Vajon bűncselekmény - e?

Tisztelt Adam1971!

Miután Ön feltehetően egy vételi opcióval biztosított hitelszerződést kötött, ezért amennyiben az opciós szerződése semmis (például azért, mert a szerződése jogszabály kikerülésére irányult), abban az esetben rendelkezhet a gépjárművel. Ellenkező esetben jobb egy szakemberrel konzultálnia, mielőtt bűncselekményt követne el.

Tisztelettel: Agent Cooper

Tisztelt Jogi forum ! Érdeklődnék ha a Banknál kifizettem a gépkocsim de ő jogosúlatlanúl még kiakarja fizettetni velem a gépkocsi árát és a törzskönyvem náluk van eladhatom e a gépkocsit mint ,tulajdonos alkatrésznek? Büncselekmény szabálysértés e? és milyen büntetési tétele van?
Mert sokszor érdemes vállalni.Főleg ha így szabadúlghatok a zsarolástól ami már már Devizába nyilvános fosztogatásba megy át.Várom válaszukat. Üdv.Egy Deviza hiteles.

természetesen nem az ügyvezető végzete el a tecnikai kivitelést, hanem egy másik dolgozója, aki villamosmérnök.
neki az Mt. szabálya szerint meg kellett volna tagadnia az utasítás végrehajtását.

ebből a szempontból kollektív felelősség terheli az ügyvezető, a villamosmérnököt, s nyilvánvalóan az üzemvezetőt, a csoportvezetőt is, hiszen ők vezető pozíciójukból kifolyólag ellent kellett volna mondaniuk erre.
nem tettek semmit, hiszen nem ők álltak a gépsoron, hanem a "mezei" dolgozók, akik közül balesetet is szenvedtek emiatt a fél éven át tartó állapot és körülmény miatt, de szinte mindenki kikészült idegileg.
hiszen veszély az ami a fokozott pszichés termelést okozta, hogy nagyon kellett figyelnie állandóan, hogy a kezét be ne sodorja a gép, le ne vágja stb.

értem és köszönöm szépen a választ.

az ügyvezető a működtető,ő adta az utasítást, természetesen szóban, de ez tanúvallomásokkal alátámasztható.

nem túl életszerű az, hogy munkaviszonyban lévő dolgozók pattogjanak, s a tulajdonosokhoz forduljanak bármilyen negatív panasszal... ez manapság még kevésbé valósulhat meg, mint korábban bármikor is...

most a dolgozói rendkívüli felmondást követően, ami a cselekménytől számítva bőven 1 éven belül van, jó lenne a büntetőjogi felelősségre vonását kezdeményezni.
más miatt ez valószínűleg meg is fog történni (költségvetési csalás, üzletszerű csalás) de ezt a cselekményt sehogyan sem értem, hogyan lehetne a foglalkoztatás körében elkövetett veszélyeztetésbe beleilleszteni, mert valóban a büntetőjog lenne itt a felelősségre vonásnak a legcélszerűbb megoldása.

Ebben az esetben foglalkozási szabály alatt kizárólag az a személy áll, akinek a feladata a gépsor működtetése. Ebből következően foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést a gépsor működtetője követhetett el. Kivéve, ha az ügyvezető írásban adott utasítást a munkavédelmi- és balesetvédelmi szabályok be nem tartására.

Ekkor még mindig lehetett volna a tulajdonosokhoz fordulni.

köszönöm szépen, ezekkel az információkkal már tisztában vagyok.

a kérdésem ismételten ugyanaz lenne, ha valaki tudna rá válaszolni, köszönöm szépen.

nem akarom ismét leírni a kérdésemhez kacsolódó problémát, az lentebb már kifejtésre került.

a foglalkoztatás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés hogyan kapcsolható ide?
mármint milyen szempont alapján?
mert itt nem aki, kérhető számon, hanem egy jogi személy, gazdasági társaság, aminek törvényes képviselője az ügyvezető.
az ügyvezetőt hogyan terheli speciális foglalkoztatási szabály?
ezt a logikát szeretném megérteni, hogy milyen szempont alapján illeszthető bele ebbe a büntetőjogi tényállásba ez az eset.

:))Azt nézd meg, hogy a cukrásztermék gyártásához, meg ennek a gépsornak a használatához milyen munkavédelmi előírások vonatkoznak.

Akkor kellett volna bejelentést tenni a munkavédelmi felügyelőségnél, amikor ez történt. Egyébként ilyenkor is a társaságot büntetik, nem személy szerint az ügyvezetőt. A taggyűlés, mint a munkáltatói jogok gyakorlója, jogosult az ügyvezetőt utasítani.

értem.
a cég foglalkoztatási szabályok alapján a Mt. az irányadó. (korábban kollektív szerződés hatálya alá is tartozott ez a cég)
ez a cég élelmiszer ipari, péktermékek, cukrásztermékek gyártásával is foglalkozik.

a dolgozók testi épségének szándékos veszélyeztetése viszont az egészséges és biztonságos munkakörülmények biztosításának, mint alapelv megsértése.

a foglalkoztatás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés hogyan kapcsolható ide?
mármint milyen szempont szerint.
mert itt nem aki, kérhető számon, hanem egy jogi személy, gazdasági társaság, aminek törvényes képviselője az ügyvezető.
az ügyvezetőt hogyan terheli speciális foglalkoztatási szabály?

ezt a logikát szeretném megérteni, hogy milyen szempont alapján illeszthető bele ebbe a büntetőjogi tényállásba ez az eset.

köszönöm szépen az eddigi válaszokat is.

Itt inkább amivel a cég foglalkozott, annk lehetnek foglalkozási szabályai.

nem kötekedni akarok, csak szeretném megérteni a logikáját.

értem és köszönöm szépen.
még azt szeretném kérdezni, hogy a foglalkozás körébe ezek szerint beletartozik az ügyvezetés is?

Ha konkétveszély alakul ki, vagy sérülés történik, akkor lehet oglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésről.

kérem szépen, szeretnék választ kérni, ezért újból nekifutok a korábbi kérdésemnek:

az üzemi termeléshez alkalmazott gépsoron lévő érzékelő szándékos kiiktatása miatt hogyan lehet felelősségre vonni a munkáltatót?

egy olyan termeléshez, gyártáshoz alkalmazott gépről van szó, amely szabványosan, gyárilag beépített érzékelővel rendelkezik, tehát bizonyos dolgok és emberi kéz közelébe kerülésekor automatikusan kikapcsol és leáll. ez így biztonságos, ez az előírás.

a munkáltató a teljesítmény és a gyorsaság növelése céljából kiiktatta ezt az érzékelőt. kb. fél évig így működött a gép, balesetek lettek, nem beszélve a felesleges pszichés terhelésről, ami ezt az egész állapotot okozta. a balesetek nem kerültek rögzítésre, ezáltal nem minősülnek üzemi baleseteknek.

a munkáltató, mint gazdasági társaság, amelynek törvényes képviselője az ügyvezető.
hogyan lehet büntetőjogi felelősségre vonást kezdeményezni a dolgozók testi épségének szándékos veszélyeztetése miatt?

Kovács_Béla_Sándor, kifejtenéd légyszíves bővebben, hogy miért gondolod zsarolásnak ezt?
nem értem az általad felvetett összefüggést.
valahogy tájékoztatni kell ezt a munkáltatót arról, hogy mi a dolgozók szándéka, ezzel megadva a lehetőséget arra, hogy valamilyen formában korrigálhassa (már amennyiben erre szándéka van) a jogellenes munkáltatói cselekményeit.

nem a munkabér kifizetése miatt történne a feljelentés, hanem a költségvetési csalás miatt, ami a dolgozók (és az állam) kárát okozta.

köze van hozzá, annyiban, hogy a költségvetési csalásból ered a követelés, ami a munkabér fogalomba tartozik.

itt arról van szó, hogy a munkabér elszámolása történt törvényellenesen, ami okiratokkal és tanukkal bizonyítható. a költségvetési csalás okiratokból kiolvasható, s ezt kizárólag a munkáltató követte el.
(nem a klasszikus esetkörről van szó, amikor a fizetés egy részét feketén adja a munkáltató, mert akkor a költségvetési csalás mindkét fél munkavállaló-munkáltató is elköveti)

a dolgozók testi épségének veszélyeztetése a munkaviszony fennállása alatt történtek ezek a balesetek ezért összefüggésben vannak a követeléssel is. mert a nem vagyoni kártérítésbe ez tartozik bele.

a kérdésem továbbra is az lenne, hogyan lehet büntetőjogilag felelősségre vonni ezért a cselekményért ezt a munkáltatót?

„Mert ez egy elég súlyos cselekmény.”
Lehet, de semmi köze a munkabérhátralék megfizetése iránt folyó perhez. Ha pedig a munkabérhátralék megfizetésée érdekében feljelentéssel, terhelő tanúvallomással fenyegeted, az zsarolás.

ez alatt az időszak alatt, pontosan a biztonsági-relé kiiktatási miatt, történtek balesetek, amik nem lettek dokumentálva, nem lett belőle üzemi baleset, hanem el lett sumákolva.

a kérdésem arra vonatkozna, hogy büntetőjogi eljárásban, hogyan lehet felelősségre vonni ezt a munkáltatót.
mert a munkajogi peren túl, vagy mellett szükséges büntetőjogi eljárást is kezdeményezni költségvetési csalás miatt.
célszerű lenne ezt a szándékos veszélyeztető munkaáltatói magatartást is valahogyan belefoglalni a büntetőjogi eljárásba.
a büntetőjogi tényállást hogyan lehet itt megállapítani?

kedves groszfater!

Sajnos ez a valóság, egy megtörtént eset.
Köszönöm, a munkavédelmi törvényt megnézzük.

Kedves Kovács_Béla_Sándor!
Igazad van, nem gombról van szól (elnézést rosszul fogalmaztam) hanem egy relé-féle biztonsági kikapcsoló szerkezetről. Amit a munkáltató kiiktatott fél évre.
Aztán sokan háborogtak, s híre is ment a dolognak, mert ez egy üzem, egy kisvárosban, ezért visszaszereltette.

A kérdésem arra vonatkozott volna, hogy büntetőjogilag hogyan lehetne felelősségre vonni? Tehát, hogy a munkajogi és munkavédelmi szabályokon túl, mivel lehetne felelősségre vonni?

Mert ez egy elég súlyos cselekmény. (s még volt ott más, azt már tényleg azért nem írom ide, mert egyszerűen kívülállóknak hihetetlen, pedig sajnos ez a valóság, ez az igazság.

„ha kézzel a veszélyes részhez oda nyúlunk, akkor a gép leáll”
Az nem biztonsági gomb, hanem biztonsági relé vagy retesz.

Nem-fogod elhinni de van olyan :Munkavédelmi törvény !

„Adott egy gazdasági társaság, mint munkáltató, s az ügyvezető elrendeli a gyártási gépsor biztonsági gomb működésének kiiktatását.”

Ez csak a Te fantáziád, ezt én nem hiszem el !!!

Tisztelettel Üdvözlöm a fórumozókat!
Segítséget szeretnék kérni a következő tényállás megállapításában.

Adott egy gazdasági társaság, mint munkáltató, s az ügyvezető elrendeli a gyártási gépsor biztonsági gomb működésének kiiktatását. Azért, hogy ne álljon le a gépsor, viszont így nagyon veszélyes a működése. Ebben idegileg többen kikészültek, volt aki a felmondásában ennek hangot is adott. Ez az állapot kb. fél évig tartott, mert nagyon veszélyes volt így a működés, a teljesítmény minden ároni növelése miatt lett ez kitalálva. Ezután vissza lett szerelve a gépsorra az eredeti állapot, tehát ha kézzel a veszélyes részhez oda nyúlunk, akkor a gép leáll. Ez a normális, hiszen így bizonságos.

Munkabér követelés ügyében pertársaság alakítottak a dolgozók egy része, s a per folyamán szeretnék ezt a súlyos problémát jogi keretekbe foglalni.

A kérdés az, hogy ez a cselekmény minek minősül?
Hétköznapi fogalmazásban ez a dolgozók testi épségének szándékos veszélyeztetése.
Hol találunk erre vonatkozó törvényt, vagy szabályozást, amire hivatkozni lehet?
Kit terhel a felelősség? Mert aki a szerelést elvégezte, az is hibás, meg kellett volna tagadnia. S a cég egy jogi személy, ezért hogyan lehetne az ügyvezetőt felelősségre vonni, hiszen az ő idióta találmánya volt ez.

1./
Onnantól kezdve, hogy a rendőr elővette a szolgálati igazolványát (szolgálatba helyezte magát) már hivatali minőségben jár el, függetlenül attól, hogy az intézkedése jogszerű vagy szakszerű-e. A BH. szerint vizsgálni kell a szerzett előny vagy okozott hátrány mértékét.

2./
"tévesen minősítették a 3 rb-i cselekményt a Btk. 226§. szerinti hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségének. A Btk. 225.§.-ában meghatározott hivatali visszaélés bűntette és a Btk. 226.§.-ba ütköző hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége elhatárolásánál ugyanis az egyébként szolgálatban lévő hivatalos személynél is döntő jelentősége van annak, hogy konkrét és jogszerű eljárást folytat-e a cselekmény természetes személy sértettjével szemben, avagy már a bántalmazást megelőzően is teljességgel jogosulatlanul, vagy visszaélésszerűen lép-e fel vele szemben.

Adott esetben a terhelt semmilyen konkrét eljárást a sértettekkel szemben nem folytatott, és szabályszerűen nem is folytathatott, az ellenük rendszeresített kényszerítő eszközt visszaélésszerűen, vagyis jogosulatlanul alkalmazott."

Vagyis a rendőr ebben az esetben nem előnyt szerzett (magának vagy másnak), hanem hátrányt okozott. (a lefújt sértetteknek). Erre azt mondta a LB, hogy csekély fokú a társadalomra veszélyessége.

Erre írtam én, hogy a saját kocsi lekérésével összedőlt a világ, mélyen megdöbbent rajta a társadalom, elítéli, kirekeszti magából az ilyen tettet elkövetőt, stb, stb.....

Szerintem lehet mérlegelni egyik és másik tett súlyát és egymáshoz viszonyított veszélyességét a társadalomra.

Üdv:
Dr. Jégember

Ahogy KBS is mondta (de én is utaltam rá korábban) a társadalomra veszélyesség áll a középpontban, nem az, hogy adott esetben megvalósult a cselekmény, mert az megvalósult, csak annyira jelentéktelen a súlya, hogy nem érdemel egyéb szankciót, amire már az ügyészség is ráébredhetett volna...egyébként meg erre való a megrovás :)

Mellesleg a 84-es BH lényege az, hogy a rendőr nem hivatali menőségében járt el, hanem csak annak látszatát kívánta kelteni. Azért az egy kicsit más, mint ha valóban az eljárása során hivatali hatáskörével visszaélve követi el a jogsértést, és ezért lesz előbbi csak fegyelmi vétség, míg utóbbi bcs.

A második esetben pedig nem egyértelmű, hogy az LB miben látta a jogtalan előny szerzést, amiért a helyes jogi megítélést a bántalmazás hivatalos eljárásban tényállása helyett hivatali visszaélésben látta megvalósulni...az lenne az LB szerint az előny, hogy ilyen jót a rendőr még sose röhögött életében?

Még egy érdekes BH, melynek lényege:

a rendőr vádlott gyalogos szolgálata során 3 vele szembe jövő nő felé fújt a könnygázszóró palackjából, abból a célból hogy "kiröhögje" őket amikor azoknak taknya-nyála folyik a vegyi anyagtól. 1. és 2. fokon bántalmazás hivatalos eljárásban miatt marasztalták el a terheltet, de a LB megváltoztatta az ítéletet, tekintettel arra, hogy a cselekmény jogi megítélése téves volt, ugyanis 3 rb.-i hivatali visszaélés állapítható meg.

Eddig OK., a lényeg most jön!

A LB. rámutatott hogy az 1. és 2. fokon eljáró bíróságoknak is fel kellett volna ismernie, hogy a cselekmény egyébként olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a legenyhébb büntetés kiszabása is indokolatlan, ezért a terheltet megrovásban részesítették és az eljárást megszüntették. (BH. 1998.517)

De hát mi is történt valójában? A rendőr jogszerűtlenül, szakszerűtlenül, indokolatlanul alkalmazott kényszerítő eszközt, ráadásul nem is a "legenyhébb" formáját. (testi kényszert)

Szóval lehet vitatkozni, hogy melyik veszélyesebb a társadalomra: ha minden indok nélkül homlokon vágnak kardlappal, vagy ha megnézed a saját kocsidat a nyilvántartóból.

Üdv:
Dr. Jégember

Az előny mértékére azért már van BH. (nem mai darab, de attól még igazat szól amikor egyfajta "zsinórmértéket" felállít.

BH.1984.89.
"a bűnösség megállapítása azért téves, mert a cselekmény oly jelentéktelen hátrány (előny) előidézésére irányult, mely nem éri el azt a fokot, amely a szóban forgó hivatali bűncselekmény létrejöttéhez szükséges......

....a vádlott fellépése tehát nem volt alkalmas olyan joghátrány előidézésére, mely a hivatali visszaélés bűncselekmény előfeltétele, hanem indokolatlan és helytelen fellépése legfeljebb fegyelmi vétséget valósít meg."

Ja és hogy ki mit csinálhatott volna még az általa elérhető -másra vonatkozó- adatokkal, az aligha lehet konkrét ügyben ítéleti kategória.

Üdv:
Dr. Jégember

Azért a társadalmi veszélyesség teljes hiányára lehet hivatkozni egy ilyen konkrét esetben.