SOS mit kapok

Fórum → büntetőjog
régebbi elöl     új hozzászólás

marhajo # 2014.08.20. 17:05

az iratot, kiállítás után menyni idővel kell kézbesíteni? Pp. szerint 8 nap, de Be. szerint?

Ne hagyd apátlanítani a gyermeked...!!

Nick Name # 2005.06.05. 05:14

Azért egy büntetőjogi topicba, egy kifejezetten büntetőjogi kérdést illetően nem ártott volna, ha a be szabályozását írod be.

Be 70.§ (7) A kézbesítési bizonyítvánnyal (tértivevénnyel) feladott hivatalos iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át.

...

70/A. § (1) A 70. § (7) bekezdésében meghatározott kézbesítési vélelem megdöntése iránt a címzett terjeszthet elő kérelmet, ha

  1. a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt, vagy
  2. a hivatalos iratot nem az a) pontban meghatározott okból, önhibáján kívül nem vette át.

(2) A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a címzett részéről az önhiba hiányát valószínűsítik.
(3) A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelemről az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság határoz, amelynek eljárása során a kézbesítés történt. A kérelem előterjesztésére és elbírálására a mulasztás igazolására vonatkozó rendelkezéseket (65. és 66. §) kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kérelem előterjesztésével együtt nem kell pótolni az elmulasztott cselekményt.
(4) Ha a kézbesítési vélelem megdöntése iránt a terhelt, a védő, a magánvádló vagy a pótmagánvádló terjeszt elő kérelmet, és a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság a kérelemnek helyt ad, a vélelmezett kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok, és a kézbesítést, illetve a már megtett intézkedéseket, eljárási cselekményeket a szükséges mértékben meg kell ismételni. A megismétlés eredményéhez képest a korábbi eljárási cselekmények hatályban tartásáról vagy teljes, illetőleg részleges hatályon kívül helyezéséről is határozni kell.
(5) A (4) bekezdésben fel nem sorolt címzett által benyújtott kérelem esetében, ha a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság a kérelemnek helyt ad, a címzett vonatkozásában érvényesülő, a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, és a kézbesítést meg kell ismételni.

Nick Name

Zoltán György # 2005.06.04. 19:35

2004. évi LXV. törvény
a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályokat tartalmazó egyes törvények módosításáról, illetve a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról1
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

1. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 99. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"99. § (1) A bírósági iratokat - ha a jogszabály ettõl eltérõen nem rendelkezik - postai szolgáltató útján kell kézbesíteni. A kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint történik.
(2) A postai úton megküldött bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a bírósághoz "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkezõ bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követõ ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(3) A bíróság a (2) bekezdésben foglalt kézbesítési vélelem beálltát nem állapítja meg, ha a kézbesítés helyettes átvevõ részére történt meg és a helyettes átvevõ az ellenérdekû fél volt.
(4) Keresetlevél (fizetési meghagyás), illetve az eljárást befejezõ érdemi határozat kézbesítése esetében a bíróság a kézbesítési vélelem beállásáról a felet nyolc napon belül értesíti. Az értesítéshez mellékelni kell azt a hivatalos iratot, amelyre vonatkozóan a bíróság a kézbesítési vélelem beálltát megállapította. Az értesítésben - keresetlevél (fizetési meghagyás) esetében - a bíróság tájékoztatja a felet a 128. §-ban foglaltakról is.
(5) A címzett a neki szóló iratot - személyazonosságának igazolása mellett - a bírósági irodában is átveheti."
2. § A Pp. a 99. §-t követõen a következõ alcímmel és 99/A. §-sal egészül ki:
"A kézbesítési vélelem megdöntése

99/A. § (1) A 99. § (2) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntése iránt - a (3) bekezdésben meghatározott okokból - a címzett mint kérelmezõ a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzésétõl számított tizenöt napon belül terjeszthet elõ kérelmet annál a bíróságnál, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt. A kérelem benyújtásának a kézbesítési vélelem beállta napjától számított hat hónap elteltével - a (2) bekezdésben, illetve a 99/B. §-ban foglalt kivétellel - nincs helye. E határidõ elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.
(2) Ha a kézbesítési vélelem beállta az eljárást megindító irat kézbesítéséhez kapcsolódik, a fél a kérelmet az eljárás folyamatban léte alatt a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzésétõl számított tizenöt napon belül terjesztheti elõ.
(3) A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem arra hivatkozással terjeszthetõ elõ, hogy a kérelmezõ a hivatalos iratot önhibáján kívüli okból nem vehette át, mivel

  1. a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt meg, vagy más okból nem volt szabályszerû, vagy
  2. az iratot más, az a) pontban nem említett okból nem volt módja átvenni (pl. azért, mert a kézbesítésrõl önhibáján kívül nem szerzett tudomást).

(4) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt okból a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet csak természetes személy (a fél vagy az eljárásban részt vevõ egyéb érdekelt) terjeszthet elõ.
(5) A kérelemben elõ kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a kérelmezõ részérõl az önhiba hiányát valószínûsítik. Ha a kérelmet elkésetten terjesztették elõ, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A kérelem tárgyában az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt. A kérelem elbírálása elõtt a bíróság a kérelmezõt, illetve a feleket meghallgathatja.
(6) A kérelemnek az eljárás folytatására, illetve a végrehajtásra nincs halasztó hatálya, ha azonban a kérelemben foglalt tények fennállása valószínûnek mutatkozik, a bíróság az eljárás vagy a határozat végrehajtásának felfüggesztését - kérelemre - az ellenfél meghallgatása nélkül is elrendelheti. A felfüggesztés tárgyában hozott határozatot a bíróság kérelemre megváltoztathatja.
(7) A kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye. A kérelemnek helyt adó határozat, valamint az eljárás, illetve a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek helye nincs, e határozat az ügyet befejezõ érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg.
(8) Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére a (3) bekezdés a) pontja alapján a fél terjeszt elõ kérelmet, és a bíróság a kérelemnek helyt ad, a vélelmezett kézbesítéshez fûzõdõ jogkövetkezmények hatálytalanok és a kézbesítést, illetve a már megtett intézkedéseket, eljárási cselekményeket - a fél kérelmének megfelelõen, a szükséges mértékben - meg kell ismételni. Más kérelmezõ által benyújtott kérelem esetében, ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, a kérelmezõ vonatkozásában érvényesülõ, a kézbesítéshez fûzõdõ jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak.
(9) Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére a (3) bekezdés b) pontja alapján kerül sor, a kézbesítést meg kell ismételni. A kérelem elõterjesztésére és elbírálására - az (1) és (2) bekezdésben, valamint a (4)-(7) bekezdésekben foglalt eltérésekkel - a mulasztás igazolására vonatkozó rendelkezéseket (106-110. §) kell megfelelõen alkalmazni."
3. § A Pp. a 99/A. §-t követõen a következõ alcímmel és 99/B. §-sal egészül ki:
"A kézbesítési vélelem megdöntése a végrehajtási eljárás során

99/B. § (1) Ha a kézbesítési vélelem beálltára tekintettel a határozat jogerõssé vált, a címzett mint kérelmezõ - a 99/A. § (3) bekezdésében meghatározott okok fennállása esetében - a végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt, a határozat végrehajtására irányuló eljárásról való tudomásszerzésétõl számított tizenöt napon belül a kézbesítési vélelem megdöntése iránt kérelmet nyújthat be az elsõfokú határozatot hozó bíróságnál. Ha a végrehajtási eljárás megindult, a kérelem csak az e bekezdésben meghatározottak szerint terjeszthetõ elõ.
(2) A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet harminc napon belül el kell bírálni. A kérelem elbírálására egyebekben a 99/A. §-ban foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni."
4. § A Pp. 333. §-át megelõzõ alcím helyébe a következõ alcím lép, egyben a Pp. a következõ 333. §-sal egészül ki:
"Soronkívüliség

333. § (1) Kiskorú felperes által indított közigazgatási perben, valamint a városi gyámhivatal által hozott olyan határozat felülvizsgálata iránt indított perben, amelyben a gyermek védelme érdekében a gyámhatóság

  1. elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélõ másik szülõnél, más hozzátartozónál vagy arra alkalmas más személynél, illetve nevelõszülõnél - ha ezekre nincs mód -, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben,
  2. megállapítja a szülõi felügyeleti jog feléledését,
  3. dönt a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetésérõl vagy megváltoztatásáról,
  4. átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket és egyidejûleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel,
  5. tartós nevelésbe veszi a gyermeket és egyidejûleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel,
  6. dönt átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról,
  7. dönt a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének megszüntetésérõl

a bíróság a (2)-(4) bekezdésekben meghatározottak szerint soron kívül jár el. E szabályok irányadók az említett ügyekben a gyámhivatal által indított perben is.
(2) A bíróság a keresetlevelet nyomban megvizsgálja és nyolc napon belül intézkedik a tárgyalás kitûzése iránt. Amennyiben a 124. §-ban, illetve a 332. §-ban foglalt intézkedések megtételére nincs szükség, a bíróság az elsõ tárgyalást a keresetlevél beérkezésétõl számított harminc napon belüli idõpontra tûzi ki.
(3) A bíróság a határozat felülvizsgálatáról harminc napon belül érdemben dönt, ha a bíróságnak a megtámadott határozat tekintetében megváltoztató jogköre nincs. A határidõ számításakor a hiánypótlásra fordított idõ nem vehetõ figyelembe.
(4) A bíróság határozatát a meghozatalától számított nyolc napon belül írásba kell foglalni, és további nyolc napon belül a felek részére kézbesíteni kell."
Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosítása
5. § (1) Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 47. §-a a következõ (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A postai úton megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a hatósághoz "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkezõ bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követõ ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(4) Az eljárást megindító irat, illetve az eljárást befejezõ érdemi határozat kézbesítése esetében a hatóság a (3) bekezdésben foglalt kézbesítési vélelem beállásáról az ügyfelet - kivéve, ha az ügyfél a hivatalos irat átvételét megtagadta - nyolc napon belül értesíti. Az értesítéshez mellékelni kell azt a hivatalos iratot, amelyre vonatkozóan a hatóság a kézbesítési vélelem beálltát megállapította.
(5) A címzett a neki szóló iratot - személyazonosságának igazolása mellett - a hatóság ügyfélszolgálati irodájában is átveheti."
(2) Az Áe. a következõ 47/A. §-sal egészül ki:
"47/A. § (1) Nem természetes személy címzett akkor terjeszthet elõ kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet, ha a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével vagy más okból nem szabályszerûen folyt le. Természetes személy (az ügyfél vagy az eljárásban részt vevõ egyéb érdekelt) kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelme akkor is elõterjeszthetõ, ha a természetes személy címzett más, önhibáján kívüli okból nem vehette át a hivatalos iratot.
(2) Kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a címzett a kézbesítési vélelem beálltáról történõ tudomásszerzéstõl számított tizenöt napon belül, de legkésõbb a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztõ határidõn belül terjeszthet elõ. Ha a kézbesítési vélelem következtében jogerõssé vált határozat alapján végrehajtási eljárás indul, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem a végrehajtási eljárásról történõ tudomásszerzéstõl számított tizenöt napon belül akkor is elõterjeszthetõ, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónap eltelt.
(3) A kérelemben elõ kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy az önhiba hiányát valószínûsítik.
(4) A kérelmet az a hatóság bírálja el, amely a kézbesítés tárgyát képezõ iratot kiadmányozta. Ha a kérelmet késedelmesen terjesztették elõ, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye.
(5) A hatóság a megindított végrehajtási eljárást kérelemre vagy hivatalból a vélelem megdöntésére irányuló kérelem jogerõs elbírálásáig felfüggesztheti, ha a kérelemben elõadott tények, körülmények a kérelem elfogadását valószínûsítik.
(6) Ha a kérelemnek a hatóság helyt ad, a kérelmezõ által kifogásolt kézbesítést, a megtett intézkedéseket, illetve az eljárást a szükséges mértékben meg kell ismételni."
Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
6. § (1) Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 124. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az adóhatósági iratot akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta."
(2) Az Art. a következõ 124/A. §-sal egészül ki:
"124/A. § (1) Nem magánszemély adózó akkor terjeszthet elõ kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet, ha a kézbesítési vélelem megállapítása a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt. Magánszemély adózó vagy az eljárásban részt vevõ más személy kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet akkor is elõterjeszthet, ha önhibáján kívül nem szerzett tudomást a hivatalos irat kézbesítésérõl (az irat az adóhatósághoz "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza).
(2) Kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet az adózó vagy az eljárásban részt vevõ más személy a kézbesítési vélelem beálltáról történõ tudomásszerzéstõl számított tizenöt napon belül, de legkésõbb a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztõ határidõn belül terjeszthet elõ. Ha a kézbesítési vélelem következtében jogerõssé vált határozat alapján végrehajtási eljárás indul, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem a végrehajtási eljárásról történõ tudomásszerzéstõl számított tizenöt napon belül akkor is elõterjeszthetõ, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónap eltelt.
(3) A kérelemben elõ kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy az adózó részérõl az önhiba hiányát valószínûsítik.
(4) A kérelmet az az adóhatóság bírálja el, amely a kézbesítés tárgyát képezõ iratot kiadmányozta. A kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye. Ha a kérelmet késedelmesen terjesztették elõ, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
(5) A kérelemnek az eljárás folytatására, illetve a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Az adóhatóság a végrehajtási eljárást kérelemre vagy hivatalból a kérelem jogerõs elbírálásáig felfüggesztheti, ha a kérelemben elõadott tények, körülmények annak elfogadását valószínûsítik.
(6) Ha a kérelemnek az adóhatóság helyt ad, az adózó által kifogásolt kézbesítést követõen tett intézkedéseket, illetve az eljárást a kézbesítési vélelem beálltának idõpontjától a szükséges mértékben meg kell ismételni."
(3) Az Art. 143. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az adóhatóság másodfokú jogerõs érdemi határozatát a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. E rendelkezés alkalmazása szempontjából érdemi határozatnak minõsül - a fizetési halasztás és részletfizetés engedélyezése, a végrehajtási kifogás, az adózó ismételt ellenõrzésre irányuló kérelme, az adó feltételes megállapítása, valamint a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott határozat kivételével - minden, az adókötelezettséget érintõ, az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy jogát, kötelezettségét megállapító határozat."
(4) Az Art. 164. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) Ha az adóhatóság az adót megállapító határozat vagy a végrehajtás során hozott határozat kézbesítése tekintetében ad helyt a vélelem megdöntése iránti kérelemnek, nyugszik az adómegállapításhoz, illetve a végrehajtáshoz való jog elévülése a kézbesítési vélelem beálltától az annak megdöntésére irányuló kérelemnek helyt adó határozat jogerõre emelkedéséig."
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
7. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) a 31/B. §-t követõen a következõ alcímmel és 31/C. §-sal egészül ki:
"Tanúsítvány kiállítása a végrehajthatóságról

31/C. § (1) Ha a 15. §-ban, továbbá a 16. § a) és b) pontjában meghatározott határozat, illetve a 21-23/A. §-ban meghatározott valamely közokirat alapján végrehajtható okiratot állítottak ki, vagy annak lenne helye, a végrehajtás elrendelésére jogosult, vagy ha a szükséges iratok rendelkezésére állnak, a végrehajtást foganatosító bíróság kérelemre kiállítja a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismerésérõl és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 44/2001/EK tanácsi rendelet) V. és VI. melléklete szerinti tanúsítványt.
(2) Az elsõ fokon eljárt bíróság kérelemre kiállítja a házassági ügyekben és a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülõi felelõsségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismerésérõl és végrehajtásáról szóló 1347/2000/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1347/2000/EK tanácsi rendelet) IV. és V. melléklete szerinti igazolást.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti tanúsítvány és igazolás több alkalommal is kiállítható."
(2) A Vht. a 31/C. §-t követõen a következõ alcímmel és 31/D. §-sal egészül ki:
"A bírósági irat végrehajtói kézbesítése

31/D. § (1) Ha a 15. §, valamint a 16. § a) és b) pontja szerinti határozat kézbesítése esetén a kézbesítési vélelem beállt, az a fél, aki a határozat alapján végrehajtási kérelem elõterjesztésére jogosult, a végrehajtói kézbesítés költségeinek megelõlegezésével kérheti, hogy a határozatot tartalmazó iratot önálló bírósági végrehajtó (e §-ban a továbbiakban: kézbesítési végrehajtó) kézbesítse a címzettnek.
(2) A végrehajtói kézbesítés a kézbesítést kérõ költségére történik.
(3) A kézbesítési végrehajtó az iratot külön jogszabály rendelkezése szerint kézbesíti a címzettnek; a kézbesítés eredményérõl jegyzõkönyvet készít, amelynek egy példányát megküldi annak a bíróságnak, amelynek eljárása során a határozatra vonatkozóan a kézbesítési vélelem beállt, és a kézbesítés eredményérõl a kézbesítést kérõt is értesíti.
(4) A kézbesítési végrehajtó - kérelemre - a címzett lakóhelyének, tartózkodási helyének, a címzett részére történõ kézbesítés helyének felkutatása érdekében a 47. § szerinti megkeresések megtételére jogosult. A végrehajtó az eljárása során a címzettrõl beszerzett adatokról - kivéve a kézbesítés helyére vonatkozó adatot - nem tájékoztathatja a kézbesítést kérõt.
(5) A végrehajtói kézbesítést önálló bírósági végrehajtó, illetve helyette eljárva önálló bírósági végrehajtó-helyettes vagy végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott önálló bírósági végrehajtójelölt végezheti."
8. § A Vht. a következõ 37/A. §-sal egészül ki:
"37/A. § A végrehajtás során kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem elõterjesztésének - kivéve a Pp. 99/B. §-ában foglalt esetet - nincs helye."

Zoltán György # 2005.06.04. 16:35

Várj!
Ha nincs átvett levél, amiről a hatóság tud, akkor mi alapján vezetik elő?
Nem vette át a levelét, ezért országos körözést rendelek el?

kőkorszaki # 2005.06.04. 13:45

Viszont az ügy nem itt tart.

Nick Name # 2005.06.04. 03:44

Csak az a probléma, hogy ha nem tud a dologról, akkor nem tudja megdönteni a kézbesítési vélelmet sem. ezért simán elővezetik, aztán utána majd élhet kifogással.

Nick Name

Zoltán György # 2005.06.03. 21:08

Változnak a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok
2004. május 19.
A javaslat szerint a jövőben 15 napon belül bírósághoz fordulhat az, aki megtudja, hogy valamilyen ügyében azért született döntés az ő részvétele nélkül, mert a hatóság vagy bíróság úgy vette, hogy ő a hivatalos értesítő levelet megkapta. Eddig ugyanis a második megkísérelt kézbesítés utáni ötödik napon átvettnek tekintették a küldeményt.
Ezt az Alkotmánybíróság kifogásolta, ezért módosítják most a törvényt. Kifogást legfeljebb hat hónapig lehet benyújtani, még akkor is, ha valaki huzamosabb ideig külföldön tanul vagy dolgozik, illetve, ha kórházban van. Azonban ha az eljárás kezdetéről nem értesül a külföldön tartózkodó, akkor az eljárás teljes ideje alatt beadhatja kérelmét.

Az ellenzéki felszólalók például azt kifogásolták, hogy a törvény nem kötelezi a Postát, hogy munkaidő után is kísérelje meg kézbesíteni a leveleket, és nem foglalkozik azzal, hogy például tanyán egy idős ember milyen sűrűn nézi meg a házától távol lévő postaládát. A módosítás lényegével az ellenzék is egyetért.

Zoltán György # 2005.06.03. 21:05

Az Alkotmánybíróság számos indítvány alapján vizsgálta azoknak a jogszabályi rendelkezéseknek az alkotmányellenességét, amelyek szerint a hivatalos iratok postai kézbesítettségét kell vélelmezni a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át.

Az Alkotmánybíróság a kézbesítési jogszabályok alkotmányellenességét nem állapította meg, viszont a törvényhozói mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést igen. A 2003. október 13-án hozott határozatával felhívta a jogalkotót, hogy a kézbesítési vélelem megdöntésére vonatkozó jogalkotói feladatát 2004. június 30-ig teljesítse.

Az Alkotmánybíróság a határozat indokolásában megállapította, hogy egyes konkrét esetekben – a jelenlegi szabályozás mellett – a postai kézbesítéshez fűződő vélelem megdöntésére, a hátrányos jogkövetkezmények elhárítására hiányoznak a megfelelő szabályok. Így a címzett önhibáján kívüli mulasztása egyes konkrét esetekben nem orvosolható.

A határozat online olvasható:
http://www.mkab.hu/…01019204.htm

kőkorszaki # 2005.06.02. 13:30

Rendben!

Nick Name # 2005.06.01. 19:33

Ebben igazad van. A többit fenntartom.

Nick Name

kőkorszaki # 2005.06.01. 14:04

A kézbesítési előírások szerint a postai értesítés alapján át nem vett levél /Nem kereste is/ kézbesítetnek tekindendő.
Tehát jogerős lesz a benne foglaltak.
Tehát az idézés jogerős./ha az van benne/

Nick Name # 2005.05.31. 17:57

No azért:

  1. Ott van a kezdő hozzászólásban, hogy bíróságról jött a levél. Ugyanakkor elővezetésről nem láttam írva semmit, az nem is lehet, hiszen ahhoz az kellene, hogy az érintett szabályszerűen átvett idézés ellenére maradjon távol.
  2. Pártfogói felügyeletet önállóan nem lehet alkalmazni, lefeljebb próbára bocsátás mellett. Első bűntényes, felnőttkorúnál szinte kizárható.
  3. Valóban általában a büntetési tétel felső határa az elévülési idő, de ha az 3 évnél kevesebb - miképp jelen esetben is - akkor 3 év. A 3 év pedig az ügyben tett utolsó intézkedéstől számít, tehát - mivel még keresnek - el sem kezdődött.
  4. Azzal egyetértek, hogy azt kell tenned, amit ZGy mondott, épp ezért ne az ügyészségre, hanem a bíróság büntető irodájába menj.

Nick Name

kőkorszaki # 2005.05.31. 13:52

Tudni kellene kiadta ki az elővezetési parancsot a bíró vagy az ügyész.
Ha ügyészi szakban vagy még meguszhatod -az előéletedtől függően- ügyészi figyelmesztetéssel is. / volt ilyen ismerősöm/
Bírói szakban is enyhébb a büntetés mint ha szabálysértést követtél volna el. Ez lehet pártfogói felügyelet is.
Az nem valószínű, hogy körözést adtak ki ellened.
Az elévülés a büntetési tétel felső határa.
Azt kell tenned amit ZGY javasolt és ügyészségi fogadónapon el mondják amit kérdezel./ bármelyik ügyészségen a soros ügyész/
Megj.: amig nem itélnek el ártatlan vagy.

fritos # 2005.05.31. 12:43

kösz a választ! segítettél. azt is meg tudnád irni, hogy mikor évül el ez az egész? és honnan számitva?

Zoltán György # 2005.05.28. 19:46

A Bíróság épületében a "Büntető" irodát keresd (információ).
Neved alapján kérd ki az iratanyagot, és jelezd a Bíróságnak, hogy elérhető vagy!
Kérd a körözés visszavonását, ha kiadták időközben...
Persze hogy elévül...
Erkölcsit bármikor kaphatsz, voltam olyan tárgyaláson, ahol hét, vagy kilenc oldalas volt. Azért nem emlékszem mert meglepődtem...
Nem, nem az enyém!:-)
"Ha megúszod" pénzbűntetéssel (vagy enyhébbel), akkor nem fog szerepelni az erkölcsidben.

Ha első bűntényes vagy, akkor ...

fritos # 2005.05.28. 15:27

20 ezer FT értékben loptam a TESCOban,fél év után kaptam egy birósági levelet, nem tartozkodtam otthon, nem vettem át, 2x kijöttek a rendőrök.
most ez azt jelenti, hogy körözés alatt vagyok? kifogják még küldeni a birósági papirt vagy bemenjek érte? de hova? a birósági épületben hová menjek? elévül-e ez valamikor? és ha igen,mikor? kaphatok-e még erkölcsit? és mi lehet ezek után a büntetés?