Tárgyalásról kérdés

Fórum → büntetőjog
régebbi elöl     új hozzászólás

arikb # 2013.07.30. 08:50

Köszönöm szépen mindenkinek a válaszokat. (Gabicsek köszönöm a válaszod, de egy megjegyzés: egyáltalán nem szabadkozom, de ebben az ügyben amúgy nem igazán vannak bizonyítékok, többek szerint is le kellett volna rég zárni vádem. nélkül, és sok a szubjektív tanúi vélekedés benne..)

Lajcsó : igen, én is így gondoltam, nem is az az érdekes, hogy mit gondol a tanú, szíve joga ezt gondolni.

" A tanú a bizonyítandó tényekről köteles a valóságnak megfelelően nyilatkozni. "
Itt a bökkenő, mert bizonyíthatóan hazudott egy tényről és ebből vezette le a szubjektív vádaskodását.

lajcsó # 2013.07.30. 07:46

"ezért azóta gondolja, hogy ő követhette el a bcs-t és őt gyanusította a rendőrségi szakaszban is emiatt."
A tanú azt gondol amit akar. A tanú a bizonyítandó tényekről köteles a valóságnak megfelelően nyilatkozni. A tanú véleménye ez eljárás során nem releváns ezért bizonyítékként sem értékelhető.
Egyébként sem a tanú gyanúsít, hanem a nyomozóhatóság.

Gabicsek # 2013.07.29. 21:33

A tárgyaláson megtagadhatod a vallomást, mint vádlot. A rendőrségen ezek szerint viszont tettél, tehát gondolom, ezt felolvasta a bíró.
Ha az ügyész vádat emelt, feltehetően volt bizonyíték arra, hogy a bűncselekményt elkövetted. A bíróság nem az alapján fog dönteni, hogy teszel, vagy nem teszel vallomást, hanem az összes bizonyítékot figyelembe veszi. Ha nem teszel vallomást, ebben az esetben viszont védekezni sem tudsz.

monalisa1 # 2013.07.29. 14:06

... történt.

monalisa1 # 2013.07.29. 14:05

Ne ködösíts, ha érdemi választ akarsz írd le mi is történyt.

arikb # 2013.07.29. 13:36

Köszönöm szépen. Erről van vmi általános tájékoztató valahol, hogy mitől függ, hogy mikor értékelhető a terhére ?
Jelen esetben egy kisebb bcs-ről van szó és kevés bizonyítékról, az az alapelv pedig, hogy nem értékelhető a vádlott terhére a hallgatása, azt sugallaná, hogy semleges dolog, szóval akkor nem tudom, hogy ez az elv mennyi igazságtartalommal bír..

És aki a gyanusítás alatt tesz vallomást,amit fenntart, a bíróságon meg nem tesz, azt mennyire értékelik ?

A tanús dolog egy példával szemléltetve: a tanú azt mondja, aki elkövette a bcs-t, az minden hétfőn paradicsomlevest eszik, és ez az ismeretségi körében kevés emberre jellemző . Mivel rájött, hogy a jelenlegi vádlott minden hétfőn paradicsomlevest eszik , ezért azóta gondolja, hogy ő követhette el a bcs-t és őt gyanusította a rendőrségi szakaszban is emiatt.

Mivel ez a tárgyaláson derült ki, a vádlott majd most tudja (egyértelműen ) bizonyítani a köv. tárgyalásra, hogy nem, ő nem szokott hétfőn paradicsomlevest enni.
Önmagában az csak sejtetés, hogy azért gondolt a tanú rá, mert hétfőn paradicsomlevest eszik, az viszont véleményem szerint egyértelműen jelzi a burkolt hazugságot, hogy a tanú abból vezette le a gyanúját, hogy megtudta ezt a gyanusítottról, ugyanis nem tudhatta meg, mert nem igaz rá ez a dolog.

ObudaFan # 2013.07.29. 09:45

„Tudom persze, hogy hivatalosan nem értékelhetik a vádlott terhére”

Rosszul tudod, adott esetben, tényállástól függően lehet a vádlott terhére értékelni.

„Ha egy tanú kamuzott egy olyan dologban, amivel a vádlott felé terelte a gyanút még jobban (első tárgyaláson nem, de utána kiderült,ezt a vádlott jelezte utána levélben a bírónak), akkor abból a tanúnak származhat baja ? Illetve a vádlottnak egy pici előnye ?”

Ehhez ismerni kellene a részleteket.

arikb # 2013.07.28. 12:47

Tapasztalatok alapján mennyire szokott számítani bíróknál, ha egy vádlott nem tesz bírósági vallomást ?
Azt gondolják magukban, hogy ha nem lenne takargatnivalója, vallomást tenne ? Tudom persze, hogy hivatalosan nem értékelhetik a vádlott terhére, de általában más az elmélet, más a gyakorlat.

Ha egy tanú kamuzott egy olyan dologban, amivel a vádlott felé terelte a gyanút még jobban (első tárgyaláson nem, de utána kiderült,ezt a vádlott jelezte utána levélben a bírónak), akkor abból a tanúnak származhat baja ? Illetve a vádlottnak egy pici előnye ? (A tanú a sértett rokona volt)