panamapapa
2014.05.12. 11:14
mea culpa!
Segítségkérés jogeset megoldásához
Kovács_Béla_Sándor
#
2014.05.12. 10:30
Úri huncutság. :)
Sherlock
#
2014.05.12. 07:54
„Vagy lemaradtam volna valamiről?
”
Csak a Ptké.-ről.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Immaculata (törölt felhasználó)
#
2014.05.12. 07:01
Nem, nem, nem.
A társaság felelős az apportért és nem a hamis adatok alapján bejegyzett tagok.
Immaculata (törölt felhasználó)
#
2014.05.12. 06:59
Mert a Cégbíróság bejegyezte. Ahogy Sherlock szakszerűen írta a forgalom biztonsága sokkal fontosabb, mint az, hogy a cégbejegyzés hamis adatokkal történt.
Egyébként visszatérve, a bent lakók az ügyvéddel megegyeztek, gondolom született egy megállapodás, még ha megtévesztésre is hivatkoznak, ők visszaterhesen lemondtak az elbirtoklásról.
panamapapa
#
2014.05.12. 06:54
Immaculata
Ez megint újabb kérdést vet fel: a bűncselekmény révén létrehozott társaság a társaság létezéséről hosszú időn keresztül nem is tudó tagjai és ügyvezetője ezek szerint valamilyen szinten felelősek a társaság működéséért?
Vicces lenne...
panamapapa
#
2014.05.12. 06:51
Érdekes meglátások....
Miért is nem semmis?
Mert legjobb tudomásom szerint már az új Ptk-t alkalmazzuk. Vagy lemaradtam volna valamiről?
Immaculata (törölt felhasználó)
#
2014.05.12. 06:50
Azt mondtad, hogy az ügyvéd csalással hozta létre a társaságot. Ezért az ügyvéd ellen eljárás indult. A bejegyzett társaság nem lehet semmis, működése alatt jogokat szerezhetett és kötelezettségek terhelik. A megszüntetésére több mód is van, de egyszerűen törölni nem lehet. Ebből következően lehet a társaság ellen fordulni és ha a bíróság megállapítja az elbirtoklást, akkor a társaságtól kérni az ingatlan vételárát.
Sherlock
#
2014.05.12. 06:47
- Attól még nem semmis.
- Ez sem igaz, a forgalom biztonságának érdekében az az indokolt, hogy ezek a szerződések érvényesek legyenek.
+1 Hogy jön ide az új Ptk.?
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
panamapapa
#
2014.05.12. 06:37
Pont az lenne a lényeg, hogy a bíróság csupán állapítsa meg, hogy
- mivel az apportálás is bűncselekmény eredménye (semmis), valamint
- érvényesen létre sem jött gazdasági társaság kötött adásvételi szerződést, ezért az adásvételi szerződés maga is érvénytelen.
Ez esetben tehát megállapítható az érvénytelenség, de a Ptk. 6:108 § (2) bek alapján nem kérnénk a törlést csupán az érvénytelenség megállapítását. Miért? Mert ez esetben léphetünk egyet vissza és fordulhatunk az eredeti bejegyzett tulajdonosok felé az elbirtoklás megállapítása érdekében.
Igaz, valóban csak kötelmi igényük van. De ezen kötelmi igény alapján a büntetőperben már a felperesek léphetnének fel polgári jogi igénnyel a terhelttel szemben, nem pedig a bejegyzett tulajdonosok, nem igaz?
Kovács_Béla_Sándor
#
2014.05.11. 19:59
Az új tulajdonossal szemben elbirtoklásra sem lehet hivatkozni. Milyen kötelmi jogi igénye lehetne?
Immaculata (törölt felhasználó)
#
2014.05.11. 18:17
panamapapa
Ha megáll az elbirtoklás és a jelenlegi tulajdonos visszterhesen szerezte, akkor tulajdoni igényed már nem, csak kötelmi igényed lehet. A kötelmi igény elévülési ideje, 5 év.
A bűncselekmény itt nem játszik. Amikor a tulajdonosok apportba adták az ingatlant, már akkor sem lehetett volna magát az ingatlant visszakövetelni, csak az értékét.
Kovács_Béla_Sándor
#
2014.05.11. 17:36
Ha nem törlik... Bocsánat.
Kovács_Béla_Sándor
#
2014.05.11. 17:35
Ha törlik a bejegyzett tulajdonost, akkor hogyan is jegyzik be a felperest?
panamapapa
#
2014.05.11. 16:22
Már bocsánat, de a semmi lehetőséget kicsit kétlem.
Szerintem a bejegyzett tulajdonossal szemben érvénytelenségi pert lehet indítani, nem kérve a bejegyzés törlését (megállapítási kereset), párhuzamosan pedig elbirtoklási pert a korábbi tulajdonosokkal szemben...
Rosszul látom? Ha igen miért?
Túl szűkszavú voltál.
Kovács_Béla_Sándor
#
2014.05.09. 11:02
- Semmilyen. A jóhiszemű, visszterhesen szerzővel szemben ez nem megy. Igaz, vele szemben is helye lenne a törlési pernek - de annak megindítására ők nem jogosultak.
- Biztos, hogy ez egy másik kérdés?
- Mihez szükséges-e?
- Mit számít a határidő, ha perbéli legitimációjuk nincs?
- Milyen eljárásban észlelné a bíróság hivatalból?
panamapapa
#
2014.05.09. 09:29
Az alábbi "jogeset" megoldásához kérem a T. Kollégák/Kolléganők segítségét vélemény szinten
"Az ingatlan-nyilvántartás szerint három külföldön élő testvér tulajdonában van egy családi házas ingatlan. A testvérek közül kettő 1956-ban gyerekként távozott az Egyesült Államokba, egy pedig már ott született, az ingatlan 1983-ban öröklés révén került a tulajdonukba. Sem akkor sem azt követően az ingatlannal nem foglalkoztak, azt birtokba venni, azzal rendelkezni nem volt szándékuk.
Az ingatlanban egyebekben két külön család leszármazottai élnek, akiknek a felmenői majd később ők maguk is – abbéli hitben, hogy az ingatlan bejegyzett tulajdonosai ezen igényüket érvényesíteni nem szándékoznak – sajátjukként kezelik az ingatlant, azon különböző beruházásokat, korszerűsítéseket hajtanak végre. Már a 90-es években felmerül bennük, hogy az elbirtoklás révén megszerzett tulajdonjogukat az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyeztessék, ez azonban különböző okok miatt végül is elmarad.
2009-ben megkeresi a lakókat egy ügyvéd azzal, hogy a bejegyzett tulajdonosok részéről megbízása van az ingatlan értékesítésére, ráadásul a tulajdonosok létrehoztak egy Magyarországon bejegyzett társaságot, amelybe az ingatlant apportként szolgáltatták. Felvetésükre, hogy az ingatlant ők már elbirtokolták, az ügyvéd azzal reagál, hogy az elbirtoklásuk feltételei nem álltak fenn, az ingatlan pedig amúgy is már ennek a társaságnak a tulajdona. Végül is hosszú alkufolyamat végén egy meghatározott összeg ellenében a lakók a birtoklással felhagynak és az ingatlant megürítve átadják.
Évekkel később értesülnek arról, hogy az őket megkereső ügyvéd a kérdéses társaságot a bejegyzett tulajdonosok tudta és beleegyezése nélkül bűncselekmény elkövetése (közokirat-hamisítás) révén hozta létre és ugyanilyen módon vált az ingatlan a társaság tulajdonává is. A társaság azonban az ingatlant időközben értékesítette egy harmadik, jóhiszemű félnek, aki jelenleg is az ingatlan bejegyzett tulajdonosa. Az ügyvéd ellen büntetőeljárás is folyamatban van.
Kérdések:
1./ Milyen jogi lehetősége van a lakóknak arra, hogy elbirtoklással megszerzett tulajdonjogukat ennyi év távlatából érvényesíthessék? (Figyelemmel arra is, hogy a tulajdonjogi igények nem évülnek el.)
2./ Indíthatnak-e még és kivel vagy kikkel szemben elbirtoklási pert?
3./ Szükséges-e az apportálás, mint semmis szerződés külön megállapítása illetve a bűncselekmény révén létrejött társaság és a harmadik jóhiszemű szerző közötti szerződés milyen jogi megítélés alá esik? Ez utóbbi is semmis?
4./ Az érvénytelenség/ek megállapítására irányuló kereseti követelés az eltelt időre tekintettel érvényesíthető-e még?
4./ Szükséges-e – figyelemmel a Ptk. 6:108.§ (2) bek –re -, hogy az érvénytelenség megállapítása mellett az eredeti állapot helyreállítását is kérje a kérelmező fél?
5./ Az apportálás, mint szerződés semmisségét a bíróság hivatalból észleli-e avagy ennek megállapításához szükséges-e a büntetőeljárás eredménye?"
Minden értékelhető véleményt előre köszönök!
