munkaegészségügy

Tisztelt fórumozók!

Az alábbi kérdésre kérnék választ, vagy egy linket ahol megnézhetem:

Egyéni vállalkozó,saját (telken) lévő üzletében lakás textilt árul azt is főleg katalógusból, kell e neki munkaegészségügyi papír? (8-kategóriára érvényes hivatásos jogosítványa van).Alkalmazott nincs.

27-m2.-es üzlet szőnyegpadlóval az ANTSZ-es hölgy kért tőle vegyszerkönyvet a felhasznált tisztítószerekről.

Kell ilyennek lennie?

Köszönöm a válaszokat.

Kedves Monalisa 1. Látja? Egy újabb munkaadóbűnözőbe(véleményem szerint) botlottam. Az meg belém.

Horgosi Imre vagyok, 51 éves székesfehérvári munkás.
A Magyar Parlament most készül az eddigieknél is elviselhetetlenebb mértékű

kiszolgáltatottságba kényszeríteni a munkásokat magyarországon, az új megszavazandó

munka törvénykönyvvel. A munkástársaim és a magam érdekében , az utóbbi kilenc

évben nem féltem fellépni a jogsértő, a munkás életét, testi épségét, illetve a

Nemzeti Ünnep pihenőnapon történő megünneplését korlátozó munkaadóbűnözők ellen.
munkasmeltosag weboldalak, jelen pillanatban a munkasmeltosag.blogspot.com

oldal"él". Ezen az oldalon olvashatóak a szorgalmam során eddig keletkezett

újságcikkek, hallgathatóak a rádióriportok, nézhetők televízióriportok a

közreműködésemmel. Szeretném ha minnél több tisztességes ember ismerné meg a

történteket és ha tud segítene törekvésemben!

Tudnak és akarnak-e segítséget nyújtani az alábbi , általam felvállalt a társadalmi felelőségvállalást érintő ügyekben?
Az ügyek feldolgozása során az alábbi akat kívánom tenni:

1. Segítséget kérek az MSZOSZ-től, hiszen szakszervezeti tagdíjat fizetek.
2. Segítséget kérek a Multinacionális Dolgozók Szakszervezetétől, tagdíjat fizetek számukra.
3. Büntető feljelentést kívánok tenni a rendőrségen, mert véleményem szerint, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés történt. (a munkáltató által előre meghatározott, de a munkavégzés során nem biztosított védőeszközök hiányában, közvetlen életveszély. OMF)
4. Meg kívánom keresni a Mérnökkamara etikai bizottságát, mert tudomásom szerint azt a Beszállási engedélyt amely meghatározza a szükséges védőeszközt, mérnökkamarai tag írta alá, ill. a munkavégzést az alábbi szöveggel elrendelte: Aluírott, a berendezést üzemeltető szervezeti egység engedély kiadásárajogosult vezetője elrendelem a fent részletesen meghatározott munkák elvégzését. (Az irat hiteles másolatának fényképei csatolt fájl-ként ebben az e-mail-ben elküldve)
5. Fel kívánom tárni a három ügyet az EU munkabiztonsági szervezetének.
6. Szintén az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi bizottságának.
7. Fel kívánom tárni azt, hogyan lehetséges az, hogy az ilyen szabálytalanságokat elkövető munkáltatók mi módon nyerhetnek el és tarthatnak meg ISO minősítést. (ISO auditori oklevéllel rendelkezem)

8.Egy videofolyóirat sorozatot kívánok indítani Munkasmeltosag címen amelyben több részbne ismertetni kívánom az alábbiakban említett három munkahelyvesztésemnek történetét. You-tube, Videa stb.
9.A magyarországon fellelhető televízió-rádió csatornáknak újságoknak fel kívánom ajánlani bemutatásra az ügyeket azért, hogy a közvélemény valós képet kapjon a magyarországi viszonyokról. ( a már megszületett tv-rádió újság riportok megtelálhatóak a munkasmeltosag.blog.com oldalon)

Többszöri, saját káromon szerzett tapasztalataim szerint, ma magyarországon a

munkás vagy cinkosságot vállal a munkaadóbűnözőkkel és akkor nagyon szerény keretek

között eléldegél, vagy kiáll a törvényekben foglalt jogaiért és munkástársai

jogaiért, de akkor megélhetési gondjai támadnak, mert munkahelye nem lesz!

Három alkalommal is véleményem szerint azért veszítettem el a munkámat, mert a

társadalmi felelőségvállalás területén, három munkáltatómnál felléptem,

rákényszerítettem a jogkövető magatartásra a munkaadókat, igaz a munkaviszonyom

bánta. (a munkaadóbűnözők virágkora magyaországon 2002-2011)

> Az alábbiakban röviden leírom az utolsó történetet(2010-ben történt, 2011-ben

bocsátottak el), utánna a másik kettőt is ismertetem. Érdeklődés esetén az

érdekérvényesítő tevékenységeim során keletkezett iratok (rengeteg) fényképeit

csatolt fájlként a történtek megerősítéseként el tudom küldeni.
Ez az ügy is a szükséges védőeszközök hiányában, ebben az esetben az OMF zöld

számának tájékoztatása szerint közvetlen életveszélyben végeztetett munka miatti

veszélyeztetésről szól az ügy. A kazánok belső vegyszeres kezeléséhez vizsgázott

szakaember kell, valamint előzetesen be kell jelenteni a kazánbiztosi hivatalhoz

még a munka megkezdése előtt, a kazánbiztosi hivatal tájékoztatása alapján előzetes

engedélykérelem ,bejelentés nem történ a munkavégzés megkezdése előtt, valamint a

széphő székesfehérvár nem rendelkezett a vegyi kezelés elvégzésére vizsgázott

szakemberrel és ilyennel szerződést nem kötött.
> Röviden az Ügy és a bizonyító iratok(csatolt fájlkét a frisslevegős

légzőkészüléket előíró beszállási engedély másolata) .

> Tisztelt Cím!
> A szakmai tanácsukat kérem!
> Horgosi Imre vagyok, munkahelyemen (székesfehérvári Széphő ZRT.) szedreskerti

kazánházában 3db HF-4/12 tip. földgázüzemű forróvizes kazán tűztér és vízoldali

mechanikus és vegyszeres tisztítását, valamint a későbbiekben a gáztalanítós

táptartály tisztítását végezzük.
> A rendelkezésre álló Beszállási engedélyben a tevékenység kockázatai között

(többek között ) be van ikszelve:
> Veszélyes koncentrációjú egészségre ártalmas gőzök Megnev: triso-amonszóda
> .......................................................................... porok

............... rozsdapor
> A védőeszközök között (többek között) be van ikszelve:
> FLK tip. friss levegős légzésvédő
> védőbakancs
> A munkákat a múlt héttől végezzük, eddig végeztünk a három kazán tűzterének belső

tisztításával, én kettő kazán tűzterének mosását végeztem belülről, magasnyomású

mosóval.
> Ma, 2010 Máj 17.-én a feladatra kijelölt munkatársunk (aki a vízoldali

bebúvónyíláson befér) a trisós-amonszódás mosóoldat részleges leeresztése után

magasnyomású mosóval a víztérbe bemászva végezte a tűzcsövek mosását. A beszállási

engedélyben beikszelt friss levegős légzésvédő nem állt rendelkezésre, egyszerű

fehér por állarc van. Személyes véleményem szerint állatot nem küldenek dolgozni

ilyen gőzölgő trisós-amonszódás légtérbe megfelelő friss levegős légzésvédő nélkül.
> Mivel ezt szóvá tettem a munka vezetésével megbízott nyugdíjból a munka idejére

visszahívott kollégának és az üzemeltető mérnöknek, azt az ígéretet kaptam, hogy

holnap először leeresztjük a következő kazánt feltöltő trisós-amonszódás mosóvíz

teljes mennyiségét, valamint a belső mosás megkezdése előtt a víztér mindhárom

bebúvónyílásáról leszereljük a fedelet és befúvó ventilátort alkalmazunk.
> Az a kérdésem, vajon ebben az esetben eltekinthetünk-e a Beszállási engedélyben

beikszelt FLK tip. friss levegős légzésvédő berendezés használatától (ami a mai

napon még nem állt rendelkezésre) és elegendőek-e a fent sorolt biztonsági

intézkedések?
> Holnap Máj. 18.-án a munkaidő reggel 7 órakor kezdődik.
> Mellékesen tájékoztatom önöket arról hogy az OMMF Zöld számán általam

megkérdezett szakember szerint a belső terek mosását végzők a munka végzése

folyamán közvetlen életveszélyben voltak a friss levegős légzésvédő hiányában.
> Az Szfvár.-ra a neten megadott 22/510-960, 22/512-870, +36/88/590-349,

+36/34/512-475 telefonszámokon ismételt hívásaimat senki sem fogadta, így valós

időben tanácsot kérni nem tudok (Máj. 17 18.00-ig)
>
> Aztán jóval az események után főnököm aláíratott velem egy más tartalmú

beszállási engedélyt-amiben már nem szerepelt a friss levegős légzőberendezés

szükségessége, ami nem volt abban a pillanatban dátumozva, (tehát visszadatálhatták

volna akár a munka megkezdése előtti dátumra,így azt állítva, hogy az lenne az

eredetileg érvényes beszállási engedély) de természetesen én az aláírásom mellett

feltüntettem az aláírásom dátumát is.
>
> Kérem válaszoljak kérdéseimre!
>
> Tisztelettel!
> Horgosi Imre Szfvár. Deák Ferenc u. 46. mob: 30/263-99-35
> A Ket. 54. par. 4. bekezdése alapján kérem adataim zárt kezelését!
>

De ami érdekel,és ez a fontos:Lehetőséget ad e a dolgozó részéről a rendkívüli felmondásra,(jár-e végkielégítés,fel­mondási idő…)ha veszélyezteti a munkáltatója az egészségét,függe­tlenül attól,hogy létrejött-e nehézfémterhe­lés?
köszi

Bocsi,de nagyon fontos lenne....
köszönöm

De ami érdekel,és ez a fontos:Lehetőséget ad e a dolgozó részéről a rendkívüli felmondásra,(jár-e végkielégítés,fel­mondási idő…)ha veszélyezteti a munkáltatója az egészségét,függe­tlenül attól,hogy létrejött-e nehézfémterhe­lés?
köszi

sajnos nem így van,az antsz vizsgálja vérből,átfutási idelye kb 30 nap,költsége is magas...nekem magánúton nem sikerült elintézni....

Tudtommal nem több mint vizeletvizsgálat melyből az esetleges ólomártalom akár pár hónapra visszamenőleg is kimutatható.

köszi!!!monalisa1
nekem a második egy ppt-t tölt le hibásan többször is próbáltam....nem jött össze

el is kísérhetnéd neked se ártana egy kis vizsgálat...

Megvan:
Országos Munkaegészségügyi Intézet
melyről bővebbet megtudsz ha a Google keresőbe beírod ezt a kifejezést, és a megjelenő x találat közül mindjárt a 2. találatra klinkelsz. Valamint ugyanott egyébb olvasnivalók még.

hecsa,

Én itt csak annyiban, hogy rokonságunkban az egyik unokaöccs hosszabb ideig akkumulátor-szerelő üzemben dolgozott., évente kötelező volt orvosi vizsgálatra menniük és akit "ólmosnak" találtak azt cégen belül 6-12 hónapra más munkakörbe helyezték. Ezen kívül naponta járt nekik 1/2 lit. tej mint védőital vagy 2 db kockasajt. És csak napi 7 órás munkaidőt dolgoztak.

Amúgy a kérdésedre néhány napja a másik topicban véső érdemben megválaszolt: megadta annak az intézetnek a pontos nevét ahová kell ill. lehet fordulni.

Monalisa
laikus hozzászóló

Tisztelt Fórumozók!
Szeretném megtudni milyen kötelezettségekkel jár a munkáltatóra nézve,ha ólmos ötvözettel forrasztunk naponta.Tartalmaz gyantaféléket is.Többmint 9 éve használtuk az ötvözetet (forrasztoón)
Március elejétől befejeződött az olmos technológia,de a mostani is sok gyantát tartalmaz.Alkalmat ad e a dolgozó részéről a rendkívüli felmondásra,(jár-e végkielégítés,fel­mondási idő…)ha veszélyezteti a munkáltatója az egészségét,függe­tlenül attól,hogy létrejött-e a megengedettnél nagyobb nehézfémterhe­lés?Pláne így pár héttel később.
Válaszukat köszömöm!
üdvözlet

nem teszem fel máshol,de úgy látom,hogy itt a helye...eddíg rossz helyen érdeklődtem,ha zavar..bocs!
De kímélj meg magadtól,ha érdemben nem tudsz hozzászólni!!Véss máshol.
kösz

a te locsogásod sokkal megterhelőbb

horgosii

Dicséret jár annak aki a panaszáradatodat elolvassa - méghozzá végig...

négy nap múlva ugyanezt a családjognál fogod megkérdezni ?

Tisztelt Fórumozók!
Szeretném megtudni milyen kötelezettségekkel jár a munkáltatóra nézve,ha ólmos ötvözettel forrasztunk naponta.Tartalmaz gyantaféléket is.Többmint 9 éve használtuk az ötvözetet (forrasztoón)
Március elejétől befejeződött az olmos technológia,de a mostani is sok gyantát tartalmaz.Alkalmat ad e a dolgozó részéről a rendkívüli felmondásra,(jár-e végkielégítés,felmondási idő...)ha veszélyezteti a munkáltatója az egészségét,függetlenül attól,hogy létrejött-e a megengedettnél nagyobb nehézfémterhelés?Pláne így pár héttel később.
Válaszukat köszömöm!
üdvözlet

Tisztelt Szárazné dr. Zara Andrea, Mr. Ole Enger Sapa Group President, Országos
Munkavédelmi és Munkaügyi Föfelügyelőség!

2008. Március 15.-én a Sapa székesfehérvári ADD-FAB, CNC
megmunkálással foglalkozó üzemében információm szerint, a
szokásos munkarend szerinti munkavégzés történt.
Tudomásom szerint a Nemzeti Ünnepen csak akkor szabad
(törvényesen) a dolgozót munkavégzésre beosztani, ha:

1. a munkáltató társadalmai közszükségletet kielégítő
alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy
2. a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés – A
TERMELÉSI TECHNOLÓGIÁKBÓL FAKADÓ OBJEKTÍV KÖRÜLMÉNYEK MIATT

• más munkarend alkalmazásával nem biztosítható, vagy

3. a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja.
Kérem az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi
Főfelügyelőséget, vizsgálja ki panaszomat és a vizsgálat
eredményéről értesítsen!

Március 15-én térségünknek társadalmi, politikai fordulatot
hozó eseménysorozatáról szoktunk megemlékezni. Ünnepi
szózatokban, magasztos szavakkal lelkesen idôzzük a márciusi
ifjakat, nemzeti azonosságunk meghatározó tényezôit, a
szabadság, a testvériség, az egyenlôség hozzánk is
elérkezett(?) “valóságát”.

Az ünnep kétségkívül emberi szükséglet. Felemelő és
lelkesítő. Sajnos nagy történelmi eseményekről való
megemlékezéseink, ünnepléseink sokszor válnak a napi
politika eszközévé, ifjúságot, népeket manipuláló
demonstrációvá, mítosszá.

Az 1848-as forradalom évfordulója minket nemcsak
lelkesedésre kötelez, hanem múltunknak fennkölt szólamok
nélküli, reálisabb szemlélésére, a csupasz tények és
problémák felidézésére is ösztönöz, hogy képet alkotva még
jobban megértsük nemcsak múltunkat, hanem a jelenünket is.
Jó volna már tanulnunk régi nemes küzdelmünkbôl, hiáinkból,
mulasztásainkból, s azok szomorú következményeibôl is.
Március 15.-én a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük.
Március 15.-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét,
szabadság utáni vágyát fejezi ki.
Horgosi Imre Székesfehérvár Deák Ferenc u. 46/3/1

Válasz az OMMF.-től:

Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség
Közép-dunántúli Munkaügyi Felügyelősége
Igazgató
8002 Székesfehérvár, Mátyás király krt. 6. Pf. 373. Telefon: 22-511-000, Telefax: 22-316-577
E-mail: kdmu@ommf.gov.hu

Horgosi Imre Ügyiratszám: 2037-23 /2008-2207
Tárgy: tájékoztatás

e-mail: horgosii@freemail.hu

Székesfehérvár
Deák F. u. 46/3/1.
8000

Tisztelt Horgosi Úr !

Hivatkozva a OMMF-hez 2008- március 18-án elküldött e-mailen tett bejelentésével kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adom:

2008. április 07-én és április 11-én helyszíni munkaügy ellenőrzésre került sor. Az ellenőrzés során a panaszbejelentésben foglaltak – miszerint a technológiai előírás nem indokolja az ünnepnapi munkavégzéseket – bebizonyosodott.

Az ellenőrzés bizonyítási szakaszban van, tanúmeghallgatások folyamatban vannak.
Az ügy lezárását követően várhatóan bírság kiszabására kerül sor.

Székesfehérvár, 2008. április 15.

Tisztelettel:

Jankó Zoltán
igazgató

A hozzászólás második része:
Azt, hogy a munkáltató tudott arról, hogy milyen
védőkesztyűt kellett volna adni a dolgozónak, mivel azt a
biztonsági adatlap is tartalmazta, a munkáltató megbízása
alapján elkészített 2002. március 18-i keltezésű
meghallgatási jegyzőkönyv is rögzíti; annak utolsó oldalán
ugyanis az alábbi kijelentés olvasható:

Hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések:

Azonnal intézkedések:
Negyedik típusú kesztyű került beszerzésre, melyet az
adatlap lehetséges védelemként javasolt.

Egyszóval a munkáltató végig tudta, hogy az alkalmazandó
vegyszer adatlapja milyen védőeszközt javasol, ennek
ellenére mégis kipróbált a dolgozón 3 másikat, egyértelműen
amiatt, mert azok olcsóbak voltak, mint a megfelelő
védőkesztyű. Eszerint viszont fennáll a gondatlan elkövetés
tudati feltétele is, a bűncselekmény elkövetése megállapítható.

Vitatom továbbá a Fejér Megyei Főügyészség határozata 2.
oldal 3. bekezdésének 2. mondatát, de cáfolom azt is, hogy
bármilyen védőkesztyű alkalmazása az elvárható és
előrelátható gondosság követelményeinek megfelelt. Ez az
utóbbi megállapítás azért sem igaz, mert – ahogy már mondtam

• a biztonsági adatlap igenis tartalmaz arra való utalást,

hogy a védőkesztyűnek butilgumi alapúnak kell lennie, ezt a
munkáltató tudta, tehát tudata átfogta, hogy
jogszabálysértést követ el minden olyan esetben, amikor nem
az előírt védőeszközt adja a dolgozónak. De azért sem igaz,
mert feltéve, de meg nem engedve, hogy a munkáltató nem
ismerte a konkrét oldószerhez alkalmazandó konkrét
anyag-összetételű védőkesztyűt, akkor ugyanis nem
kísérletezgetnie kellett volna a kesztyűkkel, ráadásul úgy,
hogy azok a dolgozó kezén voltak, hanem tesztelhette volna a
kesztyűket ember bevonása nélkül egy oldószerrel teli
edényben, de utána is érdeklődhetett volna a veszélyes anyag
gyártójánál, hogy milyen védőkesztyű alkalmas az oldószerhez.

Ez utóbb annál is inkább feladta lett volna a munkáltatónak,
mert a 2000. évi XXV. tv. és a 44/2000. EüM r. alapján
felelős személyt kellett kinevezni a veszélyes anyagokkal
történő munkavégzésre. Ez egyébként meg is történt a
munkavédelmi mérnök személyében, aki azonban elmulasztotta
teljesíteni jogszabály ból fakadó kötelezettségét, és a
megfelelő védőeszközt adni a dolgozónak.

És akkor a pótmagánvád teljes szövege:

Székesfehérvári Városi Ügyészségen keresztül

Székesfehérvári Városi Bíróság
Dózsa György út. 1.
Székesfehérvár
8000

Tárgy: foglalkozás körében elkövezett veszélyeztetés
Ügyszám: Fejér Megyei Főügyészség NF.318/2005.

Tisztelt Székesfehérvári Városi Bíróság!

Alulírott Horgosi Imre (8000 Székesfehérvár, Deák Ferenc u.
46.) pótmagánvádló jogi képviselőm útján a Be. 229. §-a
alapján az alábbi

v á d i n d í t v á n y t

terjesztem elő és kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy az ügyben
a büntetőeljárást lefolytatni szíveskedjék.

Indokolás:

2005. március 10. napján ügyfelem feljelentés tett a Visteon
Kft. ellen foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
miatt egy 2002. március 12. napján történt eset miatt.

2005. szeptember 13. napján a Székesfehérvári
Rendőrkapitányság 07010-1133/2005.bü. számú határozatával a
nyomozást megszüntette bűncselekmény hiánya miatt.

2005. szeptember 21. napján ügyfelem a határozat ellen
panaszt terjesztett elő az ügyészséghez, amelyre válaszul
2005. október 17. napján a Székesfehérvári Városi Ügyészség
B.2339/2005/3. számú határozatával a panaszt elutasította és
a nyomozást megtagadta. Megállapította határozatában,
miszerint tény, hogy ügyfelemnek sérülései keletkeztek, de
ezek nem valaki által gondatlanul megvalósított munkavédelmi
vagy foglalkozási szabályok megsértése miatt jöttek létre.

2006. január 11. napján a Fejér Megyei Főügyészség
NF.3018/2005/4/I. számú határozatával hatályon kívül
helyezte a Székesfehérvári Városi Ügyészség határozatát és
elrendelte a nyomozást, mert a nyomozás megszüntetése
megalapozatlan volt, mivel álláspontja szerint nem
gondoskodtak valamennyi szükséges és lehetséges bizonyíték
beszerzéséről.

2006. május 25. napján a Fejér Megyei Főügyészség
NF.318/2005/5. számú határozatával a panaszt ismételten
elutasította, mivel álláspontja szerint a nyomozást
megszüntető határozat megalapozott.

Ezzel szemben álláspontunk szerint a bűncselekmény
megállapításának feltételei fennállnak, ezért
pótmagánvádlóként a jelen vádindítványt terjesztjük elő.

1. A vádlottak személyi adatai

Arra tekintettel, hogy vádindítvány csak azzal szemben
terjeszthető elő, akivel szemben a feljelentést
előterjesztették és a büntetőeljárás folyt, valamit
tekintettel arra, hogy végig az eljárás teljes tartama alatt
a Visteon Kft.-nél dolgozó ismeretlen tettes ellen folyt az
eljárás, csak az alábbi adatokat adjuk meg:

Név: Visteon Kft.
Születési hely és idő:
Anyja neve:
Lakóhelye: 8000 Székesfehérvár, Aszalvölgyi út 9-11.
Állampolgársága:
Személyi igazolvány száma:

2. A vád tárgyává tett cselekmény leírása

2002. március 12. napján 10:00 órakor (egy március 12. és
16. között 3 munkanapon keresztül zajló próbasorozat során)
Horgosi Imre dolgozó a kompresszorgyártó soron a kompresszor
teflonozó kísérleti működtetésekor a technológiai
folyamatban egyébként nem szereplő Solutin C6 oldószerrel
ecsettel és védőkesztyűben mosta le a munkadarabokat. Három
különböző típusú védőkesztyűben (Petro 170, Vitoject és Mapa
Technics márkájúak) kötelezték munkavégzésre (a munkadarabok
ecsettel történő lemosására), azonban egyik sem volt a
kívánt célra megfelelő. Az oldószer mindhárom kesztyűn
áthatolt, az első kettő típust mechanikai értelemben is
szétmarta, a harmadik típus anyagának folytonossága
megmaradt, de a vegyszer áthatolt rajta. A legutoljára
kipróbált kesztyűn áthatoló oldószer mindkét kézen kimarásos
sérülést okozott. Az üzemorvos a sérüléseket ellátta. Még
aznap éjjel a beteg igen erős fejfájással jelentkezett az
orvosi ügyeleten, ahol ellátásban részesült, majd másnap
szakorvoshoz fordult, ahol szintén ellátták a sérülését.

3. A vád tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítése

Álláspontunk szerint ez a cselekmény megvalósítja a Btk.-nak
az elkövetéskor hatályos szövege szerinti 171. §-át
(foglalkozás körében elkövezett gondatlan veszélyeztetés),
miszerint

171. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más
vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét
gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi
sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő
szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel
büntetendő.
(2) A büntetés

1. három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény

maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy
tömegszerencsétlenséget,

2. egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a

bűncselekmény halált,

3. két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a

bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy
halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi
elő, bűntettet követ el, és az (1) bekezdés esetén három
évig, a (2) bekezdés esetén - az ott tett
megkülönböztetéshez képest - öt évig, két évtől nyolc évig,
illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(4) E § alkalmazásában foglalkozási szabályok a lőfegyver
használatára és kezelésére vonatkozó szabályok is.

4. A bejelentett polgári jogi igény, továbbá az egyéb
indítványok

Polgári jogi igényünk nincs.

Indítványozzuk, hogy a Tisztelt Bíróság az ügyről értesítse ….

5. A tárgyalásra idézendők és az arról értesítendők
indítványozása

Indítványozzuk tanúként megidézni a tárgyalásra:

… (…)

6. Azok az indokok, amelyek alapján a nyomozás megszüntetése
ellenére a bírósági eljárás lefolytatását indítványozzuk

1. a vádindítvány ténybeli alapja

Ténykérdés, és ez a nyomozás során sem volt vitatott, hogy a
szóban forgó esetben Horgosi Imre munkát végzett, őt
munkavégzés közben érte sérülés nem megfelelő védőkesztyű
alkalmazása miatt.

Ténykérdés, és ez sem volt vitatott a nyomozás során, hogy
Horgosi Imre munkáltatói utasítására járt el.

E fenti két tényező együttesen arra mutat, hogy az alapul
fekvő életviszonyra a foglalkozás szabályai, méghozzá a
veszélyes vegyi anyagokkal való munkavégzés szabályai
vonatkoztak.

A tényt, hogy a védőkesztyű nem volt megfelelő, objektíven
igazolja egyfelől az, hogy sérülés következett be,
következésképpen nem lehetett megfelelő az a védőkesztyű,
amelyik a védelmi funkcióját nem töltötte be, az oldószerrel
szemben nem állt ellen, és lehetővé tette a dolgozó sérülését.

Igazolja az alkalmatlanság tényét továbbá a 2002. május 14-i
keltezésű munkabaleseti jegyzőkönyv is, amelyben az alábbi
kitétel található: „Mindkét kéz sérülése, 1-3 napos
munkakiesés, alkalmatlan egyéni védőeszköz, nem
rendeltetésszerűen használták.”

Végül a tényt, hogy Horgosi Imrénél testi sértés állt elő,
igazolja az előbb említett 2002. május 14-i keltezésű
munkabaleseti jegyzőkönyv, de a 2002. március 18-i keltezésű
meghallgatási jegyzőkönyv is, amely szerint miután a dolgozó
számára adott kesztyű szintén alkalmatlan volt és égető
érzést érzett a kézfején, és érezte, hogy oldószerszagú,
továbbá hogy a kesztyű belső fele elszíneződött, orvoshoz
küldték, aki fél óra múlvára hívta vissza. Visszament és
ellátásban részesült. Otthon éjjel fejfájása lett, ami nem
szűnt, és elment az ügyeletre. Injekciót kapott,
idegrendszeri sérülése nem volt az orvos szerint.
Bőrgyógyászhoz is ment, ott igazolást és receptet kapott.

2. a vádindítvány jogi alapja

Mindenekelőtt vitatom a Fejér Megyei Főügyészség határozata
2. oldal 3. bekezdésének 1. mondatát, és utalok arra, hogy
ugyanez a Főügyészség 2006. január 11-i NF.3018/2005/4/I.
számú határozatával azért helyezte hatályon kívül a
Székesfehérvári Városi Ügyészség határozatát és rendelte el
ismét a nyomozást, mert álláspontja szerint nem gondoskodtak
valamennyi szükséges és lehetséges bizonyíték beszerzéséről.
Erre azonban most sem került sor, amire legszemléletesebb
bizonyíték az, hogy a jelen határozat csak utal az ÁNTSZ
Fejér Megyei Intézetének tájékoztatására: eszerint a
tájékoztatás szerint a Solutin C6 veszélyes anyag biztonsági
adatlapja nem jelölt meg konkrét védőkesztyű típust. A
Főügyészség tehát ismét nem vizsgálta a biztonsági
adatlapot, vagyis nem győződött meg annak tényleges
tartalmáról, csupán fenntartások nélkül elfogadta az ÁNTSZ
tájékoztatását. Ez két okból is jogszabálysértő:
egyfelől mert sérti a bizonyítás közvetlenségének
büntetőeljárási elvét,
másfelől mert sérti a Be. 75. § (1) bekezdését, miszerint a
bizonyítás során a tényállás alapos és hiánytalan, a
valóságnak megfelelő tisztázására kell törekedni, ugyanis a
biztonsági adatlap igenis tartalmaz arra való utalást, hogy
a védőkesztyűnek butilgumi alapúnak kell lennie – bármely
nem butilgumi alapú kesztyű a kívánt célra objektíve
alkalmatlan.

Azt, hogy a munkáltató tudott arról, hogy milyen
védőkesztyűt kellett volna adni a dolgozónak, mivel azt a
biztonsági adatlap is tartalmazta, a munkáltató megbízása
alapján elkészített 2002. március 18-i keltezésű
meghallgatási jegyzőkönyv is rögzíti; annak utolsó oldalán
ugyanis az alábbi kijelentés olvasható:

Hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések:

Azonnal intézkedések:

[…]
Negyedik típusú kesztyű került beszerzésre, melyet az
adatlap lehetséges védelemként javasolt.

Egyszóval a munkáltató végig tudta, hogy az alkalmazandó
vegyszer adatlapja milyen védőeszközt javasol, ennek
ellenére mégis kipróbált a dolgozón 3 másikat, egyértelműen
amiatt, mert azok olcsóbak voltak, mint a megfelelő
védőkesztyű. Eszerint viszont fennáll a gondatlan elkövetés
tudati feltétele is, a bűncselekmény elkövetése megállapítható.

Vitatom továbbá a Fejér Megyei Főügyészség határozata 2.
oldal 3. bekezdésének 2. mondatát, de cáfolom azt is, hogy
bármilyen védőkesztyű alkalmazása az elvárható és
előrelátható gondosság követelményeinek megfelelt. Ez az
utóbbi megállapítás azért sem igaz, mert – ahogy már mondtam

• a biztonsági adatlap igenis tartalmaz arra való utalást,

hogy a védőkesztyűnek butilgumi alapúnak kell lennie, ezt a
munkáltató tudta, tehát tudata átfogta, hogy
jogszabálysértést követ el minden olyan esetben, amikor nem
az előírt védőeszközt adja a dolgozónak. De azért sem igaz,
mert feltéve, de meg nem engedve, hogy a munkáltató nem
ismerte a konkrét oldószerhez alkalmazandó konkrét
anyag-összetételű védőkesztyűt, akkor ugyanis nem
kísérletezgetnie kellett volna a kesztyűkkel, ráadásul úgy,
hogy azok a dolgozó kezén voltak, hanem tesztelhette volna a
kesztyűket ember bevonása nélkül egy oldószerrel teli
edényben, de utána is érdeklődhetett volna a veszélyes anyag
gyártójánál, hogy milyen védőkesztyű alkalmas az oldószerhez.

Ez utóbb annál is inkább feladta lett volna a munkáltatónak,
mert a 2000. évi XXV. tv. és a 44/2000. EüM r. alapján
felelős személyt kellett kinevezni a veszélyes anyagokkal
történő munkavégzésre. Ez egyébként meg is történt a
munkavédelmi mérnök személyében, aki azonban elmulasztotta
teljesíteni jogszabály ból fakadó kötelezettségét, és a
megfelelő védőeszközt adni a dolgozónak.

Mindezen okok alapján álláspontunk szerint megvalósult a
foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés.

Kérem a Tisztelt Székesfehérvári Városi Bíróságot, hogy a
vádindítványt fogadja el.

Tisztelettel,
Budapest, 2006. július 3.

Horgosi Imre

Melléklet:
ügyvédi meghatalmazás

Augusztus 15.-én átvettem a szfvári városi bíróság
határozatát, amelyben a vádindítvány elutasítását azzal
indokolják, nem adtuk meg ................ munkavédelmi
mérnök személyi adatait. Nyílván nem juthatunk hozzá csak
ha............ önként megadja, ö pedig nemigen érdekelt
ebben. Mindenesetre a nevezett személy egyértelműen
azonosítható, mert leírják azt hogy a gyár címéről idézhető,
és az nyilvánvaló hogy ki volt az események időpontjában a
munkavédelemért felelős. Így gyakorlatilag a vádolt személy
egyértelműen azonosítható, de a számunkra nem hozzáférhetőek
a személyi adatai. A nyolc napon belüli határidőben kellett
valamit reagálnunk, beleértve azt, hogy egyetlen eddigi
elutasító határozatban sem említik a balaseti meghallgatási
jegyzőkönyv azon részét, amelyből kitűnik az, hogy a
biztonsági adatlap tartalmazott az anyag kezeléséhez
megfelelő kesztyűről információt. Az elutasítások azt
tartalmazzák, hogy a vizsgáló szervek nem találtak ilyen
adatot a vizsgálatuk során. Tehát valótlan az ügyészség
állítása! Hogyan lehet a nyomozás ilyen hiányosságának
pótlására késztetni a nyomozó szerveket? Azt gondolom, mivel
minden rendelkezésére álló tényt körülményt figyelembe kell
vennie az ügyészségnek, azt hogy a meglevő bizonyítékokkal
ellentétes állításra alapozva szüntetnek meg egy nyomozást,
nem lehet törvényes. Talán valamilyen felügyeleti szerve van
az ügyészségnek, oda kellene fordulni.
A vádindítvánnyal kapcsolatban pedig ez egy lehetetlen
állapot, hiszen minden magánvádban megvádolt személy
ellenérdekelt a személyi adatainak megadásában a vádló felé.
A nyomozás ismeretlen tettes ellen folyt, tehát a munkaadó
munkavédelmi mérnökének adatai a hozzánk került iratokban
nem lelhetök fel. Még csak nem is említik a beosztását,
személyét, ill. bármilyen konkrét adatot azon kívül, hogy
ismeretlen tettes ellen folytattak nyomozást. Így a
pótmagánvád megtételének gyakorlati lehetőségét látom
kétségesnek, hiszen a személyes adatait senki sem köteles
kiszolgáltani magánszemélynek.
Gondolom ez egy tudatos magatartás volt a nyomozó szervek
részéről, mert ugyan leírják azt hogy talált hiányosságokat
az ÁNTSZ és a fellebbezések után már említést tesznek az
általunk bizonyítékul mellékelt jegyzőkönyvekről, de nem
mindegyikről. Azt a jegyzőkönyvet nem említik amelyben a
munkáltató elismeri azt hogy volt a birtokában olyan
munkabiztonsági adatlap amelyik javasolt megfelelő
védőeszközt. Az Orsz Főügyészség egyszer már felszólította a
nyomozó hatóságot arra, hogy mivel nem vett figyelembe
minden szükséges és rendelkezésre álló bizonyítékot, adatot
folytassa a nyomozást. Ennek ellenére az ezutáni
elutasításban pontosan erről a jegyzőkönyvről nem esik
említés- ez tartalmazza azt a tényt, ami ellentmond a
nyomozás megállapításának, mármint hogy nem állt
rendelkezésére a munkáltatónak megfelelő információ a
munkabiztonsági adatlapon!
Azt mondják meg kell indokolni a rendelkezésre álló
bizonyítékok mellőzését az elutasításban, jó taktika, mert
ha nem vesznek tudomást egy rendelkezésre álló
bizonyítékról, nem kell megindokolni miért mellőzték.
Most továbbra is az a kérdésem: ha fellebbezésnek helye
nincsen a határozat szerint, van-e lehetőségem arra, hogy
valamilyen kérvénnyel arra késztessem a nyomozó hatóságokat,
hogy a létező bizonyítékot tudomásul vegyék a nyomozás és a
határozathozatal során? Az, hogy indoklás nélkül mellőzték a
bizonyítékot, nyílván törvénytelen.
Milyen szervhez kell fordulnom, azért, hogy tudomásul vegyék
a bizonyíték létezését?
A következöt már megtettem: beküldtem az ügyészség címére az
említett jegyzőkönyv fénymásolatát, amire az a válasz jött,
pótmagánvádra került sor, idézem: beadványa nyomán további
ügyészi intézkedés nem indokolt, mivel ezen ügyben
meghatalmazott jogi képviselője ............. ügyvéd útján
pótmagánvádlóként lépett fel. idézet vége.
Tehát ügyesen, a lehetetlen feltételek nem teljesítése miatt
nem kerülhet sor a pótmagánvádas eljárásra, így annak során
a bizonyíték terítékre kerülésére. Mivel fellebbezésnek
helye nincs, így egyszerűen nem vesz tudomást a nyomozó
hatóság a meglevő bizonyítékról, ennek következtében nem
kell megindokolnia miért mellőzte.
Mivel a pótmagánvád feltételeit szerintem ebben az esetben
és általában nem lehet teljesíteni az ilyen esetekben , a
joghoz jutás lehetősége nem adott véleményem szerint.
Vajon mi a módja és hová kell küldeni azt a kérvényt amivel
a bizonyíték tudomásulvételére késztetheti az ember a
hatóságot?

A konkrét személy ellen kell a
feljelentést megtenni, mégpedig ha a neve nem ismert, akkor
a pontos körülírással (az X munkáltató Y szervezeti
egységéhez beosztott Z beosztású munkavállaló) úgy, hogy az
egyértelműen azonosítható legyen. Ha azonosítható, és
legalább a feljelentésben leírt magatartás bűncselekmény,
akkor már annyit meg fog tenni a nyomozó hatóság/ügyészség,
hogy az illetőt azonosítja.
_________________
Quidquid latine dictum sit, altum viditur.

Megkaptam az általam beadott panasz
elutasítását, röviden a tartalma:
........ezúton értesítem arról hogy ....beadványa nyomán
további ügyészi intézkedés megtételére nincs lehetőség,
mivel olyan újabb adatot tényt nem tartalmaz amelyet a fejér
megyei főügyészség az NF.3018/2005/5. sz. panasz elutasító
határozatának meghozatalakor nem vett volna figyelembe.
Ezzel az a bajom, hogy a nyomozás során egyetlen veszélyes
anyag adatlapját vizsgálták és említették az
iratokban(gondolom tudatosan) pedig többfélével dolgoztattak
és az elutasításban csak ennek az egy solutin anyagnak
említik az adatlapját, holott az ÁNTSZ jegyzőkönyvből
nyilvánvaló az, hogy többféle veszélyes anyaggal dolgoztam a
baleset időpontjában. Ha valamennyi bizonyítékot beszereztek
volna, vizsgálták volna a
baleset során jelen levő összes olyan veszélyes anyag biztonsági
adatlapját, amelyekkel abban a munkafolyamatban dolgoznom
kellett,
amelyik munkafolyamat során engem sérülés ért. Ugyanakkor a
meghallgatási jegyzőkönyv a mi állításunkat alátámasztó és
az ügyészség állítását cáfoló tartalmáról (mármint hogy az
ügyészség szerint nem tartalmazott az adatlap adatot a
szükséges védőeszközről) eddig egyetlen határozatban sem
esett szó és ebből következően nem indokolták meg azt hogy
miért mellőzték a nyomozás során. Úgy tudom hogy az
indoklásban meg kell említeniük minden bizonyítékot, azt is
amelyet nem vettek figyelembe.
Most úgy állunk szerintem, hogy a jogszolgáltató szerv,
kötelezettségével ellentétesen szelektál a rendelkezésére
álló bizonyítékok között és egyoldalúan kedvez a vád alá
vont félnek!
Arra kérem gondolja át, milyen lehetőség van a
jogorvoslatra, ha a jogszolgáltató ilyen szelektív módon
veszi figyelembe a bizonyítékőkat. Állampolgárként elvárom
azt, hogy a jogszolgáltató minden rendelkezésre álló
bizonyítékot figyelembe vegyen amit a tudomására hoztam és a
határozataiban azokról említést tegyen.
Ezenkívül még a főügyészség leírja azt hogy a pótmagánvád
elutasítása elleni panaszt továbbítja a fejér megyei
bírósághoz ahol a másodfokú eljárás Bkf.214/2006. szám alatt
van jelenleg folyamatban.
Van itt véleményem szerint egy másik probléma is. A
pótmagánvád elfogadásához az ügyészség azt a feltételt
szabja többek között, adjam meg a pótmagánvádban megnevezett
személy (a vállalat munkabiztonsági mérnöke) személyi
igazolványszámát, anyja nevét, születési adatait. Ezekhez az
adatokhoz törvényes úton nem juthatok hozzá, tehát az eljáró
szerv teljesíthetetlen feltételhez köti a joghoz jutást. Ez
lehet-e törvényes egy jogállamban?
Tehát vajon mit tehet az állampolgár, ha a jogszolgáltató
bizonyíthatóan nem megfelelően jár el, teljesíthetetlen
feltételeket szab, hol hogyan lehet jogorvoslatot kérni az
ügyészség jogszabálysértése miatt?
Tisztelettel! Horgosi Imre horgosii@freemail.hu

Az a olvastam, hogy az MVT 63.par./2 azt írja: a
veszélyeztetés megvalósul, ha a védőeszköz védelmi képessége
nem megfelelő.
Ezt tudjuk bizonyítani ( a munka során használt három
különböző fajt védőeszköz nem megfelelő védelmi képességét)
, mert maga a munkáltató adta ki azt a munkabaleseti
jegyzőkönyvet, amiben elismeri azt hogy három különböző
típusú általa biztosított és a munkában általam használt
védőeszköz nem volt megfelelő.
Tehát ez tény.
Az ügyészség ellenben azt állítja, hogy a munkáltató
bármilyen védőeszközt biztosíthatott a munkához és ez
megfelelt az előre elvárható gondosság követelményének.
Ez az állítás nyílvánvalóan ellentmond az MVT63/2
tartalmának! És persze gyakorlatilag jogszerűen lehetővé
teszi a kisérletezést a dolgozó beleegyezése nélkül. Én nem
vagyok kisérleti egér. A jogegység elve szerint ez azt
jelenti, hogy ezt bármelyik munkáltató, bármelyik
munkavállalóval megteheti Magyarországon!
Tehát, törvényesen jár-e el az ügyészség akkor, ha egy
érvényes MVT63/2 törvény tartalmának ellenkezője szerint jár el?
A veszélyeztetés fogalma a törvény szerint pedig az, ha
természetes személy életét egészségét veszélybe hozzák.
Én úgy gondolom, hogy állampolgárként elvárhatom a
jogszolgáltató szervektől azt, hogy az érvényes törvények,
rendelkezések szerint, azokat nem sértve járjanak el!
Önhöz a kérdésem az, hogy hogyan szerezhetek érvényt ennek a
civilizált államokban nyilvánvaló jognak? A továbbiakban az
ügyészség felügyeleti szervéhez célszerű fordulnom, vagy
valamelyik uniós jogyszolgáltatóhoz?
A következő kérdésem is érvényes továbbra is: A pótmagánvád
elfogadásához az ügyészség azt a feltételt szabja többek
között, adjam meg a pótmagánvádban megnevezett személy (a
vállalat munkabiztonsági mérnöke) személyi igazolványszámát,
anyja nevét, születési adatait. Ezekhez az adatokhoz
törvényes úton nem juthatok hozzá, tehát az eljáró szerv
teljesíthetetlen feltételhez köti a joghoz jutást. Ez
lehet-e törvényes egy jogállamban?
Ha válaszol előre is köszönöm.

A
feljelentésben elegendő természetesen körülírni egyértelműen
az adott személyt (XY cég Z beosztású munkavállalója) - ha
az egyértelműen azonosítható. Persze névvel még jobb, és
azért egy ember nevét még ki lehet deríteni. Ezek után a
bíróság által kért adatok magából a megszüntető határozatból
ki kell, hogy derüljenek.
_________________
Quidquid latine dictum sit, altum viditur

z ügyészség kérdést intézett hozzánk, azt kérdezik, vajon
miért vádoljuk a pótmagánvádban a munkáltató munkavédelmi
mérnökét? Azért mert:
A munkáltatónál .......... volt a felelős és munkaköréből
következően
jogosult - kötelezett szakember védőeszközök kiválasztásának
elvégzésében. Ezt a tevékenységet munkaköri kötelességként
végezte, önállóan, nem mások utasítására. Tehát felelősként.
Az nem
vitatható, hogy a munkáltató által biztosított védőeszközök
alkalmatlanok voltak. (elismerték a jegyzőkönyvben) Az sem
vitatható,
hogy a veszélyhelyzet a valóságban kialakult, így a
veszélyeztetés
megvalósult (három egymásutáni alkalommal). A bíróság abban az
esetben tekintheti (szerintem megfordult a fejükben az hogy
visszatámadjanak) rágalmazásnak a pótmagánvád indítványt, ha
annak nincsen bizonyított alapja. Rendelkezésünkre állnak a
bizonyítékok a történtekről és más alkalmazottnak a
vállalatnál nincsen
munkaköri kötelezettsége a védőeszközök kiválasztásának
menetében. Így ........... megnevezése problémamentes, ezért is
vállalom a személyes felelősséget.
Továbbra is az a véleményem, hogy hatóság nem kérhet a joghoz
jutás feltételeként olyan adatokat az álampolgártól amihez az
törvényesen nem juthat hozzá.

Meg kívánom támadni azt az álláspontot is, amely szerint
bármilyen
védőeszköz adható abban az esetben, ha nincsen a bizt. adatlapon
konkrét típus megjelölve. (ez a kísérletezés az alany ill.
veszélyhelyzetbe hozott személy előzetes tájékoztatása és
hozzájárulása nélkül, aminek vállalása nem várható el egy
munkaszerződés alapján) Ez az összes magyarországi munkavállaló
alapvető emberi jogait csorbítáná, mert minden felelősséget
levenne
az ehez hasonló esetekben a munkáltatóról! Nyilvánvalóan, a
munkavédelem szakma szabályai szerint -és ez bármely más
szakmában igaz, ahol életet egészséget veszélyeztető helyzet
jöhet
létre a tevékenység során- az alkalmazott védőeszközök
kiválasztásának procedúráját nem szabad mások életét testi
épségét
veszélybe hozva végezni, mert ez a cselekmény a
veszélyeztetés. MVT62/3. (ha
például egy aútószerelő fékjavítást végez alkatrészcserével,
amely
alkatrész lehet bármilyen gyártmányú, az ügyfélnek nem
adhatja át
anélkül a járművet, hogy előtte meggyőződik az alkatrész
alkalmasságáról, arról hogy betölti-e a funkcióját,
megfelelően működik-
e. A mi esetünknek az analógiája a példa szerint: elküldi az
ügyfelet a
forgalomba, azzal hogy hozza vissza a kocsit, ha azt
tapasztalja, hogy
nem megfelelő a fék és ezt megismétli többször egymás után.
Ha az
ügyfelet az alkalmatlan fék miatt baleset-sérülés éri,
veszéjhelyzetbe
kerül nyilvánvaló az, hogy a javítást végző követte el a
veszélyeztetést, megszegte szakmálya szabályait.
Az sem lehet törvényes, ha a bizonyítottan tudomásukra jutott
bizonyítékot nem veszik figyelembe - a meghallgatási
jegyzőkönyv a
védőeszközre vonatkozó része(a fénymásolatát a két utóbbi
beadványomhoz csatoltam), ami bizonyítja azt, hogy az elutasító
határozat állítása ellenére a balesetet okozó egyik
veszélyes anyag
adatlapján meg volt nevezve az alkalmas védőkesztyű. Ebből az
következik, hogy a munkáltatónak a baleset időpontjában tudomása
volt arról hogy milyen védőeszközt kell biztosítania a
munkavégzéshez.
Erre a tényre hivatkozva kell a továbbiakban panaszt tenni,
mert birtokunkban van egy a nyomozás megszüntetését fellfüggesztő határozat, ami utasítja a nyomozó szervet minden fellelhető és lehetőséges bizonyíték
figyelembevételére.
Véleményem szerint, mivel a nyomozást nem végezték el a felettes
szerv utasításának megfelelően, azt kellene hangsúlyoznunk,
hogy a pótmagánvád időszaka még nem érkezett el, mert a nyomozás nem
teljes a jelen pillanatban. Ezért kértem a Fejér megyei
Főügyészség NF.3018/2005/4/1 B2339/2005. határozat indoklásában foglaltaknak
megfelelően a "valamennyi szükséges és lehetséges bizonyíték
beszerzését" . Mellékeltem az eddig általuk nem értékelt
meghallgatási jegyzőkönyv másolatát.
Ha valamennyi bizonyítékot beszereztek volna, vizsgálták volna a
baleset során jelen levő összes olyan veszélyes anyag biztonsági
adatlapját, amelyekkel abban a munkafolyamatban dolgoznom kellett, amely munkafolyamat során engem sérülés ért. Kértem a nyomozás
folytatását a fentiek miatt Aug. 21.-én. A Fejér megyei főügyészség
NF.3018/2005/6 Júli. 26.-i levelében azzal utasította el további ügyészi intézkedés megtételét, mivel ezen ügyben pótmagánvádlóként léptem fel. Azt viszont ők is tudják, hogy az általuk támasztott feltételeket(adatok:
szem.ig szám, anyja neve, születés ideje) törvényes úton
nem szerezhetem be. Ez egy jogállamban nem lehet törvényes.
Azt írták, a személyt elegendő -természetesen- körülírni. Azt
megtettem, hiszen megadtam melyik munkáltató milyen
beosztásában áll és a nevét, lakáscímét is leírtam.
Továbbra is kérdésem: az ügyészség eltekinthet-e a
Munkavédelmi törvény 62/3 par. tartalmától? Mert jelenleg
semmibe veszi, mintha nem is létezne!

Mvt. 63. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya.

Egy munkás törvények által biztosított jogai nem érvényesülnek maguktól. Egyetlen munkás sem rendelkezhet ezekkel a jogokkal addig, amig azok védelmét az állam , a jogszolgáltató hatóságai által nem garantálja. Véleményem szerint ebben az ügyben a Magyar állam választhat a becsület és a becstelenség között.
Ezekben az időkben is lehetetlenné teszi a hallgatást az emberi tisztesség.Nem adom fel a reményt, az eddig történtek ellenére ragaszkodom a törvényességhez, mert az eddigi határozatok álláspontom szerint nem jogkövetőek.
Elképzelhetünk olyan munkásokat akiket megfosztottak törvényes jogaiktól. Ezek a munkások egy idő után legalábbis a legtöbbjük, elveszítik a méltóságukatmert elveszítik önmagukat is.
Olyanfüggő viszonyban álló alkalmazottá válnak, akiknek testi, mentális épsége felől emberi érzelmek nélkül, a törvények mellőzésével dönthetnek egyszerűen profitérdek alapján.
Rendkívül fontos, hogy rámutassunk arra, mi történt a törvényességgel a jogszolgáltatói magatartás támaszával ma Magyarországon!Ma a hatalom nem tekint a munkásokra úgy mint egyénekre.

• Most azokat a választási lehetőségeket próbálom

• A bátorság kérdése.

• 1, meg kell-e büntetni azokat akik törvénysértéseket

• 2, eljárást, pert kell-e folytatni ezek ellen az

• 3, kit kell perbefogni? Perelhetők-e olyan emberek akik

• szindromának nevezik.

Meghívok minden érdeklődőt A Székesfehérvári Munkaügyi Bíróságra 2007.11.08-i. Horgosi - Visteon tárgyalásra 14óra 30 percre.

Tisztelt Cím!
Horgosi Imre vagyok, 47 éves, székesfehérvári munkás.
mob:06/30/263 99-35

Email:horgosii@freemail.hu
Fel kívánom hívni a figyelmét arra, Véleményem szerint
munkaegészségügyi és

• Robert Kennedy mondta: Mindíg amikor valaki kiáll egy eszme

• Kíváncsi vagyok, a mai Magyar államban Szolzsenicin,

• Egy multinacionális vállalatnál a Visteon

és az annak kapcsán folytatott eddigi hatósági eljárások
részleteit írom le

ebben a levélben. Amiről írok, tudomásom szerint az első,
lépésről lépésre

dokumentált, a Magyar állam utólagos egyetértésével (hiszen
az állam akaratát

képviselő igazságszolgáltatás azt állítja: ami történt, nem
ütközik a ma

érvényes törvényekbe) megtörtént illegális kísérletsorozat.
Nincsen tudomásom

arról, hogy Európában törvényeslehet manapság az általam
elszenvedett és

• Meghívok minden érdeklődőt a Székesfehérvári munkaügyi

mert kaptam egy többszáz darabos Email címlistát, amely
címekre szintén el

akarom küldeni ezt az írást! Mindenesetre a Magyar címlistán
szereplő

újságokon kívül elküldöm Magyar nyelven - hiszen hivatalos
EU nyelv a Magyar-
az EU munkabiztonsággal,munkavédelemmel foglalkozó
főosztályának arra kérve

őket, foglaljanak állást, ezek a jogi lépések, amelyek
szerintem csak egy

rémálomhoz hasonlíthatóak, összeegyeztethetőek-e az EU
joggyakorlatával.

• A tárgyaláson fel kívánom vetni a Visteon

illegálisan alkalmazott veszélyesanyaggal, sorozatosan
technológiai kísérlet

során alkalmatlan védőeszközben végeztetett munka és a
határozatlan idejü

munkaszerződéssel rendelkező dolgozók kölcsönzöttekre való
kicserélésének

• Ebben a levélben állítások is szerepelnek. Ezen

szolgál Az ÁNTSZ 2002.04.03.-án készült 1118-2/02 számon
iktatott

jegyzőkönyve, a Visteon által kiadott 2002.Május 14.-i
munkabaleseti

jegyzőkönyv, a Visteon által 2002.03.18.-án készített
meghallgatási

• Köszönetet mondok Soros Györgynek, amiért alapítványának

• Egyéb irodalom az ügyről:

többször is előzetes figyelmeztetés nélkül törölték!! Ezek
az anyagok, és az

ügyben született hatósági iratok, az én lakásomon is
megtekinthetőek mobil: 06/30/263-99-35

• Ez az írás azt szeretné elősegíteni, hogy a Magyar munkások

is, akkor is , ha a Visteon multinacionális vállalat követi
el azokat, fel

kell tárni, közzé kell tenni, el kell
ítélni. Az a veszély, hogy ezeket a jogsértéseket manapság
már természetesnek

tekintjük. Azt is el akarom érni, hogy a Magyar jogrend,
igazságszolgáltatás

• Az orvosi kísérletek alanyait már óvja az ENSZ

Nürnbergben került sor az ún. „orvosperre”, amely a náci
orvosok

holokausztban végzett tevékenységét volt hivatva tárgyalni.
Robert H. Jackson amerikai bíró a vád nevében a következőket
mondta: „A

bűnök, amiket elbírálnunk és büntetnünk vagyunk hivatva, oly
ördögien

kiterveltek, megfogalmazottak, oly gyűlöletesek és
pusztítóak voltak, hogy

civilizációnk nem engedheti meg azok ignorálását, mert
megismétlődésüket nem

élné túl”. Az első tárgyaláson huszonhárom vádlott állott a
bíróság előtt.

Tizenhatot találtak bűnösnek, hetet halálra, ötöt
életfogytiglani, kettőt

huszonöt évi, egyet tizenöt évi és egyet tízévi börtönre
ítéltek.
A tárgyalások tanulságaként a bíróság a hippokratészi
kötelezettséget nem

találta elegendőnek az orvosi kísérletek alanyainak
védelmében. Ehhez a

kísérleti alanyok emberi jogainak védelmét szolgáló külön
etikai törvénytár

megalapozását tartotta szükségesnek. Tíz vezérelvet
fogalmaztak meg,

mindegyikük középpontjában a kísérleti alany állt. A tíz
alapelv a

következőkben foglalható össze:

1. A kísérleti alany teljes tájékoztatása és a kísérlethez
való önkéntes

hozzájárulása elengedhetetlen.

2. A kísérlet eredménye a társadalom számára hasznos és más
módon el nem

érhető kell legyen.

3. A kísérleteket állatkísérletek előzzék meg.

4. Azok nem okozhatnak sem fizikai, sem mentális ártalmat.

5. Nem vezethetnek a kísérleti alany halálára vagy
megnyomorítására.

6. Esetleges veszélyük nem haladhatja meg a várható pozitív
eredmény értékét.

7. Az esetleges ártalom kezelésére előre fel kell készülni,

8. A kísérleteket csak tudományosan kellően felkészült
kutatók végezhetik

9. Az alany kívánságára a kísérletet bármikor azonnal abba
kell hagyni.

10. Ha a kísérlet közben, annak folytatását a kutató
veszélyesnek tartja, azt

azonnal be kell szüntetnie.

Ez a nürnbergi perből született kódex örökre megváltoztatta
az embereken

végzett orvosi kísérletek gyakorlatát, azok elvárásait és
megítélését.
A Nürnbergi Kódex elveit nem foglalták nemzetközi
szerződésbe, kivéve annak

első pontját, mely az Egyesült Nemzetek állampolgári és
politikai jogokról

• Ezek a pontok egyáltalán nem érvényesek a normál

multinacionális vállalat alkalmazásában technológiai kísérletek

végrehajtására kötelezett Magyar munkásra? A hatóságok
szerint a

bejelentetlen veszélyes anyaggal, alkalmatlan
védőeszközökben végeztetett

kísérlet manapság jogszerű! (határozatuk szövege szerint: az
előzetesen

elvárható gondosság elvének megfelel. -a határozat nálam

megtekinthető-Horgosi Imre) a bejelentetlen veszélyes
anyagokkal, három,

különböző fajta, később a Visteon által munkabaleseti
jegyzőkönyvben

elismerten alkalmatlan védőeszközben végrehajtatott
technológiai kísérlet!

Úgy, hogy ÁNTSZ jegyzőkönyvvel bizonyítottan nem végezték el
a kötelező

előzetes kockázatfelmérést. Nem volt előzetesen, amúgy
jogszabály szerint

kötelező munkavédelmi oktatás. Talán e bizonytalan jogi
státus teszi

lehetővé, hogy a Visteon multinacionális vállalat bennünket
Magyar munkásokat

csak egy személytelen tárgyként kezelt, nem adta meg a
törvényes

szabadságnapjainkat sem ( a törvényesen járó
szabadságnapokért vívott

eredményes harcomat ,levelezésemet elolvashatják a
munkasmeltosag honlapon)
A Magyar állam véleményem, szerint nem egycsapásra pusztítja
el a demokráciát hanem lépésről lépésre. Amikor már többen
is rádöbbennek a veszélyre, akkor már késő.Ezek a lépések az
időhúzást szolgálják, a figyelemelterelést. Felmentik a
gondolkodás alól azokat, akik amúgy sem akarnak
gondolkodni.Véleményemszerint a törvényes jogokat háttérbe
szorító Magyar állam tudatosan törekedik arra,
hogy kiküszöbölje a a gondolkodást.
Hangsúlyozom, az egyetlen dolog amitől félnem kell, az az
indokolatlan félelem ami sok más munkástársamban megbénít
minden szükséges erőfeszítést! Véleményem szerint a
hatóságok a történtek szisztematikus tagadásában, a
törvények elvetésében érdekeltek . Arra a következtetésre
jutottam,azt gondolják, az emberek nem kitartóak,
nem elkötelezettek, egyoldalúvá kell tenni őket, akik elviselik,
ha a hatóságok a törvényeket gátlástalanul figyelmen kívül
hagyják.

A Magyar hatóságok ezen eljárása szerint szerintem
megszüntek azok az
egészség és emberi jogok megóvásához szükséges jogok
amelyeket alkotmányunk ma garantál.
A Vasas szakszervezet részéről (amelynek a történtek
idejében tagja voltanm)

ezeket a lépéseket a
hallgatás bátorítja. Nem tanultak semmit a történelemből, ha
azt hiszik, az eszméket meg lehet semmisíteni. A
tapasztalatok az emberek tetteiből származnak, de csak akkor
lesz valódi értelmük, ha az emberek a saját életükben a
gyakorlatba is átültetik amit helyesnek tartanak. A vágy,
hogy az ember olyan jól élhesse az életét ahogy tudja,
biztonságban végezhesse a munkáját , nem ítélhető el. A
kisemberekről beszélek, a munkások tömegeiről, akiket
felmentenek a gondolkodás terhe alól, mert képviseleti
szerveik passzívak. A munkások többsége nem akar jelenleg
alapvető dolgokról gondolkodni. Lefoglalja őket a folyamatos
változásokkal,válsághelyzetekkel való küzdés,nem
gondolkodnak azokról a negatív folyamatokról , amelyek
körülöttük történnek.Nem tudják pontosan hogyan és mit
tegyenek.A sorban tapasztalt változások mindíg rosszabb
helyzetbe sodorják őket, de csak egy kicsit rosszabba az
előzőhöz képest. Egyedül nem akarnak cselekedni, de még
beszélni sem.
Kint az utcán a nagy közösségben mindenki boldog? Bizalmasan
beszélgetnek kollégáikkal, ismerőseikkel, akik hasonlóan
éreznek: de mit tesznek? Mondhatod, hogy ezek a változások
ide vagy oda fognak vezetni, de nem tudod bizonyítani. Ez a
kezdet, igen, de nem tudod a végét. Az pedig világos,a
munkások számára, ha tenni akarnak valamit, már felforgató
elemnek számítanak. Ezért csak várnak, várnak. De az
önbecsapás terhe számomra már túl nagy lett. Rájöttem, hogy
sokminden elromlott és minden az orrom előtt történt. Most
egy olyan rendszerben élek, amely véleményem szerint nem
felel a tetteiért.
Most már napról napra könnyebben élünk együtt az új
törvénytelenséggel?
Még nem késő! Nem kell megalkudnunk!
Felelősség terheli az egyént abban hogy mikor emeli fel a
szavát? Milyen módon? A történtek szerint a Magyar állam tud
akkora erőt gyakorolni a Visteon vállalat érdekében, hogy a
fennálló törvények ,és az alapvető emberi jogok háttérbe
szoruljanak? Véleményem szerint igen. Meg kell mutatnom
fenntartásaimat,

mégpedig nem
a jövőben, hanem most. Véleményem szerint
visszataszító dolgot próbálnak takarosan a szőnyeg alá söpörni.
Legtöbben a munkaadójuk érdekeire hivatkozva hárítanak el
maguktól mindenféle személyes felelősséget
a cselekedeteikért, amelyeket egy olyan szervezet nevében
követtek el amelynek természetét megtapasztalhatták már.
Ezzel válnak véleményem szerint személyükben becstelenné. Ha
a munkaadó érdekeinek megfelelően cselekednek, megtartják
állásukat,de véleményem szerint a Visteon ügy szereplőinek
nincsen joguk a törvényeket semmibe venni. Nem szabadna bűnt
elkövetni a Visteon gazdasági hatékonysága, a technológiai
kísérletek gyors elvégzése érdekében.
Az a véleményem, ezeknek az emberekenek a nézőpontja szerint
a szerintük kissebbik rosszat kell választani, nem lehet a
kísérleteket hátráltatni azzal, hogy előzetesen a dolgozó
egészségének veszélyeztetése nélkül elvégezzék a védőeszközök
kiválasztását szolgáló kísérleteket és ugyancsak törvényes
kötelezettségeiknek megfelelve, elvégezzék a dolgozó
előzetes tájékoztatását a munkabaleseti oktatás során,
valamint az előzetes kockázatfelmérést. Ha az ügy szereplői
megtagadták volna a bejelentetlen, tehát illegálisan
alkalmazott veszélyes anyaggal végrehajtott kísérletek
elvégeztetését, érte volna őket hátrány? Ha a Magyar
jogiszervezetek a törvények figyelembevételével vizsgálták
volna meg az ügyet és hozták volna meg állásfoglalásaikat,
érte volna azokat hátrány? Véleményem szerint nyilvánvalóan
abban bíztak és
biznak a mai napig, szőnyeg alá tudják söpörni a
törvénysértéseket.
Amit a jelenlegi állam számunkra munkások számára előír az
számomra nem fogadható el- a passzív, beletörődő gyenge
munkás felel meg céljaiknak. Ez lojális egyetértést kívánna
egy olyan irányvonallal, amellyel demokráciában hívő
tisztességes ember nem érthet egyet.
Mi a kissebbik rossz problémája? Milyen megfontolások
szándékok befolyásolták a hatóságok döntéseit? Lehet-e a
törvényekben megfogalmazott elveket szembeállítani a Visteon
multi profitérdekeivel? Ez lenne a pozitív törvénysértés ami
indokolt?
Franklin D. Roosewelt mondta az amerikaiaknak az 1930-as
években, hogy az egyetlen dolog amitől félnünk kell,az a
félelem maga.
Miért fontos kiállni a jogainkért? Vajon
mindíg meglesz a hatalom mámora amely növekedni fog és egyre
kifinumoltabbá válik? A munkások tömegeiben férfiak és nők
állnak, különbözőek és különfélék, néhányan közülük bátrak,
néhányan gyávák, néhány már csak úgy tud gondolkodni,
ahogyan hagyják neki. Az a véleményem: Magyarország a
totalitáriús állam irányába halad ismét. Ha egy
állampolgár tisztességes akar maradni maga és mások előtt,
válhat-e passzív cinkossá? A mai rendszer bármelyik döntése,
cselekedete a munkások jogainak csorbítására, véleményem
szerint nagyon kevés
ellenállásra talál, így a rendszer a következő lépéssel
mindíg egykicsit messzebbre mehet.Az egyén kötelessége
leírni az eseményeket, bírálni azokat. Látszólag
jelentéktelen kicsi
jogsértésekt is bírálni kell, mert később nagyobbakhoz
vezethetnek.

• Véleményem szerint az eddig az üggyel foglalkozó ügyészség,

• Az ügy leírása a GKM által, Horgosi Imre

Az elvégzett vizsgálat alapján megállapítható volt, hogy a
bejelentés idején az ügy a magyar törvények szerint már
elévült,( a munkaügyi bíroság eljárása azóta is folyik, így
mivel ez az eljárás az elévülést halasztja, az ügy nem évült
el -Horgosi Imre) továbbá az, hogy a baleset idején a
vállalat középvezetői

nem jártak el a
tényleges veszélyhelyzetnek megfelelő legnagyobb
gondossággal, körültekintéssel a gépsor kísérleti
beüzemelése során( nem végeztek előzetes egyébként kötelező
munkabaleseti oktatást ahol előzetes beleegyezésemet kellett
volna írásban kérniük arról, hogy hozzájárulok ahoz, hogy
előzetes kockázatfelmérés nélkül, bejelentetlen
veszélyesanyaggal, különböző típusú alkalmatlan
védőeszközökkel kell munkát végeznem! -Horgosi Imre ) , noha
az érvényben lévő előírásokat
igyekeztek betartani. Általuk nem rutinszerűen használt és
nem jólismert veszélyes anyaggal végeztettek munkát
( a veszélyes anyag a munka megkezdése előtti bejelentését
elmulasztották az

ÁNTSZ
felé, azóta sem tudtam kideríteni azt, hogy honosítva
volt-e, a Fodor József intézet megtagadta az erről szóló
infó kiadását. A Magyar munkavállaló elő el lehet-e
törvényesen zárni az általa a munkavégzés során a munkáltató
által beszerzett veszélyesanyag honosításáról, vagy annak
elmaradásáról szóló információt? Ez a kérdésem magához,
Péterrfalvi Attila adatvédelmi biztos adatved@obh.hu

• Horgosi Imre)

és ennek során nem vettek figyelembe minden kockázatot
jelentő tényezőt, illetve ezeket nem kísérelték meg a lehető
legkisebbre csökkenteni figyelemmel a nem-kötelező,
( nyilvánvalóan tilos az MVT 63. ban leírt jogsértő
tevékenység tehát nem erkölcsi,morális kötelességek, hanem a
Munkavédelmi törvény rendelkezéseinek megsértéséről van szó,
egy jogállamban, a bizonyított jogsértéseknek még akkor is
ha azokat multinacionális vállalat a Visteon követi el,
Bírósági ítélet kel legyen a következménye. -Horgosi Imre)
de mindenki által elvárt erkölcsi, morális
kötelezettségekre.
(A munkavédelmi törvény betartása viszont
A Visteon multi számára is kötelező, tehát nem csak
erkölcsi, morális

kötelezettség-Horgosi Imre)
>>
A vállalat középvezetői a kísérleti idő alatt az akkor
rendelkezésükreálló információk alapján jártak el ( ha
elvégezték volna a kötelező előzetes kockázatfelmérést,
kiválaszthatták volna a munkavégzés megkezdése előtt az
alkalmas védőeszközt). A Solutin
C6 szerves oldószer Biztonsági adatlapja nem tartalmazta az
alkalmazandó védőkesztyű
típusát.
(Megjegyzés: a munkasmeltosag honlapon elolvasható a
baleseti meghallgatási

jegyzőkönyv, amelyben leírják azt, hogy be kell szerezni a
veszélyes anyag

biztonsági adatlapján szereplő anyagú védőkesztyűt.! Ezt a
jegyzőkönyvet is

elküldtem a nyomozó hatósághoz, de nem vesz róla tudomást.
Joga lehet-e a

hatóságnak egy bizonyítékot önkényesen kizárni a
bizonyítékok köréből? Hogyan

keletkezhetett a vizsgáló hatóságok következő véleménye?)
Bizonyítható, hogy

a veszélyes kémiai
anyagok biztonsági adatlapjai nem tartalmaznak semmiféle
utalást a védőkesztyű anyagára, használati idejére, a
vegyszerekkel szembeni ellenálló képességére. Ezért
kerülhetett sor az általuk ismert kesztyűk
kiadására. (azért került sor a három különböző fajta
alkalmatlan védöeszköz

kiadására, mert meg akarták találni az alkalmasat. Ezek a
próbák emberen

történtek, tehát veszélyhelyzetet okoztak.-Horgosi Imre) A
vezetők célja nem

"emberkísérletek" végzése
volt (mégis végrehajtották-Horgosi Imre), hanem megfelelő
eszközzel végzett

feladat
végrehajtatása. A kesztyűket kipróbálva vásárolták ( nem
igaz, hiszen akkor kiderült volna a kesztyűk
alkalmatlansága, a kesztyüket a dolgozót veszélyeztetve
próbálták ki normál munkavégzés közben, nem tudom honnan
veszik azt, hogy a kesztyűket kipróbálva vásárolták, hiszen
ha kipróbálták volna a munkavégzés előtt, kiderült volna az
alkalmatlanságuk -Horgosi Imre) meg a negyedik típusú
(Butoject 898) kesztyűt,amely 480 perces használatra volt
alkalmas az adott vegyszerkeverék esetében.) Az üggyel
kapcsolatban a szándékos veszélyeztetés a
megismert dokumentáció alapján nem volt kimutatható.
( a gondatlan veszélyeztetés is törvénysértő tehát a
munkavállaló érdeke az, hogy a gondatlan veszélyeztetés
ellen is védelmet élvezzen. A törvény megvan erre az esetre!

• Horgosi Imre)

>> A dolgozó által a hivatalos magyar szervezeteknél
(beleértve a Vasas
Szakszervezeti Szövetséget is) kezdeményezett vizsgálatok
lezárultak
és nem állapítottak meg jogszabályellenes működést.
(Az Mvt.63. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott
veszélyeztetésnek
minősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyéni
védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya. Az MVT 63.
megsértése miért nem jogszabályellenes? Nem vontak be a
vizsgálatokba munkavédelmi szakértőt, kíváncsi vagyok,
akad-e olyan munkavédelmi szakértő aki ezeket a
cselekményeket jogszabályba nem ütközönek tartja. -Horgosi
Imre)
A Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont a
saját

hatáskörben végzett vizsgálatok alapján megállapította, hogy
a vállalat

technológia folyamatához
rendelt munkavédelmi szabályzatok (Védőkesztyűk minősítő
bizonyítványai, Egyéni védőeszközökre vonatkozó szabályzat,
Kézvédelemre vonatkozó
szabályzat stb.) nem tartalmazták a gyorsteszt előírását, (
Az MVT 63. viszont tiltja, ill veszélyeztetésnek minősíti az
alkalmatlan védőeszközökkel való kísérletezést a dolgozó
kezén , a munkavégzés közben. Mi számít erősebbnek ebben az
országban? Egy multinacionális vállalat belső szabályzata,
vagy a hatályos törvények? -Horgosi Imre) amelyet alkalmazva
a kockázatok jelentékenyen csökkenthetők lettek volna. A
gyorsteszt azonban a vizsgálat idején Magyarországon nem
volt kötelezően előírva, nem ad 100%-os biztonságot, mivel
eltérő
módszerekkel lehet végrehajtani, eltérő körülmények között,
miközben a
kesztyűk mintapéldányai is eltérő minőségűek, tulajdonságúak
lehetnek.
>(>Mvt. 63. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott
veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges
védőberendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége,
illetve hiánya . -Horgosi Imre)
>> Fentiekre tekintettel a Magyar NKP felhívta a vállalat
vezetőinek figyelmét arra, hogy módosítsák a balesetvédelmi,
munkavédelmi
előírásokat különös tekintettel a kockázatokat csökkentő
gyorstesztre, és a dolgozók veszélyes kémiai anyagokkal
kapcsolatos képzésére, valamint tartsák be az anyavállalat
írásban is kidolgozott és
érvényben lévő erkölcsi normáit, továbbá az OECD Irányelvek
vonatkozó rendelkezéseit.

>> Az esetről a két fél által aláírt Nyilatkozat került
közzétételre.

(Én nem írtam alá semmiféle nyilatkozatot! -Horgosi Imre)

>> Kapcsolódó anyagok
>> Letölthető dokumentumok

>> * Az OECD Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont Nyilatkozata
a Horgosi Imre kontra Visteon Hungary Kft. ügyében (1161KB)

• Original Message-----

> From: dr. .............
> Sent: Saturday, May 19, 2007 5:44 PM
> To: Tejnóra Tibor; Horgosi Imre
> Subject: Re: http://www.gkm.gov.hu/…cd/mnkp.html
>
Tisztelt Tejnóra Tibor Úr!
Nagyon köszönöm a tájékoztatást a közzétételről, és bár
részletesen nem olvastam el a nyilatkozatot (gondolom, nem
sokban különbözik az ön által
már egyszer megküldött végleges változattól), egy mondat
megragadta a figyelmemet:

> "Az esetről a két fél által aláírt Nyilatkozat került
közzétételre."

> Mint talán emlékszik, ügyfelem a nyilatkozatot nem írta
alá, így ez a mondat a GKM honlapján félrevezető. Kérem,
hogy a szöveget a tényeknek megfelelően módosítani szíveskedjék.
> Tisztelettel,
> .dr. Kiss Csaba EMLA................
>
>> Tisztelt Címzettek!
>>
>> A mai napon közzétételre került az OECD Magyar Nemzeti
Kapcsolattartó Ponthoz benyújtott kérelemmel kapcsolatban
készült sajtó közlemény és Nyilatkozat.
>> Üdvözlettel:

Tejnóra Tibor vezető főtanácsos

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

1055 Budapest, Honvéd u. 13-15.

Tel: 00-(36-1)-374-2877 Fax:00-(36-1)-374-2764
>>
>> e-mail: tejnora.tibor@gkm.gov.hu
>>Dátum: Mon, 21 May 2007 13:04:03 +0200

Kérdésem: A Magyar igazságszolgáltatás kötelezettségi körébe
nem tartozik bele a Magyar munkás? Nem köteles a Magyar
igazságszolgáltatás orvosolni a munkások elszenvedett
sérelmeit? Mvt. 63. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott
veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges
védőberendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége,
illetve hiánya.
Véleményem szerint a Magyar állam egy tudatos, fokozatos
cselekménysorozatot hajt végre a Magyar munkások fokozódó
kiszolgáltatására a multinacionális vállalatok érdekében. Ha
a legsúlyosabb

tette rögtön az első és legkissebb után következne, milliók
döbbennének meg.

De hát
persze nem ez történik. A legelső és a legutolsó között
számtalan kicsi lépésre kerül sor, némelyik alig érzékelhető,
mégis mindegyik kis lépés felkészít a következőre, apránként
segít eloszlatni a sokkhatást.Ha az A lépés nem
sokkal rosszabb a B-nél és ha már a B-né sem tiltakoztál,
miért tennéd a C-nél?
Borzasztó következményekkel jár, ha a jogszolgáltató szervek
kívül kerülnek a kötelezettségek világán. A Munkásnak csak
akkor vannak jogai, ha azokat a jog védelméhez szükséges
hatalommal rendelkező szervezet garantálja. A 21. században
a Magyar köztársaság hatóságai hajlandóak-e a munkások
törvényes jogait garantálni?
Az eddig történtek alapján véleményem szerint a Visteon
multinacionális vállalat és a többi is, -hiszen amit az
egyiknek szabad, azt a másiknak is-, bejelentetlen
veszélyesanyagokkal, alkalmatlan védőeszközökkel, az
előzetesen kötelező kockázatfelmérést, az előzetesen szintén
kötelező, a munkavégzés veszélyeiről tájékoztató
munkabaleseti oktatást mellőzve kísérletezhet az újonnan
alkalmazandó technológiákkal, veszélyes
anyagokkal,alkalmatlan védőeszközökkel!
Bénultan várjak,vagy tegyek valamit a megtörtént jogfosztások
ellen? Szeretném meggyőzni az embereket arról, hogy a
bénultságot meg lehet törni, a tehetetlenség érzése csak
illúzió. Az értelem és a bátorság elegendőek a negatív
folyamatok megfordításához! Az embereket morális
ítéletalkotásra kell késztetni, mert jelenleg passzívak, nem
tudnak a törvénysértésekre megfelelően reagálni.
Mi az ítélkezés célja? A törvénysértő cselekedetek
megtorlása és figyelmeztetés a jövendö tettesei számára.
Az illegális technológiai kísérlet alanya ha ráerőszakolt
szerepét betöltötte (függő viszonyban volt a munkaadó
Visteontól) kívül kerül a Magyar igazságszolgáltatás
felelősségi körén?

A pótmagánvád tárgylását a Székesfehérvári Városi Bíróság
visszautasította:

feltételül szabta számomra: adjam meg a megvádolt személy
személyi

igazolványszámát(Székesfehérvári Városi Bíróság
6Bp.944/2006/3. végzés), ehez

az adathoz, törvényesen nem juthatok hozzá. Az a véleményem,
hogy hatóság nem

kérhet a joghoz jutás feltételeként olyan adatokat az
álampolgártól amihez az

állampolgár törvényesen nem juthat hozzá, ez egy
jogállamban nem fogadható

el.
Az ügyészség kérdést intézett hozzánk, azt kérdezik, vajon
miért vádoljuk a pótmagánvádban a munkáltató munkavédelmi
mérnökét? Azért mert: A munkáltatónál a Visteonnál volt a
felelős és

munkaköréből
következően jogosult - kötelezett szakember védőeszközök
kiválasztásának
elvégzésében. Ezt a tevékenységet munkaköri kötelességként
végezte, önállóan, nem mások utasítására. Tehát felelősként.
Az nem vitatható, hogy a munkáltató által biztosított
védőeszközök
alkalmatlanok voltak. (elismerték a jegyzőkönyvben) Az sem
vitatható, hogy a veszélyhelyzet a valóságban kialakult, így a
veszélyeztetés
megvalósult (három egymásutáni alkalommal). A bíróság abban az
esetben tekintheti (szerintem megfordult a fejükben az hogy
visszatámadjanak) rágalmazásnak a pótmagánvád indítványt, ha
annak nincsen bizonyított alapja. Rendelkezésünkre állnak a
bizonyítékok a történtekről és más alkalmazottnak a
vállalatnál nincsen
munkaköri kötelezettsége a védőeszközök kiválasztásának
menetében. Így a munkavédelmi mérnök megnevezése
problémamentes, ezért is vállalom a személyes felelősséget.
Továbbra is az a véleményem, hogy hatóság nem kérhet a joghoz
jutás feltételeként olyan adatokat az álampolgártól amihez az
törvényesen nem juthat hozzá, például a megvádolt személy
ez egy jogállamban

• Összegyüjtöttem

után illetve eljárást kezdeményezek EU bíróságon.
Az ügy állása: nagyjából végeztem a magyar hatóságok
mindegyikének megkeresésével, ahogyan terveztem ezek után
már úniós szervekhez fordulok.
Tehát, jelenleg folyik egy munkaügyi per, várok-ha jól
számolom- az ötödik tárgyalásra. Ebben a perben az a kérdés:
jogszerű-e határozatlan idejű dolgozót létszámleépítésre
hivatkozva elbocsátani, akkor amikor ugyanannál a
munkáltatónál, ugyanabban a beosztásban alkalmaznak
kölcsönzött dolgozót.A munkáltató számára kedvezőbb
kölcsönzött dolgozó foglalkoztatni. Ez év (2007) márc.1.-én lett
volna az utolsó tárgyalás, de sajnos a munkaügyi szakértő
meghalt. Érdekes az, hogy nem értesített az én ügyvédem sem
erről az esetről, meglepődve kérdezte amikor felhívtam: én
nem kaptam értesítést a tárgyalás elmaradásáról?
Mindenesetre azóta kaptam levelet arról, hogy az orsz.
igazságügyi szakértő int.-től bíztak meg egy másik
szakértőt, aki 45 napot kapott az új szakvélemény
elkészítésére. Az már régen letelt, de én nem kaptam
semmiféle értesítést, pedig kíváncsi vagyok az új
szakvéleményre. Az előző, elhunyt szakértő véleménye
számomra kedvező volt. Ugyanazon adatok alapján persze a
másik sem juthat nagyon eltérő véleményre, de vannak csodák,
mindenképpen nemzetközi bíróságra szeretném vinni az
ügyet. Nem ez az egy eset történt. Meggyőződésem az, hogy a
magyar joggyakorlat nem egyeztethető őssze a jó erkölccsel!
A másik, a vegyi anyag ügy: ebben terveimhez hűen
megkerestem az összes létező magyar joghatóságot,
Akkor szépen sorjában vázlatosan, aztán részletesen.
Az ügyben szereplő hatóságok határozatairól.

1. A szfvári városi ÁNTSZ megállapítja, hogy bejelentetlen
veszélyes anyaggal, alkalmatlan védőeszközzel dolgoztattak
egy kísérleti gyártás során. Erről jegyzőkönyv készül.
2. a munkáltató munkabaleseti jegyzőkönyvben elismeri azt
hogy három különböző féle alkalmatlan védőeszközöket adott a
munkavégzéshez.
3. az ügyészség határozatában megállapítja: az előre
elvárható gondosság elvének megfelelt a munkáltató eljárása.
Ez nevezhetem fasiszta erkölcsnek ill.
joggyakorlatnak?????, mert az én
tudomásom szerit csak a nácik erkölcseivel és törvényeivel
volt összeegyeztethető az, hogy függő helyzetben levő
személyt annak előzetes beleegyezése nélkül kísérletben való
részvételre készerítsenek.
5. Jelentkezett az EMLA jogvédő szervezet, mert a
pótmagánvád megtételéhez jogi képviselő kell. A
pótmagánvádat a bíróság elutasítja, azzal az indokkal,
hogynem adtam meg a pótmagánvád alá vont személy ( a vállalat
munkavédelmi mérnöke) bizonyos adatait, pl: személyi
igazolványszám, stb. ) Ezekhez egy állampolgár
nem juthat hozzá törvényes úton, tehát ilyet követelni
ajoghoz jutás érdekében? Ez nonszensz!
6. az előző munkaügyi miniszter megállapítja: nem orvosi
kísérlet volt. Szerintem sem, mert ipari kísérlet volt, amit
szintén nem szabad elvégezni a résztvevő munkás,és a
megfelelő hatóságok előzetes tájékoztatása és hozzájárulása
nélkül. Azaz a miniszter szerint törvényes a munkás kezén
kikisérletezni a megfelelő védőeszközt. Véleményem szerint
ez nem erkölcsös joggyakorlat!
7. Az EMLA kezdeményez egy vizsgálatot GKM nél , a GKM a
honlapján közzéteszi az eredményt, ami már részletesen
feltárja történteket, de semmi kivetnivalót nem talál benne.
A GKM szerint a védőeszközök védelmi képességét szolgáló
kísérleteknek nem a védőeszközöket gyártók laborjaiban,
hanem a munkahelyeken van a helye? Véleményem szerint ez
elfogadhatatlan.
Ráadásul a GKM. honlapján azt a látszatot kelti, mintha én is
hozzájárultam volna az ő közleményük közreadásához.
Az EMLA ügyvéd ezt sérelmezi, ez a menet még folyik.
Mindenesetre időhiányra hivatkozva az EMLA ügyvéd nem segít
az EU-s bírósághoz történő folyamodványmegírásában. Itt tart
az ügy.
Ezek után most bemásolok ide egy csomó levelet, ne
haragudjon, de nagyon sok anyag, egy kicsit részletesebb
képet kap, ha valóban érdekli, elolvassa.

Tehát a levelezés:
Büntetőfeljelentést is tervezek a volt munkáltatóm ellen az
alábbiak miatt. A munkáltató által adott Munkabaleseti
jegyzőkönyvel bizonyíthatóan háromféle alkalmatlan
védőkesztyűt próbált ki rajtam a gyakorlati munkavégzés
során a munkáltató. Annak tudatában, hogy a veszélyes anyag
gyártója , az egyébként kötelezően mellékelt un.
biztonságtechnikai adatlapon megadta a megfelelő
védőkesztyűt. Egyik kipróbált sem volt olyan anyagú! A gyár
munkavédelmise egyébként vegyészmérnök, tehát szerintem
rendelkezett a megfelelő köteles tudással. Birtokomban van
az ÁNTSZ által az eset után felvett jegyzőkönyv másolata.
Abban az alábbiak olvashatóak: A technológiát telepítés
előtt nem egyeztették az ÁNTSZ székesfehérvári városi
intézetével.
Telepítésre hatósági hozzájárulást nem kértek.
Tervdokumentációt nem adtak be. Az újonnan, használt veszélyes
anyagra bejelentést nem tettek. Akkoriban az
Orsz.Munkvéd.Felügyelőségen tudtam beszélni egy
szakemberrel, aki elmondta, hogy akkor már voltak új
beruházásba nem vonható veszélyes anyagok. ahol már régebben
használták őket, záros határidőn belül ki kellett váltani
kevésbé veszélyes anyaggal. Talán arról lehet szó, hogy
bepróbálkoztak olyan veszélyes anyaggal itt a világ végén a
bennszülöttek között, ami nyugaton már aggályos lett volna.

Ha valaki fogalkozási szabály megszegésével (ilyen a
munkaegészségügyi szabály is) valakit közvetlen veszélybe
sodor, akkor követi el a gondatlan (vagy szándékos, mert van
ilyen is) veszélyeztetést, ha pedig ennek következményei is
vannak, akkor mindkét cselekménynek vannak súlyosabban
minősülő esetei is.

Közvetlen veszélyről akkor beszélünk, ha a károsodás reális
lehetősége már fennáll. Egy durva példa: közvetetten
veszélyes, ha autót vezetsz, mert az egy veszélyes
tevékenység. Közvetlenül veszélyes, ha 140-nel kivágsz a
záróvonalon át.

Végül megkaptam a nyomozás megszüntetése határozatot a
rendőrségtől, azt állapították meg hogy nem történt
bűncselekmény. Az indoklásban viszont az szerepel a
tényekkel bizonyíthatóan ellentétesen: három napon keresztül
egy újonnan alkalmazott veszélyes anyag kezelésére ALKALMAS
védőeszközt tesztelt..... Én a feljelentéshez csatoltam a
munkáltató által kiadott munkabaleseti jegyzőkönyvet,
amelyben a munkáltató elismeri azt, hogy mind a három
különböző fajta védőeszköz alkalmatlan az adott veszélyes
anyag kezelésére! Persze benyújtottam az elutasító határozat
elleni panaszt, mert ez a tények meghamisítása - mármint az
hogy a rendőrség azt állítja hogy a védőeszközök alkalmasak.
Megteheti-e a rendőrség jogszerűen azt hogy ilyen
bizonyíthatóan (munkabaleseti jegyzőkönyvel ellentétes)
valótlan állításra alapozva tagadja meg a nyomozás
folytatását? Az én tudomásom szerint Magyarországon a
Visteon multinacionális
munkáltató sem teszteltetheti a munkavállalóval a munkája
végzése közben az alkalmatlan védőeszközöket, hanem már
elsőre az alkalmas védőeszközt kell biztosítani a
munkavállaló számára. (nem kísérletezgethet a munkavállaló
egészségét veszélyeztetve) Ha ezt szabad egyszer a Magyar
Köztársaság rendőrsége szerint, akkor szabad kétszer, szabad
tízszer, szabad százszor, szabad bárhányszor! (Nem szabad
megengednünk azt hogy a világ egyik legnagyobb autóipari
beszállítója a VISTEON bejelentetlen vegyszerrel, alkamatlan
védőeszközökkel kísérletezzen Magyarországon!) Ha nem az
alkalmas védőeszközt biztosítja a munakvégzéshez már a
munkavégzés megkezdésekor , az a 171. pragrafusnak megfelelő
jogsértés, mert foglalkozása szabályainak megszegésével a
munkavállaló egészségét, testi épségét gondatlanságból
közvetlen veszélynek teszi ki. Ebben az esetben
nyilvánvalóan ez történt. Hogyan kényszeríthetem rá a Magyar
igazságszolgáltatást hogy az érvényes jogszabályokat vegye
figyelembe és azoknak megfelelően járjon el ebben az
esetben? Milyen határidővel kell válaszolnia a rendőrségnek
a panaszra? A panasz elutasítása esetén van-e Magyarországon
további fellebbezési lehetőség, vagy fordulhatok-e az Unió
valamelyik jogi szervezetéhez egyenesen?

Részlet a Székesfehérvári városi ügyészség 2006 ápr. 3.-i
határozatából:
az OMF és az ÁNTSZ is vizsgálatot folytatott le, amelyben
megállapították, hogy munkabiztonsági szabálytalanságot nem
tapasztaltak..............az ügyészség további nyomozati
cselekményeket végeztetett el............a további nyomozás
során három körülmény vizsgálatára került sor, amelyek
esetlegesen a munkáltató részéről bizonyos -nem feltétlenül
munkavédelmi- szabálytalanságokat vethettek fel.
Ezek a munkavédelmi oktatás megtartása, a megfelelő
védőkesztyű kiválasztása, illetőleg a Solutin C6-al való
munkavégzés ÁNTSZ-nek való előzetes bejelentése volt.
(nem volt előzetes oktatás, háromféle alkalmatlan
védőkesztyűt próbáltattak ki velem a normál munkavégzés
közben, nem volt bejelentve az anyag a munkavégzés időpontjában,

• tehát itt már leírják azt a cselekményt, az

Ha egy kicsit továbbgondolom, a gondatlan veszélyeztetés
par. azt mondja ki, az követi el, aki más egészségét, testi
épségét, életét, veszélybe hozza. Ez egyértelműnek tűnik
bármilyen értelmezés esetén!
Ha még egy kicsit továbbgondolom, az jut eszembe, hogy az
Alkotmány garantálja az egészséges munkahelyhez való
jogot.Lehet-e egészséges az a munkahely ahol sorozatosan,
nem egy alkalommal,nem egy fajta, alkalmatlan védőeszközben
kötelezik munkavégzésre a dolgozót? Tehát elsőre ez a két
kérdés érdekel.
Újból átnéztem a keletkezett rengeteg iratot és szerintem fontos
részletet találtam. Ugyebár az ügyészség azzal az indokkal
utasítja el
többek között a vádemelést, hogy a biztonsági adatlap nem
tartalmaz
utalást a megfelelő védőkesztyűre.
Szerintem bebizonyíthatjuk, hiteles, a munkáltató által
kállított és aláírt
irattal, hogy ez nem valós állítás. A munkáltatónak
rendelkezésére állt
a baleset időpontjában olyan biztonsági adattlap, amelyik
javasolt
megfelelő védőkesztyűt!

munkasmeltosag honlap: Egyéni védőeszköz(xylol ügy)
almenűjének , ha jól
számolom, a 13. oldalát.(a lap alján a jobb oldalra mutató
nyíllal kell 13-at lépni és előjön a megfelelő irat
másolata) Ott található a munkabaleseti jegyzőkönyv
(megvan az eredeti példány) A vizsgálóbizottság
megállapításai című
oldalán : azonnali intézkedések

* -második bekezdés: Negyedik típusú

kesztyű került beszerzésre, amelyet az adatlap lehetőséges
védelemre javasolt. !!!!!!!!!!!!!!!!!!
Tehát itt említést tesz a munkáltató arról, hogy volt olyan
adatlap a
birtokában a baleset időpontjában, amelyik megfelelő
védőkesztyűt
javasolt, egyébként az a sorban a negyedik típus bizonyult végül
megfelelőnek, az előzőleg kipróbáltatottak nem, ezt pedig a
munkabaleseti jegyzőkönyvben elismerik.
Azt, hogy a munkáltató tudott arról, hogy milyen
védőkesztyűt kellett volna adni a dolgozónak, mivel azt a
biztonsági adatlap is tartalmazta, a munkáltató megbízása
alapján elkészített 2002. március 18-i keltezésű
meghallgatási jegyzőkönyv is rögzíti; annak utolsó oldalán
ugyanis az alábbi kijelentés olvasható:

Hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések:

Azonnal intézkedések:
Negyedik típusú kesztyű került beszerzésre, melyet az
adatlap lehetséges védelemként javasolt.

Egyszóval a munkáltató végig tudta, hogy az alkalmazandó
vegyszer adatlapja milyen védőeszközt javasol, ennek
ellenére mégis kipróbált a dolgozón 3 másikat, egyértelműen
amiatt, mert azok olcsóbak voltak, mint a megfelelő
védőkesztyű. Eszerint viszont fennáll a gondatlan elkövetés
tudati feltétele is, a bűncselekmény elkövetése megállapítható.

Vitatom továbbá a Fejér Megyei Főügyészség határozata 2.
oldal 3. bekezdésének 2. mondatát, de cáfolom azt is, hogy
bármilyen védőkesztyű alkalmazása az elvárható és
előrelátható gondosság követelményeinek megfelelt. Ez az
utóbbi megállapítás azért sem igaz, mert – ahogy már mondtam

• a biztonsági adatlap igenis tartalmaz arra való utalást,

hogy a védőkesztyűnek butilgumi alapúnak kell lennie, ezt a
munkáltató tudta, tehát tudata átfogta, hogy
jogszabálysértést követ el minden olyan esetben, amikor nem
az előírt védőeszközt adja a dolgozónak. De azért sem igaz,
mert feltéve, de meg nem engedve, hogy a munkáltató nem
ismerte a konkrét oldószerhez alkalmazandó konkrét
anyag-összetételű védőkesztyűt, akkor ugyanis nem
kísérletezgetnie kellett volna a kesztyűkkel, ráadásul úgy,
hogy azok a dolgozó kezén voltak, hanem tesztelhette volna a
kesztyűket ember bevonása nélkül egy oldószerrel teli
edényben, de utána is érdeklődhetett volna a veszélyes anyag
gyártójánál, hogy milyen védőkesztyű alkalmas az oldószerhez.

Ez utóbb annál is inkább feladta lett volna a munkáltatónak,
mert a 2000. évi XXV. tv. és a 44/2000. EüM r. alapján
felelős személyt kellett kinevezni a veszélyes anyagokkal
történő munkavégzésre. Ez egyébként meg is történt a
munkavédelmi mérnök személyében, aki azonban elmulasztotta
teljesíteni jogszabály ból fakadó kötelezettségét, és a
megfelelő védőeszközt adni a dolgozónak.

És akkor a pótmagánvád teljes szövege:

Székesfehérvári Városi Ügyészségen keresztül

Székesfehérvári Városi Bíróság
Dózsa György út. 1.
Székesfehérvár
8000

Tárgy: foglalkozás körében elkövezett veszélyeztetés
Ügyszám: Fejér Megyei Főügyészség NF.318/2005.

Tisztelt Székesfehérvári Városi Bíróság!

Alulírott Horgosi Imre (8000 Székesfehérvár, Deák Ferenc u.
46.) pótmagánvádló jogi képviselőm útján a Be. 229. §-a
alapján az alábbi

v á d i n d í t v á n y t

terjesztem elő és kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy az ügyben
a büntetőeljárást lefolytatni szíveskedjék.

Indokolás:

2005. március 10. napján ügyfelem feljelentés tett a Visteon
Kft. ellen foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
miatt egy 2002. március 12. napján történt eset miatt.

2005. szeptember 13. napján a Székesfehérvári
Rendőrkapitányság 07010-1133/2005.bü. számú határozatával a
nyomozást megszüntette bűncselekmény hiánya miatt.

2005. szeptember 21. napján ügyfelem a határozat ellen
panaszt terjesztett elő az ügyészséghez, amelyre válaszul
2005. október 17. napján a Székesfehérvári Városi Ügyészség
B.2339/2005/3. számú határozatával a panaszt elutasította és
a nyomozást megtagadta. Megállapította határozatában,
miszerint tény, hogy ügyfelemnek sérülései keletkeztek, de
ezek nem valaki által gondatlanul megvalósított munkavédelmi
vagy foglalkozási szabályok megsértése miatt jöttek létre.

2006. január 11. napján a Fejér Megyei Főügyészség
NF.3018/2005/4/I. számú határozatával hatályon kívül
helyezte a Székesfehérvári Városi Ügyészség határozatát és
elrendelte a nyomozást, mert a nyomozás megszüntetése
megalapozatlan volt, mivel álláspontja szerint nem
gondoskodtak valamennyi szükséges és lehetséges bizonyíték
beszerzéséről.

2006. május 25. napján a Fejér Megyei Főügyészség
NF.318/2005/5. számú határozatával a panaszt ismételten
elutasította, mivel álláspontja szerint a nyomozást
megszüntető határozat megalapozott.

Ezzel szemben álláspontunk szerint a bűncselekmény
megállapításának feltételei fennállnak, ezért
pótmagánvádlóként a jelen vádindítványt terjesztjük elő.

1. A vádlottak személyi adatai

Arra tekintettel, hogy vádindítvány csak azzal szemben
terjeszthető elő, akivel szemben a feljelentést
előterjesztették és a büntetőeljárás folyt, valamit
tekintettel arra, hogy végig az eljárás teljes tartama alatt
a Visteon Kft.-nél dolgozó ismeretlen tettes ellen folyt az
eljárás, csak az alábbi adatokat adjuk meg:

Név: Visteon Kft.
Születési hely és idő:
Anyja neve:
Lakóhelye: 8000 Székesfehérvár, Aszalvölgyi út 9-11.
Állampolgársága:
Személyi igazolvány száma:

2. A vád tárgyává tett cselekmény leírása

2002. március 12. napján 10:00 órakor (egy március 12. és
16. között 3 munkanapon keresztül zajló próbasorozat során)
Horgosi Imre dolgozó a kompresszorgyártó soron a kompresszor
teflonozó kísérleti működtetésekor a technológiai
folyamatban egyébként nem szereplő Solutin C6 oldószerrel
ecsettel és védőkesztyűben mosta le a munkadarabokat. Három
különböző típusú védőkesztyűben (Petro 170, Vitoject és Mapa
Technics márkájúak) kötelezték munkavégzésre (a munkadarabok
ecsettel történő lemosására), azonban egyik sem volt a
kívánt célra megfelelő. Az oldószer mindhárom kesztyűn
áthatolt, az első kettő típust mechanikai értelemben is
szétmarta, a harmadik típus anyagának folytonossága
megmaradt, de a vegyszer áthatolt rajta. A legutoljára
kipróbált kesztyűn áthatoló oldószer mindkét kézen kimarásos
sérülést okozott. Az üzemorvos a sérüléseket ellátta. Még
aznap éjjel a beteg igen erős fejfájással jelentkezett az
orvosi ügyeleten, ahol ellátásban részesült, majd másnap
szakorvoshoz fordult, ahol szintén ellátták a sérülését.

3. A vád tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítése

Álláspontunk szerint ez a cselekmény megvalósítja a Btk.-nak
az elkövetéskor hatályos szövege szerinti 171. §-át
(foglalkozás körében elkövezett gondatlan veszélyeztetés),
miszerint

171. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más
vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét
gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi
sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő
szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel
büntetendő.
(2) A büntetés

1. három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény

maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy
tömegszerencsétlenséget,

2. egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a

bűncselekmény halált,

3. két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a

bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy
halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi
elő, bűntettet követ el, és az (1) bekezdés esetén három
évig, a (2) bekezdés esetén - az ott tett
megkülönböztetéshez képest - öt évig, két évtől nyolc évig,
illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(4) E § alkalmazásában foglalkozási szabályok a lőfegyver
használatára és kezelésére vonatkozó szabályok is.

4. A bejelentett polgári jogi igény, továbbá az egyéb
indítványok

Polgári jogi igényünk nincs.

Indítványozzuk, hogy a Tisztelt Bíróság az ügyről értesítse ….

5. A tárgyalásra idézendők és az arról értesítendők
indítványozása

Indítványozzuk tanúként megidézni a tárgyalásra:

… (…)

6. Azok az indokok, amelyek alapján a nyomozás megszüntetése
ellenére a bírósági eljárás lefolytatását indítványozzuk

1. a vádindítvány ténybeli alapja

Ténykérdés, és ez a nyomozás során sem volt vitatott, hogy a
szóban forgó esetben Horgosi Imre munkát végzett, őt
munkavégzés közben érte sérülés nem megfelelő védőkesztyű
alkalmazása miatt.

Ténykérdés, és ez sem volt vitatott a nyomozás során, hogy
Horgosi Imre munkáltatói utasítására járt el.

E fenti két tényező együttesen arra mutat, hogy az alapul
fekvő életviszonyra a foglalkozás szabályai, méghozzá a
veszélyes vegyi anyagokkal való munkavégzés szabályai
vonatkoztak.

A tényt, hogy a védőkesztyű nem volt megfelelő, objektíven
igazolja egyfelől az, hogy sérülés következett be,
következésképpen nem lehetett megfelelő az a védőkesztyű,
amelyik a védelmi funkcióját nem töltötte be, az oldószerrel
szemben nem állt ellen, és lehetővé tette a dolgozó sérülését.

Igazolja az alkalmatlanság tényét továbbá a 2002. május 14-i
keltezésű munkabaleseti jegyzőkönyv is, amelyben az alábbi
kitétel található: „Mindkét kéz sérülése, 1-3 napos
munkakiesés, alkalmatlan egyéni védőeszköz, nem
rendeltetésszerűen használták.”

Végül a tényt, hogy Horgosi Imrénél testi sértés állt elő,
igazolja az előbb említett 2002. május 14-i keltezésű
munkabaleseti jegyzőkönyv, de a 2002. március 18-i keltezésű
meghallgatási jegyzőkönyv is, amely szerint miután a dolgozó
számára adott kesztyű szintén alkalmatlan volt és égető
érzést érzett a kézfején, és érezte, hogy oldószerszagú,
továbbá hogy a kesztyű belső fele elszíneződött, orvoshoz
küldték, aki fél óra múlvára hívta vissza. Visszament és
ellátásban részesült. Otthon éjjel fejfájása lett, ami nem
szűnt, és elment az ügyeletre. Injekciót kapott,
idegrendszeri sérülése nem volt az orvos szerint.
Bőrgyógyászhoz is ment, ott igazolást és receptet kapott.

2. a vádindítvány jogi alapja

Mindenekelőtt vitatom a Fejér Megyei Főügyészség határozata
2. oldal 3. bekezdésének 1. mondatát, és utalok arra, hogy
ugyanez a Főügyészség 2006. január 11-i NF.3018/2005/4/I.
számú határozatával azért helyezte hatályon kívül a
Székesfehérvári Városi Ügyészség határozatát és rendelte el
ismét a nyomozást, mert álláspontja szerint nem gondoskodtak
valamennyi szükséges és lehetséges bizonyíték beszerzéséről.
Erre azonban most sem került sor, amire legszemléletesebb
bizonyíték az, hogy a jelen határozat csak utal az ÁNTSZ
Fejér Megyei Intézetének tájékoztatására: eszerint a
tájékoztatás szerint a Solutin C6 veszélyes anyag biztonsági
adatlapja nem jelölt meg konkrét védőkesztyű típust. A
Főügyészség tehát ismét nem vizsgálta a biztonsági
adatlapot, vagyis nem győződött meg annak tényleges
tartalmáról, csupán fenntartások nélkül elfogadta az ÁNTSZ
tájékoztatását. Ez két okból is jogszabálysértő:
egyfelől mert sérti a bizonyítás közvetlenségének
büntetőeljárási elvét,
másfelől mert sérti a Be. 75. § (1) bekezdését, miszerint a
bizonyítás során a tényállás alapos és hiánytalan, a
valóságnak megfelelő tisztázására kell törekedni, ugyanis a
biztonsági adatlap igenis tartalmaz arra való utalást, hogy
a védőkesztyűnek butilgumi alapúnak kell lennie – bármely
nem butilgumi alapú kesztyű a kívánt célra objektíve
alkalmatlan.

Azt, hogy a munkáltató tudott arról, hogy milyen
védőkesztyűt kellett volna adni a dolgozónak, mivel az

A Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont vizsgálata
2007.05.14. hétfő 11:34

2006. április 20-án Dr. ........... ügyvéd úr, környezetvédelmi szakjogász, kérelmet nyújtott be ügyfele, Horgosi Imre úr, a Visteon
Hungary Kft volt dolgozója képviseletében az OECD Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Ponthoz. Kérelmében azt állította, hogy a vállalat
megsértette az OECD Multinacionális vállalatok számára készültIrányelvek 4.b pontját.
>>
>> Ügyvéd úr által átadott dokumentumok leírása szerint ügyfele 2002. márciusában ún. piston lemosást végzett napi 3x10-15 perces
időtartammal kompresszor gyártó gépsor három napon át zajló kísérleti üzeme során. Az alkalmazott védőkesztyűk (három különböző típusú védőkesztyű. Horgosi Imre) a használat során alkalmatlanná váltak munkavégzésre. Ezt
követően egy harmadik pár kesztyű került kiválasztásra, amelynekharminc percen át ellent kellett volna állnia az oldószer hatásának. A munkafolyamat vége felé a dolgozó enyhe bőrirritációt szenvedett el.
Az enyhe bőrsérülést a járó-beteg ellátásban szakorvos látta el. Adolgozó sérülése begyógyult, a sérülésből eredően betegállományban nem volt. A dolgozót nem kényszerítették hasonló művelet elvégzésére a
vállalatnál töltött további idő alatt. A dolgozó kárigényt nemjelentett be, illetve nem érvényesített.

Az elvégzett vizsgálat alapján megállapítható volt, hogy a bejelentés idején az ügy a magyar törvények szerint már elévült, továbbá az, hogy
a baleset idején a vállalat középvezetői nem jártak el a tényleges veszélyhelyzetnek megfelelő legnagyobb gondossággal, körültekintéssel a gépsor kísérleti beüzemelése során, noha az érvényben lévő előírásokat igyekeztek betartani. Általuk nem rutinszerűen használt és nem jólismert veszélyes anyaggal végeztettek munkát
( a veszélyes anyag bejelentését elmulasztották az ÁNTSZ felé, azóta sem tudtam kideríteni azt, hogy honosítva volt-e, a Fodor József intézet megtagadta az erről szóló infó kiadását. Horgosi Imre)
és ennek során nem vettek figyelembe minden kockázatot jelentő tényezőt, illetve ezeketnem kísérelték meg a lehető legkisebbre csökkenteni figyelemmel a nem-kötelező,
( nyilvánvalóan tilos az MVT 63 nak megfelelő jogsértő tevékenység Horgosi Imre)
de mindenki által elvárt erkölcsi, morális kötelezettségekre.
>>
A vállalat középvezetői a kísérleti idő alatt az akkor rendelkezésükreálló információk alapján jártak el. A Solutin C6 szerves oldószer Biztonsági adatlapja nem tartalmazta az alkalmazandó védőkesztyű
típusát. (Megjegyzés: Bizonyítható, hogy a veszélyes kémiai anyagok biztonsági adatlapjai nem tartalmaznak semmiféle utalást a védőkesztyű anyagára, használati idejére, a vegyszerekkel szembeni ellenálló képességére. Ezért kerülhetett sor az általuk ismert kesztyűk
kiadására. A vezetők célja nem "emberkísérletek" végzése volt, hanem megfelelő eszközzel végzett feladat végrehajtatása. A kesztyűket kipróbálva vásárolták ( a kesztyüket a dolgozót veszélyeztetve próbálták ki normál munkavégzés közben, nem tudom honnan veszik azt, hogy a kesztyűket kipróbálva vásárolták, hiszen ha kipróbálták volna a munkavégzés előtt, kiderült volna az alkalmatlanságuk Horgosi Imre) meg a negyedik típusú (Butoject 898) kesztyűt,amely 480 perces használatra volt alkalmas az adott vegyszerkeverék esetében.) Az üggyel kapcsolatban a szándékos veszélyeztetés a
megismert dokumentáció alapján nem volt kimutatható. ( a gondatlan veszélyeztetés is törvénysértő. Horgosi Imre)

>> A dolgozó által a hivatalos magyar szervezeteknél (beleértve a Vasas
Szakszervezeti Szövetséget is) ( hallgatnak, mint az a bűzös kupac a gazban. Horgosi Imre) kezdeményezett vizsgálatok lezárultak
és nem állapítottak meg jogszabályellenes működést. (Az MVT 63. megsértése miért nem jogszabályellenes? Horgosi Imre) A Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont a saját hatáskörben végzett vizsgálatok alapján
megállapította, hogy a vállalat technológia folyamatához rendelt munkavédelmi szabályzatok (Védőkesztyűk minősítő bizonyítványai, Egyéni védőeszközökre vonatkozó szabályzat, Kézvédelemre vonatkozó
szabályzat stb.) nem tartalmazták a gyorsteszt előírását, ( Az MVT 63. viszont tiltja, ill veszélyeztetésnek minősíti az alkalmatlan védőeszközökkel való kísérletezést a dolgozó kezén , a munkavégzés közben. Mi számít erősebbnek ebben az országban? Egy multinacionális vállalat belső szabályzata, vagy a hatályos törvények? Horgosi Imre) amelyet alkalmazva a kockázatok jelentékenyen csökkenthetők lettek volna. A
gyorsteszt azonban a vizsgálat idején Magyarországon nem volt kötelezően előírva, nem ad 100%-os biztonságot, mivel eltérő
módszerekkel lehet végrehajtani, eltérő körülmények között, miközben a
kesztyűk mintapéldányai is eltérő minőségűek, tulajdonságúak lehetnek.
>>
>> Fentiekre tekintettel a Magyar NKP felhívta a vállalat vezetőinek figyelmét arra, hogy módosítsák a balesetvédelmi, munkavédelmi
előírásokat különös tekintettel a kockázatokat csökkentő gyorstesztre, és a dolgozók veszélyes kémiai anyagokkal kapcsolatos képzésére, valamint tartsák be az anyavállalat írásban is kidolgozott és
érvényben lévő erkölcsi normáit, továbbá az OECD Irányelvek vonatkozó rendelkezéseit.

>> Az esetről a két fél által aláírt Nyilatkozat került közzétételre.

(Én nem írtam alá semmiféle nyilatkozatot! Horgosi Imre)

>> Kapcsolódó anyagok
>> Letölthető dokumentumok

• Original Message-----

Tejnóra Tibor vezető főtanácsos

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

1055 Budapest, Honvéd u. 13-15.

Tel: 00-(36-1)-374-2877 Fax:00-(36-1)-374-2764
>>
>> e-mail: tejnora.tibor@gkm.gov.hu
>>Dátum: Mon, 21 May 2007 13:04:03 +0200
Feladó: .......................................
Címzett: "Tejnóra Tibor" ,
"Horgosi Imre"
Tárgy: Re: http://www.gkm.gov.hu/…cd/mnkp.html

Tisztelt Tejnóra Tibor Úr!
Köszönöm a válaszát, azt elfogadni azonban nem tudom. Mivel a honlapon
olvasható mondat szerint a nyilatkozatot a két fél aláírta, márpedig az
ügyben nem az NKP és a cég a két fél, hanem a kérelmező és a
kérelmezett, vagyis Horgosi úr és a cég, ezért változatlanul
félrevezetőnek tartok egy olyan szöveget, amely a nyilatkozat
kompromisszumos jellegét sugallja. Egyebekben az, hogy egy más, link
alatt megnyitható dokumentum (a Nyilatkozat) átolvasása után a valós
helyzetre is fény derül, még nem teszi indokolttá a honlapon egy a
valóságnak meg nem felelő szövegű sajtóközlemény elhelyezését. Üdvözlettel,
......................
> Tisztelt .................. ügyvéd úr!
>
> A Nyilatkozat a két aláíró felet illetően világos helyzetet rögzít. Aláírások (intézményi névvel kiegészítve) és hivatalos pecsétek vannak elhelyezve a Nyilatkozat végén. Az eredeti magyar dokumentumot tette közzé a Magyar Nemzeti kapcsolattartó Pont. A Nyilatkozat és a sajtóközlemény egyidőben és egy helyen lett közzétéve, így nem tartjuk indokoltnak és szükségesnek sem módosítás megjelentetését.
>
> Tisztelettel:
>
> Tejnóra Tibor vezető főtanácsos
> Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
> 1055 Budapest, Honvéd u. 13-15.
> Tel: 00-(36-1)-374-2877 Fax:00-(36-1)-374-2764
> e-mail: tejnora.tibor@gkm.gov.hu

> Mvt. 63. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya.
Továbbra is az a kérdésem: érvényben van-e az Mvt 63. ha igen, köteles-e ennek megfelelően eljárni a jogszolgáltató?
További kérdésem : hogyan érhetem el azt, hogy megfelelő szövegű sajtóközlemény jelenjen meg a minisztérium honlapján?
Horgosi Imre 06/30/ 263-99-35

Mvt. 63. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya.

Kedves ObudaFan!
Az ügyészség kérdést intézett hozzánk, azt kérdezik, vajon miért vádoljuk a pótmagánvádban a munkáltató munkavédelmi mérnökét? Azért mert:
A munkáltatónál .......... volt a felelős és munkaköréből következően
jogosult - kötelezett szakember védőeszközök kiválasztásának
elvégzésében. Ezt a tevékenységet munkaköri kötelességként
végezte, önállóan, nem mások utasítására. Tehát felelősként. Az nem
vitatható, hogy a munkáltató által biztosított védőeszközök
alkalmatlanok voltak. (elismerték a jegyzőkönyvben) Az sem vitatható,
hogy a veszélyhelyzet a valóságban kialakult, így a veszélyeztetés
megvalósult (három egymásutáni alkalommal). A bíróság abban az
esetben tekintheti (szerintem megfordult a fejükben az hogy
visszatámadjanak) rágalmazásnak a pótmagánvád indítványt, ha
annak nincsen bizonyított alapja. Rendelkezésünkre állnak a
bizonyítékok a történtekről és más alkalmazottnak a vállalatnál nincsen
munkaköri kötelezettsége a védőeszközök kiválasztásának
menetében. Így ........... megnevezése problémamentes, ezért is
vállalom a személyes felelősséget.
Továbbra is az a véleményem, hogy hatóság nem kérhet a joghoz
jutás feltételeként olyan adatokat az álampolgártól amihez az
törvényesen nem juthat hozzá. Abban az esetben ha nem fogadják el a pótmagánvádat az
adatok hiányosságára hivatkozva, kérem segítsen megfogalmazni egy
panaszt, mert ez egy jogállamban nem fogadható el. Gondolom az
alkotmánybírósághoz kell beadnom ezt a beadványt, vagy a bíróság
felettes szervéhez.
Meg kívánom támadni azt az álláspontot is, amely szerint bármilyen
védőeszköz adható abban az esetben, ha nincsen a bizt. adatlapon
konkrét típus megjelölve. (ez a kísérletezés az alany ill.
veszélyhelyzetbe hozott személy előzetes tájékoztatása és
hozzájárulása nélkül, aminek vállalása nem várható el egy
munkaszerződés alapján) Ez az összes magyarországi munkavállaló
alapvető emberi jogait csorbítáná, mert minden felelősséget levenne
az ehez hasonló esetekben a munkáltatóról! Nyilvánvalóan, a
munkavédelem szakma szabályai szerint -és ez bármely más
szakmában igaz, ahol életet egészséget veszélyeztető helyzet jöhet
létre a tevékenység során- az alkalmazott védőeszközök
kiválasztásának procedúráját nem szabad mások életét testi épségét
veszélybe hozva végezni, mert ez a cselekmény a veszélyeztetés. MVT62/3. (ha
például egy aútószerelő fékjavítást végez alkatrészcserével, amely
alkatrész lehet bármilyen gyártmányú, az ügyfélnek nem adhatja át
anélkül a járművet, hogy előtte meggyőződik az alkatrész
alkalmasságáról, arról hogy betölti-e a funkcióját, megfelelően működik-
e. A mi esetünknek az analógiája a példa szerint: elküldi az ügyfelet a
forgalomba, azzal hogy hozza vissza a kocsit, ha azt tapasztalja, hogy
nem megfelelő a fék és ezt megismétli többször egymás után. Ha az
ügyfelet az alkalmatlan fék miatt baleset-sérülés éri, veszéjhelyzetbe
kerül nyilvánvaló az, hogy a javítást végző követte el a
veszélyeztetést, megszegte szakmálya szabályait.
Az sem lehet törvényes, ha a bizonyítottan tudomásukra jutott
bizonyítékot nem veszik figyelembe - a meghallgatási jegyzőkönyv a
védőeszközre vonatkozó része(a fénymásolatát a két utóbbi
beadványomhoz csatoltam), ami bizonyítja azt, hogy az elutasító
határozat állítása ellenére a balesetet okozó egyik veszélyes anyag
adatlapján meg volt nevezve az alkalmas védőkesztyű. Ebből az
következik, hogy a munkáltatónak a baleset időpontjában tudomása
volt arról hogy milyen védőeszközt kell biztosítania a munkavégzéshez.
Erre a tényre hivatkozva kell a továbbiakban panaszt tenni, mert birtokunkban van egy a nyomozás
megszüntetését fellfüggesztő határozat, ami utasítja a nyomozó
szervet minden fellelhető és lehetőséges bizonyíték
figyelembevételére.
Véleményem szerint, mivel a nyomozást nem végezték el a felettes
szerv utasításának megfelelően, azt kellene hangsúlyoznunk, hogy a
pótmagánvád időszaka még nem érkezett el, mert a nyomozás nem
teljes a jelen pillanatban. Ezért kértem a Fejér megyei Főügyészség
NF.3018/2005/4/1 B2339/2005. határozat indoklásában foglaltaknak
megfelelően a "valamennyi szükséges és lehetséges bizonyíték
beszerzését" . Mellékeltem az eddig általuk nem értékelt meghallgatási
jegyzőkönyv másolatát.
Ha valamennyi bizonyítékot beszereztek volna, vizsgálták volna a
baleset során jelen levő összes olyan veszélyes anyag biztonsági
adatlapját, amelyekkel abban a munkafolyamatban dolgoznom kellett,
amely munkafolyamat során engem sérülés ért. Kértem a nyomozás
folytatását a fentiek miatt Aug. 21.-én. Trükkös
fiúk véleményem szerint, mert Fejér megyei főügyészség NF.3018/2005/6 Júli. 26.-i
levelében azzal utasította el további ügyészi intézkedés megtételét,
mivel ezen ügyben pótmagánvádlóként léptem fel. Azt viszont ők is
tudják, hogy az általuk támasztott feltételeket(adatok: szem.ig szám, anyja neve, születés ideje) törvényes úton
nem szerezhetem be. Ez egy jogállamban nem lehet törvényes. Azt írod, a személyt elegendő -természetesen- körülírni. Azt megtettem, hiszen megadtam melyik munkáltató milyen beosztásában áll és a nevét, lakáscímét is leírtam.
Továbbra is kérdésem: az ügyészség eltekinthet-e a Munkavédelmi törvény 62/3 par. tartalmától? Mert jelenleg semmibe veszi, mintha nem is létezne!

Felülvizsgálat, vagy valami más lehetőség nem adott, hogy egy bírói tévedést korrigálni lehessen és a bűnösöket felelősségre lehessen vonni? Vagy ez a határozat /I.fok/ szent és sérthetetlen?

Köszönöm, a kártalanítási hercehurca megindult még tavaly.