reintegrációs őrizet

Tisztelt öreg tölgy ! Az első fok, nem rendelkezett, a vagyonelkobzás felől . Ezért azt első foknak, különleges eljárást, kellet volna ezért lefolytatni . A másodfok mégis hozott a vagyonelkobzásról ítéletet . Szerintem ez így nincs rendben . A másodfok, csak az első fok, ítéletét bírálhatta volna .

Tisztelt reintegrációs őrizetben érintett fogvatartottak és hozzátartozók!
Ahhoz, hogy állást lehessen foglalni egy-egy egyedi ügyben szükséges mind az elsőfokú, mind a másodfokú ítélet ismerete.
Elsősorban a korábban eljárt ügyvédet keressék meg a rö. kapcsán. Ha ő nem vállalja az ügyet, akkor keressenek meg más védőügyvédet, de legalább az ítéleteket bocsássák rendelkezésre, hogy ki tudja fejteni a jogi álláspontját.

Tisztelt öreg tölgy ! Köszönöm a válaszát .

T. Pet44,

valószínűleg igen. Kis bizonytalanság azért van, mert az egy évet meghaladó büntetésből 6 hónapot mindenképp ki kell tölteni, abban meg nem egyértelmű a törvény, hogy ebbe az előzetes beszámít-e, de egyre inkább úgy tűnik, hogy igen. Úgyhogy a 3+3 hónappal pont kijönne a 6.

T. bajbizso,

az 1 év 2 hónapból is legalább 6 hónapot kell kitölteni, tehát utána a bv. bíró dönthet. A másik tárgyalás az nagyobb gond, mert bár kizáró ok csak a más ügyben való jogerős elítélés lenne, de a bv. bíró bizony mérlegelheti úgy, hogy ilyen körülmények között a reintegrációs őrizet egyébként nem alkalmas a büntetési célok elérésére. Az biztos, hogy a másik ügy bírójától nem Önöknek kell véleményt kérni, majd a bv. bíró megkeresi, ha szükségesnek tartja.

Megpróbálok számolni . Van 2 év letöltendő börtön büntetésem, 2/3 feltételessel . Akkor az 16 hónap -3 hónap előzetes maradt 13 hónap - 10 hónap rö. marad 3 hónap letöltendő . Jó ez így ?

Maximum 10 hónap (gondatlan bűncselekmény miatt elítéltnél 1 év).

Tisztelt öreg tölgy !

A tisztánlátás végett, mennyi a rö. időtartalma ? 6 vagy tíz hónap . Válaszát előre is köszönöm .

T. moho,

az biztos, hogy legfeljebb az Alkotmánybíróságnál lehet, de azt nem tudom, hogy érdemes-e. Először is érintettnek kell lenni a dologban, utána meg meg kell jelölnie, milyen alkotmányos jogát sérti a rendelkezés.

A törvény szó szerint ezt mondja:

Reintegrációs őrizet elrendelése esetén a büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet az elítélt csak az elrendelő határozatában meghatározott célból, különösen

1. a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása,
2. munkavégzés,
3. oktatásban, képzésben való részvétel vagy
4. gyógykezelés céljából,

az ott meghatározott időben és az úti cél meghatározása mellett hagyhatja el.

Tehát a munkavégzés engedélyezett cél, azt nem tudom, hogy a "meghatározott úti célba" mennyire fér bele az egész megye területén való szabad járkálás, elvileg megoldható a lábbilinccsel, hogy egy megyére legyen beállítva. Gyanítom, hogy majd minden bv. bíró maga alakítja ki, hogyan jár el ilyen esetben, nem kizárt, hogy megyénként eltérően.

Azt szeretném megkérdezni , hogy a rö. mekkora mozgásteret biztosít. Azért kérdezem, mert a munkahelyem, nem helyhez kötött, megyén belül dolgozunk.

Melyik hatóságnál lenne érdemes ezzel kapcsolatban ,,vitába szállni,, ?
Alkotmanybirosag?

Tisztelt moho!

Erre csak azt tudom mondani, hogy a törvényhozó megfontolta, és így döntött. Az okokat lehet találgatni, de igazából sok jelentősége nincs, mert bármilyen jól is érvel ellene, egy jogalkalmazó - pl. a reintegrációs őrizetet elbíráló bv. bíró - nem mondhatja azt, hogy Önnek igaza van, tényleg ebben az esetben tényleg nem tekintem a zsarolást vagy az önbíráskodást személy elleni erőszakos bűncselekménynek.

Annyit tudok mondani, hogy a zsarolás és az önbíráskodás is elkövethető személy elleni erőszakkal, igaz nem szükségszerűen, mert lehet fenyegetéssel is. Feltehetően a törvényhozó úgy döntött, hogy ezeknél a cselekményeknél a személy elleni fenyegetést a személy elleni erőszakkal veszi egy tekintet alá.

Van egyébként még kirívóbb eset is: a személyi szabadság megsértése is személy elleni erőszakos bűncselekmény, noha az elkövethető úgy is, hogy az elkövető hozzá sem ér, sőt hozzá sem sem szól a sértetthez, nem is látják egymást (például szándékosan rázárja valakire a szobaajtót).

A garázdaság és a könnyű testi sértés pedig nem erőszakos személy elleni bűncselekmény, noha a garázdaság elkövethető szeméély elleni erőszakkal, a könnyű testi sértés pedig csak úgy.

Tisztelt Öreg Tölgy!

A kérdés pont erre irányult,hogy vajon a btk miért tekinti annka ezt a két cselekményt?
Nem igazán értem a logikai hátterét!

Tisztelt Dodesz!
Ott van az elérhetőségem a hozzászólásaim alján.

Ha én is válaszlhatok: azért, mert a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pont k) alpontja így rendelkezik.

26. személy elleni erőszakos bűncselekmény:

1. a népirtás [142. § (1) bekezdés], az emberiesség elleni bűncselekmény [143. § (1) bekezdés], az apartheid [144. § (1)-(3) bekezdés],
2. a hadikövet elleni erőszak (148. §), a védett személyek elleni erőszak [149. § (1)-(2) és (4) bekezdés], az egyéb háborús bűntett (158. §),
3. az emberölés [160. § (1)-(3) és (5) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §), a testi sértés [164. § (3)-(6) és (8) bekezdés],
4. az emberrablás [190. § (1)-(4) bekezdés], az emberkereskedelem [192. § (1)-(6) bekezdés], a kényszermunka (193. §), a személyi szabadság megsértése (194. §), a kényszerítés (195. §),
5. a szexuális kényszerítés (196. §), a szexuális erőszak [197. § (1)-(4) bekezdés],
6. a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése (215. §), a közösség tagja elleni erőszak [216. § (2)-(3) bekezdés], az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (217. §),
7. az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [254. § (1) bekezdés], a lázadás [256. § (1)-(2) bekezdés],
8. a bántalmazás hivatalos eljárásban [301. § (1)-(2) bekezdés], a bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában [302. § (1)-(2) bekezdés], a kényszervallatás [303. § (1)-(2) bekezdés], a jogellenes fogvatartás (304. §),
9. a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)-(3) és (5) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (311. §), a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (312. §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak [313. § (1) bekezdés],
10. a terrorcselekmény [314. § (1)-(2) bekezdés], a jármű hatalomba kerítése [320. § (1)-(2) bekezdés],
11. a rablás [365. § (1)-(4) bekezdés], a zsarolás (367. §), az önbíráskodás [368. § (1)-(2) bekezdés],
12. a zendülés minősített esetei [442. § (2)-(6) bekezdés] és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak [445. §];

Tisztelt Dr.Attika!

Kerdesem az lenne hogy On szerint az onbiraskodast vagy a zsarolast miert minositik szemely elleni eroszakos buncselekmenynek?

Tisztelt Dr.Attika! Esetleg ön foglalkozik ilyen dolgokkal? Tudna-e nekem segíteni esetleg az ügyintézésben? Szívesen felfogadnám. Esetleg egy elérhetőséget kérhetek-e?

Köszönöttel Dávid

Kérjen 3 hónap halasztást és egyből terjessze elő a RÖ kérelmet. Álláspontom szerint jár.

Nem ez a másodfokú végleges ítéletem.

Tisztelt Dodesz?
Ez még elsőfokú ítélet?

Tisztelt Fórumozók!
Olyan kérdésem lenne önökhöz, hogy van e esélyem a reintegrációs őrizetre. Nemrégen kaptam 2 év börtönt felezős kedvezménnyel. 5 hónapot voltam előzetes letartóztatásban, és 16 hónapot házi őrizetben. Ez összesen 9 hónap és a fennmaradó 3 hónapra kéne visszamennem egy bv intézetbe, ahhoz hogy feltételesen szabadlábra helyezzenek. Első bűntényes vagyok és nem erőszakos a bűncselekményem. Jelenleg is dolgozom és nem szeretném elveszíteni a munkámat ez miatt.

Előre is köszönöm a segítséget Dávid

Tisztelt Dr.Attika!

Köszönöm a segítséget.

Tisztelt frek999!
Van olyan helyzet, hogy azért lassítják a RÖ-be helyezést, mert nincs elég nyomkövető eszköz a raktáron. Nyilván ezt nem írják le sehol, de a bv-s reintegrációs tisztek ezt elmondják.

Minden kérdésre lehet válaszolni annyiban, amennyire a megadott adatok lehetővé teszik. Azt nyilván nem lehet megmondani, hogy a kérdező párjának fogják-e engedélyezni a RÖ-t, de még azt sem, hogy mondjuk 10-ből 9-et kiengednek, mert egyrészt nincs ilyen összesítés, másrészt, ha pont ő az az egy, akit nem engedtek ki, akkor neki nem vigasz, hogy a másik 9-et viszont igen.

Itt is lehet annyit mondani a kérdezőnek, hogy a leírtak alapján nem kizárt a RÖ. Egyébként meg a bv. bíró megítélésétől függ, hogy úgy ítéli meg, elérhetők-e a büntetés céljai az elítéltnél ilyen módon. Legfontosabb a hibátlan, sőt példamutató magatartás a BV-ben, tervek a jövőre, család, munka stb.

Tisztelt Dr.Attika!

A gyakorlatra vagyok kiváncsi, van e valami szokásjog, gyakorlat, vagy pedig a törvény szerint járnak él akinél itt az idő és fennálnak a feltételek kiengedik.