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik; ebben az esetben a tartózkodási helyének felkutatása iránt kell intézkedni [73. § (1)-(3) bek.], és gondoskodni kell a bizonyítási eszközök felderítéséről és biztosításáról.
(2) Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indult nyomozás során - ha a terhelt tartózkodási helyének felkutatása iránt tett más intézkedés nem vezetett eredményre - elfogatóparancsot kell kibocsátani, ezzel egyidejűleg a terhelt részére, ha nincs meghatalmazott védője, védőt kell kirendelni.
(3) A szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indult nyomozást követően, ha

  1. az elfogatóparancs kibocsátása a nyomozás iratainak ügyészhez történő megküldéséig [193. § (5) bek.] nem vezetett eredményre,
  2. megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsított megszökött, vagy a nyomozó hatóság, illetőleg az ügyész elől elrejtőzött,
  3. a nyomozás adatai alapján a vádemelésnek nincs akadálya, és
  4. azt a bűncselekmény súlya vagy az ügy megítélése indokolja,

az ügyész vádat emel.

Felfüggeszteni a Be. 188. § szerint akkor kell az eljárást, ha a terhelt távolléte miatt nem lehet folytatni az eljárást, ennek gyakorlatilag két esete van: a bűncselekmény szabadságvesztéssel nem fenyegetett (nem tipikus) , vagy ha a gyanúsított vizsgálata szükséges az eljárás folytatásához. Ha ezek egyike sem áll fenn, semmi akadálya a vádemelésnek.

Arra pedig, hogy mit lehet tenni, kaptál választ.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.04.04. 07:28

Tegyük fel, hogy te jobban tudod. De akkor miért kérdezel bennünket?

kocsmáros10 # 2013.04.04. 05:29

Úgy tudtam, hogy a vádemelésnek és/vagy az ítéletnek/ítélkezésnek a feltétele a gyanúsítás közlése a gyanúsítottal. Azaz ha valakit egyszer már meggyanúsítottak egy adott ügyben, akkor azt követően kivonhatja magát -a gyanúsított- az eljárás alól, úgy ahogy akarja/tudja. Ilyenkor azonban már nem jelent akadályt a gyanúsított -nem idézhetősége-, távollétében is lefolytatják az eljárást. Egy ilyen esetben persze van lehetősége útólagosan perujítást kezdeményezni.

Viszont ha még meg sem gyanúsították, akkor nem lehet vele szemben lefolytatni az eljárást, tudomásom szerint ilyenkor fel kellene függeszteni az eljárást, egészen addog amig meg nem találják. Ha elévülési időn belül (a büntethetőgi idő felső határa) nem kerül elő a delikvens, akkor az ügyet megszüntetik.

A kérdésem arra irányult, hogy mégis mit lehet tenni olyan esetben amikor valaki ellen úgy folytatnak le egy büntetőeljárást, hogy még meg sem lett gyanúsítva, azaz nem állnak fennt hiánytalanúl a vádemelés feltételei.

Köszönettel.


Kocsmáros

ObudaFan # 2013.04.03. 20:25

Kivéve, ha nem lehet fellelni. Ha hazajön, perújítást kérhet, és akkor a jelenlétében le kell folytatni az eljárást.

kocsmáros10 # 2013.04.02. 08:22

Tisztelt szakértők!

Egy kedves barátom nevében fordulok hozzátok. Az illető Franciaországban él már lassan 15 éve, nemrég szerzett tudomást arról, hogy Magyarországon a BV körözi. Mint kiderült, tudta nélkül, távollétében elítélték.
A probléma ezzel csak az, hogy Őt soha semmilyen eljárásban nem gyanúsították meg, ki sem hallgatták. Én úgy tudom, hogy annak, hogy valaki ellen vádat emeljenek, majd egy bírósági eljárásban elítéljenek (akár még távollétében is), annak az a feltétele, hogy az illetővel (még a nyomozati szakban) közöljék a gyanúsítás tényét. Kérdezem, hogy hogyan lehetséges ez, illetve mit tehet az aki ilyen helyzetbe került.
Köszönettel.


Kocsmáros