Rágalmazás


folyami géb # 2015.05.30. 06:08

Köszi, elég ha nem javítasz ki akkor, amikor bizonyosan nincs igazad.

Dr.Attika # 2015.05.29. 08:47

Köszönöm a kitanítást. Elég ennyi vagy küldjek esetleg virágot. Maximálisan igazad van. megadnál egy közvetlen email címet, hogy minden hozzászólásomat el tudjam Neked küldeni "előzetes norma kontrollra".

folyami géb # 2015.05.29. 06:14

Na jó, akkor próbáljuk meg.

A régi Be. (az 1973. évi I. törvény) 214/A. §-a valóban így szólt:

"214/A. § (1) A bíróság végzésben határoz, ha a bűncselekmény elkövetésének megállapítása mellett a vádlottat próbára bocsátja (Btk. 72. §). Ha a bíróság a vádlottat pártfogó felügyelet alá helyezi, a végzés tartalmazza a bíróság által megállapított magatartási szabályokat is".

Persze, természetesen a polgári jogi igény elbírálásának ez sem lett volna akadálya, hiszen ugyanezen paragrafus (2) bekezdése külön kimondta:
(2) A bíróság a végzésben elkobzást és vagyonelkobzást rendelhet el, és a polgári jogi igényt érdemben elbírálhatja.

E törvény azonban 2003. (nem 2013, hanem kettőezer-három) június 30. napján hatályát vesztette, 2003. (kettőezer-három) július 1. óta az 1998. évi XIX. törvény a hatályos büntetőeljárási törvény. Ennek 330. §-a pedig a következőképp szól:

"A bűnösséget megállapító ítélet

330. § (1) A bíróság a vádlottat bűnösnek mondja ki, ha megállapítja, hogy bűncselekményt követett el, és büntethető.
(2) A bűnösséget megállapító ítéletben a bíróság

  1. büntetést szab ki,
  2. a vádlottat próbára bocsátja, számára jóvátételi munka végzését írja elő, vagy megrovásban részesíti,
  3. a büntetés kiszabását mellőzi".

Felhívom szíves figyelmedet a (2) bekezdés b) pont első fordulatára. Csodálkozom, hogy egy gyakorlati szakembernek 12 év alatt nem állt módjában az ismereteinek a felfrissítése.

Azt már csak kínomban jegyzem meg, hogy még amikor 2003. előtt valóban végzésben mondta ki a bíróság a próbára bocsátást, ez sem volt akadálya a felülvizsgálatnak, hiszen a régi Be 284. § (1) bekezdése nem a jogerős ítélet, hanem a jogerős ügydöntő határozat ellen engedte meg a felülvizsgálatot. Márpedig az ügydöntő határozat fogalmába a régi Be 268.§-a szerint a próbára bocsátó végzés is beletartozott.

Az új Be 416. § (1) bekezdése ugyancsak az ügydöntő határozat elleni enged jogorvoslatot, de ez már nem vág a témába, mert mint láttuk, 12 éve a próbára bocsátás is ítélettel történik, legfeljebb egyes gyakorlati szakembereknek nem tűnt fel.

Azonkívül ha megnézed az Anonim Határozatok Gyűjteményét,

(gy.k.. : http://birosag.hu/…rozatok-tara )

és beütöd bíróságként a Kúriát, bejelölöd kollégiumként és érintett jogterületként a büntetőt, határozatfajtaként pedig az egyedi érdemi határozatokat, a szabadszavas keresőbe meg annyit írsz, hogy „próbára”, 207 (kettőszázhét) találatot fogsz kapni olyan határozatokra, melyeket „sikerült anonimizálni” (ellentétben a téged igazoló döntésekkel), és amelyek túlnyomó többségében fölényes és nagyképű kioktatásod ellenére a Kúria (legfelsőbb Bíróság) próbára bocsátó határozatokat bírált felül. Talán szólnod kellene nekik is.

Ugyanígy próbára bocsátás felülvizsgálatára került sor a Complex Jogtárban a régi Btk. (gy.k. : 1978. évi IV. törvény) 72. §-a után beágyazott mintegy 80 BH alapjául szolgáló jogesetben, részben a régi, részben az új Be. alapján. Példaképp csak az utolsó három: BH 2011. évi 88. és 330., 2012. évi 279.

A következtetések levonását a jogvégzett (és ahhoz értő) kollégákra bízom.

Dr.Attika # 2015.05.28. 20:06

Javítás: a bűnösség lett csak kimondva.Büntetés nem lett kiszabva.

Dr.Attika # 2015.05.28. 19:47

A próbára bocsátás (nem ítélet, hanem végzés) nem teremt jogerőt. Felülvizsgálatnak pedig csak jogerős határozat ellen lehet helye.

folyami géb # 2015.05.28. 18:33

Könyörgöm, dr. Attika, ne kezd el megint a félretájékozattást! Miért nincs helye a próbára bocsátó ítélet ellei felülvizsgálatnak?

Dr.Attika # 2015.05.28. 18:25

Itt próbára bocsátás lehetett az 1 év, melynek ideje alatt elrendelte a pártfogói felügyeletet. Mivel próbára bocsátás történt a bűnösség nem lett kimondva, tehát a polgári jogi igény sem volt elbírálható. Nincs itt helye felülvizsgálatnak, mert nincs ítélet amit felül lehet vizsgálni. A Törvényszéken egyszerű kártérítési per folyhat. Viszont így is kinézhet több mikkó fizetni való a kamatokkal együtt.

folyami géb # 2015.05.28. 17:18

Azonnal ügyvédhez, mert már így is jó nagy bajba kerültetek azzal, hogy láthatóan fogalmatok sincs arról, mi zajlik körülöttetek.

Ami eddig lezajlott, az egy büntetőügy volt, feltehetően rágalmazás miatt, a pénzbeli igényt pedig nem elutasította a bíróság, hanem egyéb törvényes útra utasította. Ez a laikusnak ugyanz, a gyakorlatban milliók múlhatnak rajta.

Na most, ha nem hagytatok ki semmit fontosat az eset leírásából, akkor ez az ítélet téves. Alappal, és az annak kivizsgálására hivatott szervhez tettétek meg a bejelentést, így társadalomra veszélyesség hiányában fel sem merülhet a rágalmazás, még akkor sem, ha esetleg kiderültm hogy tévedtetek és tényleg nem volt piás a sofőr.

Látatlanban van egy fogadásom arra is, hogy ti ezt az ítéletet tudomásul vettétek, még csak meg sem fellebbeztétek, így az elsőfokon jogerős lett. Úgyhogy most már nincs más hátra, mint villámgyorsan ügyvédhez, és felülvizsgálati kérelem a Kúriára. Most ugyanis nem a büntetőeljárás kezdődik újra, hanem a büntetőeljárásra alapítva polgári perben perel benneteket a sofőr, és a polgári bíróságot a jogalapot illetően köti is a büntetőítélet, úgyhogy nagy pénzbeli bukta lehet belőle.

P_Gary # 2015.05.28. 11:51

Tisztelt Fórumozók!

Adott egy lány és egy fiú, akik épp haza felé utaznak a BKV egyik helyi járatán, azonban észlelik, hogy a busz vezetője igen érdekesen vezet, nem kimondottan biztonságosan a megszokottnál jóval nagyobb sebességgel. Ezt követően látják, amint a busz vezetője egy kis üveget emel a szájához, majd abból iszik, feltételezik, hogy ittas állapotban van. A busz vezetése közben hangosan beszél a hangosbemondóba, családi ügyiről, nem túl orientáltan. (Ezt később a busz vezetője úgy próbálta magyarázni, hogy vicceket próbalt mesélni, hogy jól utazzanak az emberek.)
Ez félelmet kelt bennük, majd a buszról leszállva a járat számának feljegyzése után gyalogosan haza indulnak. Hazaérkezésüket követően a lány és a fiú egy névtelen panaszlevelet /email-t/ küld a BKV ügyfélszolgálatára. Ezt követően pár hónap elteltével a lány egy levelet kap, miszerint kihallgatásra kell mennie, ahová a fiú is elkíséri. A Rendőrségen tájékoztatják, hogy feljelentést tett a busz vezetője rágalmazás miatt. Ezután megy tovább az ügy, szembesítés tárgyalások, végül peren kívül szerettek volna a felek megegyezni egy bocsánatkérő levél kíséretében. Azonban az utolsó pillanatban a busz vezetője már pénzt is követelt, mivel állítása szerint a lány és a fiú panaszlevele miatt pénztől esett el valamint kollégái is több alkalommal kikezdték munkahelyén. A bíróság ezt követően meghozta elsőfokú ítéletét, mely alapján a lány és a fiú 1 év pártfogói felügyeletet kapott, a busz vezetőjének pénzbeli követelése elutasításra került. Az 1 év pártfogói felügyelet leteltét követő 2. Héten a lány egy újabb levelet kap, immáron a Fővárosi Törvényszékről, miszerint a busz vezetője további 1.100.000 Forintot követel. A fiú és a lány az említett ,,rágalmazás" elkövetésekor 16 évesek voltak, jelenleg 21.
Elvileg az eljárást már megszüntették, most még is elindult. Ebben az esetben mi lenne a teendő, tanács, ez hogyan lehetséges, ha már megvolt a bünetetésük?
Előre is köszönöm a segítségetek.