Megalapozott a gyanú - tanúkénti kihallgatás?

Fórum → büntetőjog
régebbi elöl     új hozzászólás

Szomorú örökös # 2019.06.22. 04:20

alulirott

„Ezt így lehet? Tanúként vallomás tételi kötelezettségem van, ezek után megint meggyanúsíthatnak?”

„A Be. 172. § (1) alapján, „aki magát ... bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben ... a tanúvallomást megtagadhatja”

Ha valóban tiszta a lelkiismereted és alaptalanul vádoltak meg, akkor az én laikus véleményem az, hogy tegyél csak tanúvallomást. Ha mégis egyértelműen ismét gyanúsítottá lépnél ugyanis elő mások vallomása alapján, akkor akár hatóság félrevezetééséért, a nyomozás akadályozásáért is felelősségre vonhatnak. Szóval ha valóban nem követtél el semmit, akkor vajon miért is gyanúsíthatnának meg egy szimpla tanúvallomás alapján? :-O

alulírott # 2019.06.22. 00:27

Büntetőeljárásban megalapozott gyanú alapján gyanúsítottként hallgattak ki. A vallomástételt megtagadtam és a gyanúsítás ellen panaszt tettem, aminek az ügyészség helyt adott. A nyomozás nem szűnt meg és most ugyanezen ügyben tanúként idéztek be. Ezt így lehet? Tanúként vallomás tételi kötelezettségem van, ezek után megint meggyanúsíthatnak?

A Be. 172. § (1) alapján, „aki magát ... bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben ... a tanúvallomást megtagadhatja”

A kiemelt részt, hogy kell értelmezni? Meddig terjed az „ezzel kapcsolatos kérdés”? A komplett vallomástétel ezzel nem tagadható meg ahogy értelmezem, de bármi, ami rám vonatkozik kérdés az ügy kapcsán az igen? Vagy hogy lehet ezt szétválasztani?

Tehát pl. láttam is az adott járművet az utcán, de az ellopásával kapcsolatban nem teszek vallomást, vagy eleve nem is tudok róla semmit, csak amit az újságban olvastam?

Dr.Attika # 2015.05.30. 16:00

köszönjük.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

ius latratus # 2015.05.30. 12:52

Örülök, hogy összehoztalak titeket.
:)

folyami géb # 2015.05.30. 05:42

Na látod, ezúttal teljes az egyetértés. "Polt beszéd" nélkül is teljesen nyilvánvaló, hogy ez törvénysértő, az így felvett tanúvallomás egészen biztosan nem használható fel, de a gyanúsítotti vallomás tartalmát is többszörösen óvatosan kell vizsgálni.

Dr.Attika # 2015.05.29. 21:23

Nekem meg arról van tudomásom, hogy a "Polt beszédre" hivatkozva április 29-én védőbeszédemben ennek hangot adtam ( védencemet is tanúként hallgatták ki délután fél 3-kor, gyanúsítottként meg 3 órakor) a bíróság ítéletének szóbeli indoklásában még csak említést sem tett róla. Nem jött még meg a teljes írásba foglalt indoklás, de kíváncsi leszek, hogy abban benne lesz-e, hogy ezzel védencem emberi jogait megsértették. ( Polt Péter is arra hivatkozott, hogy emberi jogot sért ha a potenciális gyanúsítottat tanúként hallgatják ki.)
Érdekességképpen: védencemet őrizetbe vételét követően hallgatták ki először tanúként majd gyanúsítottként.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

ius latratus # 2015.05.29. 19:35

Kicsit Off

"Polt Péter: aki potenciális gyanúsított, az nem hallgatható ki előzőleg tanúként, ez mindenfajta emberi jognak ellentmond".

Khm. Pár pillanat után:

"Összességében a konkrét ügyek vizsgálatának eredménye arra utalt, hogy a gyanúsítottaknak tanúként történő kihallgatására a nyomozóhatóság helytelen gyakorlata alapján került sor. A törvénysértő tanúkihallgatások kiküszöbölése érdekében a Legfőbb Ügyészség irányító intézkedés kiadását tervezi" – közölte az ügyészség. A tájékoztatás szerint ugyanakkor olyan ügyről nincs a Legfőbb Ügyészségnek tudomása, amellyel kapcsolatban a bíróság kifogásolta volna a vádlott korábbi tanúkénti kihallgatását."

Ejnye...

On

Dr.Attika # 2015.05.29. 13:41

Be. 85.§
(4) A tanú kihallgatásánál jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd, aki a tanúnak felvilágosítást adhat a jogairól, de más tevékenységet nem végezhet, és a vallomást nem befolyásolhatja. A kihallgatást követően az arról készült jegyzőkönyvet megtekintheti, és észrevételeit írásban vagy szóban előterjesztheti.

Nincs mérlegelési lehetősége a rendőrségnek, hogy engedi vagy sem. Ha nem engedi, akkor törvénysértést követ el. Ha nem engedi, akkor nem kell vallomást tenni.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

bokros # 2015.05.29. 12:59

" Lehetősége van arra, hogy tanúsegítő ügyvéddel menjen a kihallgatásra"- ha a nyomozóhatóság megengedi az ügyvéd részvételét a kihallgatáson

Dr. Bokros Gábor
ügyvéd

Dr. Bokros Ügyvédi Iroda
8961 Lenti Pf: 51
www.drbokros.hu
Tel/fax: (36 92) 551 270, 551-271
Mobil: (36 30) 3398 000

lajcsó # 2015.05.26. 20:22

"nekem ez úgy jön le, hogy nem szabályos így eljárniuk."
Más a terhelt(gyanúsított) eljárási helyzete és megint más a tanúé. Eljárási hibának számít ha a gyanúsítottat a tanúra vonatkozó szabályok szerint hallgatják ki vagy fordítva. Gondoljunk itt elsősorban arra, hogy kihallgatás előtt teljes terjedelmében ismertetni kell a gyanúsított, illetve a tanú jogait és kötelességeit. (A kettő tartalmilag lényegesen eltérő.) Az ismertetés elmaradása vagy hiányos ismertetés esetén a jegyzőkönyv bizonyítékként nem vehető figyelembe.

Dr.Attika # 2015.05.26. 16:46

Lehetősége van arra, hogy tanúsegítő ügyvéddel menjen a kihallgatásra. szerintem nem is ártana, mert ebből úgyis meggyanúsítás lesz rabosítással fűszerezve.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

premike # 2015.05.26. 15:29

Ettől nem lesz érvénytelen a "Jegyzőkönyv"?
Ez nem számít eljárási hibának?
Hogyan tudja ez esetben a tanú érvényesíteni a jogait?
Hogyan lehet valahogy emiatt "rápirítani" az eljáróra?

Előre is köszönöm a válaszaitokat!

folyami géb # 2015.05.25. 18:18

Olyan törvényi rendelkezést nem fogsz találni, hogy a terhelt nem lehet tanú. Ez okszerűen következik abból, hogy a Be 43.§ (1) bekezdése szerint terhelt az, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak, a tanú pedig a Be 79.§ (1) bekezdése alapján az, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet. Ez két különböző, egymást kizáró eljárási pozíció.

premike # 2015.05.25. 18:13

Igen, ugyanaz a személy.

premike # 2015.05.25. 18:11

Igen, így van, ahogy írtam: a jegyzőkönyv első mondatában nem ismeretlen tettes van írva, hanem X.Y., ráadásul "megalapozott" gyanúval.
Aztán 1 sorral lejjebb, már tanú a jogállás.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényben nem találok semmit erre vonatkozóan, nekem ez úgy jön le, hogy nem szabályos így eljárniuk.

Tudtok segíteni, vagy hol tudok utána nézni annak, hogy ezt "megalapozott gyanú" esetén is jogszerűen, illetve jogszerűtlenül teszi-e az eljáró, mely jogszabály, mely szakasza vonatkozik erre?

Előre is köszönöm a válaszaitokat!

folyami géb # 2015.05.25. 15:02

Nem törvényes, de legtöbbször úgy csinálják, hogy gyanúsítottként ismeretlen tettest tüntetnek fel.

Ebben az esetben a fejlécben szereplő gyanúsítottként írt X.Y. és a tanú X.Y. ugyanaz a személy?

Ennyire nem lehetnek ... ügyetlenek.

premike # 2015.05.25. 14:03

Üdvözlet!

Szeretném kérdezni, hogy megalapozott gyanú esetén szabályszerű tanúként kihallgatni azt, aki ellen folyamatban van az eljárás?

A Jegyzőkönyv így szól:

"A Jegyzőkönyv készült a Btk. 999.§ (999)bekezdésébe ütköző bűntett megalapozott gyanúja miatt X. Y. ellen folyamatban levő eljárásban X. Y. tanú kihallgatása alkalmával.
Jelen vannak:
Nyomozóhatóság részéről: A. S. r.őrgy.
Eljárásban résztvevők és jogállásuk: X. Y. tanú"

A nyomozó hatóságnak nyilván kedvezőbb, ha a feltételezett bűnelkövetőnek a jogállását minél hosszabb ideg "tanú" státuszban tartják, mivel így a "gyanúsítottnak" sokkal kevesebb joga van.