eseti gondnok


rigoz # 2020.09.22. 22:41

Nem tilos új topikot nyitni vagy privátban feltenni Őket sem... :)

szakvizsga2015 # 2020.09.22. 15:17

Még volnának kérdéseim, de nem ebbe a topikcímbe illik. :)

rigoz # 2020.09.22. 13:18

Ezért miért kellene? Ha a sértett nagykorú és cselekvőképes? :)

szakvizsga2015 # 2020.09.22. 11:39

Ez egy magándindítványos bűncselekmény (a sértett hozzátartozója a sértett sérelmére sikkaszást követett el)
Tehát nem közvádas.

Nem emiatt kellett ügygondnok?

rigoz # 2020.09.22. 11:33

Igen, például. :)

szakvizsga2015 # 2020.09.22. 11:30

A tényköltség mit jelent? Pl. (ha lenne) útiköltség, ilyesmi?

Köszönöm szépen egyébként, teljesen ki lett elégítve a kíváncsiságom e témában. :)

rigoz # 2020.09.22. 11:20

"Ez talán egy "biztos, ami biztos" kirendelés lehetett a rendőrség részéről."

De ilyen nincs! Ügygondnokot akkor lehet nagykorúnak kirendelni, ha ismeretlen helyen tartózkodik és az ellenfél kéri, akkor is polgári perben. Ez meg ugye egy büntetőügy, melyben a sértett részvétele - mivel közvádas - nem szükségszerű...

Egyébként akkor, ha gondnokság alatt áll és pillanatnyilag nincs gondnoka és eseti gondnoka sem... Illetve a godnnok és a sértett közt érdekellentét áll fenn, addig, míg a gyámhatóság az eljárást nem zárja le az érdekellentét rendezésére, illetve rendel eseti gondnokot vagy más gondnokot...

A többi részével az utóbbi hozzászólásban írtaknak egyetértek, így ahhoz nem kívánok hozzáfűzni semmit. :)

szakvizsga2015 # 2020.09.22. 11:05

Természetesen eljárok az érdekében, az ésszerűség határán, a legjobb tudásom szerint és a jogszabály által határozott kötelezettségeimen belül.

A felmentésem nem szeretném kérni most már, mégha ok nélkül is történt, hisz már lassan vége az ügynek.

Meg tudná tenni a panaszt a sértett is, több módon, de abban bizakodik, hogy az én ügyvédi bélyegzőmmel nagyobb hatást ér el.

Ahogy leszűrtem eddig, nincs amúgy gondnokság alatt a sértett. Ez talán egy "biztos, ami biztos" kirendelés lehetett a rendőrség részéről.

rigoz # 2020.09.22. 11:03

Szerintem óraszámban és a tényköltséget - ha van - ezen felül oldalanként. Aztán a nyomozó hatóság majd dönt, mit ítél meg belőle. :)

rigoz # 2020.09.22. 10:57

De a jogi segítő, pártfogó ügyvéd és az ügygondnok is az ügyfél, képviselt érdekével összhangban köteles eljárni! Akkor is, ha "nem postás".

Amíg a kirendelés alól fel nem mentik, köteles e kötelezettségének eleget tenni. Akkor is, ha már kérte a felmentését.

Ezért fegyelmi felelősséggel tartozik az ügyvédi kamara felé...

Próbáljon meg először egyeztetni a sértettel, "egyezségre jutni" és ha nem megy, kérje a felmentését a rendőrkapitányságtól.

A büntetőeljárásban kirendelt ügygondnok díja a bűnügyi költség része. Folyamatban lévő ügyben a költségigényről a felmentéssel egyidejűleg a kirendelő és egyben felmentő hatóság, nyomozás során az eljáró rendőrkapitányság dönt, határozattal. A díjigényhez a felmentés kérelmezésével egyidejűleg a megalapozó körülmények kellő adása és okirattal igazolása szükséges, külön meghatározottak szerint.

Egyébként a sértett látássérült volta az ügygondnok kirendelésére nem ok.

A különleges bánásmódot igénylő eljárási résztvevő érdekében szükséges intézkedést ügygondnok kirendelése nélkül a nyomozó hatóság köteles megtenni.

Így pl. különösen azt, hogy a sértett figyelmét jogaira nyomatékosan és szóban hívja fel, , panaszát jegyzőkönyvbe veszi stb.

Bár pl. a panasz jegyzőkönyvbe mondásának joga a nem különleges bánásmódot igénylő sértettnek is jár...

Ezért nem kellett volna ügygondnokot rendelni...

Sem gondnokság alá helyezni a sértettet (különben nem lenne jogi alap az ügygondnok klirendelésére sem...)...

szakvizsga2015 # 2020.09.22. 10:53

Köszönöm szépen, így "éreztem" én is.

Szintén nem tudom, hogy a gyakorlatban hogy néz ki az, hogy ilyen jellegű panasz írásának a költségét hogyan lehet/kell meghatározni. (óra, oldalszám vagy darab? mind elég tágan értelmezhető ...)

Mentségemre: az esetek 99 %-ában kirendelt védő vagyok, ott felkészülési díjba betudom ezeket, de kirendelt ügygondnoknál nincs felkészülési díj (sajnos).

Kovács_Béla_Sándor # 2020.09.22. 10:42

Állj, állj, állj! Az ügygondnok, a pártfogó ügyvéd nem postás, aki pusztán közvetíti az ügyfél nyilatkozatait a bíróságnak. Szépen fejtsd ki neki a jogi álláspontodat, és kérd meg, hogy bízza rád a beadvány tartalmát. Ha nem fogadja el, kérd a felmentésedet. Szórakozzon mással!

A kirendelt védő, ügygondnok díját a kirendelő hatóság állapítja meg. Kérelemre.

szakvizsga2015 # 2020.09.22. 10:37

Értem, köszönöm.
Azért kell neki, mert nem lát.
Méginkább konkretizálom a kérdést: ha a sértett 10 oldalas panaszt szeretne írásba foglaltatni, erre egyrészt köteles vagyok-e, (eszerint, amit írtál, igen) másrészt ez esetben ki kompetens a költségem megtérítésben, a sértett vagy a kirendelő rendőrkapitányság?

rigoz # 2020.09.22. 10:32

A sértett nevében eljárva a szükséges nyilatkozatok megtétele, a sértett érdekeinek a képviselete, az ügyiratok átvétele. Ha indokolt, a panaszt tenni a nyomozó hatóság határozata, intézkedés ellen, illetve eljárás elhúzódása miatti kifogással előmozdítani az ügy haladását...

De miért kell látássérült sértettnek ügygondnok??

szakvizsga2015 # 2020.09.22. 10:21

Bocsánat, lehet, hogy félreérthető voltam.
(Szerencsére?) ritkán vagyok kirendelt ügygondnok.
Tehát: büntetőeljárásban vagyok kirendelt ügygondnoka a sértettnek, aki a látását elveszítette.
Tehát így kérdezem, hogy mik a kötelezettségeim, ezt melyik jogszabály szabályozza?

Kovács_Béla_Sándor # 2020.09.22. 09:23

Arra gondolsz, amikor a korlátozottan cselekvőképes terhelt törvényes képviselője nem járhat el (többnyire mert az is terhelt)? Az ilyen ügygondnok jogai természetesen azonosak a törvényes képviselőjével. A kötelezettségei pedig - szintén természetesen - az ügyvédével azonosak: úgy általában minden törvényes eszközzel elő kell mozdítania az ügyfele érdekeinek érvényesülését.
Félreértés ne essék: az ilyen terheltnek általában van védője is, a védelem az ő dolga. Az ügygondnoknak leginkább azzal kell törődnie, hogy az a védő dolgozzon is.

rigoz # 2020.09.22. 09:04

@probika: Amennyiben a szülői felügyeleti joga nem korlátozott vagy megvont, minden további nélkül eljárhat szerintem a másik szülő törvényes képviselőként.

Nincs erre külön joghely, a Ptk. 4:164. § az irányadó:

"4:164. § [A szülői felügyelet közös gyakorlása]

(1) A szülői felügyeletet a szülők - megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában - közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.

(2) A különélő szülőknek a közös szülői felügyelet gyakorlása során biztosítaniuk kell gyermekük kiegyensúlyozott életvitelét.

(3) Azonnali intézkedést igénylő esetben a szülő a gyermek érdekében - a másik szülő késedelem nélkül történő értesítése mellett - közös szülői felügyelet esetén is önállóan dönthet."

Azaz azt a szülők bármelyike teljes rendelkezési joggal gyakorolja.

rigoz # 2020.09.22. 09:01

Ügygondnok lesz az inkább nem? Eseti gondnokot nem büntetőeljárásban - legfeljebb annak kapcsán a gyámhatóság - a büntetőeljárást folytató hatóságnak nincs jogosultsága kirendelni ugyanis...

Kinek a képviseletére rendelték ki?

Attól is függ...

De alapvetően az Ő dolga, hogy a távollévő vagy jogaiban akadályoztatott vagy gondnokság alá helyezett, illetve kiskorú, de jelenleg törvényes képviselővel nem rendelkező fél jogait és kötelezettségei gyakorolva nevében törvényes képviselőjét pótlandó a szükséges nyilatkozatokat megtegye, dolgokat átvegye stb.

Ez nem érinti a fél által kizárólag személyesen tehető nyilatkozatokat.

szakvizsga2015 # 2020.09.22. 08:45

Tisztelt Hozzáértők!

Büntetőügyben kirendelt eseti gondnoknak mik a kötelességei?

probika # 2017.02.21. 15:12

A válaszokat (jogszabályi hivatkozással) előre is köszönöm!

probika # 2017.02.21. 15:00

Adva van egy ügy, amiben az fk-s édesanyjával (törvényes képviselőjével) követ el bűncselekmény.
Ez esetben a büntetőeljárás során a törvényes képviselői jogkört a másik szülő (törvényes képviselő, apa) látja el, vagy eseti gondnok kirendelése indokolt?