BataG
2017.02.22. 20:09
Öreg Tölgy:
Köszönöm szépen.
Üdv:
BataG
van hivatalbóli bizonyítás ?
Öreg Tölgy
#
2017.02.22. 18:23
Tisztelt BataG,
továbbra sem tudom elképzelni, mire gondol. Félre ne értsen, nem a konkrétumra vagyok kíváncsi, egyszerűen nem tudok elképzelni olyan helyzetet, ami az Ön által leírtaknak megfelel.
Ezért továbbra is azt tudom csak mondani, hogy az igazgatási vezető tényállítása önmagában nem bizonyíték. Akkor lehet bizonyíték, ha valami olyan tény vagy adat közlése, aminek ő vezetőként hivatalosan a birtokában van (pl hogy egy adott személy egy adott időpontban a bíróság alkalmazottja volt-e). Ebben az esetben pedig a szabad bizonyítás elvének megfelelően bármiféle bizonyítási eszköz felhasználható az ellenbizonyításra is.
BataG
#
2017.02.22. 17:42
Öreg Tölgy ?
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.02.20. 16:29
A helyzet, sajnos, rosszabb: ő komolyan ilyen.
alfateam
#
2017.02.20. 15:23
Te most jól szórakozol?!
BataG
#
2017.02.20. 14:15
alfateam:
Köszönöm, ... de bevallom ... ez nekem magas, nem értem.
(„1. §
Az igazgatási intézkedésre jogosult által gyakorolt
azon egyszeri vagy ismétlődő
tevékenységeknek az összessége, amelyek biztosítják
a bíróságok hatékony működéséhez és az
időszerű, magas színvonalú ítélkezési tevékenység g
yakorlásához szükséges személyi és tárgyi
feltételeket.” )
Öreg Tölgy:
Köszönöm a türelmes, és segítő szándékú választ.
A konkrét esetben ... a folyó büntetőperben eljáró bíró által bekért irat mellett megküldésre került a bekért iratot birtokoló bíróság elnöke által egy elnöki irat, mely tartalmaz egy állító, kijelentő módú mondatot, melyben az akkori (az irat keltekori) igazgatási vezető a jelenleg folyó büntetőper egyik (szerintem) bizonyítandó (ügyészség által állított) fontos, alapvető tényállási eleme vonatkozásában (1:1 -ben arra a körülményre) direkt tényállítást fogalmaz meg. Úgy vélem, nyilvánvalóan igazgatási jogkör gyakorlása körében.
Az adott tényállási elem vonatkozásában az említett elnöki iratban lévő ~tényállítás szerintem téves. Ezzel a tényállítással szemben kérdezem, hogy ... hogyan lehet, és szükséges, célszerű-e fellépni ?
Félelmem az, hogy az igazgatási vezető írásban meglévő nézete ... azért hat, kifejti hatását, ... és esetlegesen nehéz, körülményes lehet az igazgatási vezető álláspontjával ellentétes álláspontot elfogadtatni az adott konkrét eljárásban (büntetőperben).
Hogyan van ez ? Az eljáró bírónak jelent-e plusz terhet (bármit), ha az igazgatási vezető nézetével szembe megy ? Reális-e, hogy a ~formailag (elvben) hatástalan (nem bizonyíték) igazgatási vezetői nézet a valóságban (a gyakorlatban) esetleg szinte megkerülhetetlen ?
Az adott ~tényállítást tevő igazgatási vezető - anno - az iratmegküldés végett ~megkeresett bíróságon volt igazgatási vezető, jelenleg azonban a folyamatban lévő büntetőeljárásban eljáró bírónak is igazgatási vezetője (~igazgatási 'felettese').
Öreg Tölgy
#
2017.02.20. 05:28
Tisztelt BataG,
ne haragudj, de most sem értem sokkal jobban.
"az igazgatási vezető exponálja magát a büntetőpert megalapozó egyik fő kérdésben".
Leírta, hogy szerinte bűnös-e a vádlott, vagy sem. Vagy valamelyik konkrét, az ügyben bizonyítandó tény vagy felmerült jogkérdésben fejtette ki a véleményét. Ha így volt, akkor az nem félig-meddig, hanem teljes egészében kéretlen.
"bizonyítékként értékelendő-e ? Mitől függ ?
Igazgatási vezető ~véleményével szemben mi a hathatós bizonyítási eszköz ?"
A vezető levele nem bizonyíték, éppen ezért nincs is ellene bizonyítási eszköz. Ha úgy volt, ahogy előbb írtam, azt természetesen a bírót nem köti, nem is veheti figyelembe, hiszen éppen azéért hívják az igazgatási vezetőt IGAZGATÁSI vezetőnek, mert az ügy érdemébe nem szólhat bele. Tartok azonban tőle, hogy itt valamit félreértelmezel.
Az sem tiszta számomra, hogy melyik igazgatási vezetőről van szó: az eljáró bíró igazgatási vezetőjéről, vagy annak a bíróságnak a vezetőjéről, amelyik a bekért ügyben eljárt?
alfateam
#
2017.02.19. 14:48
http://birosag.hu/….01.02_0.pdf
Az 1§ csak erről szól
BataG
#
2017.02.19. 13:24
Köszönöm a türelmes választ.
Kérdés:
Folyamatban lévő büntetőügyben (5~6. tárgyalás előtt) egy másik bíróságtól indítványra bíró által bekért irat mellett szerepel egy kapcsolódó igazgatási vezetői levél (tájékoztatás), amiben az igazgatási vezető exponálja magát a büntetőpert megalapozó egyik fő kérdésben.
Igazgatási vezető tájékoztató levele - ami félig-meddig mintha kéretlenül került volna az aktába - bizonyítékként értékelendő-e ? Mitől függ ?
Igazgatási vezető ~véleményével szemben mi a hathatós bizonyítási eszköz ?
Mennyiben várható el reálisan az ügyet vivő bírótól, hogy függetlenítse magát (döntését) az igazgatási vezető írásos véleményétől ?
Öreg Tölgy
#
2017.02.19. 09:02
T. BataG,
Onnan, hogy a bíró a tárgyaláson a bizonyítás anyagává teszi. Ha pedig erre a tárgyaláson kifejezett bizonyítási indítvány van, akkor annak helyt ad vagy elutasítja.
Szerencsésebb lenne, ha konkrétabb kérdéseket tennél fel - pl. milyen jellegű bizonyítékról van szó, miért okoz gondot a felhasználhatósága stb. - mert így a válasz is csak nagyon általános jellegű lehet.
BataG
#
2017.02.18. 21:06
Köszönöm.
És ... arról hogyan lehet értesülni (honnan lehet tudni), hogy valamely becsatolt anyagot a bizonyítékok körébe emel-e a bíróság ? Sőt, ha elsőfok nem tekinti bizonyítéknak (vagy a tényállás részének), attól még pl. a másodfok tekintheti-e annak ?
Öreg Tölgy
#
2017.02.18. 14:07
Van, sőt éppen hogy csak a vádat alátámasztó bizonyítékok beszerzésére nem köteles hivatalból a bíróság.
Amit valamelyik fél becsatol az automatikusan az akta részévé válik, az már más kérdés, hogy bizonyítékként értékelik, és ha értékelik, akkor a tartalmát elfogadják-e. Erről - ha van rá indítvány - az ügydöntő határozatban köteles számot adni a bíróság.
BataG
#
2017.02.18. 09:06
Büntetőperben van - hivatalosan elfogadott - hivatalbóli bizonyítás ? irat-, bizonyíték-beszerzés ?
Az aktához (bíróságra) bekerülő bármi (irat, egyéb bizonyíték) automatikusan részévé válik az eljárásnak, ... vagy külön dönt róla (esetleg döntenie kell róla) a bíróságnak ? (Nem az ügyészség által benyújtott dologokra kérdezek.)
