Megall a csalas tenyallasa?


folyami géb # 2016.02.26. 14:48

Tán még annyit hozzátennék az előző első kérdésre adott válaszomhoz, hogy az 1.) pontot csak Ön látja így. A 4./ pont idekavarása pedig teljesen téves, hiszen addigra Önök már fizettek, márpedig időnen a tévedésbe ejtés szükségszeráen megelőzi a károkozást, hiszen a károsult éppen a tévedése ejtés miatt fizet.

folyami géb # 2016.02.26. 14:44

Ne haragudjon, nadja, de ezt már többször leírtuk, többen is. Nincs a tévedésbe ejtésre és ezzel oksági összefüggésben jogtalan haszonszerzésre irányuló egyenes szándék, a leírtakból nem tűnik ki, hogy eleve teljesítési szándék nélkül akarták az ellenszolgáltatást megszerezni. Azt, hogy magukat többre képesnek állították be a valóságnál, nem csalás, ilyen alapon mindenki csalást követne el, aki ócska árut (szolgáltatást) jóként reklámoz.

A rágalmazásnak én ugyancsak nyomát sem látom, de az Önöknek jobb is: a rágalmazás egy csekély súlyú, magánvádas eljárásban elbírálható vétség, a kényszerítés hivatalból üldözendő bűntett. Ugyanakkor ha lenne rágalmazás, az izárná a kényszerítést, mert kényszerítés csak akkor valósul meg, ha más nem.

nadja # 2016.02.26. 12:17

Nem az apja.

De engem tovabbra is erdekel On szerint miert nem all meg a csalas tenyallasa, ha binyithato, hogy:

  1. a ceg tisztaban volt vele hogy nem fog tudni idore teljesiteni
  2. a szerzodes az hatarido elmulasztasa esetere 50% visszafizetest iger
  3. Mivel a ceg tudta hogy nem fog tudni idore teljesiteni nemj is jart volna nekik a masik 50% vagyis jogtalan a hasoznszerzesre torekedtek
  4. a nemletezo szerzodesre hivatkozas mar csak hab a tortan.

A lenti email kapcsan pedig szerintem a Ragalmazas is megall.

folyami géb # 2016.02.26. 06:36

Kényszerítés kísérlete: Btk. 195. §

De mondjuk én apukát is megkérdezném: tud-e arról, hogy a fiacskája az üzleti vitáiban őt használja fenyegetésül.

Én pl. apuka helyében baromi dühös lennék. Ez a fenyegetés ugyanis tartalmilag nem más: ha nem mondasz le a követelésedről, apukám (minimum) hivalai visszaélést fog elkövetni a sérelmedre.

Nem mondom, hogy ilyen abszolút nem történhet meg manapság, de ezt írásba adni valakiről: finoman szólva botorság.

nadja # 2016.02.25. 20:14

melyik tenyallas?

folyami géb # 2016.02.25. 19:57

T. nadja:

na ez már inkább bűncselekmény-gyanús. És főleg végtelenül buta: ha valaki tényleg ilyen helyzetben van, azt nem írja le. Feltétlenül archiválja ezt az e-mailt. Szerintem nem csak annak lehetnek súlyos következményei, ha X.Y. nem az apja. Még rosszabb neki, ha az.

mmelanzs # 2016.02.25. 19:36

szerintem fogalma sincs, hogy mivel foglalkoztok, ez is azt bizonyítja, hogy utána sem nézett a tevékenységeknek, így egyáltalán nem végzett semmilyem adatbázis-kutatást a jelöltek vonatkozásában, őket nem is tájékoztatta sem rólatok, sem az elvégzendő tevékenységekről...
Rólunk is azt hitte és állította, hogy telefon-oszlopokat árulunk :D a hiradástechnikai építőelemek tervezése és értékesítése helyett, ami egy műszaki-informatikai terület

nadja # 2016.02.25. 19:18

Meg egy valami hozzatennek. A ceg ugyvezetoje az ugyvedi felszolitasunkat kovetoen ezt irta:

"Nem stílusom hivatkozni arra, hogy valójában ki vagyok, és hogy Ön kivel áll szemben. Nézzen rá esetleg a Google keresőben arra, hogy édesapám kicsoda: http://hvg.hu/cimke/XY
Látni fogja, hogy a lehetőségem megvan és meg is teszem, hogy az Magyar Nemzeti Bank felé jelzem tevékenységüket, hogy azt mielőbb beszüntessék.
Látja, tudok én is kemény és határozott lenni. Rövidre zárni induló vállalkozását. És így is teszek"

Nem tudom, hogy amit ir igaz-e. Van valami kovetkezmenye annak ha XY megsem az apja es bloffol?

(Mondjuk azt nem ertem mi kozunk a nemzeti bankhoz, egy mezei kft-nk van, meg penztargepunk sincs nemhogy penzugyi tevekenysegunk de mindegy...)

nadja # 2016.02.25. 16:37

Folyami geb: ertem, de megindokolna miert nem?

Van meg egy adalek a tortenethez. A ceg mindig hivatkozik egy ASZF-re ami szerintuk a honlapjukon van. Mi ezt nem is lattuk, soha nem irtuk ala.

Most, hogy mar felmondtuk a szerzodest, de elotte is, arra hivatkozva nem fizeti vissza a visszajaro osszeget, hogy ez az ASZF rank vonatkozik es abban az van hogy mi szegtuk meg a szerzodest es mi tartozunk neki kotberrel (nem vettuk at a jeloltet). Ezt 8szor leirta annak ellenere, hogy vilagosan leirtuk, hogy mivel ezt mi soha nem lattuk, erre az anyagra hivatkozas a szerzodesben nincs (emlites szintjen sem) igy az rank nem vonatkozik. Szoval itt sem all meg az hogy egyenes szandekkal torekszik a jogtalan haszonszerzesre mivel az eredeti szerzodes szerint a nem teljesitett reszre vonatkozolag a dij visszajar.

A haszonszerzese jogtalan mert a szerzodes nem teljesitett reszeert neki nem jar a dij, a magatartasa pedig megteveszto mert olyanra hivatkozik ami koztunk nincs ervenyben?

folyami géb # 2016.02.19. 14:06

K.B.D. : semmi gond.

mmelanzs és nadja:a leírtak megerősítik, hogy van egy rosszhiszemű, ócska "lehuzós" cég, e hogy ez nem csalás, abban már bizonyos vagyok.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.19. 10:02

én még csak véletlenül sem ezt mondtam.
Elnézést kérek, félreértettelek.

mmelanzs # 2016.02.19. 09:31

Pontosan.
Nálunk pl. kábeltelevíziós műszaki szakértékesítő pozíció nyílt, ami nagyon speciális terület. Híradástechnikai szakmérnök diplomával rendelkező jelöltet vártunk, releváns kábel televíziós tapasztalattal, és ügyfélkörrel.
A fejvadász a vázlatos megbízásra mindenhol kábel televíziós pozíciót írt, azonban az elvárásoknál (milyen véletlen) a legkisebb a rublika, ahol "kábeles v. egyéb műsz." tapasztalatot írt be macsakakaparással. Ezért kerülte el a figyelmünket, hogy ez így nem jó, valamint NEM IS VOLT IGAZ, hogy jó az egyéb műszaki tapasztalat VAGYLAGOSAN.
Erre hivatkozva szeretett volna kazánkezelőt és klímakarbantartót hozni, merthogy van "kábeles v. egyéb műsz." tapasztalata. Hiába mondtam, hogy én is húztam már ki porszívó kábelt a falból, attól még nem leszek alkalmas a kábel televíziós műszaki értékesítő pozícióra. Ez nem érdekelte, és akaratunk és kifejezett kérésünk ellenére odahozott a cégünkhöz egy 70 éves papit, majd ott üvöltözött, hogy "Az átadás sikeresen megtörtént!" és neki jár a pénze.
Más megvilágítás. Ha én azt állítom magamról, hogy tudok sérvet gyógyítani, majd később ezért előre pénzt szedek be, azzal, hogy ha 10 napon belül nem gyógyítom meg a sérvet visszaadom az összes pénzt, de a gyógyítás mégsem sikerül, és én arra hivatkozva nem adom vissza a pénzt, hogy de márpedig én nagyon próbálkoztam, és azért nem sikerült a sérv gyógyítás, mert a páciens nem engedte, hogy beledöfjem a hasába az 50 centis acélkést, ezért még szerződésszegésre hivatkozva kötbért is követelek tőle, azt hiszem nem lenne bíróság, ami azt mondaná, hogy a szándékom nem volt EGYENES a csalásra.
Hozzáteszem, arra hivatkoznék a kötbér igényem érvényesítésénél, hogy lenne még egy olyan szerződés is, amelyben a kedves páciens aláírta, hogy alkalmazhatok kést a gyógyításhoz...
Tudom, most majd az jön, hogy az testi sértés és nem ugyanaz stb stb :) remélem, hogy azért az elv átmegy

nadja # 2016.02.19. 07:38

Kicsit megvilagitanam a dolgot:

Az ugyvezeto az alairas pillanataban tisztaban volt vele, hogy nem fognak tudni hataridore teljesiteni de legalabbis reszben biztosan nem.

A dolog kacifantosabb resze (de esetunkben ez bizonyithato), hogy a ceg szisztematikusan azt a gyakorlatot koveti hogy a megbizolapot az ugyvezeto vagy kollegai cimszavakkal toltik ki es teljesiteskor csak ezekre a cimszavakra hivatkoznak (ezt a megbizo alairja), a valodi (immaron nehezen bizonyithato) kriteriumokat ignoraljak.

Pelda: kereskedelmi forgalomban levo adatbazisokbol torteno hideghivasokban szerzett ertekesitesi tapasztalat szukseges es ebbol o annyit ir le kapkodva hogy "telefonhivasi tapasztalat" - aztan szerinte mivel manapsag mindenkinek van tapasztalata telefonalasban beallit egy holapatolo szakmunkassal mint tapasztalattal rendelkezo jelolttel.

Tehat azt biztosan allithatjuk, hogy legalabbis a szerzodes targya tekinteteben a fejvadasz azt a latszatot kelti, hogy a megbizonak az o kriteriumainak megfelelo jeloltet fogja atadni, es errol biztositja a megbizot, holott egyenes szandekkal olyan jeloltet keres aki csak a leirt kriteriumoknak felel meg. Nem tudom sikerul-e erzekeltetni a kulonbseget. Szerintem itt ezzel megall az egyenes szandek a jogtalan haszonszerzesre es a megtevesztesre.

A mi esetunkben telefonon tortent az egyeztetes, o is kitoltotte az adatlapot, en is es a ketto koszono viszonyban sincs egymassal. Technikai okokbol (beszart a nyomtato) a mi verzionk kerult alairasra, valoszinu ez volt az oka annak, hogy egy jeloltet sem tudott leszallitani.

Az emlitett cegvezeto 8 eve jar a Budai Keruleti birosagra, klienseit rendre bepereli mert o a leirt szerzodes szerint teljesitett.

A mi esetunkben kicsit mas a sztori mert konkretan a pothatarido utan sem teljesitett, a szerzodestol elalltunk tehat szerintunk a teljes osszes visszajar. Mind a nem teljesitest mind a mi teljesitesunket tobbszor irasban elismerte.

Ettol fuggetlenul viszont bunteto vonalra szeretnenk terelni az ugyet. A mai magyar uzleti eletnek az ilyen szereplokre semmi szuksege.

folyami géb # 2016.02.18. 11:53

Valóban, de én még csak véletlenül sem ezt mondtam. Sokkal inkább az ellenkezőjét, azaz egyrészt a te logikad elfogadható azt mondtam, hogy ha nincs egyenes szándék a jogtalan haszonszerzesre, akkor teljesen mindegy, mi van a karokozasra. Aztán meg hozzatettem, hogy egyébként szerintem nem is lehet szetvalasztani a kettőt, mármint a jogtalan haszonszerzesi és a karokozasra szándékot.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.18. 08:48

Szóval azt mondod, hogy a haszonszerzésre egyenes volt a szándéka, a jogtalanságra meg csak eshetőleges?
Ezen szerintem a bíró legalább olyan jól szórakozna, mint amikor az impulzusvásárlás mintájára feltaláltam az impulzuslopást. :D

folyami géb # 2016.02.18. 05:50

Akkor nem volt véletlen, hogy a tegnap 18:35-ös hozzászólásodban is csak haszonszerzési szándékot írtál. Minden más hozzászólásban JOGTALAN haszonszerzési szándék szerepel, és én is ezt írtam, mert nem pusztán a haszonszerzési célzat, hanem a jogtalan haszonszerzési célzat a csalás tényállási eleme (vö. pl. kerítés).

Arra vonatkozó egyenes szándék meg a leírtak alapján bizonysan nincs.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.17. 21:15

És itt nem volt haszonszerzési szándék?

folyami géb # 2016.02.17. 19:02

Bocsáss meg, K.B.S. kolléga,

de úgy látom, azt Te is osztod, hogy a (jogtalan) haszonszerzés tekitetében egyenes szándéknak kell fennállnia. Akkor viszont doszt mindegy, hogy a károkozás tekintetében mi az elkövető szándéka; ha nincs egyenes haszonszerzési célzat, nincs csalás sem (bár én nehezen tudnám elválasztani a kettőt).

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.17. 18:55

A két mondatod között semmiféle logikai kapcsolat nincs.

folyami géb # 2016.02.17. 05:48

"Nem is a teljesítés szándéka itt a kérdés".

Dehogynem. A többi maximum szédelgő feldicsérés.

Dr.Attika # 2016.02.16. 18:12

Ez sem így van. A károsító cselekményt a megtévesztett személy valósítja meg, aki tévedése kapcsán nem tehető felelőssé. Eshetőlegesen nem lehet csalni.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.16. 17:35

Csakhogy az egyenes szándéknak a megtévesztés és a haszonszerzés vonatkozásában kell fennállni, a károkozást illetően már elég az eshetőleges szándék is.
Ez az eset pedig pont az az eset.

Dr.Attika # 2016.02.16. 16:44

Csalást csak egyenes szándékkal lehet elkövetni, mert célzatos bűncselekmény.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.02.16. 16:04

Az eshetőleges szándék is szándékos elkövetéshez vezet. Az pedig ilyen tényállás mellett vastagon megvan.

mmelanzs # 2016.02.16. 13:42

Az ügyben a mi cégünk is érintett, igaz csak olyan módon, hogy ugyanezzel a fejvadász céggel szerződtünk mi is.
Álláspontunk szerint a csalás nagyonis megáll. Nem is a teljesítés szándéka itt a kérdés - mert az valóban nehezen bizonyítható, hanem egyéb sok fontos elem:

  1. A fejvadász cég azzal hirdeti magát, hogy saját adatbázisuk van 15ezer fővel, ahonnan ki tudják választani a megfelelő munkatársat. Már az ajánlatokat azzal küldik meg, hogy megtalálták a megfelelő munkatársat. Azonban csupán a szerződés megkötését követően és kifejezetten a pozíciókra vonatkozó hirdetéseket adnak fel, és onnan próbálják begyűjteni a jelölteket.
  2. A honlapukon olyan referenciák vannak megjelölve, akik nem is tudnak arról, hogy ez a cég létezik, tehát ez is megtévesztő információ, amellyel már előre tévedésbe ejtik a megbízókat, a megbízhatóság látszatát keltve.
  3. Belső levelezéssel kapcsolatos információnk van, hogy az üzletkötőket azzal küldik ki az ügyfélhez, hogy próbáljon vele minél kevesebbet beszélni a részletes pozíció leírásról, és úgy aláíratni vele a szerződést, hogy azon az általuk kézzel írt rész nehezen látszódjon, így majd egy esetleges per során arra hivatkoznak, hogy nem volt részletes pozíció leírás.
  4. Az ajánlatokon szerepel az üzleti élet egyik legkeresettebb előadójának a személyes ajánlása arcképpel, akit 2010-ben beválasztották a világ legjobb előadói közé, az Üzleti Akadémia vezetője, címzetes egyetemi docens... nekem személyes ismerősöm, így volt szerencsém vele beszélni az ügyről. 2 éve próbálja elérni, hogy távolítsák el az arcképét az ajánlatokról, eredménytelenül.

A megbízók meg sem kötnék a szerződést velük, hogy ha tudnák, hogy mindaz az információ nem igaz, amit állítanak magukról, így a csalás már ezen a ponton megáll, hiszen a megbízási díjat a szerződéskötést követő pár napon belül át kell utalni, és a kár már itt keletkezik. A szándékosság álláspontom szerint tagadhatatlan.