eljárásjogi tájékoztatás kérése bíróságtól
- 1
- 2
Természetesen a büntetőeljárásról 1896 óta van törvény (1896. évi tc. a büntető perrendtartástól), a jelenlegi előtt az utolsó az 1973. évi I. törvény volt. Ami egyébként egészen 2003-ig hatályban volt, mert az 1998. évi XIX. törvény csak 2003. július 1-én lépett hatályba.
A két törvény időbeli viszonyának meg abszolút semmi jelentősége nincs. Épp azért mond csak annyit a Be., hogy "külön törvény rendelkezik" (és nem jelöli meg szám szerint), mert ha teszem azt holnap vagy bármikor jön egy új ügyvédi törvény, akkor azt kell érteni alatta.
BataG!
Tisztelettel szeretném megkérdezni, hogy 1998. előtt a Be-ről nem volt törvény? Az mindjárt előbb lesz akkor mint az ügyvédekről szóló törvény :-)
( egyébként szerintem volt ), de ha nincs igazam kövezz meg. ( cca. 1973 ? )
OK, ... bár ami számomra furcsa azért, hogy az Ütv. az 1998. évi XI. tv., a Be. meg az 1998. évi XIX. tv., tahát a Be. későbbi (nagyobb sorszám, azonos év)... és a firtatott rész indokolása meg azt tartalmazza, hogy "(...) a továbbiakban (...)". Tehát ez a további részletezésra utalna csak?, nem a továbbiakban meghozandó jogszabra?
A már sokszor szóba került 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről (Ütv.).
„1998. évi XIX. törvény indokolása
Az 50. §-hoz
Az ügyvédek, ezen belül a védő kötelességeiről a továbbiakban külön törvény rendelkezik.”
Melyik, vagy melyik volt az a törvény í?
Dr.Attika:
Kösz,
az alábbi mondatot jólesően olvastam:
„ Egyébként az ügyvéd feladatának firtatása büntető és polgári perben történő fellépés kapcsán helyén való. ”
Mint gyakorló ügyvédnek, abban mi (lehet) az érdekes ? A szerepkör elvárható határait hogyan lehet meghatározni ?
Ha a védőnek önálló státusza van (- mint alább írod), ebből milyen következtetés vonható le arra, hogy a védő a terhelt/vádlott érdekét mennyiben köteles figyelembe venni; feltárni és figyelembe venni. Hogyan működik ez a gyakorlatban ?
- ügyvéd. Szünetben a védőtársakkal kifogásoltuk a kollégánál és megdöbbenésünkre fel sem fogta, hogy mi a problémánk.
Tisztelt Dr. Attika !
Teljesen egyetértünk. Batag a kérdésben azt erőltette, hogy az ügyvédnek a törvény által meghatározottakon túl van-e kötelezettsége!
Röviden, ha én Téged megbízlak azzal, hogy készíts nekem egy gépkocsival kapcsolatos adás-vételi szerződést, amelynek Te eleget teszel, későbbiekben kiderül, hogy a gépkocsi törött, lopott, klónozott stb. Te ezért felelős vagy-e?
Ugye nem. ( szerintem sem mert a megbízás nem erre vonatkozott )
Tisztelt Vadsuhanc!
A védelemre vonatkozó megbízás arra vonatkozhat, hogy....büntetőeljárásban a védelmet ellássa. Lehet korlátozni a meghatalmazást mondjuk arra, hogy csak nyomozati szakban, csak bírósági szakban, csak az elsőfokú ítélet meghozataláig, de tartalmában sosem. A védő feladatát, kötelezettségeit egyértelműen meghatározza az ügyvédekről, a büntetőeljárásról szóló törvény.Azt még a védenc sem írhatja felül a megbízási szerződésben.
Tisztelt lajcsó!
Én csak megköszönni tudom a tanácsaidat és amit most írtál igazolva is látszik az itt adott válaszaid által.
Ennek ellenére állítom, hogy egy ügyvéd a megbízásban foglaltak szerint jár el és arra vonatkozik a " kötelessége.:-)
Ok. De én a védői munkát/feladatot ettől tágabban értelmezem.
Általam valóban tisztelt lajcsó!
Kérdésem az lenne, hogy egy büntető eljárásban ( jelenleg erről beszélünk ) egy ügyvéd milyen nyomozati cselekményeket foganatosíthat ?
A terhelt ( gyanúsított ) kérésére az ügyvéd felkutat egy tanút nincs joga azt kihallgatni kizárólag a nyomozó hatóság felé ( esetleg bíróság ) indítványozhatja a kihallgatását.
Gondolom én teljesen laikusan és érdeklődve.
Lajos!
Büntetőeljárásban a védenc semmire nem utasíthatja védőt. A védőnek önálló státusza van a polgári eljárással ellentétben.
"az ügyvédet senki nem kötelezheti, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján történt intézkedési kötelezettségén túl további adatgyűjtést végezzem."
Szerintem a megbízó (ügyfél) utasíthatja az ügyvédet további adatgyűjtésre.
BataG
+Kérdésed arra vonatkozott, hogy kötelezhető-e az ügyvéd, hogy " nyomozzon ".
Amit leírtál lehetőség, de az ügyvédet senki nem kötelezheti, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján történt intézkedési kötelezettségén túl további adatgyűjtést végezzem.
Szerintem.
Be.50. §
(2)A védő a védelem érdekében az ügyben tájékozódhat, a jogszabályokban biztosított lehetőségek és feltételek keretei között adatokat szerezhet be és gyűjthet.
(3) A terhelt jogait a védője külön is gyakorolhatja, kivéve azokat, amelyek értelemszerűen kizárólag a terheltet illetik.
Vadsuhanc:
Amiket írtál, köszönöm.
Gerbera317:
Igazad volt.
BataG!
A kirendelt védő és a meghatalmazott védő feladata teljes egészében megegyezik, a törvény nem tesz köztük ilyen tekintetben különbséget, ennek megfelelően.
Lentebb leírtam hivatkozva a törvényi előírásokat.
Ezeken kívül semmilyen más jogszabály nem tartalmaz rendelkezéseket, amelyek a védő számára az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódóan konkrét kötelezettségeket állapítanának meg, következésképpen a védői jogok gyakorlása az ügyvéd belátásától, lelkiismeretétől függ.
A kialakult gyakorlat nem egyenlő a törvényi előírással.
Tisztelettel.
Kedves Mindenki:
Köszönöm a válaszokat és beírásokat.
A védői munka, sőt a kirendelt védői munka - jogszabályban rögzített, vagy legalább érezhetően kódoltan megjelenő - értéketésére, ~figyelemmel kísérésére (előírt radarozására) vonatkozó konkrét előírást (vagy annak ~sugallmazását) említő konkrét választ - úgy érzem nem kaptam.
Márpedig - a gyakorlatban - úgy vélem elő-előfordul, hogy a (főleg javarészt kirendelt védőként praktizáló) ügyvéd, mint védő ........... háát nem strapálja túlon túl magát, és így a védői szerepkör érdemi betöltöttsége körében - én legalább is úgy látom - rajzolható 1-2 kérdőjel(ecske).
Ha a feladatok nincsenek csak az általánosság szintjén megfogalmazva, ... akkor az a laikus számára esetleg csak nehezen fordíthatók le - szvsz - konkrét kérdésekre, hogy pl. ezt-vagy-azt elvárhatóan meg kell-é tennie, elvárható-e vagy sem. És hát ugye a védő meg nyilván nagyságrendekkel tájékozottabb a saját maga előtti lehetőségekről, hogy miért és merre lehet érdemes teperni. Ezért a terhelt/vádlott jó eséllyel fel sem tudja mérni, hogy mi az, amit nem kapott meg a védő, védelem részéről. Kívülről meg csak igen elnagyoltan látszik szerintem.
Gerbera317:
A kedves szavakat köszönöm!
Ütv. kapcsán számomra érdekesség - alapos átolvasás, értelmezés, stb hiányában - pl. a 34.§ (3), (4) bek.
E szerint:
„Ütv. 34. §
(3) A hatóság a kirendelt ügyvédet a kirendelés alól felmentheti, ha
...
c)a terhelt, illetve a képviselt személy alapos okkal kéri a kirendelt ügyvéd felmentését.
(4) A (3) bekezdésen alapuló felmentés iránti kérelem elbírálásakor arra kell törekedni, hogy a kirendelt ügyvéd személye az ügy során állandó legyen.”
drbjozsef....
Azért szerintem lajcso jól írta le.
Az 1998. évi XIX. törvény 48.§. (5) bekezdése szerint.... " A védő kirendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak, de a terhelt - indokoltan - más védő kirendelését kérheti. A kérelemről az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyik..." Hogy mit takar az indokolt szó ?
És szerintem a 47.§. (4) bekezdésbe foglaltak is alapot szolgáltatnak,amely azt írja, hogy ...A terhelt a meghatalmazást mind az általa, mind a más által meghatalmazott védőtől megvonhatja..."
Mivel a kirendelés - más által történik - szerintem erre is vonatkozik a terhelt joga, hogy " új védőt kérjen ".
Mondom én mint laikus..... Aztán majd jól kiröhögnek az ügyvédek :-)
Köszi Vadsuhanc, valami ilyesmire gondoltam.
Olvastam.
Ha a vádlott védelmére meghatalmaz egy ügyvédet, megbízási jogviszony jön létre közöttük. A terhelt megválaszthatja, hogy kit bíz meg védelmével, az ügyvéd pedig visszautasíthatja a szerződési ajánlatot.
Kirendelés esetében a védőt ez a jog nem illeti meg.A szerződésre vonatkozó javaslatot pedig nem a terhelt teszi, hanem az állam, tehát a kirendelés az állam és az ügyvéd között létrejött a vádlott javára történő szerződés.
A védő köteles a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot késedelem nélkül felhasználni, a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítani, jogaira kioktatni és a terheltet mentő, illetőleg felelősségét enyhítő tények felderítését elősegíteni.” (Be 51§).
1998 évi XI. tv. 3§ (2) bek.: „Az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani”.
Hogy ebbe mi tartozik bele ki-ki döntse el maga :-)
lajcsó,
ez igaz egy polgári perben, de ugyanez a helyzet egy büntetőperben, egy kirendelt védő esetében is?
Kedves BataG, miért van olyan érzésem, hogy - bár szemmel láthatólag tudomásul vetted, hogy létezik pl. az Ütv., de - még csak bele sem kukkatnottál? Vagy gondod van azzal, hol lehet ezeket megtalálni? Hát akkor íme:
http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…
(Nem árulom el, hogyan találtam rá, legyen ez a mai házi feladatod.)
- 1
- 2