KULCSÁR vallomások a neten...

Nyilvános a vádirat K&H-ügyben

Az ügyészség honlapján először a vádirat egy rossz változata jelent meg, amelyből az érintettek személyes adatait nem húzták ki. Így a szemfülesek egy darabig azt a vádiratot nézhették meg, amelyben a vádlottak születési helye, ideje, személyi igazolvány-száma és lakhelye is elérhető volt.

http://index.hu/…ulcsar05082/

Vajon erre is igaz az a mindent elsöprő bizonyíték, miszerint "Az ügyészség szakmailag megalapozott döntéseket hoz"? ;-) Ilyen esetben nem merül fel bűncselekmény gyanúja?

JuK

Olvastam a nyomozást megszüntető határozatot. Először is talán azon érdemes elgondolkodni, amit kifejezetten nem tartalmaz a határozat. Nevezetesen, hogy a feljelentett bűncselekmény elkövetőit nem csak a nyomozó hatóság, de már a fél ország ismeri. Meglátásom szerint a jogi helyzet az, hogy a hatóság megállapította a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúját, nyomozást rendelt el a mentelmi joggal bíró ügyésszel szemben, majd rapid eljárásban megállapította, hogy amit az elkövető elkövetett az nem bűncselekmény.(?)

"Újbóli, mostani kihallgatásán Kulcsár elárulta a KÜNyH-nek, hogy arra gyanakodott, hogy a légkondi a szokásosnál hangosabb, és ez a fokozott zaj talán valamiféle lehallgatás lehetett."

http://index.hu/…d/kendh0826/

Függetlenül politikától, korrupciótól, bűncselekmény gyanújától: elég furcsa lenne, hogy ha valakit le akarnak hallgatni, akkor hangosabb lesz a légkondi, hogy ne lehessen annyit se hallani, mint különben. (Én inkább kikapcsolnám, hogy halljam, miről beszélnek.) Vagy az eleve hangos légkondiba helyezték az orsós magnót, ami még erősebb zajt produkált? Feltételezem, hogy Kulcsár látta a kamerát, amely fel volt állítva a szobában, "kameraláza" is volt tőle - nem gondolt arra, hogy ha az NBH tudni akarja, mi hangzott el, nem fog a légkondiba orsós magnót helyezni, hanem egyszerűen megszerzi a videófelvételt? Vicces, hogy a KÜNyH vizsgálata a legfőbb ügyész korábbi "meghibásodott légkondis" sztoriját támasztotta alá. Esetleg az életszerűséget jótékonyan befolyásolná, ha kiderülne, hogy a légkondi valóban arra (a plafonon) volt-e, amerre Kulcsár mutogatott.

Egyúttal helyreigazítok, mert tegnapi hozzászólásommal ellentétben a cikk szerint mégiscsak lefolytatták a vizsgálatot és úgy döntöttek a bcs. hiányában való megszüntetésről.

JuK

Úgy gondolom, hogy a formailag hiteles jegyzőkönyv is lehet tartalmilag hamis.
Az alapvető rendelkezésekből kiindulva ugyanis a gyanúsított kihallgatását nem lehet másképp lefolytatni, mint ahogy a Be. előírja.
A gyanúsított kihallgatásán jelen lévő védő a gyanúsítotthoz kérdéseket intézhet, /Be. 184. § (2)/, ha fogva van, akkor védencével már a kihallgatása előtt értekezhet. /(3)/
Azt azonban nem teszi lehetővé a Be., hogy gyanúsított és védője a kihallgatás során értekezzen, mert az ügyésznek azt kell biztosítani, hogy a gyanúsított a Be.-ben meghatározott módon védekezhessen.

Mivel a terhelt jogosult arra, hogy az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tegyen /Be. 43. § (2) d) /, továbbá e jogokat védője külön is gyakorolhatja /50. § (3)/, ezért természetes, hogy e jogokkal a kihallgatás során is élhetnek, és remélhetőleg ezzel az eljárás rendjét sem zavarják. A védői jogok biztosítása eljárási szabály, márpedig a jegyzőkönyvben – ha röviden is – de akként kellett volna leírni a nyomozási cselekmény menetét, hogy az eljárási szabályok megtartását is ellenőrizni lehessen. /Be. 166. § (3)/

Mindez tehát nem hatalmazza fel gyanúsítottat és védőjét arra, hogy kihallgatás közben értekezzenek, hogy a védő válaszoljon a feltett kérdésekre, avagy a védő befolyásolja védencét a válasz tartalmára nézve.
A gyanúsított vallomását, valamint a kihallgatás során tett indítványokat és észrevételeket a jegyzőkönyvnek a szükséges részletességgel kell tartalmaznia. /Be.166. § (3)/ Ez alól nincs kivétel. A videón viszont visszatérően tetten érhető az elhangzottak olyan mértékű összefoglalása, átfogalmazása, egyes részek elhagyása, továbbá a konzultatív szövegezés, ami ellentmond a szükséges részletezés követelményének. Ezt csak a nyomozó hatóság tagja teheti meg, amikor a jegyzőkönyv helyett jelentést készít a Be. 168.§ (1)(2) bek. alkalmazásával.
A vizsgált esetben azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kellene azt is, hogy a kérdésre a védő adta meg a választ, valamint azt is, hogy a kérdésfeltevés után a gyanúsított előbb védőjével konzultált. Mert bár nem a védő vallomására irányul a kihallgatás, de ha ő beszél, akkor ezt mint tényt kell a jegyzőkönyvben rögzíteni, de nem mint a gyanúsított vallomását. Mert ki tud elfogadni olyan érvelést, amely amellett szól, hogy ne a valóságot rögzítse a jegyzőkönyv?

Én fordítva mondtam. Nem arról van szó, hogy azt akarta a terhelt, hogy valamit még írjanak bele a jegyzőkönyvbe, ami a felvételen nem volt, hanem, hogy az írott jegyzőkönyvbe ne kerüljön bele minden, ami a felvételen viszont szerepel. Én erre az esetre gondoltam, függetlenül a Kulcsártól ( nem tudom, hogy ő melyik változatot akarta).

Kérdés, hogy a jegyzőkönyv aláírása rajta van-e a videófelvételen, látszik-e, hogy Kulcsár átolvasta-e, hogy mit ír alá, kéri-e a jegyzőkönyv módosítását. Viszont nyilván akkor sem kerülhet bele olyan a jegyzőkönyvbe, ami nem hangzott el, ha a gyanúsított azt mondja, hogy ha ezt nem írják bele, akkor nem írja alá. ;-) Szép is lenne. Így viszont a hangfelvétel és a leírt jegyzőkönyv lényegi kérdésekben (nyilván nem a szóhasználatban) nem térhet el. Ha pedig eltér, akkor az már "felveti a jegyzőkönyv, azaz a közokirat tartalmi meghamisításának lehetőségét", amiről a Kerék Csaba-féle feljelentés szól, így legalábbis illenék nem megtagadni a nyomozást, hanem megvizsgálni, hogy a feljentésben olvasott konkrét eltérések fennállnak-e, és a vizsgálat eredményétől függően megszüntenti a nyomozást - vagy esetleg vádat emelni.

JuK

Erre milyen jogszabály vonatkozik?
Arra gondolok, hogy a terhelt a kihallgatási jegyzőkönyvet aláírja, ezáltal hitelesnek ismeri el, ami azt jelenti: igen, ez így elhangzott a kihallgatás során. Miután a video, vagy hangfelvételt nem tudja aláírni, akkor az nem hiteles?
Ha ő ezt meg azt kihuzat a jegyzőkönyvből, mert csak akkor írja alá..., akkor mi van?
Ha valaki az egész vallomását visszavonhatja, akkor a vallomás egyes részeit is visszavonhatja, nem? Ebben az esetben lehet különbség a hangfelvétel és az aláírt jegyzőkönyv között.

A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást, amelyet Kerék Csaba feljelentése alapján indítottak. Az ügyészség álláspontja szerint az eljárásban (kihallgatás, jegyzőkönyvkészítés) bűncselekmény nem történt, és a feljelentés ténybeli és jogi alapjai hiányoznak.

A Britton Kft. volt ügyvezetője azért tett feljelentést, mert szerinte a Kulcsár Attila kihallgatásáról készült felvételek és a vallomástételről készült jegyzőkönyvek között lényegi eltérések vannak. Ez Kerék és védője szerint felveti a jegyzőkönyv, azaz a közokirat tartalmi meghamisításának lehetőségét.

http://index.hu/…d/kandh4636/

JuK

Sziasztok!
Azon gondolkodom:milyen nagykutyák lehettek benne a Kulcsár buliban ha azt a luxust is megengedhetik maguknak,hogy nevetségessé tegyék az ügyészeket??
kores

A legfőbb ügyész megüzente a televízióból minden nyomozónak és ügyésznek: holnaptól egyetlen gyanúsított se válaszoljon önállóan a kihallgatáson feltett kérdésekre!
Következetes nem? Amit szabad Ihász-Kulcsár-Zámbónak, azt nem lehet megtagadni mástól sem. Megjelenik a gyanúsított a rendőrségi idézésre és közli: Menjen maga a …....-ba, jöjjön egy ügyész!
Majd az ügyészségen megjelenik védőjével, kikéri először is a kávét és a bambit, majd kezdődhet a kollektív munka. Kötetlen hangnemben megbeszélik, hogy kinek hogy jó a jegyzőkönyv, és felváltva diktálnak a gépíró kisasszonynak. A folyamatban lévő nyomozásokban mindazt a gyanúsítotti kihallgatást meg kell ismételni, ahol nem ennek megfelelelően jártak el! A LegFü-n már biztosan szövegezik az erre vonatkozó (ab)normatív körlevelet !

És akkor tényleg elmondhatja legfőbb ügyész úr: minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok .... / ja bocs, most ez mért ugrott be ? / szóval azt fogja mondani, mondogatni: minden kihallgatás törvényes, szakszerű és eredményes volt. És egyre többet mondja, mondja, mondogatja. És egyre kevesebben hisznek neki.
Szép új világ! Hajh, de hol van már egy Györgyi Kálmán, egy Bócz Endre, egy Hegedüs András ?

"166. § (3) …. A gyanúsított és a tanú vallomását, valamint a nyomozási cselekmény során tett indítványokat és észrevételeket a jegyzõkönyvnek a szükséges részletességgel kell tartalmaznia. "
A részletesség alól nincs kivétel ! Nincs lehetőség összefoglalásra, átfogalmazásra, lényegesnek tartott részek önkényes kiemelésére, lényegtelennek tartott részek önkényes elhagyására! Tessék leírni a gyanúsított – és nem más – vallomását!
Adott esetben tehát a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kellene azt, hogy a kérdésre az ügyvéd adta meg a választ, valamint azt is, hogy a kérdésfeltevés után a gyanúsított előbb védőjével konzultált. A jegyzőkönyv és a videó egybevetéséből rögtön adódik a megállapítás: valamelyik hamis ! Tovább megyek: szövegezős-diktálós jegyzőkönyvet az adott esetben nem is lett volna szabad készíteni! Mert hogy :
"167. § (1) ….. A rögzítés ilyen módja a jegyzõkönyvet nem pótolja, de az ügyész vagy a nyomozó hatóság által készített, a képet és a hangot egyidejûleg rögzítõ felvétel esetében a jegyzõkönyvben mindössze a jelenlevõket, az elkészítés helyét, idejét és egyéb körülményeit kell feltüntetni."

Konklúzió: nem lehet eltérés az írott és a hangzó változat között! Ugyanis ilyen esetekben csak leírás készülhet : a gépíró a rögzített hang meghallgatása mellett szó szerint papírra veti, amit hallani lehet. Ez azonban nem nevezendő jegyzőkönyvnek, csak megkönnyíti a vallomás feldolgozását. A Be. alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló Legfőbb Ügyészségi Emlékeztető (LÜE) 284. pontjában párhuzamos vélemény olvasható:
„ Ha a nyomozási cselekményt az ügyész vagy a nyomozó hatóság kép- vagy hangfelvevővel vagy egyéb berendezéssel rögzíti, az ügyész elrendelheti, hogy azt felhasználva, a jegyzőkönyv mellékleteként a nyomozási cselekményről vagy annak meghatározott részéről szó szerinti, illetve a történéseket híven rögzítő feljegyzés készüljön.”
Hol egy történéseket híven rögzítő irat, legyen az akár feljegyzés, jelentés, vagy jegyzőkönyv?

Az indexben nálam nagyobbat nemigen csalódhatott senki, hiszen már x-edszer (x > 5) ígérték meg az elmúlt két évben, hogy cikket írnak az ügyemből. ;-) Olvastam már én is tőlük több hülyeséget (a munkajoghoz nem tudok hozzászólni), ettől függetlenül az alább idézett cikk Kerék Csaba és ügyvédje MTI-hez eljuttatott feljelentésére építkezik.

Kérdésem is lenne a cikkhez: a jegyzőkönyv meghamisítása (abba el nem hangzott "vallomások" beírása) eszerint közokirathamisításnak minősül?

Kösz,
JuK

hmmm, index cikk... jogi témákban nem igazán erősek, de felkapnak mindent amire egy kicsit csaholni lehet.

(Volt már két cikkük is az Mt módosításról, és konzekvensen ismétlik ugyanazt a hülyeséget, miszerint a módosítás után a munkavállalónak indokolnia kell majd a HATÁROZOTT idejű szerződés felmondását)

Jegyzőkönyv-hamisítást sejt a K&H ügy egyik gyanúsítottja

Kerék Csaba, aki maga is a K&H-ügy egyik gyanúsítottja, most közokirat-hamisítás gyanújával tett feljelentést Kulcsár Attila videóra rögzített kihallgatása miatt. Kerék és ügyvédje, Ruttner György véleménye szerint ki kell vizsgálni: van-e felelőse annak, hogy a Kulcsár Attila kihallgatásáról készített jegyzőkönyv és videofelvétel között lényeges tartalmi eltérések vannak, olvasható az MTI-hez pénteken eljuttatott feljelentésben.

A feljelentés szerint az írott jegyzőkönyv és a tényleges eseményeket rögzítő videokazetta összevetéséből egyértelműen megállapítható, hogy a kettő között lényeges tartalmi eltérések vannak. Ez Kerék és védője szerint felveti a jegyzőkönyv, azaz a közokirat tartalmi meghamisításának lehetőségét.

A feljelentés szerint az is megállapítható, hogy az írott jegyzőkönyv igen lényeges tények tekintetében nem tartalmazza a kihallgatáson történteket, az elhangzott kijelentéseket, "sőt hamisan tünteti fel, hogy bizonyos tényállítások valójában kitől származnak". "A videokazetta utóbb hivatkozott tartalma pedig lényeges tényeknek hamisan történő közokiratba foglalását jelentheti" - olvasható a feljelentésben.

http://index.hu/…ld/kesh9621/

JuK

Pontosan, és mivel az is topikai érveken alapul, másik topiaki érveléssel szembeállítható. Két topiaki érv közül egyik sem meggyőzőbb, hiszen a topikai érvek közvetlenül logikai úton nem terjeszthetők ki. Éppen ezért minden topikai érv kiterjesztési kisérlet megdönthető egyetlen topikai ellenpéldával. Viszont ettől még ez ellenérv nem lesz korlátlanul kiterjeszthető.

Esetünkben pl. sok korrupt demokráciát ismerünk, tehát nem állítható hogy a demokráciák korrupciómentesek lennének, de igaz, hogy ebből még logikailag nem vezethető le, az hogy a demokráciák általában korruptak. Ezért is adtam hozzá érvként a demokráciák döntéshozatali mechanizmusában fellelhető korrumpálódási lehetőséget, és az emberi természetet. (Röviden ezt neveztem "a több kéz többet lop" elvének)

Azt hiszem, hogy kérdés feletvése eleve helytelen, ugyanis valójában a korrupció összetett okai miatt nem lehet megválaszolni egyéb független változók bevonása nélkül azt, hogy ademokráciák korruptak-e vagy sem, ha viszont bevonunk más változókat, akkor a kéréds már nem az eredeti.

Amit állítok az továbbra is az, hogy a demokrácia, ahogy azt általában értjük kedvez a korrupció elterjedésének, a döntéshozatalai rendszere magában hordja döntések korrumpálásának lehetőségét. Ez ellen hathat a rendszerszerű decentralizáció, a tudatos adófizetői magatartás, vagy a szabadverseny ( a szabályozott közbeszerzés a korrupció legnagyobb melegágya).

A korrupcióra ható tényezők még (de ezek már nem csak demokráciákban figyelhetők meg) a központi hatalom ereje, a jogbiztonság, a másodlagos elosztás aránya és abszolút értéke, és még sok más ami most nem is jut eszembe.

(Valójában az is elég fontos kérdés, hogy ki mit ért demokrácia alatt, ugyanis az emberek hajlamosak keverni a a fogalmát a jogállammal, a jogbiztonsággal, a többségi elvű választási rendszerrel, vagy a választott képviseleti elvvel, a többpártrendszerrel, a szabadságjogok önkényesen megahtározott körének biztosításával, nem is beszélve arról, amikor az "igazságos" uralommal keverik, pedig véleményem szerint az nem más mint egy elég önkényesen definiált többség uralma, ahol a társadalmi döntésekben részvevőknek időről időre előre definiált körülmények között joguk van a kormányzati rendszer politikai felelősségre vonására. Azt gondolom hogy általam meghatározott demokráciafogalommal leírt államformák elősegítik berendezkedésüknél fogva a korrupciót, de vannak olyan demokráciák, amelyek megfelelő politikai, gazdasági vagy társadalmi biztosítékokat képesek kiépíteni, hogy ezt a beépített lehetőséget ne emgedjék kibontakozni)

Mindez persze topikai érvelésen alapuló spekuláció, de a körülötünk lévő világ talán visszaigazolja ezt, és néhány spekulációm talán még két toposz közöttti logikai kapcsolatot is magában hordoz.

big cat, nos, ha a társadalomtudományokat en bloc szubjektívnek tekinted, akkor remélem, azt is elismered, hogy amit te leírtál a korrupció és a demokrácia összefüggéséről, az sem több, mint szubjektív vélemény, puszta spekuláció.

Nem is véletlen, hogy már az elvtelenség határán túllépve védi PP az ügyészek munkáját, sokkal inkább úgy viselkedik, mint egy pártpolitikus, aki a szemet kiverő igazsággal szemben is képes a homlokegyenest ellenkezőjét állítani, semmint egy elméletileg létező közszolga, aki ha hibázott mea culpázik, és megetszi a megfelelő lépéseket.

Csaba, én még véletlenül sem arra gondoltam, hogy a csetlő-botló ügyészek provokátorok lehettek volna, hanem arra, hogy nem véletlen, hogy a 200 órás anyagból a csetlés-botlás, és nem mondjuk a profi részek kerültek nyilvánosságra.

Amúgy meg elég tehertétel az egész magyar közjogi intézményrendszernek, hoyg apártok az elvileg független intézményeket is zsákmánynak tekintik, és átpolitizálják. Ez megtörtént az ügyészséggel is, megtörtént a közmédiumokkal, megpróbálták az AB-vel, bár ez valahogy még egy kormánynak se jött össze, a bíróságokra is folytonos politikai nyomás nehezedik, az adóhivatal a mindenkori kormány csahosa, és a jegybankot is állandóan maguk alá akarják gyűrni, (szerencsére rendszerint itt is pofára esnek).

(Ja és GATT)

"Az olyan "versenyfeltételek", amelyek csak egy szereplőt részesítenek előnyben, senkinek sem jók, csak annak az egynek. A többi ki fog vonulni"

Pontosan, és az az egy viszi az egész piacot. Millió példa van rá akár Afrikai, akár Dél-Amerikai vagy Ázsiai rezsimekből, hogy egy-egy multi monopolisztikus piacot építtet magának a GAAT előtti időkben, de még a Szovjetúnióban is van rá példa, ahol a Pepsi monopolizálta a piacot (már amennyit adtak neki belőle).

De pl. Dél-Amerikában a paici verseny leghalványabb jele nélkül is gazdasági csodákat produkált néhány katonai junta, és az arab monarchiák továbbra is eklatáns példák, csakúgy mint a mai Kína.

Objektív mércének nem tekintünk valamit, az avgy objektív, vagy nem. A társadalomtudományok által általában alkalmazott topikus eszközökkel készíttet mérések nem objektívek, a levont következtések esedékesek, különösen igaz ez a nyílt kérédéses kérdőívekből felépítet teóriákra, amelyek súlyozás már eleve szubjektív.

Egyébként nyilván eleve nem lehet objektív egy mérce amely viszonyalgosságokkal operál, és a súlyozás esetleges.

„Egyébként a korrekt piaci versenyt senki sem szereti, valójában az olyan versenyfeltételek ideálisak minden piaci szereplőnek, ami őt részesíti előnyben, ez pl. gyorsan korrupcióhoz vezethet.”

Az olyan "versenyfeltételek", amelyek csak egy szereplőt részesítenek előnyben, senkinek sem jók, csak annak az egynek. A többi ki fog vonulni.

Ez egyébként ma Magyarországon is megfigyelhető: sok vállalkozó úgy gondolkodik, hogy ő állami megrendelésekre nem is próbál pályázni, mivel úgy sincs esélye, hiszen úgyis az nyer majd, aki megkeni a döntéshozót, és előre le vannak osztva a kártyák.

A Transparency Internationalnak vannak módszerei a korrupció mérésére és nagy tapasztalatuk is van ebben. Két indexet használnak: a Corruption Perceptions Index-et (CPI) és a Bribe Payers Index-et (BPI). Úgy gondolom, ezeket objektív mércének lehet tekinteni.

A Polt azt nyilatkozta, hogy amit a Be., vagy általában jogszabály nem tilt, azt szabad. És ha nem is szokásos az ügyvéd ilyen meghatározó részvétele a büntetőeljárásban, de nem tilos. Milyen eljárásjogi hibákat vétettek, Advokat ?
Big Cat-tel tökéletesen egyetértek abban, hogy az ügy politikai célokat szolgál(hat).
A szocialista kormánynak már 2002. óta teher a Polt P., mit fidesz-reziduum, és időről időre megpróbálják diszkreditálni. Más lehetőségük ui. nincs az elmozdítására. De azért azt nem hiszem, Big, hogy terhelt kihallgatásában járatlan (Advokat szerint) ügyészek a szocik beépített ügynökeiként balfaszkodtak.

Mielőtt pálcát törünk a legfőbb ügyész, vagy az ügyészség fölött általában, azért jó ha valamit nem felejtünk ki a számításunkból ebben az ügyben: az egész durván politikailag motivált, így az ügyészség kihallgatásai nyilván tendenciózusoka voltak, de ugyanígy tendenciózus az, hogy mi szivárgott ki a kb 200 órányi kihallgatási anyagból. Magánvéleményem az, hogy soha sem fogjuk megtudni az iagzságot az ügyben, mert senkinek sem érdeke az megtudni, azok közül, aki megtudhatná, vagy tudja az igazságot.

Dr. Zákány Csaba!

Polt pontatlanul, és finoman szólva is nagyvonalúan megengedő módon értelmezi az általa hivatkozott Be. törvényhelyeket. Nem a közvélemény, nem a laikus újságírók vannak felháborodva az ügyészségi eljáráson, hanem a SZAKMA!

Nem volt rövénysértő abban az értelemben, hogy a bizonyítás során bűncselekményt nem követtek el, de eljárásjogi hibákat vétettek, és láthatóan nem hozzáértően hallgattak ki.

Az eljáró ügyészsek kiváló büntetőjogászok, de teljesen más dolog aktákból jogi véleményt formálni, és leírni azt, hogy xy-t még erre meg erre ki kell hallgatni, és egészen más ezt megtenni. Az irodában ülő ügyészek életükben tudod hány kihallgatást végeztek el? zérót.

Biztos hogy jóhiszeműen jártak el, ehhez kétség sem fér, de akkor is hibát vétettek, és undorító, ahogyan a komoly szaktenkintélynek számító szakembereket vádolják viszont.

Az pedig már közel sem szakmai kérdés, hogy a Legfőbb Ügyész miért azt nyilatkozza amit... már réges régen nem a Be. értelmezéséről szól.

De abban teljesen egyetértek Veled, hogy az újságírók bután és butákat kérdeztek. De ez nem nagy vigasz.

de ha most bemegyek egy rendőrségi kihallgatásra, okosan beszélek az ügyfél helyett, a vizsgáló figyelmeztet, amivel én nem törödőm, mire ő azt mondja eltávolít a kihallgatásról, ha nem hagyom abba, akkor csak a panaszomhoz mellékelem a főügyész álláspontjáról szóló videófelvételt, mire nem lesz az az ügyész, aki elutasítson.

Hát hova vezetne ez? Nem véletlen, hogy maguk a védőügyvédek is felháborodtak az ügyön.

Üdv.:)

Bignek:
Szalami véleménye szerint a befektetések mértéke lenne a korrupciónak az objektiv mércéje, mert a befektetők a korrupcióval kevésbé fertőzött országokat kedvelik. Hát...
inkább Veled értenék egyet ezügyben.
Ettől eltekintve nyilván lehet mérni a korrupciót különféle szociológiai módszerekkel, és ha valaki a társadalomtudományokat általában objektivnak fogadja el, akkor miért tenne épp ebben kivételt.
Különben közvéleménykutatással nyilván a közvéleményt lehet kutatni és mérni, nem pedig azt a valóságot, amiről az kialakult. a kettő nem nagyon fedi egymást, ugye.
De igazából pont az a releváns kérdés, hogy mit GONDOLUNK a korrupció mértékéről - mivel ez határozza meg a közérzetünket - és nem az, hogy valójában mekkora.

Polt nyilatkozata alapján ezután a védők állandóan beszélhetnek a kihallgatásokon, és a tárgyalásokon? Ugyan már... Néhány Be passzust elfelejetett a főügyész úr, de az ELTE Be. tanszék vezetőjére van képe azt mondani nem ismeri a hatályos Be-t.

A védelemhez való jog nem azt jelenti, hogy a védő tehet vallomást, és azt sem jelenti, hogy ha hozzá nem értő, felkészületlen, vagy bizonytalan kihallgató van, akkor a kihallgatást zavarhatja.

De lehet, hogy mindenki más tudja rosszul, és a Be. az ügyészségi irodákban történő kihallgatásokra valahol mégis csak más rendelkezéseket tartalmaza. Azért akiteheti menjen el a nyilvános tárgyalásra, és nézze meg, hogy ott is így fog-e vallomást tenni Kulcsár ( ill. a védője ). Csak azt nem tudom, akkor mit fog mondani az ügyészség, ha a bíróság kizárja a bizonyítékok sorából azt a kihallgatási jkv-t. Az lenne az igazán érdekes. És törényes, és szakszerű és eredményes.