Tisztelt V. András!
Bár a kérdését nem nekem címezte, de engedje meg, hogy reagáljak rá:
1./
Az, hogy a szembesítés eredményre nem vezetett azt jelenti, hogy Ön állította az "A" verziót, míg a másik fél a "B"-t.
2./
Nyomozás folyt az ügyben (hiszen szembesítették is) de gondolom -elfogadva az Ön állítását-, hogy az Ön állításán kívül semmilyen más objektív körülmény nem támasztotta alá a másik fél bűnösségét.
Egy állítás állt szemben egy tagadással, sőt ha jól értem kettő állítás az ön egy állításával szemben. Erre (ha nincs más bizonyíték) nincs az a hatóság aki gyanúsítást közöljön, főleg nincs az a bíróság aki ítéletet hozzon.
Az elkövetőt nem megtalálni kellett ebben a nyomozásban - hiszen értelmezésem szerint megnevezte a bántalmazót- hanem annyi objektív bizonyítékot összegyűjteni, mely alkalmas arra, hogy MEGALAPOZOTT gyanút közöljön a hatóság.
Leírása alapján gondolom, hogy tanúként hallgatták ki a másik személyt is, de ha meggyanúsították volna az eredmény ugyanaz lenne, csak másik pontra hivatkozva fejezték volna be a nyomozást.
3./
A nyomozást lezáró határozat ellen 8 NAPJA lett volna panasszal élni (igazolási kérelemmel 6 hónap), de az hogy egy 2010-es ügy miatt 2012-ben tesz panaszt (észrevételt) kissé elkésett. Ez lehet az Ön által írt "egyéb ok", de elkeserítem: így egyik hatóság sem fogja érdemben vizsgálni a panaszát.
4./
Mivel az adott személyek felelősségét nem állapították meg az ügyben, kártérítésre sem nagyon számíthat. Egyébként ha ilyen pert kezdeményez, ott (konyhanyelven szólva) amit állít bizonyítania kell.
Üdv:
Dr. Jégember