csődbűncselekmény elméleti kérdés


ObudaFan # 2013.11.20. 14:48

A csődbűncselekményt tettesként az követheti el, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen.
Ebbe szerintem belefér a felszámolóbiztos is.

Mahalalel # 2013.11.19. 19:37

Tisztelt Fórumozók/ObudaFan!

Még egy (egészen más) kérdés felmerült bennem, az elkövető (a gazdálkodó szerv. vezető tisztségviselője mellett) a felszámoló vagy a felszámolóbiztos lehet, vagy mindkettő?
Köszönöm!

Mahalalel # 2013.11.18. 11:18

Kedves Obudafan!

Értem, köszönöm :)

ObudaFan # 2013.11.18. 09:46

A felszámoló már akkor felméri a csődvagyont, amikor összehívja a hitelezőket és évente mérleget készít, így tehát van objektív értékelés a csődvagyonról. A vádlottnak meg minden lehetősége megvan, hogy azt az eljárásban vitassa, ha tudja.
A reorganizáció, a felszámolási egyezség eleve azt jelenti általában, hogy a hitelezők a teljes követelésükhöz nem jutnak hozzá.
Az pedig, hogy a terhelt az eljárásban megfizeti a követelést, ugyanúgy enyhítő körülmény, de nem zárja ki a bűncselekmény megállapítását, mint vagyon elleni bűncselekmények esetén.

Mahalalel # 2013.11.17. 17:28

Tisztelt Fórumozók!

A csődbűncselekménnyel kapcsolatban van egy elméleti kérdésem. A csődbcs. eredmény bűncselekmény, a megkívánt eredmény a hitelezők kielégítésének meghiúsulása (részben vagy egészben). A csődbcs. megállapításának objektív feltétele a csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítása. De nem a befejeződése. Ha nem fejeződött be pl. a felszámolási eljárás, akkor honnan lehet előre tudni, hogy a hitelezők kielégítése meg fog hiúsulni? Például egy Kft. ügyvezetője elrejti a vagyontárgyakat, fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben, úgy tűnik a hitelezők kielégítését ezzel meghiúsítja, tehát megvalósít minden tényállási elemet, megindul a felszámolási eljárás, vádemelés történik csődbcs. miatt ellene, de lehetnek pl. követelései az adós gazdálkodó szervezetnek, amiket a felszámoló később érvényesít, és azokból később kielégítésre kerülnek a hitelezők, de mivel a feltétel csak a felszámolási eljárás megindulása, addigra mire ezeket a követeléseket érvényesíti a felszámoló a büntetőper lezajlik...Továbbá azt olvastam, nincs akadálya annak, hogy a korlátolt tagi felelősséggel működő társaság tagja akár a magánvagyonából kielégítse a hitelezőket, ez így olyan, mintha ez esetben 'kiválthatná' a csődbcs. miatt vád alá került ügyvezetőt stb.-t a bűntető eljárás alól, hiszen hitelezői érdeksérelem hiányában nem valósul meg a bcs.. A csődeljárásnak pedig a reorganizáció a célja, ott a hitelezők ha elfogadják az egyezséget, akkor kielégítettnek, ha nem, akkor viszont meghiúsul a kielégítésük, ez esetben megállapítható a csődbcs. , akkor ez így olyan, mintha a büntetőfelelősség kérdéséről közvetetten a hitelezői választmány döntene, amikor arról dönt, elfogadja-e a csődegyezséget, nem pedig a büntetőbíróság...
Nem lenne 'célszerűbb'a felszámolási eljárás befejeződését objektív feltételül szabni a csődbcs. megállapíthatóságának? hiszen akkor már egyértelmű,h végülis meghiúsult vagy sem a hitelezők kielégítése...
A kérdésem lényege tulajdonképpen az lenne, hogy hol sántít ez a gondolatmenet? Mert érzem, hogy valahol sántít :), mit nem látok?