Fiktív számlázás adócsaló minkét fél?


Öreg Tölgy # 2017.06.30. 10:39

Bizonyos, hogy a kérdező nem jogász, hanem érintett, aki a védekezését teszteli le. Erre utal az is, hogy a 2010. előtti Btk. szövege szerint adócsalást ír költségvetési csalás helyett, nyilván ez volt az elkövetéskor hatályos jogszabály.

Tényleg jó szándékkal mondom, hogy ez nagyon gyenge védekezés lesz. Szó sincs "kétszeres felszámításról", ugyanazon összegre a fiktív számlát kiállító a bűnsegéd, a felhasználója a tettes.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.06.30. 05:54

(Eleve el vagy tévedbe abban is, hogy "mindkét félnél". Ha a Csaljukelazáfát Kft. fiktíven számláz a Stróman8765 Bt.-nek, a bűncselekményt sem egyik, sem másik nem követi el, mert arra jogi személy fogalmilag nem képes. Ellenben egyes természetes személyek nagyon is.)

De tényleg elárulhatnád, mi a konkrét problémád? Védekezéshez keresel érveket? Itt? Van olyan rossz ötlet, mint a fiktív számlázás.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.06.30. 05:49

Viszont kíváncsi volnék a társtetteség és a részesi alakzat közötti különbözőségre.
Neked az nagyjából mindegy. A büntetési tétel ugyanaz.

Mi a konkrét kérdésed?

Mailmedve # 2017.06.30. 04:55

És még fontosnak tartom kiemelni, hogy csak az ÁFA tekintetében merül fel ez a kérdés ami egy speciális továbbhárítható adónem, ellentétben pl. a nyereségadóval, ahol egyértelmű az adócsökkenés és így a költségvetés megkárósítása.

Az ÁFA-t viszont továbbhárítva, görgetve halad a fogyasztóig, ezért akkor alapítható meg a költségvetés kára, amikor azt bevallják de nem fizetik be.

Továbbra is nyitott a kérdés, hogy a "fiktív" számla kiállításával, ÁFA tekintetben miért számít adócsalásnak mindkét "félnél"

Mailmedve # 2017.06.30. 04:33

Persze, hogy mit sem tudok a társtettességről sem a részesi alakzatról, ezért kérdezek mert szeretném tudni.

Mondjuk arra már kevésbé vagyok kíváncsi, hogy ezért lehülyézenek, és nem, valóban nem vagyok ügyvéd.

Viszont kíváncsi volnék a társtetteség és a részesi alakzat közötti különbözőségre.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.06.29. 20:18

De ettől függetlenül, általánosságban is hülyeség a fejtegetése. Nyilván mit sem tud társtettességről, részesi alakzatokról.

lajcsó # 2017.06.29. 20:04

"a kiállító nem okozott kárt, mert a számla érvénytelenítés miatt az ÁFA fizetési kötelezettség nem hárítódott át rá azaz nincs ÁFA fizetési kötelezettsége."
Ha a kiállító számla összegét elszámolja költségként akkor azzal csökken az adóalapja. Ezzel nyilvánvalóan csökken a fizetendő adó (pl. SZJA) is.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.06.29. 18:12

Nem vagy jogász, ugye?

Mailmedve # 2017.06.29. 17:37

Ha fiktív számlázás miatt megállapítják az adócsalást kvázi kétszeresen számítják a költségvetés kárát ÁFA értékére tekintettel?

A régi Btk "310. § (1) Aki az adókötelezettség, társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíj megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíj vonatkozásában a magánnyugdíjpénztár előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magánnyugdíjpénztári tagdíj bevételének összegét csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Tehát a büntethetőség szempontjából fontos, hogy a fiktív számlával megtéveszt mindkét fél ez egyértelmű, de anyagi hátrányt csak az egyik okoz akinek a befizetési kötelezettsége lett volna, a kiállító nem okozott kárt, mert a számla érvénytelenítés miatt az ÁFA fizetési kötelezettség nem hárítódott át rá azaz nincs ÁFA fizetési kötelezettsége.

Ha viszont csak az egyik feltétel teljesül akkor már nem adócsalás, "csak okirat hamisítás".

Jól gondolom?