Crystalheart
2014.01.03. 00:08
Ez már szókiforgatás vagy súlyos elbeszélés egymás mellett, én természetesen nem magasságról beszéltem... De ez tökéletesen irreleváns is...
Kőfejtés, kőgyűjtés?
monalisa1
#
2014.01.02. 19:07
Tán még Oszaba bin Laden házának kerítése sem volt 10-15 m magas - pedig ő nem akárki volt -, nem hogy egy átlagos magyar kőkerítés magassága.
Üdv.
Crystalheart
#
2014.01.02. 17:56
Ezek csak példák... (Egyébiránt egy kis romantikus műrom sem feltétlen nagyobb 10-15 m falnál, épp ott van, ahol egy átlag utcafronti kőkerítés.)
Ezzel nem kerülök közelebb a megoldáshoz. Lehet, hogy a helyi jegyzőt megkérdezni gyorsabb volna, de mivel itt minálunk kavics sincs, nemhogy kő, úgy talán ő sem tud felelni. :)
monalisa1
#
2014.01.02. 17:14
Eredetileg sziklakertet írtál, aztán lett a kerítés, most meg már műromok... Szóval egész más a hátizsáknyi mennyiség mint az x teherautónyi elhordott kő művár létrehozására.
Eredendően helyén kell nevezni a gyereket.
Crystalheart
#
2014.01.02. 17:13
Igen, ezt írtam már az elején is. Tegyük föl, hogy van egy birtokom, rajta egy régi meddőhányó, régi kőbánya, vagy egyenest sziklaomladék. (Mint amilyen a Ház a sziklák lalatt c. filmben is létható.) Mit kell ahhoz tenni, hogy abból - a korábbi példámat elővéve - legálisan műromot építhessen az ember? Kitől kell engedélyt kérni, kell-e fizetni valahová? (Persze nyilvánvaló, hogy a legtöbben nem kérnének senkitől engedélyt, de én most a legális útra volnék kíváncsi.)
Önkormányzati tulajdon esetén az önkormányzat képviselheti az államot, adhat-e engedélyt bármi ilyesmire?
Egyedül egy erdélyi esetről találtam információt a neten, de az itthon nem feltétlen mérvadó.
http://erdely.ma/…yezetunk.php?…
Kovács_Béla_Sándor
#
2014.01.02. 17:06
A föld méhe kincseire a föld tulajdonjoga nem terjed ki. Az ásványi nyersanyagok természetes előfordulási helyükön az állam tulajdonában vannak.
Crystalheart
#
2014.01.02. 16:37
"hanem markológép + teherautó, ergo anyagi célból hasznot húzni belőle"
Ööö, mármint ez nekem? :D
A magam részéről távoli terveimben szerepel egy kegyvidéki birtok és rajta műromok építése, talán ezzel kapcsolatban jöhetne elő a téma. Azért kérdeztem rá, mert úgy látom, hogy törvényileg nincs eléggé kidolgozva.
A tulajdonos kérdése hagyján, tegyük fel, hogy tudjuk, ki a tulaj. De a tulajdonos használhatja a saját területén a köveket, sziklákat pl. építkezésre? Adhat-e engedélyt másnak, hogy onnan köveket gyűjtsön be? És ha valaki engedély nélkül teszi ezt, minek alapján határozzák meg a kár és így a büntetés mértékét? Ezekre nem találtam választ a bányatörvényben, nem tudom, hol máshol található vonatkozó jogszabály, nem vagyok jogász.
monalisa1
#
2014.01.02. 13:33
Te nem "használni" szeretnéd azt a területet hanem markológép + teherautó, ergo anyagi célból hasznot húzni belőle.
monalisa1
#
2014.01.02. 13:29
Kell tudni az adott terület pontos helyrajzi számát, annak alapján a földhivatal megmondja jelenleg ki a tulajdonos. Alapból a természeti kincs az államé.
Crystalheart
#
2014.01.02. 13:16
Speciel nem a dolog erkölcsi oldala foglalkoztat, arról megvan a magam véleménye. Inkább a jogi oldala. Például hiába ajánlanék egy magántulajdonú kőlelőhely kis használatáért társadalmi munkát vagy a környék szemetének eltakarítását cserébe, sőt, akár az önkormányzati tulajdon esetén is kétséges, ha eleve kivitelezhetetlen legálisan; vagy mi a helyzet, ha én direkt ilyen birtokot akarok vásárolni? Ezek a kérdések foglalkoztatnak, az egész jogi-bürokratikus és az ezekkel összefonódó gyakorlati oldala.
Kovács_Béla_Sándor
#
2013.12.31. 23:36
Látom, idén sem fogsz leszokni a demagógiáról. Tudod mit? A te bajod.
efi99
#
2013.12.31. 22:29
Sőt az is lopás, amikor megmártózunk a hűs erdei tóban, majd 3 deci vizet hazaviszünk a törölközőnkön. Arról már nem is beszélek, mikor kullancsot lopunk vagy falevelet, mert annak tényleg kőfejtés lehet a vége, bizonyára egy börtönben.
Meggondolandó az erdei levegő légzés céljára való felhasználása is, mivel bár kétségtelen, hogy a levegővételért egyelőre nem kell fizetni sehol, azonban az erdőben a levegő jelentős hozzáadott értéket képvisel többletoxigén formájában, amit nem helyes ha a plebs ingyenesen vehet igénybe.
Crystalheart
#
2013.12.31. 16:58
Na meg a másik, hogy akkor a túrázók nagy része gyakorlatilag követ lop, iskolai csoportokat a természetismeret tanáruk buzdít lopásra, geológus hallgatók kőzetgyűjtése is lényegében lopás? :) Van-e különbség néhány darab, egy hátizsáknyi, egy talicskányi kőzet/szikla eltulajdonítása közt? Hogyan állapítják meg az okozott kár mértékét, meddig tart a szabálysértés, és hol kezdődik a bűncselekmény?
És ami szintén fontos, és talán a leginkább foglalkoztat, hogy a terület tulajdonosa a saját földjéről nyerhet-e kőzetet? Mert ugyebár a kőzetek természetes előfordulási helyükön, a vadállatokhoz hasonlóan elvileg az állam tulajdonát képezik, szóval ha a tulaj erdejében van egy régi meddőhányó, egy sziklagörgeteg, stb., akkor a köveit felhasználhatja-e (akár kertépítészethez, akár kőfaragáshoz), esetleg engedélyköteles?
Crystalheart
#
2013.12.31. 16:49
Köszönöm, magam is gondoltam, de hol van az ezt meghatározó jogszabály? Amiként például az orvvadászatot is definiálják.
Kovács_Béla_Sándor
#
2013.12.31. 15:12
Lopás.
Crystalheart
#
2013.12.31. 14:44
Üdv, hozzáértőbbek!
Annak szerettem volna utánanézni, hogy vajon milyen jogszabály vonatkozik arra az esetre, ha valaki mondjuk egy erdőben köveket gyűjt, például emlékbe vagy - annál nagyobb mértékben, de azért nem nagyipari mennyiségben - sziklakertbe. Az erdőtörvényben szó sem esik ilyenről, a bányatörvényben is inkább a nagyipari kőfejtésre mennek rá, nem találtam a vonatkozó jogszabályt.
A helyzet, hogy a hozzánk legközelebb eső kőlelőhely 5 km-re található, egy kb. 20 km hosszú andezit telér részeként, ahol is a felszínen csak kevés kő bukkan ki, de a nagy része a föld alatt van. A környéken sétálván arra lettem figyelmes, hogy a terepen sok-sok évtizeddel ezelőtti kőgyűjtés nyomai láthatóak, a domb tetején pár méteres gödrök formájában, tehát emberöltőkkel ezelőtt bizonyára gyakorolták ezt a környékbeliek, ez juttatta eszembe a kérdést. Na de mi a helyzet, ha valaki manapság fogja magát, és összeszed egy sziklakertbe valót? A fakopásra elég egyértelmű jogszabályok vonatkoznak, de a bányajogban nem találtam pontos meghatározást. Lehet, hogy csak elsiklottam fölötte, ezért kérdem, van-e itt valaki, aki jártasabb a témában?
Köszönöm!
