(Megjegyzem, nem álltok jól. A pótmagánvádas ügyekben jószerivel csak akkor ítélik el a vádlottat, ha nyilvánvaló a bűnössége.)
Sikkasztás
Hidd el, semmire nem megyünk azzal, ha előadod, hogy szerinted mi van az ítéletben. Pláne, ha nem is azt adod elő.
Személy szerint kizárt dolognak tartom, hogy az ítéletben ne legyen utalás - pontosabban megállapítás - a bűncselekmény elkövetőjének ( tettes ) kilétére, amely egyben választ adhatna a kérdező kérdésére is. El kell olvasni az ítéletet és azt közölni.
Így megint csak a találgatás megy.
Az utolsó mondat eléggé félrevezető lehet.
"a) Abban az esetben ugyanis, ha a Btk. Különös Része által büntetni rendelt cselekményt megvalósító személy gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés, illetve tévedés miatt vagy a parancsra figyelemmel büntetőjogilag felelősségre nem vonható, nem részességről, hanem közvetett tettességről van szó. Nem szükséges viszont a részes büntetőjogi felelősségre vonásához, hogy a tettes személye ismertté váljon, illetve, hogy ténylegesen felelősségre is vonják. Így, ha a tettes meghal, vagy eljárási kegyelmet kap, büntethetőséget megszüntető ok fennállása miatt a tettes nem büntethető, a részes azonban igen. Ellenben, ha a tettest a bíróság bizonyítottság hiányában felmenti, a felbujtó vonatkozásában is ugyanezen címen történő felmentő rendelkezés meghozatalának van helye (BH 2001.49.)."
„Ez hogyan lehetséges? Lehet valaki bűnsegéd, ha nincs bűnös?”
Az nemlehetséges, hogy legyen bűnsegéd, ha nincs tettes, de az már lehet, hogy elítéljék a bűnsegédet akkor is, ha nincs meg a tettes. Itt nyilvánvalóan ez történt.
„ És ha bűnsegéd, akkor a bűnös nem fizet semmit? Lehetséges ez a magyar jogban?”
A bűnsegéd definíció szerint szándékosan követi el a cselekményét. Ebből adódóan polgári jogi szempontból nem igazán fordulhat elő, hogy ő ne legyen felelős. Természetesen e tettessel egyetemlegesen felel. Ez viszont csak annyit jelent, hogy ő perelheti a tettest, és akkor majd a polgári perben a bíróság a kettejük közti viszonyban megállapítja, hogy egymás között ki mennyiért felel. De a sértett bármelyiküktől a teljes kár megtérítését követelheti.
Tehát a felvetéseid teljes mértékben alaptalanok.
Szép napot!
Települési önkormányzat saját tulajdonú KFT-je végzi a hulladékszállítást. A többlethulladék a lakosság által vásárolt szemetes zsákokban helyezhető ki.
A zsákokat bizományosi értékesítési szerződés keretében értékesítik a település üzleteiben is.
Néhány üzletben a bizományba átvett zsákokat ugyan értékesítik, de a forgalmazási díj feletti összeget nem fizetik ki a megbízónak. Azóta a cégek egyéb tartozások miatt felszámolás alatt állnak.
Megállhat-e a sikkasztás ebben az esetben, mivel a bizományba átadott áru értékesítése után annak a megbízó felé fizetendő árával a fenti módon nem számoltak el?
Ha igen, akkor követelhető lesz-e az elkövető (ügyvezető) magánvagyonának a terhére a kár (1,2MFt) megtérítése?
Kb mi a bünti tétel?
Köszönettel!!!
Az idézés szerint sikkasztásban vagyok gyanúsított. Btk. 372§ 1. bekezdésébe ütköző és a 2. bekezdés a. pontja szerint minősülő sikkasztás vétségének megalapozott gyanúja miatt.
Ez nem sikkasztás. Legfeljebb csalás. egyenlőre írassa le a gyanúsítotti jegyzőkönyvbe, hogy mi a nyomozó hatóság szerinti történeti tényállás. Azt mutassa meg egy védőnek. Abból már le lehet vonni valamilyen következtetést.
A feljelentés megtörtént, gyanúsítottként idéztek a rendőrségre, a héten megyek először kihallgatásra, úgy értettem, ott fog megtörténni a beismerés.
Sikkasztás, 400. ezer forint, egy alkalom, utalt egy cég, de nem lett leszállítva a megrendelt áru. Feljelentés, beismerés, együttműködés a hatósággal, 50 évesen büntetlen előélet, megbánás.
Mennyi lehet a büntetési tétel?
Lehet-e közvetítői eljárást kérni?
megköszönöm a válaszokat.
Kellemes estét!
Elég bonyolult helyzetbe hozott a testvérem :(
Édesanyám többségi tulaj(50%)és ü.i.,Testvérem kisebbségi tulaj(25%)és ü.i.,Én kisebbségi tulaj vagyok(25%).
Sajnos visszavonták a cég adószámát, mert a testvérem, mint ü.i. rengeteg tartozást halmozott fel (közmű,beszállítók,hitelezők,stb...). Utólagosan derülnek ki még olyan dolgok is, h 5 éven belül már volt egy cége amit rendezetlenül hagyott, így a Cégbíróság is felfüggesztette a működést. Ügyvéd előtt lenyilatkozta,aláírta, h nincs ilyen ügye!!! A Cégbíróság bejegyezte,még egy bő évig hagyta ténykedni és csak őt szólította fel, h tegyen a törvénytelen működéssel valamit, a tulajdonosokat nem értesítették. Ezt még megoldottuk, mert a Cégbíróság ismét hibázott,ugyanis törölte a másik ü.i.-t, amit kijavított. Első fokon a NAV elutasította a kérelmet adószám ügyben.
A lakás ahol élek a gyermekemmel a cég tulajdona....más vagyona nem maradt a cégnek. Bizonyítható, h kivette a pénzt, sajátként kezelte. A tartozások elérik a 9 és fél milliót.
Felelőssé tehetem-e a testvérem?
Büntethető-e a tetteiért?
Ez már sikkasztás?
Felelőssé tehető-e a Cégbíróság?
Lenne még egy csomó kérdésem, de nem szeretnék pofátlan lenni.......
Köszönöm ha válaszolnak!
Totál el vagyok keseredve!!!!
Köszönöm a segítséget!
Szerintem az összes irattal felszerelkezve keress fel ügyvédet.
Köszönöm a választ!
És ilyenkor mennyi a büntetés, büntetlen előélettel illetve harmadmagammal?
Van valami megoldás arra, hogy elkerüljem?
Minimum közokirat-hamisítás, mivel valótlan mértékű törzstőke lett bejegyezve a cégnyilvántartásba.
Üdv! Csak 1 kérdést lehet feltenni?
Papiron ki volt adva, ráadásul mindhármunknak egyenlő részben. Mivel az adásvétel évközben volt, ezért nem is lehetett bent zsé a pénztárban, illetve a vevőnél (és feljelentőnél) volt az 1/3-a!
Milyen más "bűncselekmény" lehet ebből?
Ki volt adva a törzstőke kölcsönbe a tagoknak? Sikkasztás nem lesz ebből, de más bűncselekmény azért szóba jöhet.
Lehet ebből valami gondom?
2007 első napján 3 milliós törzstőke nélkül (de a könyvelésben feltüntetve, azaz 3M fiktív pénztárral) vásárolt cégünk 50%-os tulajdonrészét, 2012 szeptemberében eladtam egy cégtársamnak, névértéken 1,5 M-ért. A cégben az adott 5 éves időszakban mindhárom tulajdonos önálló jegyzésre felhatalmazott ügyvezető volt. A fiktív törzstőkét minden évben tagoknak nyújtott kölcsönként egyenlő arányban kiírtuk, így nem kellett vele foglalkozni.
Az adásvétel után a vevő a cég nem létező törzstőkéjét (3 millió Ft-s fiktív pénztárt) követelni kezdte rajtam és sikkasztás vádjával feljelentett.
Adásvételi szerződésünkben a következő mondat szerepel:
Vevő jelen okirat aláírásával elismeri, hogy a pénzügyi és adminisztrációs elszámolás hiánytalanul megtörtént, további igényt Eladóval szemben a szerződés aláírását követően nem támaszt.
Tippelhetünk csak
Pl. az eseteimból:
- 1,2 millió elkövetési érték, üzletszerűen 1 év 8 hónap 2 évre felfüggesztve,
- 4,8 millió elkövetési érték üzletszerűen 1 év 6 hónap 3 évre felfüggesztve,
Mind a ketten büntetlen előéletűek, kár nem térült meg.
A kár megtérítése nyomatékos enyhítő körülmény.
Kedves Zakariás!
Jól felépített védekezés szükséges, különben letöltendő szabadságvesztés lesz.
Üdvözlettel: Agent Cooper
védelem és sértetti képviselet
e-mail: bartas@bartinfo.hu
http://frzs.hu/hir.php?…
23 milliós sikkasztás esetén mit lehet tenni,hogy ne legyen belőle letöltendő büntetés?
Mit lehet tenni,hogy ne legyen letöltendő szabadságvesztés?