BataG
2016.04.18. 04:54
folyami géb:
Köszönöm szépen.
Ezt most nem tudom ~gyorsan felfogni, később reagálnék, de kösz.
elnöki per
folyami géb
#
2016.04.17. 17:18
Kedves BataG,
bár most sincs túl sok időm, de most már igyekszem válaszolni neked. Úgy vélem, az általad idézett két mondat egymásból következik: a bizonyításnak az az íratlan alapelve ugyanaz az adverzariális és a kontinentális rendszerben is, hogy a valósághű tényállás elérését mindkettő akként oldja meg, hogy a tárgyalás három résztvevője (a vád, a védelem és az ítélkező közül) legalább kettő bizonyít. Előbbiben a vád és a védelem, utóbbiban a bíró és a vád (azaz az ügyész).
Fair trial = tisztességes tárgyalás. Itt abban az összefüggésben merül fel, hogy annak ellenére, hogy a bíró is bizonyít, ne kerüljön a vád oldalára.
Az objektív igazság felderítése az eljárás törvényben deklarált célja, ellentéte az ún. perbeli igazság. Előbbi esetben a bíróság feladata a tények valósághű felderítése, míg utóbbi kizárólag a két ellenérdekű fél által bemutatott bizonyítékok alapján megállapítható tényekkel foglalkozik. Az objektív igazság azzal a kitétellel érhető el, hogy „res iudicata pro veritate accipitur”, azaz az ítélt dolgot (a jogerős ítélet) igazságként kell elfogadni. Ellenkező esetben soha nem fogod tudni eldönteni, hogy az utólag megállapítottak egyeznek-e olyan történésekkel, amelyeknél nem voltál jelen és a dolgok természeténél fogva csak közvetett információid lehetnek róla.
BataG
#
2016.04.09. 06:08
Bocsánat.
Igazad van.
Bocs.
folyami géb
#
2016.04.08. 19:49
Kedves BataG,
ígértem, megtartom. Szerinted volt egész héten egyetlen olyan hozzászólásom, ami 3 sornál hosszabb volt?
BataG
#
2016.04.08. 12:20
Ha mégis ...
Köszönet.
BataG
#
2016.03.30. 08:04
folyami gép:
Köszönöm, előre is.
folyami géb
#
2016.03.30. 04:31
Kedves BataG,
ne haragudj, de most erre ninncs időm, de ígérem, ahogy lesz egy szabad órám,visszatérek és megpróbálok válaszolni Neked. Egyébként látom, Te is ugyanabból a dokumentumból dolgozol, mint én...
BataG
#
2016.03.29. 08:41
folyami géb:
3-mal alábbi kérdést légy szíves olvasd el
Dr.Attika:
(a főkérdéstől függetlenül) nincs olyan, hogy a védő számára kérdés, hogy a vád bizonyítása (vagy akár a vádirat) milyen meggyőzőerővel hat a bíróságra, és ezért bejön annak gyengítési célja a védelem részéről (mint írod is, kb. hogy 'a vád gyengítése')? Ennek egyik variációja lehet talán az, ha a vád által fixnek, stabilan állónak láttatott elemet "kilövöd" a vádból, s bebizonyítod, hogy nem úgy van. Vagy akár úm. köztudomásúnak beállított (és esetleg a bíróság által elfogadott) dologról/körülményről megmutatod, hogy az adott esetben az általános köztudomás nem áll meg. Ezt akkor tudod megtenni, ha van erre vonatkozó bizonyítási indítványod, nem?
A 'védő általi bizonyítás' miért zavar, vagy tartod kóklerságnak ? Maga a tévesen figyelembe vehető köztudomás simán félrevihet egy büntetőügyet, amit adott esetben a védőnek korrigálnia kell, nemde?
KBS:
A fogalmat (objektív igazság, elnöki per) valóban egy neten elérhető tanulmányból, elemzésből szedtem, s szeretném megérteni, kapiskálni. Ezért kérdeztem.
Dr.Attika
#
2016.03.29. 07:55
Béla! Támogatni kell a jogtudomány iránt érdeklődő laikusok ismeretszerzését. Fejtsd ki neki bővebben.
Részemről: nem legalább kettőnek, hanem csak egynek (a vádlónak) kell bizonyítani. Az, hogy a védő bizonyítási indítványt tesz - ha helyt adva a bíró annak- azt a bíróság értékeli és a terhelt érdekében az nem bizonyítás, hanem a vád gyengítése.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.03.29. 07:01
Ez a "jogtudomány újabb eredménye" lehet, és nem hiszem, hogy általánosan elfogadott.
BataG
#
2016.03.29. 06:01
„Az elnöki per a fair trial biztosítására és az objektív igazság elérésére egyaránt alkalmas; ezt
támasztja alá, hogy a bizonyítás íratlan alapelve mindkét rendszerben azonos. A valósághű
tényállás elérését mindkettő akként oldja meg, hogy a tárgyalás három résztvevője (a vád, a
védelem és az ítélkező közül) legalább kettő bizonyít.”
Mi a
- 'bizonyítás íratlan alapelve' ?
Mit jelent a
- 'fair trial' ? és az
- 'objektív igazság' itt ?
Objektív igazság létezik-e és elérhető-e a büntetőjogban, vagy csak egy elméleti fogalom, kb. mint 'az igazság fénylő csillaga' ?
Mit jelent, mit jelképez az 'objektív igazság' fogalom a büntetőjogban ?
(Másik topikban (büntetőjog/objektív igazság) eléggé oda-odamondtak kérdésemre, viszont mivel az idézett (kúriai elemzési) mondatban szerepel, úgy vélem, mégiscsak van jelentése a fogalomnak, és talán nem teljes bornírtság, ... és hát ennek feltárásában/megismerésében kérnék segítséget. Már csak azért is, mert amit folyami géb ír, az ellentmondani látszik KBS rövid válaszának. Egyébként mindkettőjüknek köszönöm az infót.)
folyami géb
#
2016.03.29. 04:46
Az elnöki/ügyféli per ugyanúgy az eljárásjogi rendszerek tudományos felosztásának egy módja, mint pl. az akkuzatórius/inkvitórius és a koordinatív/herarchikus. A magyar büntetőeljárás az elnöki perhez áll közelebb, ha nem is tisztán elnöki per. Jellemzői: az objektív igazságra törekvés, a bíró aktív szerepe, de például ellene hat a vád egyre szorosabb kötőereje.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.03.28. 19:19
A magyarban biztos nem.
BataG
#
2016.03.28. 17:47
Elnöki per - az micsoda?
Magyar vagy német büntetőjogban.
