Béla! Neves kollégánk megállapítása szerint a védőbeszéd a félnek és a falnak szól. Fél alatt a védencet, fal alatt a tárgyalóteremben a fal mellett álló hozzátartozókat érti.
A bíró, bírói tanács már kialakította az álláspontját. A védőbeszédben a felet és a falat (hozzátartozók) nyugtatjuk meg, hogy jó ügyvédet választottak.
Rezesovát visszavitték a sittre
Bokros kolléga, ne legyél álnaiv! Ne csinálj úgy, mintha nem tudnád, hogy a perbeszédeknek (végindítványnak) inkább csak szimbolikus jelentősége van - nemigen befolyásolják a bírói döntést érdemben.
Az igaz, hogy az ítélethozatalra visszavonulásnak szintén van szimbolikus jelentősége, amelyet nem illik lenullázni.
Gábor!
A Gödöllői Járásbíróság nem téren van, hanem egy egyenes úton. Vagy talán az első mondatod metafora volt?
Gödöllőn a tér is másként görbül.
Pár éve szabálysértésiben előterjesztettem a végindítványt
Ezután a bírónő felállt és mi is és indultunk kifelé, gondolva arra, hogy majd beszólítanak a határozathozatalkor, de a megállítottak bennünket, majd a bíró felolvasta a végzést amit ezt követően azonnal a kezünkbe is nyomtak.
Azt hittem nem találok ki a tárgyalóból.
Ügyfelem rögtön kihasználta a gyors döntésből származó időnyereséget és hivatalosan is kijelntkezett Gödöllőről
Dr. Bokros Gábor
ügyvéd
Dr. Bokros Ügyvédi Iroda
8961 Lenti Pf: 51
www.drbokros.hu
Tel/fax: (36 92) 551 270, 551-271
Mobil: (36 30) 3398 000
Jogászként, ügyvédként úgy látom, hogy az első fokon eljárt bírónő lemond bírói tisztségéről.Arra érdemtelen.
Egyébként azon is el kellene gondolkodni, hogy milyen üzenet az, hogy első és másod fokon ugyanabban a tárgyaló teremben marasztalják a vádlottat.
Aki járt már el a Gödöllői Járásbíróságon az tudja, hogy a tárgyalótermek max. 10 hallgatóság befogadására alkalmasak. Nyilván ezért tartották az első fokú tárgyalást a törvényszéken. Arra azért gondolni kellett volna, hogy a másod fokú eljárást ne ugyanabban a tárgyaló terembe tartsák. Lehetett volna a Kúria légkondis tárgyaló termében is.
Nem kell, hogy törvénysértő legyen. A túlzott mérték is megalapozhatja. A büntetési tétel"kettőnél több ember halálát okozza" tényállásra vonatkozik. A 4. halálos áldozat talán lehet olyan súlyosító, hogy a 9 év nem eltúlzott. Védőnek kötelessége ebbe belekapaszkodnia, hogy ez lehet-e túlzott mértékű.
Felülvizsgálati eljárásban csak akkor lenne helye a büntetés megváltoztatásnak, ha a kiszabott büntetés törvénysértő.
A decemberi jóslatom részben bevált. Börtönt kapott fogház helyett és súlyosabb az évek száma. 9 évre én sem számítottam. Elviszik felülvizsgálatra az ügyet. Ott még sanszos a 7.5 -8 évre mérséklés.
Dr. Kovács !
A nyegleséged és a felsőbbrendűséged...
Groszfaternek igaza van: mindig legyen harmadfok is! Sőt, továbbmegyek: nincs igazság, ha nem lehet negyed-, ötöd-, hatodfokra is fellebbezni. Sic itur ad astra.
Éppen hogy akkor van. (Ami dogmatikailag logikus is, hiszen abban a tekintetben a másodfokú bíróság nem felülvizsgálati bíróságként jár el)
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
„a másodfok olyan cselekmény miatt állapít meg bűnösséget, amiről az első fok nem rendelkezett.”
Ez egy nagyon-nagyon rossz rendelkezés !
Ha ez első fok nincs a helyzet magaslatán akkor kimarad
a jogorvoslati lehetőség !?!?
Mert csak akkor van harmadfok ha első fokon elítélik, másodfokon pedig felmentik (vagy fordítva), ill. ha a másodfok olyan cselekmény miatt állapít meg bűnösséget, amiről az első fok nem rendelkezett.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Másodfok korrigálni fogja az első fokú ítéletet.
Hét és fél év börtön. Ezt valószínűsítem.
bármiről legyen szó Henriknek is mindig önmaga jut
eszébe... :))
:)
Egyebek miatt is tanulságos volt ez a HVG cikk.Voltam én is igazságügyi vámszakértő. Rendre elutasította a bíróság a csempészet miatti eljárásokban a védelem felkérését, hogy vonjanak be , mint kirendelt szakértőt. Melegh kolléga leírása szerint őt meg rendre bevonták.Nyilván változik az ítélkezési gyakorlat.
„„Nem vállalnám el újra a Rezesova-ügyet” ”
Minek is? Az ilyesmit elég egyszer.
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény.
Balra az Optijus-törvénytárra katintva megismerheted a hivatkozott rendelkezést.
:)) nekem ez már ott bukik, hogy nem tudom mi a Be.
Olvasd át a Be. IV. cím rendelkezéseit. Be. 99-105. §§-ok.
„bíróságok nem szokták bevonni a védelem által indítványozott szakértőt kirendelt igazságügyi státuszba”
Ez pontosan mit jelent? Hogyan kell értelmezni.
Ha védelem szakértője állapít meg valamit, azt kevébé kell figyelembe venni, mint a kirendelt szakértő megállapításait?
Ebben az ügyben az az alapvető probléma, hogy a bíróságok nem szokták bevonni a védelem által indítványozott szakértőt kirendelt igazságügyi státuszba. Ennek jelentősége a Büntetőeljárásról szóló törvényben olvasható.
Dr. Fülöp Ágnes mégis bevonta Melegh Gábort, aki történetesen szerzőtársa egy közlekedési büntető jogi szakkönyvben.
Ezzel a bíróság pártatlansága teljességgel kizárt. Persze biztosak a teljes első fokú ítélet ismeretében lehetünk, mert abban kell megindokolnia a bíróságnak, hogy miért a "befogadott" szakértő véleményét fogadta el.
Egy pozitívum van ebben a -sajnálatosan négy ember életét kioltó- ügyben, hogy a Rezes Éva vissza talál nemzetéhez. Az is lehet, hogy a harmadik férje egy magyar ember lesz és nem Fisher vagy Varhalovik.
nem tudom, hogy jól hoztam-e be, remélem sikerült, a hvg.hu készített interjút Melegh Gáborral