Köszönöm válaszát!
Azt hiszem egyenlőre várakozó álláspontra helyezkedem és nem teszek semmit. Majd a bank lép valamit ha akar és arra reagálok.
Inkasszó - rendőrségi határozatra ???
Nos én büntetőjogász vagyok, a bankszámlára vonatkozó polgári jogi szabályokhoz nem értek, de az biztos, hogy - ahogy írtam - a lefoglalás nem tartozás, hanem adott dologra (jelen esetben: pénzösszegre) vonatkozik. Tehát a bank válasza már ott sem stimmel, hogy - ahogy szintén korábban írtam - NEM hatósági utalás történt, a 2009. évi LXXXV. törvény 64. §-a nem vonatkozik erre, mert nem bírósági végrehajtási eljárásról, és nem közigazgatási végrehajtási vagy adóvégrehajtási eljárásról van szó. És persze az sem stimmel, hogy az egyik utalás "közben" történt a másik utalás, az utalás egyetlen pillanat, csak sorban teljesülhetnek, tehát a bank - hitelkeret hiányában - csak addig teljesíthetett volna, amíg a pénz tart.
Az pedig, ha a bank a lefoglalt összegből fizette ki a kérdező saját utalásait, az ő felelőssége. Azt hiszem, erre van a Pénzügyi Békéltető Testület, de ez már végképp nem az én asztalom.
Megjött a bank válasza :
"A hatóság által elrendelt átutalás teljesítése közben - technikai hiba folytán - az Ön által kezdeményezett átutalások is teljesültek, melynek következtében a számla egyenlege negatívba csökkent. Kérjük az átutalásból adódó negatív egyenleget mielőbb rendezni szíveskedjen."
Ebben az a bibi, hogy a bank által indított átutalás nem "közben" hanem 1 órával az én utalásom után történt.
Mit lehet ilyenkor tenni ? Esetleg az MNB-hez fordulni panasszal, vagy várni mit lép a bank ?
Köszönöm, írok nekik egy levelet aztán meglátjuk mi lesz. Valami azt súgja, nem lesz egyszerű menet.
Nekem minden utalásom "jóhiszemű" bár nem is tudom, hogyan lehet rosszhiszeműen utalni :).
Nekem elég gond az is, hogy most lehet, hónapokig nem tudom a számlát használni, hiszen amig minuszban van és vita van a bankkal inkább nem utaltatok ide összeget.
Értem. A bak mindenképp hunyónak tűnik, mert a határozat nyilvánvalóan egyszerre rendelkezett a lefoglalás megszüntetéséről és arról, hogy kinek kell azt kiadni, ezért végrehajtani is csak egyszerre lehetett. Ha a lefoglaláskor meglévő összeg jóhiszeműen tűnt el, akkor azt a bank nem pótolhatja "hitelből". Ha így történt, akkor a bank nem hajtotta végre a határozatot (a lefoglalás megszüntetésekor, amikor még megvolt a pénz), ez az ő sara.
Napi 3-4 ki- és bejövő átutalás történik a számláról és amikor utalok csak az aktuális egyenleget nézem, így nyilván menet közben átutaltam. A számlaforgalmat csak havonta 1x nézem át amikor megjön a kivonat.
Annyi biztos, hogy én nem tudom mínuszba vinni a számlát.
És vajon hova tűnt a "felszabadult" pénz, még mielőtt átutalták volna a másik sértettnek?
Próbálom itt a rendelkezésemre álló iratokból kihámozni mi történt. Eddig erre jutottam :
- A lefoglalás még januárban sikeres volt, mert minden hóvégi számlakivonaton szerepelt a zárolt összeg még julius 31-én is.
- Valamikor augusztusban eltűnt a zárolás és felszabadult az összeg.
Arra tudok gondolni (bár ez nagyon amatőr lenne egy banktól), hogy amikor megkapták a határozatot a zárolás feloldásáról és az összeg visszautalásáról, csak a feloldást végezték el.
Amikor pedig "észbe kaptak" már nem volt egyenleg a számlán ezért ment mínuszba.
Nem. Mint mondtam, itt nem utalásról volt szó, és nem fizetésre köteleztek. A nyomozó hatóság hozott egy határozatot, hogy a számlán lefoglal egy meghatározott összeget. Legyen mondjuk 100.000 forint. Ha nincs annyi pénz a számlán, akkor annyit foglal le, amennyi van, a határozat pedig a többi részében vagy egészben végrehajthatatlan lesz.
Amennyit sikerül lefoglalni, azt a bank a lefoglalás tartama alatt köteles érintetlenül megőrizni, ha pedig a lefoglalást megszüntetik, akkor kiadni annak, akinek a hatóság kiadni rendelte.
Annak azonban semmi jogalapja nincs, hogy a bank különbözetet (amit tehát ténylegesen le sem foglaltak), "meghitelezze", és utána követelje a számlatulajdonostól.
Akkor ezt a 2009. évi LXXXV. törvény 64.§(1) szakaszt ne is említsem a reklamáció során ?
Köszönöm, ezt megírom a banknak és meglátjuk mit reagálnak.
Na talán ezzel már lehet valamit kezdeni. Lefoglalni csak aktívumot lehet. Ha a lefoglalás pillanatéban a lefoglalt összeg már nem volt meg, akkor nem volt lefoglalt dolog, és amikor a lefoglalás megszüntetésekor a bank utalt, a saját pénzéből utalt és azt ráterhelte a számládra. Erre valóban nem ad jogalapot a lefoglalást megszüntető, és a lefoglalt összeget (másnak) kiadó határozat. Ha így van, a bankkal szemben nem ismerném el a tartozást.
Hozzáteszem a számlámon nincs folyószámla-hitel keret, én semmiképpen nem tudnám 0 alá vinni az egyenlegemet.
Ezt én sem értem, de tény, hogy a számlámon csak pár ft volt amikor jött egy százezres nagyságú terhelés. Ennek közlemény rovatában volt, hogy milyen számú rendőrségi határozat alapján utalják át az összeget.
Nem követem napi rendszerességgel a folyószámlám, de erről már kaptam SMS-t és ott láttam az új egyenleget ami szinte pontosan annyi minuszban mint amennyit elutaltak.
Mondhatnám, hogy így nem ért veszteség, de ha a bank elkezdi felszámolni a kényszerhitel 27%-át havonta akkor talán mégis, sőt így ugye ha pénz érkezik a számlámra az sem felhasználható a 0-s egyenleg elérésig.
Ne haragudjon, de ezt nem értem. Ha a hatóság az összeget lefoglalta, a bank nem szüntethette meg a zárolást. Ha a lefoglalás elrendelésekor az összeg már nem volt meg, akkor nem lett volna mit lefoglalni.
Annak van jelentősége, hogy a bank a zárolást már megszüntette korábban, nem is volt a számlán pénz, erre most megjelent ez az átutalás és mínuszba vitte a számlát?
Ebben az esetben szó nincs hatósági átutalásról. Az idézett törvényhely úgy kezdődik, hogy "a bírósági végrehajtási eljárásban, valamint a közigazgatási végrehajtási és adóvégrehajtási eljárásban", és mivel jelen esetben ezek egyikéről sincs szó, abszolút irreleváns.
Ez büntetőeljárás, a Be. vonatkozik rá. Ahogy arról már beszéltünk, az összeget a nyomozó hatóság lefoglalta, majd a lefoglalást megszüntette, a bank pedig az alakilag jogerős határozat alapján kiadta a jogosultnak.
Egy csalási ügy sértettje vagyok, amelyben egy másik sértett átutalt a számlámra egy összeget.
A büntetőügyet most a rendőrség felfüggesztette, egyben értesítette a bankomat, hogy az összeget utalja át a másik sértett részére.
Büntetőjogilag értem, hogy annak kell visszaszolgáltatni a lefoglalt dolgot akié eredetileg volt, azonban polgár jogilag nem vagyok benne biztos, hogy a bankom egy szimpla rendőrségi határozat alapján a számlámon lévő pénzzel szabadon rendelkezhet (főleg, hogy vitatom a visszautalás jogosságát).
Mit mond erről a jog, ki férhet hozzá egy bankszámlához a végrehajtón kívül?
Időközben megpróbáltam az ide vonatkozó jogszabályt megkeresni:
Ha minden igaz, akkor a 2009. évi LXXXV. törvény
a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról lesz az.
A hatósági átutalás és az átutalási végzés alapján történő átutalás, mint fizetési számlák közötti fizetés
64. § (1) A bírósági végrehajtási eljárásban, valamint a közigazgatási végrehajtási és adóvégrehajtási eljárásban a pénzkövetelést a hatósági átutalási megbízás adására vagy átutalási végzés meghozatalára jogosult erre irányuló kezdeményezésére hatósági átutalással vagy a hatósági végzésben foglaltak szerint kell teljesíteni.
Ha olvassa ezt a posztot jogban járatos, kérem erősítse meg, hogy a törvény a 64. szakaszban taxatíve 3 eljárást nevez meg amikor hatósági átutalás indítható !